Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-23 / 45. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. FEBRUÁR 23., REDD Tisztújítás a Fáy—Vörösmarty Társaságnál Tevőleges hazaszeretetben Fáy András jó helyre építette a présházát, Vörösmarty jól címezte tevőleges hazaszere­tetre buzdító versét Fóti dal­nak. A fótiak folyamatosan élnek e nekik adott, rájuk ha­gyományozott nagyszerű ajándékokkal. Béres Ferenc Hányszor énekelte. Selley Zol­tán hányszor mondta már el Foton a Fóti dalt? Hányszor keresték már fel a Fáy-préshá- zat a „Fóti Ősz” rendezvé­nyei során? Talán ezen alkal­makat sem lehetne megszá­molni. De ezeken kívül is, Fo­ton benne van a levegőben: itt a Fáy-présház, s miénk Vö­rösmarty költeménye. A lassan ránkereszkedő al­konyaiban erről is, arról is kis csoportok, magányos kö­zeledők fordultak be Fót köz­ség közepén a Gyermekváros­nak otthont adó Károlyi-palo­ta kertjébe az elmúlt hét vé­gén. Nem kellet kérdezősköd­ni, csak besorolni közéjük: mind a Márványterembe tar­tottak. A Fáy—Vörösmarty Társaság tisztújítására, az új vezetők nevének ismertetésé­re kerül ott majd sor. A csillá­rok ragyogtak, a mennyezet- freskó pompázott. Megteltek a széksorok. Bevezetőül Bé­res Ferenc elénekelte a Fóti dalt, majd Pál apostol szere­tethimnuszának megzenésí­tett változatát. Selley Zoltán Dsida Jenő Psalmus Hungari- cusát szavalta el megrendítő- en. Ezután dr. Csáder Dezső- né, aki a Fáy—Vörösmarty Társaság vezetését immár át­adja a fiatalabbaknak, valami­kori tanítványainak, a múltra emlékezett. 1956-ra, mikor Veres Péter és Illyés Gyula részvételével tartott író-olva­só találkozót a fóti kultúrház- ban az akkor még Vörös- marty-kör, személy szerint tantársa, Menyhért Mária szervezésében. 1967—68-ban újjáépült a Fáy-présház, a falu központjá­ban felállították Vörösmarty mellszobrát. 71-ben megszer­veződött a Fáy—Vörösmarty Társaság, útjára indult a Fóti ősz rendezvénysorozata. Iro­dalmi estek követték egy­mást, köztük Sinka István est­je, mely azért kiemelendő, mert először itt volt ilyen Ma­gyarországon. A kezdetektől velük levő előadóművészek, Béres Ferenc és Selley Zol­tán mellett később a Foton építkező Agárdy Gábor is se­gítőjükké vált. 1989-ben fel­újíthatták az 1939-ben Muha- ray Elemér alapította faluszín­pad hagyományát. Legújab­ban tizenkét ifjú tanár vállal­kozására tekintenek: a gyer­mekfaluszínpad létrehozásán fáradoznak. — Lehetett-e szépen és eredményesen dolgozni? — tette fel a kérdést dr. Csáder Dezsőné, s felelt: lehetett. Sok volt a segítség. Volt, aki tartotta a hátát némely „me­rész” tervük miatt, s ha elő­fordult az is, hogy betiltották rendezvényüket, azért folytat­ták a munkát. Zárómondatul ezt szánta: csendes derű él a szívemben, mikor a nagy múltú társaság sorsát lete­szem az ifjúság kezébe. S Kölcsey Parainesisébői idéz­te: emberi ész, erő csak társa­ságban fénylik ki. Megköszönték a jelenlevő Agárdy Gábornak a fest­ményt, amelyet a társaságnak adományozott, s engedélyt kértek tőle arra, hogy annak a Fóti dal címet adják. Oláh Károlyné, a társaság új elnö­ke felkérte díszelnököknek a községhez kötődő művésze­ket, Agárdy Gábort, Béres Fe­rencet, Lőrinci Vitust és Sel­ley Zoltánt. A társelnökök: Cselőtei Zsófia, Hangyálné Praszna Eva, Kaposi Pál és Szent-lványi Géza. Titkár: Gi- liczáné Fehér Ildikó. Rajtuk kívül még olyan hosszan so­rolták a