Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-20 / 43. szám

<5£gvbík5/v^ MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 13,50 forint 1993. FEBRUÁR 20., SZOMBAT Egy vizsgálat tanulságai A hazai termék is piacképes 550 esztendeje született Mátyás király. Emléke­ző, tisztelgő írásunk a 7. oldalon A fogyasztási cikkek minősé­gének alakulásáról tájékozta­tót juttatott el hozzánk a Keres­kedelmi Minőségellenőrző In­tézet, népszerű (egyeseknek hírhedt) nevén a KERMI. A mintegy hatvan oldalas, mel­lékletekkel ellátott tanulmány alapos munkáról tesz tanúsá­got. A száraz, ám beszédes té­nyek ismertetése helyett meg­kerestük dr. Huszay Gábort, a KERMI igazgatóját választ várva kérdéseinkre. — A tájékoztató egyik mel­léklete szerint az import ter­mékek vizsgálatakor 51,3 szá­zalék felelt meg, míg a ma­gyar áruk esetében ez a száza­lékarány jelentősen nagyobb, 74,4 volt. Milyen szerepet fog­lal el a belkereskedelmi for­galomban a magyar termék? — Sajnos lényegesen keve­sebb az üzletekben a hazai áru, mint az import. Ez nem is lenne baj, hiszen a válasz­ték bővülése jó a fogyasztó­nak. A gond az, hogy nem mindig jobb minőségű az a termék, amit a kereskedők importálnak. Nagyobb hasz­not hoznak, gyorsabban és ak­kor minek vesződni a haza­ival? Persze vannak olyan ké­szítmények, amelyek külföl­di licenc alapján Magyaror­szágon, hazai alapanyagból, hazai munkások által készül­nek, ezek már magyar ter­méknek minősülnek. (Folytatás a 3. oldalon) Sikeres átképzések A munkanélkülieknek szer­vezett átképző tanfolyamok résztvevőinek 62 százaléka rövid időn belül újra állást talált magának — derül ki a Pest Megyei Munkaügyi Központnak a tavalyi adato­kat összesítő jelentéséből. Bozóné Máthé Lia, a köz­pont vezetője elmondta, hogy több mint 80 szakmá­ban 264 tanfolyamot szer­veztek, s ezeken hozzávető­leg 10 ezren vettek részt. Közülük 6 ezren azóta is­mét dolgoznak. Főként a számítógép, a vendéglátó- és a menedzserképző tanfo­lyamok hallgatói kapósak a vállalatok körében. Több olyan foglalkozásra is átké­peznek munkanélkülieket, amelyek nem igényelnek magasabb iskolai végzettsé­get. A munkaügyi központ az idén újabb tanfolyamo­kat indít. Különösen nagy érdeklődésre számíthatnak az 1996-os világkiállítás előkészületeihez kapcsoló­dó átképző tanfolyamaik, így az építőipari, az idegen- forgalmi és a nyelvi kurzu­sok. / Érdi tervek Saját regionális tv-állo- más felállítását tervezi ai érdi önkormányzat, hogy a nagy kiterjedésű város­ban az információ-áramlás az éter hullámain felgyor­suljon. A kérelmet már el­küldték a Frekvenciagaz­dálkodási Intézethez, hogy a frekvencia morató­rium feloldása után esély- lyel pályázhassanak. Mi­vel Nagytéténynek és Százhalombattának már van saját stúdiója, az ön- kormányzat úgy tervezi, hogy e szomszédos telepü­lésekkel együttműködve egyeztetik majd a műso­rok összeállítását, de egy saját stúdiót is ki kíván­nak alakítani. Kormányszóvivői tájékoztató Készülő törvény az Akadémiáról A kormány hamarosan az Or­szággyűlés elé terjeszti a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­ról szóló átdolgozott törvény- tervezetet — jelentette be Láng István akadémiai főtit­kár a kormányszóvivő tájékoz­tatón. Az átdolgozott törvény- tervezet változatlanul* fenntart­ja azt az alapelvet, hogy az