Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 18., CSÜTÖRTÖK Egy falu két benzinkútja Adókedvezmények, kölcsönök a vállalkozóknak Dunakeszi tudósítások Havonta jó hírekkel A gödöllői vállalkozások nagy számát jelzi, hogy nemcsak az azonos profilú — elsősorban kereskedelem­mel foglalkozó — cégek, ha­nem a hirdetési újságok is versenyeznek. A nagy vállal­kozások — így például a zöldmezős beruházást végre­hajtó United Technologies Automotive Kft., vagy a Gö­döllői Gépgyár területén lé­tesült Caterpillar Magyaror­szág Részegységgyártó Rt. — mellett számtalan kisebb jelzi a város iparának keres­kedelmének, szolgáltatásai­nak gyökeres átalakulását. Az erdő mellett könnyebb? — Két évvel ezelőtt 620, ta­valy 650 vállalkozói igazol-, ványt adtunk ki — tájékozta­tott Such Zoltán, a Gödöllői Polgármesteri Hivatal lakos­ságszolgálati irodájának elő­adója. — Míg 1991-ben 136-an szüntették meg tevé­kenységüket, az elmúlt év­ben 323-an. A szembetűnő változás a megemelt társada­lombiztosítási járulék követ­kezménye. Amikor ezt mér­sékelték, az igazolványt visz- szaadók száma is csökkent. A takarítástól a számítás- technikai szolgáltatásig szin­te minden megtalálható a pa­lettán. Persze Gödöllőn sem si­került minden úgy, ahogyan szeretnék. Míg a város egyik végén, a Szivárvány utcában, ahonnan a földút az erdőbe vezet, szinte min­den családi házban lehet va­lamit vásárolni, addig az ön- kormányzat hosszabb ideje eredmény nélkül próbálja ér­tékesíteni az autópálya-cso­mópont melletti, tízhektáros ingatlanát. Az értékes terü­letre a tanács temetőt építte­tett. A képviselő-testület ke­reskedelmi és szolgáltató központot szeretne itt látni. A közelmúltban hiúsult meg az adásvételi szerződés az Irodaholding Bt.-vel, a beru­házó keresése tehát folyta­tódhat tovább. Gyógyszertár a községházán A helyi adók közül Gödöl­lőn az építmény-, a telek- és az iparűzési adót alkalmaz­zák. Mint Lóri ne z József, az adóiroda vezetője elmondta, tavaly több olyan mentessé­get adtak a vállalkozóknak, melyeket a törvény csak az idén tett kötelezővé. — Húsz százalék adóked­vezmény illeti meg — közöl­te továbbá — a szakmunkás- tanulót foglalkoztató egyéni vállalkozókat, a legalább há­rom alkalmazottat foglalkoz­tató egyéni vállalkozókat és a közétkeztetést végző meleg­konyhás vendéglátó-ipari te­vékenységet folytatókat, ha a közétkeztetés mennyisége a napi ötven adagot eléri vagy meghaladja. A vállalkozók a községek arculatát is átformálják. Egy­re kevesebb falusi beteg re­ceptjét terheli buszköltség. Bagón egy esztendeje nyi­tott a Potomai Patika. Né­hány napja már nemcsak délután kettőig, hanem este hatig tart nyitva, s immár ki­világított cégér jelzi: a köz­ségházán gyógyszertár is működik. A zsámhoki önkormány­zat nem vet ki helyi adókat. Sőt a vállalkozók számának növelése érdekében rendele­tet készít elő, tájékoztatott Holló Ilona polgármester. Kamatmentes kölcsönnel minimális indulótőkéhez kí­vánják őket juttatni. A megyeszéli községben a mezőgazdasági termelőket tömöríti a Gazdálkodók Kö­re. A tanácsadás mellett se­gített a paprikaértékesítés megszervezésében. Rendsze­res kapcsolatot tart a Kerté­szeti Egyetemmel. A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy serfőzde nyílt a faluban. E kisüzeme­ket a szakemberek a gyor­san megtérülő termelői beru­házások közé sorolják. Egy másik zsámboki vállalko­zás, a Bomix Szolgáltató Kft. is erre számíthat. A nap minden órájában üzemelő benzinkút a falu szélén szin­tén újdonság. És ez a máso­dik töltőállomás Zsámbé- kon! Minden bizonnyal sok, a pesti vagy a gödöllői piacra induló őstermelő tan­kol majd itt. — Vácszentlászlón is nagy a vállalkozókedv — ál­lapította meg Kovács Sán­dor polgármester, amikor a falu szívében összefutot­tunk. — Főleg kereskede­lemmel, termékforgalmazás­sal, illetve egyéni gazdálko­dással próbálnak