Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JANUÁR 3., SZERDA 3 Tájékoztatók a mezőgazdaságról Többmilliárdos bevétel Úgy látszik, megkezdődött a választási kampány, s éppen a mezőgazdasági kérdésekről szóló vitával — vélte tegnap az országgyűlési ülésszak ebédszünetében tartott sajtótájékoztatón Bogárdi Zoltán MDF-es képviselő. Kijelentését arra alapította, hogy egymás után három párt képviselő- csoportjának több politikusa is kifejtette a véleményét az ágazat jelenlegi helyzetéről, illetve a teendőkről. A sort a kisgazdák nyitották. Zsíros Géza egyebek között arról beszélt, hogy lehetőségei kellene nyújtani azoknak a gazdálkodóknak is vagyonuk kivitelére az újjáalakult szövetkezetekből, akik csak azért nem művelik a földjüket egyénileg, mert lekésték a kiválással kapcsolatos határidőket. Helytelen, hogy a bankok a hitelnyújtásnál első helyen a kérelmező garanciális feltételeit vizsgálja s nem azt, hogy van-e fantázia abban az elképzelésben, amelyet a fölvett pénzből megvalósítana — fejtegette az ugyancsak kisgazda Szabó Lajos képviselő. A szabaddemokraták véleménye szerint a mezőgazdaságunk válságban van, s ebben döntő szerepet játszik a kormány átgondolatlan, gyermeteg agrárpolitikája — jelentette ki Magyar Bálint a következő sajtótájékoztatón. Megoldásként a „15 portijukból” a következőket idézték: ki kell építeni az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerét, segíteni kell a gazdaságosan művelhető birtokok kialakulását, meg kell újítani a szövetkezeti törvényt, új földtörvényre van szükség, s elő kell mozdítani a falusi bankok és hitelszövetkezetek mielőbbi létrejöttét. A felsorolt javaslatok olyanok, amelyeknek a megvalósítása folyamatban van, s valószínű még ebben az évben le is zárul — szögezte le a harmadik tájékoztatót tartó Bogárdi Zoltán. A szabaddemokraták tehát nyitott kapukat döngetnek az elképzeléseikkel. Az átalakulással járó nehézségek szinte természetesnek mondhatóak, folytatta a politikus, ugyanis 1990-ig minden évben hatalmas támogatást harcolt ki az ágazatnak az akkoriban ugyancsak erős mezőgazdasági lobby. Bogárdi Zoltán a kritikák szakszerűségét visszautasítva utalt arra, hogy az elmúlt két évben többmilliárdos bevételre tett szert az ország a mezőgazda- sági kivitelből. H. P. Tanácskozás Gödöllőn Mindennapi kenyerünkért A Gödöllői Agrártudományi Egyetem — Vezető- és Továbbképző Intézet — Országos Tanácskozást szervez február 10—11 -én Dr. Papócsi László elnökletével. A témakör: „Piacleépítés-termeltetés- fmanszírozás az élelmiszer- gazdaságban”. A tanácskozás célja a piac- gazdasági, piacépítési ismeretek átadása, tekintettel a válságkezelést is magába foglaló támogatási rendszerek bemutatására. A felgyorsult rendszerváltás, az átalakulás hajrájában az élelmiszergazdaság válságba került. Magyarország hatalmas piacot veszített a kelet-európai szférában. A kelet-európai államok bizonytalan gazdasági helyzete, fizetésképtelensége ellenére sem adhatjuk fel ezt a területet. Termékeink a nyugati piacon még nem tudják felvenni a minőségi versenyt. Az állam és a Földművelésügyi Minisztérium nagyon sok területen kilépett az irányításból. Éppen ezért az Országos Tanácskozás feladatának tekinti a piacgazdálkodás időszerű agrárpolitikai kérdéseinek elemzését. Ha februárban a parlament jóváhagyja — a történelmi fordulatot jelentő — agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt, és létrejönnek a