különböző tisztsége­ket betöltők nevét, hogy akár arra is gondolhattam volna: nincs is Foton, aki valaho­gyan ne kapcsolódna a Fáy— Vörösmarty Társasághoz. Névtelenül is, mert a név sze­rint említett szakértők, szerve­zők még bizonyára másokat is bevonnak. Klein Lászlóné mint a nyugdíjasklub tagja köszönte meg, hogy az új vezetőség csatlakozni hívta őket. Ezek­kel a szavakkal: ha én „elutaz­nék”, mert már idős vagyok, semmi mást nem szeretnék, mint a szívemet itt hagyni nektek. Amúgy farsangosan, amúgy fótiasan fejeződött be az összejövetel. Az addig zon­gorakísérőként közreműködő Hegedűs Valért Béres Ferenc önálló előadásra buzdította, minek köszönhetően meghall­gathattuk Liszt II. rapszódiá­ját, majd ismét Béres Ferenc- re figyelhettünk, aki a reform­kor dalaiból, Egressy, Bihari nótáiból énekelt. Végül Sel­ley Zoltán valósággal elját­szotta Petőfi Sándor Ívás köz­ben című versét, mintegy a közönséget is egy kis poha- razgatásra biztatva, mely biz­tatásnak eleget is tettünk. Nádudvari Anna KÉP-ERNYŐ * KÉP ERNYŐ Fantáziabénító mesék Pest megyei vándorkiállítás Cigány festők tárlata Túrán A gyermek igen fogékony né­ző. Ha engedik — márpedig sok családban odaültetik a kép­ernyő elé —, válogatás nélkül mindent megnéz. A homo ludens, a játékos em­ber számára valamennyi életsza­kasz rengeteg lehetőséget kínál e képessége kibontakoztatására. Csakhogy a gyermekkor maga a játék. Ám a huszadik század végén ettől az örömtől fosztatik meg a képernyőre bámuló kis­gyerek. A pszichológia tudósai szerint nem az a legnagyobb gond, hogy valódi tevékenység helyett pótcselekvésbe menekül a televízió műsorát faló. A leg­fontosabbat, a fantázia teremtő erejét öli meg a csírázó lélek­ben. Ugyanis a képi feldolgozás miatt a néző mindent készen kap. A televíziósok a megmond­hatói, hogy az utóbbi két esz­tendőben mennyire hiánycikk a hazai gyártású mesefilm. A Bojtár utcai bábraktárban Csipkerózsika-álmukat alusz- szák a jobb sorsra érdemes fi­gurák. Itt van Süsü, a sárkány —- egy nemzedék nőtt fel e so­rozaton —, az Aranymadár mesealakjai, Böbe baba, kirá­lyok és királykisasszonyok, szereplésre várva. A hazai kul­túrában gyökerező mesék he­lyett mit kapnak a kicsinyek? Vasárnap délutánonként Walt Disney-bemutatókban „gyönyörködhetünk”. A szá­mítógépes rajztechnika csodái számunkra teljesen idegen vi­lágot tükröznek. Kétségtelen: televíziós csúcsteljesítményt láthatunk. Csakhogy az egész rémisztő: érzelem és értékek nélküli béltartalommal rendel­keznek ezek az alkotások. Csupa erőszak, számunkra szokatlan helyzetek. Jó lenne végre európai, mi több: hazai mesét látni a magyar televízió­ban. (A kulisszák mögött azt is tudják: ezeket a sorozatokat is ingyen kapták a tévé volt vezetői. Ám mióta ez a soro­zat képernyőre került, elárasz­totta a hazai piacot is a Walt Disney-áru. Mondhatom: bu­sásan megtérül a cégnek a ma­gyarországi ingyen reklám!) Érdekes kísérlet szemtanúi lehettünk a Zenéről—Fellegi Adámmal alcímet viselő mű­sorban. (Igaz, érthetetlen, hogy az előre bekonferált fel­nőtteknek szóló bábfilm miért maradt el? Ugyanis a Rossini­opera marionettfigurákkal való megjelenítése lett volna az utóbbi évek egyetlen bábos produkciója). Nos, Fellegi Ádám ezúttal tudatosan felvál­lalta a modern „zenebohóc” szerepét. Avantgarde darabot adott elő —■ két zongorára egyedül. A feldolgozás trükk­je az volt, hogy