Akadémia önkormányzattal rendelkező köztestületként működjön. Az Akadémia elnö­két ezentúl a közgyűlés vá­lasztja, tisztében a köztársasá­gi elnök erősíti meg. A kormány csütörtöki ülé­sén elfogadta az Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzs­ment, valamint a Társadalom- biztosítási Világbanki Finan­szírozású Programok hiteltár­gyalásai dokumentumait és a kölcsönegyezmények terveze­tét. A kabinet pontosította és más jogszabályokhoz igazítot­ta a biztosítási kötelezettségre, a járulékfizetésre, a betegségi és anyasági ellátásokra, vala­mint a nyugdíjakra vonatkozó eljárási szabályokat. Ami a külügyeinket illet: jóváhagyó- leg tudomásul vette a kabinet a Cseh, a Szlovák, a Lengyel és a Magyar Köztársaság kö­zötti Közép-Európai Szabad­kereskedelmi Megállapodás március elsejei ideiglenes élet­be léptetését. Juhász Judit emellett arról is beszámolt, hogy Antall József miniszterel­nök a közelmúltban levélben tájékoztatta a nemzetközi szer­vezeteket és a nagyhatalmak vezetőit a déli határainkon túl zajló eseményekről. A szóvivői tájékoztatón be­mutatkozott az újságírók előtt a kormányfő két miniszterje­löltje: Latorcai János Miklós, az ipari és kereskedelmi tárca; valamint Gyurka János, a kör­nyezetvédelmi tárca váromá­nyosa. Cinkotai János kormányfő­tanácsos a KSH legfrissebb adatait értékelve közölte: janu­árban a vártnál jobban nőtt az infláció, 6,8 százalékkal a ta­valy decemberihez képest. Mindez az élelmiszer és gyógyszerárak emelkedésével magyarázható. Nyeregbe, magyar! Lovas rendörök Veresegyházon Nemrég Veresegyház útjain is megjelen­tek a lovas járőrök. Egyelőre még csak két paripa áll a vállalkozó kedvű ifjú rendőrök rendelkezésére, ez azonban ele­gendő ahhoz, hogy a térséget — beleért­ve Szada és Erdőkertes területét — ellás­sák. Amikor az ötlet megfogant a gödöl­lői rendőrfőkapitány, Papp György alez­redes fejében, arra is gondolt, hogy a lo­vakat megfelelően képzett emberek kezé­be kell adni. A választás Néczin András­ra esett, aki ezáltal bekerült a rendőrség kötelékébe. Néczin András közel húsz év­vel ezelőtt kötötte össze életét a lovakkal, azóta indul versenyeken (Folytatás a 16. oldalon) Csodájukra jártak... Vimola Károly felvétele Lihegő kérdezők Nem tehetek róla, ki nem állhatom a közvéleménykutatásokat, az pedig kifejezetten zavar, ha forgalmas közlekedési csomó­ponton, áruházak kellőén zsúfolt élelmiszerosztályán, lehető­leg egy-egy kisun okúját kísérgetó'ősz hajú nagymamát környé­kez meg a klasszikus irodalomból jól ismert „száguldó riporter”. Az a gondom az információgyűjtésnek ezzel a módszerével, hogy nagy mértékben az emberi gyengeségre épít. Kihasználja a gyors kérdés — gyors válasz, vagy a „holnap látni fogja ma­gát a tévében”csábító szlogenjeit, olyan majd hogy nem állítá­sokkal rohamozza meg a felkészületlen utast, vásárlót, hogy az többnyire csak otthon döbben rá: nem is azt akarta mondani. Mert ugyan mit is válaszolhat a híradón, a napzárás címén su­gárzott agymosásokon, a magát legolvasottabbnak kikiáltó írott sajtótermék glosszáin képzett átlag magyar állampolgár olyan nekiszegezett kérdésekre, mint például: mi a véleménye a kétkulcsos áfáról, a nyugdíjemelésről, vagy az új szociális tör­vényről?! Hogyan is lehet így hitelesen állást foglalni egy nehéz, hosz- szú