termék- tanácsok, ez elősegíti a magán- termelők szövetkezését, együttműködését, és ezzel megszűnik az állam fennhatósága. Ez nem azt fogja jelenteni, hogy egyik napról a másikra minden jóra fordul, hiszen az agrárpolitikai rendtartás a nyugati államokban is évtizedekig tartott. Egy terméktanács megalakulásához, működéséhez körvonalazott piaci háttérre van szükség. Nem fordulhat többé elő, hogy az ország hét gabonaforgalmi vállalata nem vásárolja meg az őrléshez szükséges gabonát. Azt a gabonát, melyet meg lehetett volna venni 7-8000 forintért, és amiért most talán 15-16 000 forintot kell fizetni, például Ausztriának. Ehhez szükségeltetik az is, hogy a termelőnek legyen megfelelő anyagi alapja, és ne legyen arra kényszerítve, hogy minél hamarabb — olcsón — adjon túl termékén, különben nem lesz miből a következő évre befektetnie. A február 10—11-én tartott Országos Tanácskozás színhelye az Albertirsai úton lévő HUNGEXPO, ahová minden mezőgazdasági termelést szervező, illetve abban érdekelt szervezetet elvárnak és bemutatnak. Bágyi Bence Jakab Pályázatok az innovációért Pest megye az élen Csaknem 300 pályázatot fogadott el a beérkező mintegy 700 közül tavaly az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság — mondta az intézmény tegnapi sajtótájékoztatóján Veres Gábor, az OMFB elnökhelyettese. A legtöbb pályázat Budapestről érkezik, a megyék közül pedig Pest megye képvisel kiugróan magas számot — tudhattuk meg Veres Gábortól. Az ország más részeiből csak kevés, vagy elenyészően kevés pályamunkát kap az OMFB. Az Alkalmazott Kutatási-Fejlesztési Pályázat sajnos csak az innovációs lánc végét támogatja, pedig az lenne a célszerű, ha annak minden területét lefedné. A pályázat rendszerében vannak változatlan és válto•zó elemek is — mondta Ru- dán Ferenc, a pályázati iroda igazgatója. Állandó, hogy a pályázatok továbbra sincsenek határidőhöz kötve, az elbírálók folyamatosan üléseznek. A pályázatok elbírálásának alapvető szempontjai sem változtak. A lényeg most is az, hogy a pályázatban mi az önálló ötlet, s az, hogy mely területen lehet azt megvalósítani. Változott viszont az űrlap formája, ugyanis a pályázók számára annak egyes részei csak nehezen voltak értelmezhetőek. Újdonságot jelent az is, hogy a bírálótestület nemcsak a pályázatról dönt, hanem az az alapján végzett munkát is figyelemmel kíséri. N. L. Katona Tamás a médiákról Népfőiskola Nagycenken A kormány felelősséggel tartozik a társadalomnak és kötelessége a tájékoztatás. Ehhez azonban nem volt partner a rádió, a televízió. Ezt a fajta együttműködést a kormányzata. a politikai pártok és a tömegtájékoztatás között meg kell teremteni — mondotta Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a tömegkommunikáció időszerű kérdéseivel foglalkozó, Széchenyi István Népfőiskola nyitó előadásán a nagycenki Széchenyi-kas- télyban. A politikus rámutatott: nem alakultak ki a pártatlan tájékoztatás körülményei, nem valósultak meg a BBC- normák. Az államtitkár a tárgyilagos tömegtájékoztatás fontosságát hangsúlyozva cáfolta azt a vélekedést, miszerint a kormányzat kormányrádiót és -tévét akar, majd annak a reményének adott hangot, hogy most talán túl lehet lépni azon a hangnemen, amely néhány ember presszi- ója nyomán vált ennyire türelmetlenné, elmérgesedetté. Úgy vélekedett: az egész társadalom érdeke, hogy a médiaküzdelem minél előbb véget érjen. Kérdésre válaszolva Katona Tamás kifejtette: