Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-23 / 45. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. FEBRUÁR 23., REDD Tisztújítás a Fáy—Vörösmarty Társaságnál Tevőleges hazaszeretetben Fáy András jó helyre építette a présházát, Vörösmarty jól címezte tevőleges hazaszeretetre buzdító versét Fóti dalnak. A fótiak folyamatosan élnek e nekik adott, rájuk hagyományozott nagyszerű ajándékokkal. Béres Ferenc Hányszor énekelte. Selley Zoltán hányszor mondta már el Foton a Fóti dalt? Hányszor keresték már fel a Fáy-préshá- zat a „Fóti Ősz” rendezvényei során? Talán ezen alkalmakat sem lehetne megszámolni. De ezeken kívül is, Foton benne van a levegőben: itt a Fáy-présház, s miénk Vörösmarty költeménye. A lassan ránkereszkedő alkonyaiban erről is, arról is kis csoportok, magányos közeledők fordultak be Fót község közepén a Gyermekvárosnak otthont adó Károlyi-palota kertjébe az elmúlt hét végén. Nem kellet kérdezősködni, csak besorolni közéjük: mind a Márványterembe tartottak. A Fáy—Vörösmarty Társaság tisztújítására, az új vezetők nevének ismertetésére kerül ott majd sor. A csillárok ragyogtak, a mennyezet- freskó pompázott. Megteltek a széksorok. Bevezetőül Béres Ferenc elénekelte a Fóti dalt, majd Pál apostol szeretethimnuszának megzenésített változatát. Selley Zoltán Dsida Jenő Psalmus Hungari- cusát szavalta el megrendítő- en. Ezután dr. Csáder Dezső- né, aki a Fáy—Vörösmarty Társaság vezetését immár átadja a fiatalabbaknak, valamikori tanítványainak, a múltra emlékezett. 1956-ra, mikor Veres Péter és Illyés Gyula részvételével tartott író-olvasó találkozót a fóti kultúrház- ban az akkor még Vörös- marty-kör, személy szerint tantársa, Menyhért Mária szervezésében. 1967—68-ban újjáépült a Fáy-présház, a falu központjában felállították Vörösmarty mellszobrát. 71-ben megszerveződött a Fáy—Vörösmarty Társaság, útjára indult a Fóti ősz rendezvénysorozata. Irodalmi estek követték egymást, köztük Sinka István estje, mely azért kiemelendő, mert először itt volt ilyen Magyarországon. A kezdetektől velük levő előadóművészek, Béres Ferenc és Selley Zoltán mellett később a Foton építkező Agárdy Gábor is segítőjükké vált. 1989-ben felújíthatták az 1939-ben Muha- ray Elemér alapította faluszínpad hagyományát. Legújabban tizenkét ifjú tanár vállalkozására tekintenek: a gyermekfaluszínpad létrehozásán fáradoznak. — Lehetett-e szépen és eredményesen dolgozni? — tette fel a kérdést dr. Csáder Dezsőné, s felelt: lehetett. Sok volt a segítség. Volt, aki tartotta a hátát némely „merész” tervük miatt, s ha előfordult az is, hogy betiltották rendezvényüket, azért folytatták a munkát. Zárómondatul ezt szánta: csendes derű él a szívemben, mikor a nagy múltú társaság sorsát leteszem az ifjúság kezébe. S Kölcsey Parainesisébői idézte: emberi ész, erő csak társaságban fénylik ki. Megköszönték a jelenlevő Agárdy Gábornak a festményt, amelyet a társaságnak adományozott, s engedélyt kértek tőle arra, hogy annak a Fóti dal címet adják. Oláh Károlyné, a társaság új elnöke felkérte díszelnököknek a községhez kötődő művészeket, Agárdy Gábort, Béres Ferencet, Lőrinci Vitust és Selley Zoltánt. A társelnökök: Cselőtei Zsófia, Hangyálné Praszna Eva, Kaposi Pál és Szent-lványi Géza. Titkár: Gi- liczáné Fehér Ildikó. Rajtuk kívül még olyan hosszan sorolták