Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-19 / 42. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP IFJÚSÁG 1993. FEBRUAR 19., PENTEK Humán tantárgycsoportos oktatás Az 1990—91. tanévben egy újfajta oktatási módszerrel próbálkoztak tanáraink az aszódi gimnáziumban. A humán osztályba az érdeklődésünk alapján kerültünk be: vagyis mi lettünk e kísérlet első „alanyai”. Mi leszek, ha nagy leszek? Tanáraink alaposan kidolgozzák ezt a módszert, melynek lényege a humán tantárgyak (irodalom, történelem, filozófia, művészettörténet és zene- történet) kronologikus sorrendben és párhuzamosan történő tanítása és tanulása. így egy áttekinthető, összefüggő képet kaphatunk az egyes korszakok történelméről, kultúrájáról és gondolkodásmódjáról. A tantárgyak nem különülnek el egymástól, ami nekünk azért is jó, mert igen gyakran egy tanítási napon többféle megközelítésből is láthatunk egy-egy korstílust. Tehát, ha ilyenkor elég rendesen figyelünk az órákon, az otthoni tanulásra kevesebb energiát kell fordítani. A számonkérés tantárgyanként a megszokott módon folyik. Minden témakör lezárása után egy ún. komplex feladatlap megoldására kerül sor. A teszt kérdései nem válnak külön tantárgyakra, hanem egységesíteni próbálják az órákon szerzett (szerezhető) ismereteket. A komplex témazáró reálisan nem osztályozható, ezért teljesítményünket százalékban értékelik. Az egyéni eredményeket grafikonon jelöljük, amely tájokoz- tat bennünket fejlődésünkről illetve visszaesésünkről. A dolgozatra való felkészülést segítik elő a közös ismétlő órák, amiken a humán tantárgyakat tanító tanárokon és rajtunk kívül más iskolákból érkező, érdeklődő vendégek is gyakran részt vesznek. Ezek az órák mindannyiunk számára hasznosak és élvezetesek. Második osztályban egy újabb ötlettel álltak elő tanáraink annak érdekében, hogy az egész eddigi munkánk és munkájuk eredményéről megLassan már hagyománnyá válik, hogy a tanév során egyszer az egész iskolának lehetőséget biztosító „éneklő napot” rendezünk. Minden évben március 15-én rendezzük meg azt a versenyt az osztályok jobb énekeseiből álló kamarakórusok számára. A versenyen való részvétel feltételei, követelményei évről évre változatlanok: egy, legalább három népdalból álló magyar népdalcsokrot és két — a kórus képességeinek és összetételének megfelelő — többszólamú kórusművet kell előadni. Nagyon jó alkalmat jelent ez a kórusmunka szépségeinek, örömeinek és nehézségeinek megízlelésére azoknak a diákoknak a szágyőződjenek. Ennek legérté- kelhetőbb módja az évvégi vizsga volt, ami két részből állt: szóbeliből és írásbeliből. Az írásbeli vizsgatételeket a tavaszi szünet előtt kaptuk kézhet. Huszonöt téma közül választhattunk az érdeklődésünknek megfelelően. Néhány cím a tételek közül: — A mágiától a világvallásokig — A magyar törvénykezés 1000—1711-ig — Az erdélyi emlékiratírók — Az aszódi Podma- niczky-kastély dísztermének barokk jellegzetességei — A barokk stílus kiteljesedése Bach: d-moll toccáta és fúgájában. A dolgozat elkészítéséhez két hónap állt rendelkezésünkre. A második (szóbeli) részre a tanítás utolsó két napján került sor, és úgy zajlott le, mint egy érettségi. A dolog hátulütője csak az volt, hogy mára, akik nem tudnak vagy nem akarnak részt venni a rendszeres énekkari munkában. Az egész délelőttöt kitöltő rendezvény sok érdeklődőt vonz, tanárok és diákok egyaránt nagyon szívesen vesznek részt rajta. A versengő kórusok előadásait a szakértő zsűri értékeli, énektanárok, volt kórustagok biztosítják a pártatlan bíráskodást. Az iskola vezetése is mindig képviselteti magát, támogatva lelkesedésünket. A győztesek a helyezések mellé értékes jutalmakat is kapnak, ebben a kollégium szülői alapítványa is támogatást nyújt. Az elmúlt évi kamarakó- rus-verseny