a rádiónál kidolgozott új szervezeti és működési szabályzattervezet a BBC-normákra épül, és kizárja annak lehetőségét, hogy a rádióelnök diktatórikus hatalmat gyakoroljon, míg a jelenlegi szabályozás erre módot ad. Mind a rádiónál, mind a televíziónál keménykezű menedzserekre, s nem nagyrabecsült társadalomtudósokra van szükség — mondotta az államtitkár. • • Ülésezett a Magyarok Világszövetsége A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Reformátusok Világszövetsége először rendezett közös tanácskozást. Az elmúlt 40-50 évben a templomok voltak azok a helyek, ahol sokszor félve, de magyarul lehetett énekelni és prédikálni. Tanácskozásunkon most azt vizsgáltuk: milyen állapotban van a kommunizmus évtizedei után az egyház és a magyar re- formátusság — tájékoztatta a sajtó képviselőit Csoó- ri Sándor, az MVSZ elnöke kedden, a konferencia zárónapján. Elmondta: a két szövetség találkozása — Magyarországon és Kö- zép-Európában szokatlan módon — civakodás nélkül zajlott le. Tőkés László nagyváradi püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországon kívüli magyarság a zsidó törvények idejére jellemző állapotban él; egyre több a megszorító és a magyarságot hátrányos helyzetbe hozó rendelkezés. A kisebbségi sorban élők dilemmája: tiltakozzanak, vagy próbáljanak belesimulni a rendszerbe, és kivárni annak megváltozását. A püspök bejelentette: a világszövetség kapcsolatba lép a többi magyar egyházzal is. Hegedűs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelké- szi elnöke hangoztatta, hogy a legdrámaibb helyzetbe a déli határainkon túl élő magyarság került. Hasonlóképpen vélekedett. Kocsis Elemér debreceni püspök, aki kiemelte: a vajdasági magyarok nehéz helyzetben vannak, mert legalább 100 ezren — elmenekülve a behívóparancs elől — hagyták el otthonukat. Új üzlet a fővárosban Fotósok örömére Új üzletet nyitott tegnap Budapesten a Somogyi Béla utca 10. szám alatt a Camera Fotóeszköz Javító és Szolgáltató Kft. Mind az amatőr, mind a profi fotósok körében jól ismert fiatal szakemberekből álló társaság a jövőben már nem csak javítja a fényképezőgépeket és vakukat, hanem árusítják is azokat, sőt filmeket, valamint új és használt gépek vételével és eladásával is bővítették szolgáltatásaikat. Hancsovszki János felvétele Mikó Jenő pozsonyi püspök kijelentette, hogy aki Szlovákiában nem kötődött az egyházhoz, az hamar feladta identitását. Csiha Kálmán kolozsvári püspök rámutatott, hogy a magyarság szétszórtsága nagy lehetőség, szórványaink ugyanis nem elveszett csoportok, hanem „előretolt állásaink”. Együtt kell küz- denünk a közös célokért — vélte a püspök. Csurran-e, cseppen-e? Volt évfolyamtársam kesereg a termelőszövetkezetek fölszámolása miatt. Azt mondja, akkor az emberek biztonságban érezték magukat, és nem kellett azon tömi a fejüket, vajon mit termeljenek, és azt hová adják el. Akkor minden falusi ember nyugdíjat kapott és csurrant-csöp- pent mindenkinek, annak is, aki most majd képtelen lesz önállóan megállni a lábán. Volt évfolyamtársamat hallgatva elmerengtem, em- lékeztessem-e arra, hogy amikor a téeszszer- vezésekről tanultunk és a tanár úr például a rábeszélés elvét emlegette, akkor ő súgta a fülembe: „E rábeszélésbe tört bele nagyapám gerince.” —- Nem emlékeztettem. Messze került a nagyapjától, aki valószínűleg védte a maga földjét, amelyen dolgozni szeretett, s nem azt leste: vajon csurran-e, csöppen-e valami? (Vödrös)