a különböző tisztségeket betöltők nevét, hogy akár arra is gondolhattam volna: nincs is Foton, aki valahogyan ne kapcsolódna a Fáy— Vörösmarty Társasághoz. Névtelenül is, mert a név szerint említett szakértők, szervezők még bizonyára másokat is bevonnak. Klein Lászlóné mint a nyugdíjasklub tagja köszönte meg, hogy az új vezetőség csatlakozni hívta őket. Ezekkel a szavakkal: ha én „elutaznék”, mert már idős vagyok, semmi mást nem szeretnék, mint a szívemet itt hagyni nektek. Amúgy farsangosan, amúgy fótiasan fejeződött be az összejövetel. Az addig zongorakísérőként közreműködő Hegedűs Valért Béres Ferenc önálló előadásra buzdította, minek köszönhetően meghallgathattuk Liszt II. rapszódiáját, majd ismét Béres Ferenc- re figyelhettünk, aki a reformkor dalaiból, Egressy, Bihari nótáiból énekelt. Végül Selley Zoltán valósággal eljátszotta Petőfi Sándor Ívás közben című versét, mintegy a közönséget is egy kis poha- razgatásra biztatva, mely biztatásnak eleget is tettünk. Nádudvari Anna KÉP-ERNYŐ * KÉP ERNYŐ Fantáziabénító mesék Pest megyei vándorkiállítás Cigány festők tárlata Túrán A gyermek igen fogékony néző. Ha engedik — márpedig sok családban odaültetik a képernyő elé —, válogatás nélkül mindent megnéz. A homo ludens, a játékos ember számára valamennyi életszakasz rengeteg lehetőséget kínál e képessége kibontakoztatására. Csakhogy a gyermekkor maga a játék. Ám a huszadik század végén ettől az örömtől fosztatik meg a képernyőre bámuló kisgyerek. A pszichológia tudósai szerint nem az a legnagyobb gond, hogy valódi tevékenység helyett pótcselekvésbe menekül a televízió műsorát faló. A legfontosabbat, a fantázia teremtő erejét öli meg a csírázó lélekben. Ugyanis a képi feldolgozás miatt a néző mindent készen kap. A televíziósok a megmondhatói, hogy az utóbbi két esztendőben mennyire hiánycikk a hazai gyártású mesefilm. A Bojtár utcai bábraktárban Csipkerózsika-álmukat alusz- szák a jobb sorsra érdemes figurák. Itt van Süsü, a sárkány —- egy nemzedék nőtt fel e sorozaton —, az Aranymadár mesealakjai, Böbe baba, királyok és királykisasszonyok, szereplésre várva. A hazai kultúrában gyökerező mesék helyett mit kapnak a kicsinyek? Vasárnap délutánonként Walt Disney-bemutatókban „gyönyörködhetünk”. A számítógépes rajztechnika csodái számunkra teljesen idegen világot tükröznek. Kétségtelen: televíziós csúcsteljesítményt láthatunk. Csakhogy az egész rémisztő: érzelem és értékek nélküli béltartalommal rendelkeznek ezek az alkotások. Csupa erőszak, számunkra szokatlan helyzetek. Jó lenne végre európai, mi több: hazai mesét látni a magyar televízióban. (A kulisszák mögött azt is tudják: ezeket a sorozatokat is ingyen kapták a tévé volt vezetői. Ám mióta ez a sorozat képernyőre került, elárasztotta a hazai piacot is a Walt Disney-áru. Mondhatom: busásan megtérül a cégnek a magyarországi ingyen reklám!) Érdekes kísérlet szemtanúi lehettünk a Zenéről—Fellegi Adámmal alcímet viselő műsorban. (Igaz, érthetetlen, hogy az előre bekonferált felnőtteknek szóló bábfilm miért maradt el? Ugyanis a Rossiniopera marionettfigurákkal való megjelenítése lett volna az utóbbi évek egyetlen bábos produkciója). Nos, Fellegi Ádám ezúttal tudatosan felvállalta a modern „zenebohóc” szerepét. Avantgarde darabot adott elő —■ két zongorára egyedül. A feldolgozás