első díját az I/A kórusa és a hat tagból álló míg mi a tanárok kérdéseinek kereszttüzében izzadtunk, a többi osztály már a nyári szünet mámorában élt és persze a tanítás szóba sem jöhetett. Sajnáltattuk is magunkat, de azért büszkék voltunk, hogy mi milyen fontosak vagyunk. A vizsga légköre doppingolt bennünket és reméljük, az érettségi akadályokat is köny- nyebben fogjuk venni. Legfőbb előnyt az jelentett számunkra, hogy csak javítani lehetett az addig megállapított jegyeken. A szóbeli minket is meggyőzött arról, hogy érdemes ezt csinálni. Szeretnénk, ha egyre többen felismernék ennek a módszernek a helyességét és országszerte elterjedne ez a fajta tanítás. Köszönjük az iskolánknak és tanárainknak (Hódi Gyulá- né, Módos Tibomé, Bállá Károly és Koncz István) a lehetőséget, hogy szélesebb körű kitekintést nyerhetünk a világra. A cikket összeállították: 111. b. Csányi Réka, Hódi Henrietta, Kelenvölgyi Ágnes, Kiss Katalin, Nagy Bernadett. „faktkórus” (az ének fakultációs csoport kórusa) kapta megosztva. A rendezvény szenzációja azonban az volt, hogy az elmúlt évben először vett részt a versenyen egy csak fiúkból álló együttes, a IV/b kórusa. Ők nyerték el a közönségdíjat, amelyhez egy szép nagy gyümölcskosár járt jutalomként. A szép délelőtt egyik legemlékezetesebb része az volt, hogy amíg a zsűri tanácskozott, az egész közönséget éneklésre hívtuk, és a szép negyvennyolcas dalok után a Dona nobis és a Jöjj el, Mózes dallama gyönyörűen csendült fel. Havjár Zoltán és Mészáros Ottó III. b. Az aszódi Petőfi Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola 4. osztályos tanulója vagyok, az itt elsőként elindított technikusi osztályban. A technikumok újbóli megszervezését a középszintű műszaki képzés hiányosságai tették szükségessé. Véleményem szerint a magyar középfokú oktatásnak magasabb színvonalú elméleti ismereteket elsajátító és a korszerű technikát is alkalmazni tudó fiatalokat kell nevelnie. Ennek során fokozott figyelmet kellene fordítani a tanulás és a továbbtanulás ösztönzésére is. Ebből a szempontból a mi iskolatípusunk rendkívül előnyös, mert az ötödik év elvégzése után technikusi oklevelet kapunk, de már a 4. év után is jelentkezhetünk a felsőoktatási intézményekbe. DolKeresztek Első gyermekként született. A család boldog volt, a rokonok meglátogatták a jövevényt. A tiszta s őszinte szerelem gyümölcse, melyet két szerető szempár indított el. Az anya grafikus volt, s megtanította gyermekét a rajz furcsa s mégis örök művészetére. Gyermek volt, és boldog. Fákat, házakat, embereket rajzolt. A napok múltak, míg egy nap szomorú lett a ház. Édesanyja színes, virágos ruhája feketébe borult, apja nem énekelt többet munka közben. Nagymama meghalt! Érezte, hogy valami történt, de még nem értette. Nagy házakat rajzolt, pici keresztet az útra, s még kisebb embereket. A gyász lassan elhűlt, s ő ismét nevetett. Am egy nap édesapja — számára — ismeretlen ruhát viselt, haja rövid lett. „Most elmegyek kicsim, jó legyél s én sietek haza.” S lerajzolta apját a különös ruhában. Hamarosan levél érkezett, s közölte a halálhírt. „Hősi halott” — nem értette, csak annyit tudott, hogy nincs aki magasba emelje, nincs aki énekeljen lefekvésnél. Ekkor házakat rajzolt, embereket, magát, anyut s a lap végére, egészen picibe édesapját. Lassan iskolába ment, majd másik iskolába. Rengeteget rajzolt. Nagy házakat, embereket, s a lap végén mindig volt egy kicsi kereszt. Egy nap minden virágos, színes ruha fekete lett. Kezdte megérteni, mi az a „hősi halott”, de soha nem szerette ezt a szót. S újra rajzolt: nagy házakat s a pici kereszt elveszett a többi kereszt között. (1993. január) Balázs Rita IV/c. gunkat tovább könnyíte- nék az új felvételi kedvezmények, a gond csak az, hogy ezeket a múlt évben