egyeztető munka révén megszületett alaptörvényről, ame­lyik főképp a keretet, az intézkedés lehetőségét jelöli meg a he­lyi hatóságok számára ahhoz, hogy a rászorultság elvét előtér­be helyezve karolják fel az elesetteket. S miként nyilatkozhat gyors válaszában bárki is okosan, pontosan, megfontoltan a mostani, pénzben talán valóban csekély nyugdíjemelésről, anélkül, hogy akár csak egy félmondatot ejtene a kormány két­éves erőfeszítéseiről. Arról, melynek eredményeképpen — negyven évi titkolózás, vállvonogatás s alkalmi tűzoltás után — végre az öregkori juttatás megállapításának valóban átfo­gó, körültekintő elve lépett gyakorlatba... Egy szó mint száz: kérdezóbiztosok, kerüljenek! Legyen itt végre helye s ideje a komoly, tágyilagos és alapos magyaráza­toknak, híradásoknak. Maliár Éva A földkímérés módjai Szabadáras kategória A földhivatalok a kárpótlási folya­matban eddig mintegy 8,4 millió aranykorona értékű föld ügyét ké­szítették elő. Közel fele ezeknek már árverésen el is kelt, és 30—35 százalékát már birtokba is adták — mondta el Zsámboki Sándor, a szaktárca illetékes fő­osztályvezetője a Földművelés- ügyi Minisztériumban tartott leg­utóbbi sajtótájékoztatón. A szakember részletesen szólt az 1993. évi II. törvényből adódó — a földrendező és földkiadó bi­zottságokról rendelkező — föld- részaránytulajdonok kimérésével kapcsolatos költségekről. Zsám­boki Sándor felhívta a figyelmet: ha a részaránytulajdonos a földki­adás iránti kérelmét március 24-éig benyújtja a földet használó szövetkezet gazdálkodási terüle­tén működő földkiadó bizottsá­gokhoz, akkor megjelölheti azt a táblát is, amelyből a földet szeret­né kiméretni. Az így beadott igényt a földkiadó bizottság a tör­vényben rögzített előírásoknak megfelelően — a lehetőségek fi­gyelembevételével — teljesíti. Amennyiben a tulajdonos a ki­adásra kerülő termőföldet önálló ingatlanná kívánja alakítani — azaz a föld kimérését és kitűzését kéri, akkor a kérelemben arról is nyilatkoznia kell, hogy ennek költségét vállalja. A főosztályve­zető utalt rá: akik nem kívánják megművelni a földjüket, azoknak nem kell kiméretni, hanem példá­ul bérbe adják a termelőszövetke­zetnek. Külön hangsúlyozta, hogy a részaránytulajdon kiméré­sének költségét az állam nem vál­lalta, mivel e területen tulajdoni sérelem nem keletkezett, ugyanis ezek a földek megvoltak a szövet­kezetekben. A földkimérési tevékenység szabadáras vállalkozói kategóriá­ba tartozik — emelte ki —, ami azt jelenti, hogy a földmérés díját a megrendelő és a vállalkozó kö­zötti megállapodás határozza meg. Ugyanakkor a minisztérium nyomatékosan rögzíteni szeretné azt is, hogy a kimérési költségek megállapításánál csak a tisztessé­ges árképzés, az elvégzendő mun­kával arányos díj fogadható el. Andrásfalvy jutalmazott A felsőoktatási törvényter­vezet összeállításának mi­nisztériumi munkálataiban végzett kiemelkedő tevé­kenysége elismeréseként Andrásfalvy Bertalan kul­tuszminiszter Hári Miklós­nak, a művelődési miniszté­rium főosztályvezetőjének, Ladányi György kultuszmi­nisztériumi főosztályvezető helyettesnek és Nagy Tibor­nak, a Magyar Ekvivalencia Központ igazgatójának a Magyar Felsőoktatásért Em­lékplakettet adományozta. A kitüntetést a miniszter tegnap adta át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom