Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK 3 Miniszter jelöltek meghallgatása Schamschula György és Latorczai János Miklós Szabó János A Uj koncepciók kellenek Korszakalkotó jogszabályok megalkotása Két miniszterjelölt meghallgatása szerepelt az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága szerdai ülésének napirendjén. A képviselők elsőként a közlekedési tárca élére javasolt Schamschula Györgyöt, a Munkaügyi Minisztérium eddigi politikai államtitkárát hallgatták meg. Schamschula György elsősorban úgy kíván változtatni, hogy felgyorsítja az infrastrukturális beruházásokat, valamint prioritási sorrendet állít fel, megjelölve a lehetséges kitörési pontokat. Erre vonatkozóan egy szakmai tanulmányt is készített, amelyet a Gazdasági Bizottság várhatóan áprilisban tárgyal meg. A közlekedést érintő eddigi koncepciókról szólva elmondta: ezek legnagyobb hibája a túlzott merevség volt. Ennek ellenére most nem új tervek kidolgozását tartja célszerűnek, hanem azt, hogy ami a már meglévő elképzelésekből megvalósítható, azt. a kül- és belföldi tőke fokozottabb részvételével haladéktalanul valósítsák meg. Schamschula György miniszteri kinevezésével — Un- gár Klára fiatal demokrata képviselő kivételével — a bizottság a meghallgatást követően egyetértett. Az ipari tárca vezetésével Antall József Latorczai János Miklóst, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium eddigi főosztályvezetőjét kívánja megbízni. A Gazdasági Bizottság előtti meghallgatáson a miniszterjelölt hitet tett Szabó Iván eddigi miniszter stratégiája mellett, s kijelentette: elődje munkáját kívánja folytatni. A tárca iparpolitikai koncepcióját a kormány már elfogadta, ám ezzel a stratégia kidolgozása nem fejeződött be, most ugyanis régiókra bontva meg kell határozni a konkrét teendőket. Emellett rövid időn belül el kell készíteni a kereskedelmi és piacfejlesztési koncepciót is, valamint a törvényi szabályozást igényel az idegenforgalom is. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság egyhangúlag elfogadta. Gyurkó János Alkalmas minisztériumot Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága szerdai ülésén egyhangúlag bizalmat szavazott Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterjelöltnek. Gyurkó János szerint a kormány környezetvédelmi programja jó, a szakminisztériumot szükséges a feladat ellátásához alkalmassá tenni. A meghallgatás során a jelölt kérdésre válaszolva elmondta: nem kapott ígéretet arra, hogy a többi tárca változtatna a környezetvédelmet sok esetben háttérbe szorító magatartásán. Ennek ellenére állította: javítható a környezetvédelmi és a többi szakterület kapcsolata, s ígéretet tett, hogy miniszterként fellép azért, hogy a rendőrök megfelelő eszközöket kapjanak a láthatóan nagy füsttel közlekedő járművek esetében a jogosítvány elvételére, a forgalomból való kivonásra. A járműveket csak megfelelő javítás után lehessen ismét forgalomba helyezni. Rámutatott, hogy az úgynevezett zöld kártyánál is tapasztalhatók visszaélések, volt ahol 1000 forintért vásárolhattak gőzmozdonyként közlekedő, füstöt okádó gépkocsik tulajdonosai környezetvédelmi igazolólapot. Gyurkó János határozott intézkedéseket ígért a tárca információs munkájának javítása érdekében. A környezetvédelem és a vízügy elválasztásának további feladataival is kiemelten kíván foglalkozni, s nem tartja elfogadhatónak, hogy az erdővagyon-védelem a tárcánál van, de ehhez nincsenek megfelelő eszközeik. Becker Pál államtitkár Az adócsalás nem lehet bocsánatos bűn .Pénzügyekkel foglalkozó közgazdász vagyok elsősorban és csak másodsorban politikus. Ezért azt szeretném, hogy a Pénzügyminisztérium irányításában a szakmai szempontok érvényesüljenek, ne túlpolitizált pénzügypolitikát folytassunk. Ebben, úgy ítélem meg, messzemenően partner lesz Szabó Iván kijelölt pénzügyminiszter" — nyilatkozta Becker Pál, a Pénzügyminisztérium várhatóan hamarosan hivatalba lépő politikai államtitkára. Becker Pál hosszú távú elképzeléseken gondolkodik, melyek túlmutatnak a mostani kormányzat hivatali idején. A leendő politikai államtitkár részben az adótörvények korszerűsítésével kíván foglalkozni. A meglévő adótörvényeket alapvetően jónak ítélte, de véleménye szerint néhány pontjukon túl komplikált a megfogalmazásuk. Egyúttal szeretné elérni, hogy módosítsák a Büntető törvénykönyvet, illetve a Polgári törvénykönyvet is, és az APEH nyomozati