még nem ismertük, pedig lehet, hogy — legvégső esetben — a tanulási intenzitásunkon is változtattunk volna. A referenciaosztály követelményeinek sajnos nem tudtunk megfelelni. Okai közé sorolhatom az iskola vezetésének akaratán kívüli, szerencsétlenül sokra sikeredett tanárcserét, a kísérleti jelleg buktatóit és végül, de nem utolsósorban a jelenleg uralkodó „nem” tanulási morált. Am az út nyitva áll előttünk, bárhol folytathatnánk (elvileg) tanulmányainkat. Bár lehetőségeink kicsit szűkösebbek mint a gimnazistáké, de kárpótol minket a szakmai tudásunk, amit négy év alatt csepegtettek belénk. A negyedikes technikusok most mind lázban égnek. Számítgatják a pontokat, taktikáznak a jegyekkel. Miért ez a nagy készülődés? — kérdezhetné bárki. Netán van több választásuk is? Igen, van. Mégpedig több, mint másoknak! Adott a lehetőség, hogy a negyedik évfolyam féléves osztályzatai alapján mentességet kérjen egy főiskolától. Majd, ha felvették, dönthet, hogy vajon megéri-e elvégezni itt, Aszódon az ötödik osztályt, vagy inkább elmenjen a negyedik év végén a főiskolára. Ha esetleg nem veszik fel, akkor az ötödiket mindenképpen el kell végezni. A technikusi oklevélért járó pluszpontokkal újból megA másodikosok közül csak kilencen akartak eredetileg is az aszódi két tanítási nyelvű (francia—magyar) osztályba jönni. A legtöbbjük először angolt szeretett volna tanulni. Az elsősök között már tizenhármán, a legkisebbek, a „nulladikosok” közül fjedig már húszán választották elsőként az aszódi gimnáziumot. A válaszokban egyszer sem szerepelt, hogy megbánták a döntésüket, mindannyian tudják, hogy milyen előnyöket jelent számukra az itt folytatott tanulás. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindennel elégedettek. Ä legkritikusabbak a másodikosok, akik még többet szeretÉrdekes módon a továbbtanulásra serkent a munkanélküliség és a munkakerülés jelensége is, mivel ezek hatására megnő a kedv vagy üzemmérnöki, vagy okleveles mérnöki „cím” megszerzéséhez. A négy év összefoglalásaként elkönyvelhetünk egy nagyon jó osztályt, amely nem az osztályközösségével, hanem inkább az egyéniségeivel vált különlegessé. Számomra any- nyiban változott a helyzet az általános iskola elvégzése óta, hogy most, 18 évesen a bőség zavarában és a (sűrű) ködbe vesző jövő bizonytalanságában nem tudom, mi leszek, ha nagy leszek. Én azt hiszem, ezzel nem is vagyok annyira egyedül. próbálhatja a főiskolát — vagy elmehet dolgozni. Ha felvették őt — még negyedikben — a főiskolára, akkor az ötödik tanév mellett szól az, hogy az szinte felkészítené a főiskolára, és ezenkívül máris szakma lenne a kezében. Ellene szól viszont az, hogy a főiskolán sikerrel elvégzett két év után automatikusan jár a technikusi oklevél és mivel az magasabb szintű, szinte feleslegessé tenné az ötödikben megszerezhető oklevelet. Ha ezeken a pályaválasztási nehézségeken sikerrel átküz- dötte magát és bekerült egy főiskolára, akkor ott a harmadik év elvégzése után vizsgázhat a diplomáért. Hát, így készülnek a jövő technikusai, mérnökei! Dávid Attila TVId. nének tanulni. Keveslik a francia nyelvórák számát (heti négy óra). „A közösség az egész iskolában jó, csak néha nehezen megy a tanulás, mert ha sok, akkor nem tudom, hogy mit tanuljak.” (Jakbovics Ágnes O/a.) „A tanítási rendszer szerintem nagyon jó és a tanáraink is kedvesek. A tempó kicsit gyors, de ha év végéri meg akarunk tanulni franciá ul, ezt vállalni kell.,, (Gaál Ágnes O/a. „A nulladik év nagyon ji volt. Az elsőn most békémé nyítettek, de még éppenhog át lehet vészelni.” (Kovács Gergő 1/a. Az összeállítás az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola tanulóinak munkáiból készült Garasanin Márta rajza Kamarakórus-verseny Bán Zoltán IV\1. Aktuális A legnagyobb élmény?