trükkje az volt, hogy a néző kérdéseit Fodor János riporter tolmácsolta, meg-megszakítva a művészt, s nem leplezvén hozzá nem értését. így aztán a nem mindennapi produkció egyúttal magyarázatot is nyert. Amit a néző nem érthetett, elmagyarázta a nagyrabe- csült zongoraművész. Akinek ezúttal elsősorban humora és bölcsessége csillant meg. Aki vette a lapot, jól szórakozhatott a negyvenperces rögtönzésen. Erdó'si Katalin Dilinkó Gábor és Dombi Lajos amatőr cigány festők munkáival ismerkedhet Pest megye közönsége ezekben a hónapokban — vándorkiállítás keretében. Február 26-tól március 12-ig a két alkotó munkái Túrán tekinthetők meg. A túrái tárlatnyitásra pénteken, este 6 órakor kerül Farsangi koncertet rendeznek Cegléden, február 27-én (szombaton) délután 3 órakor és este 6-kor a Kossuth Művelődési Központ színháztermében. Közreműködnek az ErAjándékozás és vásárlás révén több ezer tárggyal — dokumentummal, fényképpel, könyvvel, periodikával, numizmatikai anyaggal — gyarapodott a Legújabbkori Történeti Múzeum gyűjteménye az 1992-es esztendőben. Az amerikai magyarság letelepedését, történetét mutatja be több, 1849-es keltezésű dokumentum, és ugyancsak a múzeum állományát gazdagítják az 1956-os emigrációra vonatkozó iratok. Az érdekességek között szerepel többek között a Sao Paulo melletti magyar bencés kolostor feljegyzésgyűjteménye, Pelényi János, egykori washingtoni magyar diplomata díszruhája és kardja, annak pengéje valaha Rákóczi Györgyé volt. sor a helyi házasságkötő teremben. A festményeket Kerékgyártó István művészettörténész mutatja be a nézőközönségnek. A januárban indult vándorkiállítás anyagi és szellemi támogatói a Pest Megyei Hírlap, valamint a Zhutinas Független Cigány Szervezet. kel-zeneiskola pedagógusai, a városi kamarazenekar, a Petrik Memorial Band, a Farsangi Kamarakórus, valamint az Erkel-zeneiskola fuvola és cselló együttese. Egy másik ritkaság Mack (Makk) József honvéd ezredes nevéhez fűződik, akinek irányításával függetlenségi szervezkedés kezdődött 1851-ben. Ennek egyik uniká- lis emléke az a nemzeti köl- csönjegy, amely most már a Budavári Palota A épületében található meg. A közelmúlt történetének döbbenetes tárgyi emléke az 1958-ban kivégzett Gimes Miklós újságíró siralemház- ban viselt egyik ruhadarabja. Sára Sándor Pergőtűz című filmjének egyetlen teljes szövegkiadását is magáénak tudhatja a múzeum, valamint Dr. Szentpétery Tibor haditudósítónak a doni fronton készült fényképei is otthonra találtak a gyűjteményben. Farsangi koncert Cegléden s Újabb relikviák a Történeti Múzeumban Szigetszentmiklósi képek Lukács József: Zsófi házassága A szigetszentmiklósi városi könyvtár nemrég — megannyi hivatásos művész tárlatát követően — amatőr képzőművészek munkáinak biztosított kiállítási lehetőséget. Festmények, grafikák, fafaragások várják a látogatókat. Kilencen hozták el alkotásaikat (Farkas Ottó, Bikádi András, Vastag Elemér, Lukács József, Csima László, Henczi Viktória, Bu- daházi Viktória, Egyed Béláné), köztük a bábkészítéssel foglalkozó Búzás Krisztina is. A Dunaharasztin élő, még gimnazista Búzásról sokan már azt is tudni vélik, hogy bábfiguráira hivatásos művészek is felfigyeltek, és a jövőben ezeket valószínűleg a bábszínházakban is viszontlátjuk. Búzás Krisztina: Madár Hancsovszki János reprodukciói