a néző kérdé­seit Fodor János riporter tol­mácsolta, meg-megszakítva a művészt, s nem leplezvén hoz­zá nem értését. így aztán a nem mindennapi produkció egyúttal magyarázatot is nyert. Amit a néző nem érthe­tett, elmagyarázta a nagyrabe- csült zongoraművész. Akinek ezúttal elsősorban humora és bölcsessége csillant meg. Aki vette a lapot, jól szórakozha­tott a negyvenperces rögtönzé­sen. Erdó'si Katalin Dilinkó Gábor és Dombi Lajos amatőr cigány festők munkái­val ismerkedhet Pest megye kö­zönsége ezekben a hónapokban — vándorkiállítás keretében. Február 26-tól március 12-ig a két alkotó munkái Túrán tekint­hetők meg. A túrái tárlatnyitás­ra pénteken, este 6 órakor kerül Farsangi koncertet rendeznek Cegléden, február 27-én (szombaton) délután 3 órakor és este 6-kor a Kossuth Műve­lődési Központ színháztermé­ben. Közreműködnek az Er­Ajándékozás és vásárlás ré­vén több ezer tárggyal — do­kumentummal, fényképpel, könyvvel, periodikával, nu­mizmatikai anyaggal — gya­rapodott a Legújabbkori Tör­téneti Múzeum gyűjteménye az 1992-es esztendőben. Az amerikai magyarság le­telepedését, történetét mutat­ja be több, 1849-es keltezésű dokumentum, és ugyancsak a múzeum állományát gazdagít­ják az 1956-os emigrációra vonatkozó iratok. Az érdekes­ségek között szerepel többek között a Sao Paulo melletti magyar bencés kolostor fel­jegyzésgyűjteménye, Pelényi János, egykori washingtoni magyar diplomata díszruhája és kardja, annak pengéje vala­ha Rákóczi Györgyé volt. sor a helyi házasságkötő terem­ben. A festményeket Kerék­gyártó István művészettörté­nész mutatja be a nézőközön­ségnek. A januárban indult ván­dorkiállítás anyagi és szellemi támogatói a Pest Megyei Hír­lap, valamint a Zhutinas Függet­len Cigány Szervezet. kel-zeneiskola pedagógusai, a városi kamarazenekar, a Petrik Memorial Band, a Far­sangi Kamarakórus, valamint az Erkel-zeneiskola fuvola és cselló együttese. Egy másik ritkaság Mack (Makk) József honvéd ezre­des nevéhez fűződik, akinek irányításával függetlenségi szervezkedés kezdődött 1851-ben. Ennek egyik uniká- lis emléke az a nemzeti köl- csönjegy, amely most már a Budavári Palota A épületé­ben található meg. A közelmúlt történetének döbbenetes tárgyi emléke az 1958-ban kivégzett Gimes Miklós újságíró siralemház- ban viselt egyik ruhadarabja. Sára Sándor Pergőtűz című filmjének egyetlen teljes szö­vegkiadását is magáénak tud­hatja a múzeum, valamint Dr. Szentpétery Tibor haditu­dósítónak a doni fronton ké­szült fényképei is otthonra ta­láltak a gyűjteményben. Farsangi koncert Cegléden s Újabb relikviák a Történeti Múzeumban Szigetszentmiklósi képek Lukács József: Zsófi házassága A szigetszentmiklósi városi könyvtár nemrég — megannyi hivatásos művész tárlatát követően — amatőr képzőművé­szek munkáinak biztosított kiállítási lehetőséget. Festmé­nyek, grafikák, fafaragások várják a látogatókat. Kilencen hozták el alkotásaikat (Farkas Ottó, Bikádi András, Vastag Elemér, Lukács József, Csima László, Henczi Viktória, Bu- daházi Viktória, Egyed Béláné), köztük a bábkészítéssel foglalkozó Búzás Krisztina is. A Dunaharasztin élő, még gimnazista Búzásról sokan már azt is tudni vélik, hogy báb­figuráira hivatásos művészek is felfigyeltek, és a jövőben ezeket valószínűleg a bábszínházakban is viszontlátjuk. Búzás Krisztina: Madár Hancsovszki János reprodukciói

Next

/
Oldalképek
Tartalom