jogot kapjon. Hangoztatta: az adócsalás a jövőben nem lehet „bocsánatos bűn”. A módosításoktól azt várja, hogy javuljon az adómorál és ennek következtében az átlagos adóterhelés csökkenthető lesz. Az Országgyűlés Mezőgazda- sági Bizottságának keddi ülésén Szabó Jánost, a 36-os frakció vezetőjét a hét kormánypárti képviselő alkalmasnak találta a földművelés- ügyi miniszteri feladat ellátásra, a három SZDSZ-es képviselő tartózkodott, a Fidesz, a függetlenek és a szocialisták képviselője pedig nemmel szavazott. A bizottsági meghallgatás során Szabó János elmondta: miniszterként a kormány agrárpolitikájának megjelenítését, elfogadtatását, és végrehajtását tekintené feladatának. Ugyan hátrányosan érintette a sajtóban sokszor kifogásolt tény, hogy nem szakember, ügyvéd létére mégis múltjának több szála is parasztsághoz, a mezőgazdasághoz és a vidékhez köti. Nem szakember mivoltát pedig egy tapasztalt szakemberekből álló miniszteri kabinet létrehozásával ellensúlyozná. Ismertette: a tárca korszakalkotó jogszabályok megalkotása előtt áll. Új földtörvényt kell alkotni, biztosítani kell a gazdálkodás finanszírozását, és létre kell hozni a földjelzálog intézményét is. Halaszthatatlan tennivalói között a mező- gazdaság működőképességének biztosítását, a tavaszi vetéselőkészítési munkák támogatását jelölte meg. Stratégiai célnak pedig a tulajdonviszonyok és a kárpótlás rendezését, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközökhöz való könnyebb hozzájutást tartja. A mezőgazdasági termelés csökkenése véleménye szerint megállítható és a folyamat meg is fordítható. Célként jelölte meg egy elsősorban farmer- és családi gazdaságokra épülő ágazat kialakítását. Elismerte, hogy a mező- gazdaság életképességének biztosításához nagyfokú tőke- injekcióra lesz szükség és kedvező jelnek vélte, hogy a tárca vezetője ezután a Gazdasági Kabinetnek is tagja lesz. Mádl Ferenc Szükséges a polgári erkölcs oktatása Az Országgyűlés Kulturális, Tudományos, Felsőoktatási, Televízió, Rádió és Sajtóbizottsága szerdai ülésén 13 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett támogatta Antall József miniszterelnök szándékát, amely szerint Mádl Ferenc eddig tárca nélküli minisztert művelődési és közoktatási miniszterré javasolja kinevezni. A nyílt szavazáson egy független képviselő szavazott nemmel, a szabaddemokraták pedig tartózkodtak. A miniszterjelölt bizottsági meghallgatása során a törvénykezési folyamat fontosságáról beszélt, megemlítve: a felsőoktatási, a közoktatási és a szakoktatási törvénytervezeteket a kormány hamarosan benyújtja a Parlamentnek. Az oktatás, a kutatás és a tudomány finanszírozását preferált stratégiai területté kell tenni — jelentette ki Mádl, hozzátéve, hogy ennek érdekében szándékai szerint kiáll tárcája nagyobb költségvetési támogatása érdekében. A miniszterjelölt bevallotta, hogy bizonyos területeken, így a közművelődésben még nincs meg a kellő tájékozottsága. Külön szólt az egyházi iskolákról és az egyházi ingatlanokra vonatkozó alkotmánybírósági döntésről. Megítélése szerint a vallás- és lelkiismereti szabadság az ember lényegéhez tartozik, s a semleges állam feladata, hogy elősegítse ezek kibontakozását, megteremtse a megfelelő feltételeket. A miniszterjelölt arra is utalt: az állami iskolákban is szükséges és indokolt a valláserkölcsi tanok, egyfajta polgári erkölcs oktatása, amelynek részét képezheti a családi, a környezeti és a hazafias nevelés. Hozzáfűzte: az állami iskolákban is lehetővé kell tenni a fakultatív vallásoktatást. Mádl a lakosság műveltségi szintjének növelése érdekében, és a fiatalkori munkanélküliség megoldására fontosnak nevezte azt, hogy Magyarország térjen át a 10 osztályos alapfokú iskolarendszerre. A felsőoktatásban a miniszteijelölt véleménye szerint fel kell emelni a hallgatók jelenleg 80—90 ezres létszámát 120—130 ezerre. Ezen kívül meg kell teremteni a posztgraduális képzést. Ezzel párhuzamosan fontos feladat a magyar tudományos minősítési rendszer újrafogalmazása — mondta Mádl. alapján! A vezérigazgató válasza Csak a tények Lapunkban tegnap közöltük Horti Józsefnek, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatójának és Bencsik Gábornak, a MÚOSZ főtitkárának levélváltását az újságíró szövetség szelektív érdekvédelmi tevékenységéről. Ezúttal Horti József Bencsik Gáborhoz intézett válaszát adjuk közre. Tisztelt Bencsik úr! Válaszlevelét megkaptam