szerencsét az emberek. A legnagyobb beruházás A polgármesteri hivatalban 1991 -ben negyven, tavaly 35 vállalkozói igazolványt adtak ki, tavalyelőtt három, a múlt évben hét került visz- sza. A legnagyobb vállalko­zás a térségben talán a tele­fonfejlesztést célozza meg. Amint az önkormányzatok összefogásával ez is megva­lósul, ma még ismeretlen távlatok nyílnak meg terme­lők, fogyasztók és kereske­dők előtt. B. G. Bíró Attila február 1-től a Dunakeszi Tudósítások című önkormányzati lap fő- szerkesztője. A testület ki­adványát havonta dobják be minden dunakeszi lakás le­vélszekrényébe. Előállítási költségeit a város pénzéből fizetik. Anyagi gondok nem szorongatják a főszer­kesztőt, ám kemény ver­senytársai mégis szép szám­mal akadnak. A nyomtatott sajtó részéről az olvasók ke­gyeit már régebben elnyert Dunakeszi Riport a nagy ri­vális. Időszaki kiadványo­kat jelentetnek meg a pár­tok. Ott van a kábeltévé a Az egészségügy a képviselő- testület „szeme fénye”. Min­dent megteszünk a fejlesztésé­ért — kezdte beszámolóját dr. Kiss Tibor, majd hozzátet­te, hogy ’91-ben például két és fél millió forinttal toldotta meg az önkormányzat a társa­dalombiztosítótól e célra ka­pott pénzt. Tavaly nyáron létrehoztak egy új mentőállomást, mely­nek felavatása ünnepi ese­mény volt a község életében. Az önkormányzat erre is so­kat áldozott. A lakosság szívszűrésének érdekében az elmúlt esztendő­ben beléptek a Toldy Kórház által létrehozott Szív Alapít­ványba. Februárban a hűtő­házban dolgozók közül száz- húszan-százharmincan, ápri­lisban pedig a község lakói közül mintegy százötvenen mehetnek a ceglédi kórházba ingyenes szívszűrésre. A polgármester a többi kö­zött megemlítette, hogy a da­ganatos betegségek felismeré­sét megkönnyítő műszer be­szerzését szintén támogatták, meg a manapság egyre von­zóbb „papás szülés” bevezeté­sére is utaltak át pénzt a kór­háznak. Szociális ellátásra az elő­irányzottnál egymillió nyolc- százezerrel, az óvodák mű­ködtetésére pedig négy és fél millió forinttal fordítottak töb­bet. A fiatalok letelepedését, lakásépítési- és vásárlási szán­dékát szintén milliókkal segí­tették az elmúlt esztendőben. Az állami költségvetés pél­dául nem nyújt anyagi fedeze­tet a bölcsőde fenntartásához, de öt és fél milllió forinttal ezt is megoldották. Más tele­mind szélesebb hálózatával és híradójával, amiből hall­hatja és láthatja a polgár, mi történt szűkebb pátriájá­ban. A lapot a helyi hatalom adja ki és pénzeli. Érthető módon a saját politikáját akarja majd érvényesíteni. Kérdés, hogyan érvényesül­het az újságírói független­ség — latolgattam beszélge­tés közben, mire a kolléga úr a maga csendes és meg­fontolt módján ezt válaszol­ta: — Amikor a kulturális bi­zottság meghallgatott, én el­mondtam, hogy csak akkor püléseken gyakorivá vált az óvodák összevonása, a böl­csődék bezárása — Albertir- sán ilyenről szó sem lehetett. (Mindezt szó szerint kell érte­ni, az önkormányzat ugyanis ezt is „szívügyének tekinti.) Az egyházaknak tavaly hét­százezres önkormányzati tá­mogatás jutott. Az új közalkalmazotti, köz- tisztviselői törvénnyel kap­csolatban dr. Kiss Tibor meg­jegyezte, hogy a község intéz­ményeiben dolgozók fizeté­sét a képviselő-testület javas­latára már ez év elejétől meg­emelték, pedig az állami költ­ségvetés csak májustól bizto­sít rá fedezetet. A polgármester a többi kö­zött arról beszélt, hogy a tele­pülésen a kommunális beru­házások megvalósítása rend­kívül fontos — az út, a víz, a csatorna, a villany, a gáz, a telefon,a felszíni csapadék el­vezetése mindennapi életüket teszik könnyebbé. Tavaly pél­dául huszonhatmillió forintot fordítottak útépítésre, nyolc utcában készült el a szilárd út­burkolat. Az idén huszonegy- milliót áldoznak erre. A gázépítés négy település­sel közösen történik, három­éves ütemterv alatt. Pilissel, Dánszentmiklóssal, valamint Ceglédbercellel fogtak össze, s a Dunatrade Kft.