és elcsodálkoztam, hogy a MÚOSZ jól fizetett főtitkára mennyire tájékozatlan lapokkal, kiadókkal stb., tehát munkakörének tárgyát képező ügyekben. Kirívó példája ennek, hogy valótlant állít („talán nem véletlenül”), miszerint mi veszítettük el a pert Kanyó András ellen, holott éppen az ellenkezője igaz: a volt AVH-s tiszt ellen a Hírlapkiadó jogerősen megnyerte a munkaügyi pert. így tehát felmondásunk éppúgy jogszerű, mint Ön szerint Horváth Istváné, a Mai Nap korábban kommunista fő- szerkesztőjéé volt. Örülök, hogy Ön szerint is „piacgazdaságban élünk, a tulajdonosi jogok törvényes gyakorlása ellen értelmetlen tiltakozni”. Örülök őszinteségének is, hogy ezt a tulajdonosi jogot csak egy állami vállalat esetében nem ismeri el. Mivel tudja bizonyítani, hogy a Pest Megyei Hírlapnál végrehajtott elbocsájtások politikai döntések voltak? Ön valóban annyira tájékozatlan, hogy fogalma sincs arról, hogy a Hírlapkiadó Vállalat egy fillér költségvetési pénzt, állami támogatást, ahogy Ön nevezi, „közpénzt” nem kap? Sőt, a közpénzekhez a Hírlapkiadó azzal is hozzájárult, hogy pl. 1991-ben több mint 90 millió forint adót fizetett az államkasszába. Ezek után szíveskedne megnevezni azokat a lapokat, amelyeknek a Hírlapkiadó közpénzekből sok tízmilliós veszteségeit állja? És itt jutunk el a Film Színház Muzsika ügyhöz. Bizony, a Pallas kiadó, amely egyébként teljesen más, mint a Hírlapkiadó, nem tudta állni a lap veszteségét. Egyébként a Pallas sem kapott „közpénzt” egy petákot sem, legalább is 1989 óta. És hogy nem adtuk oda az alapítói jogot ingyen sem az ajánlkozó MŰOSZ-nak, sem egyes volt munkatársaknak, annak az volt az oka, hogy tudtuk, sem a MÚOSZ, sem a volt munkatársak nem rendelkeztek egy lap fenntartásához szükséges tőkével. Ha megenged egy tanácsot: amíg a MÚOSZ főtitkára, sajtóügyekben célszerű lenne ha nyilatkozatai előtt a valós tényekről tájékozódna! Budapest, 1993. február 16. Az eddigi tisztelettel Horti József Király után Mécs Mécs Imrét választotta meg alel- nökének az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága szerdai ülésén. Az SZDSZ-es képviselő Király Béla (SZDSZ) helyébe lépett, aki lemondott funkciójáról. Mécs Imre megválasztása ellen csak Horváth Lajos (MDF) szavazott. Mint később kifejtette, nem Mécs személye ellen voksolt, hanem azért mondott nemet, mert úgy érzi, hogy az SZDSZ honvédelmi politikáját nem Mécs Imre képviseli a legkifejezőbben. Szabó Miklós (SZDSZ) indítványozta, hogy hívják meg eszmecserére László Jenő államtitkárt, a Hadiipari Hivatal elnökét az elmúlt hét végi Magyar Út Alapítvány rendezvényen elmondott beszédével kapcsolatban. A testület rövid vita után elvetette az indítványt. Szendrei László (MDF), a Honvédelmi Minisztérium poli- tikaiállamtitkár-jelöltje, a bizottság tagja kérte testületi meghallgatását, noha ez az államtitkároknál nem előírás. Sokszor Benedeket! Feltétlen köszönet jár a Naptévének, hogy végre olyan kiváló személyiséget is meghívott beszélgetésre, mint Benedek István professzor. A professzor úr sajnos ritkábban mint szeretnénk, de kifejti gondolatait lapunk hasábjain is. Ennek ellenére e gondolatokra korántsem vagyunk féltékenyek, miért is azt szeretnénk, ha Benedek István egyre nagyobb teret kaphatna a rádióban és a televízióban, s tán nem abban az időpontban, mint most szerdán, azaz délelőtt 9 és 10 óra között, hanem amikor sokkal többen ülnek a képernyő elé. Ez annál is fontosabb, mert Benedek István több alkalommal is utalt arra a korosztályra, amelyikhez ő is tartozik, azaz arra a korántsem elenyésző részére a nemzetnek, amelyik átélte a II. világháborút, s az azt megelőző borzalmakat Ők nyilván tapasztalatuk révén is élvezettel hallgatták Benedek Istvánt, ám véleményem szerint a zsidóság magyarországi helyzetének elemezéséről, a dolgok alapos megvizsgálásáról azt a korosztályt is jó lenne fölvilágosítani, amelyik például fő műsoridőben szokott a televízió elé ülni. De Benedek István okos, higgadt szavára a rádióhallgató fülek is kinyílnának, természetesen akár a leghallgatottabb időben. Ám korántsem kívánok reklámot csinálni a — tudom — ugyancsak elfoglalt professzornak, de jó tudni: e hazában kevesen ismerik úgy a magyar irodalmat, mint ő. Kevesen tudnak annyit a francia impresszionistákról, mint ő, és valószínűleg még számtalan olyan téma akad, amelyiknek tán egyetlen, hála Istennek éló ismerője Benedek István. (Vödrös)