-1 bízták meg a kivitelezéssel. Az elmúlt év nagyberuhá­zása volt a telefonhálózat bő­vítése, bár a munkálatok kis­sé elhúzódtak. Újdonságnak számít a Ga­lamb utcai kút (nyolc és fél millióért), mely a legjobb mi­nőségű vizet adja a helybéli­eknek. vállalom ezt az állást, ha nem akarnak közvetlenül irányítani. Ám ha igen, ak­kor én fel fogok állni a he­lyemről. Érthető persze, hogy meg kell jelentetni a testületi ülésekről szóló hír­adásokat, az önkormányzat számára meg kell teremteni a nyilvánosságot. Ezzel együtt viszont jó városi la­pot kell csinálni. Most 8 ezer hétszáz példányban je­lenünk meg. Nyolc oldalon. Több példányt szeretnék, s a nyolc oldalon kívül min­den hónapban mellékletet is akarok szerkeszteni. Az önkormányzat tavaly százkétmillió forintot költött fejlesztésre, s mintegy ötven- milliós költségvetés-növeke­déssel zárták az évet. A polgármester azt nem tit­kolta, hogy irigyli Abony vá­rossá nyilvánítását, hiszen amelyik település megkapja ezt a rangot, eleve huszonöt- millióval több forinthoz jut. — Csatorna, víz, út, telefon tekintetében pedig sokkal job­ban állunk — jegyezte meg dr. Kiss Tibor —, az ő előnyük csak annyi, hogy szebb a városközpontjuk. Re­méljük, legkésőbb kétezer­ben Albertirsa is város lesz! — hallottuk. Az Expóra készülődve a megyei önkormányzat úgy döntött, hogy tíz expo-falut épít fel száz-száz házzal. A tíz helyre huszonegy jelentke­ző akadt; természetesen Al­bertirsa is pályázik. Az önkor­mányzat a gyógyvizéről egy­re ismertebb fürdőt egyelőre bérbe adta, de folyamatosan támogatja a fürdő fejleszté­sét. (Ötmillió-négyszázezer forintért például vízvisszafor- gató-berendezést készíttet­tek.) A fürdő környékének ki­alakításáról, szépítéséről már született tanulmányterv, melynek megvalósulásakor is­mét több helybéli munkához juthat. Dr. Kiss Tibor egyebek mellett említést tett egy áj munkahelyről, ahol szívesen foglalkoztatnának nőket, asz- szonyokat. A község munka- nélkülijei viszont nem tolon­ganak a jól fizető állásért. A kft. ajánlatára eddig még csak egyetlen személy jelent­kezett. — Ha nem tetszik a mie­inknek a szabászat, mongo­lokkal fogják feltölteni az üres álláshelyeket — közvetí­tette a kft. vezetőjének véle­ményét a polgármester. A ceglédi munkaügyi központ­ban pedig jelenleg három­százhetvennégy albertirsai munkanélkülit tartanak nyil­ván. (tibay) Már munkáltatók is jelentkeznek Az úgynevezett jelentkezési — másképpen regisztrálási — napokon három-négyszáz ember is meg­fordul naponta a Pest Megyei Munkaügyi Központ nagvkátai kirendeltségének irodáiban. Tavaly de­cemberben napok alatt több százzal nőtt az itt nyilvántartott munkanélküliek száma: január elején négyezer fölé emelkedett. Február elejére, közepére ez a növekvő tendencia megállt, sőt némi csökke­nés tapasztalható. Néhány munkáltató — például a nagvkátai Építőipari Szövetkezet, egy tápiósági magán-mú'anyagfeldolgozó üzem — csoportos kiközvetítést, azaz több dolgozót kért. Érezteti hatását a környék településein elkezdődött földgázvezetési akció: egv fővárosi magánvállalkozó földmunká­sok foglalkoztatását helyezte kilátásba. Valami tehát elindult... (tóth) K. T. I. Albertirsa is pályázik Visszautasított lehetőségek A napokban tartott albertirsai falugyűlésen az egyik fel­szólaló megjegyezte, hogy igencsak meglepődött a ta­valy megvalósult községi fejlesztéseken; ugyanis nem várt jobbat a sajtó, illetve a rádió által lefestett orszá­gos helyzetnél. Egy másik helybéli szerint a település képviselői olyasmit művelnek, amivel már most beírták nevüket Albertirsa történetébe. Mindez dr. Kiss Tibor polgár- mester két esztendőre visszatekintő összegzése után hangzott el. Hallhattunk az idei tervekről is, amelyre a vendégek is kíváncsiak voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom