Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 13,50 forint 1993. FEBí : [ORTOK Ülésezett a megyei munkaügyi tanács a közhasznú munka Körről ki Közéletünk vitathatatlanul színes, a pártok jól-rosszul, de teszik a dolgukat. Viaskodnak egymással, s önfeledt küzdelmük szünetében támogatást, helyeslést várva megszólítják a lakosságot. A polgárok válasza bizonytalan és főként alig hallható, mert a döntő' többség hallgatag, nem akar véleményt formálni, nem teszi le a politika asztalára névjegyét. A rendszerváltoztató kor, korszak ellenére sem. Amikor az életet alapvetőén és hosszú távra befolyásoló törvények, parlamenti határozatok, kormánydöntések a szeme eló'tt születnek. Legalábbis jóval nyíltabb körülmények között, mint az elmúlt évtizedek elvtársi titkolódzása idején. A józan ész pedig azt mondja, ha valamikor, akkor most ideje van a közéletiségnek. A tapasztalat azonban nem ezt támasztja alá. Új pártok alakulását ugyanolyan közöny kíséri, mint a meglévők iszapbirkózását. Azt jelentené mindez, hogy maga a parlamentáris demokrácia, a népképviseleti rendszer jutott csődbe? Alig néhány évvel a több évtizedes diktatúra után? Ki merem jelenteni, a fásultság megannyi meggyőző'példája ellenére, hogy nem így van. Pusztán arról van szó, hogy az olykor mesterségesen gerjesztett csodavárás után kijózanítóan hat a főként gazdasági és ezen keresztül az életszínvonalat befolyásoló látványos eredmények elmaradása. A sokszor elhangzó: No, lássuk, mi van a borítékban? — csalódottsága. A politika a fajsúlyos kérdésre két választ ad. Igazat, de népszerűtlent: a felemelkedés küszöbén állunk ugyan, de a látványos fordulatra még várni kell; illetve hazugot: a demagógia hosszú szálú mézesmadzagára felfűzött ígéreteit. Más út nincs? Óvatosan megkockáztathatjuk az igent, ha tekintetbe vesszük a spontán születó' civil szerveződések ígéretesen magas számát. Azokat a köröket, amelyek nem csak politizáló igénnyel jönnek létre. A tág értelemben vett közélet jelenségeit vizsgálják, konkrét ügyekben hallatják a szavukat, és a cselekvés sem idegen tőlük. Akkorát markolnak, amekkora egy baráti kör markában elfér. Ha a rendszerváltozásért aggódó magyarok eme szerveződései mozgalommá terebélyesednek, hangjuk is erőssé válik, és mágnesként vonzzák magukhoz a pártokat összehúzott szemmel figyelő' többséget. Helyzetbe kerülhetnek anélkül, hogy a máig rossz emlékű pártosodás elriasztaná őket. Németh Zsolt Enyhülnek a lakosság terhei / Kötvénykibocsátás Erden Eltemették a gyermekeket A pörbölyi temetőben nagy részvéttel búcsúztatták szerdán azt a 11 iskolás gyermeket, akik a múlt pénteken a vasúti átjáróban történt szerencsétlenség következtében vesztették életüket. A temetési szertartás kezdete előtt másfél órával már nagy tömeg várakozott, és azután még egyre érkeztek százak és százak, nemcsak Bátaszék térségéből, hanem sok Baján túli faluból, továbbá Szekszárdról, Bonyhád- ról s másfelől. A Tolna megyei kis falu lélekszámút többszörösen meghaladó sokadalom osztozott a mély gyászban, mindvégig némán, rengeteg virággal. A tizenegy sírgödröt egy sorban ásták ki, a temetőnek ezt a részét külön bekerítik majd és közös síremléket is állítanak. A most letűzött fejfákon külön-külön olvasható a tizenegy név: Csi- zolszki Márk, Devics Anna, Gaál Erzsébet, Kőikért Dávid, Kovács Gábor, Madarász Nikolett, Rausch Attila, Sokac Aida, Sultheisz Péter, Teime- ier Szabolcs, Tóth Zoltán. A közös temetés katolikus egyházi szertartása után Nagy Ferenc körjegyző az egész falu fájdalmára utalt búcsúbeszédében, amikor azt mondta, hogy Pörbölyön ezentúl minden évben kétszer lesz halottak napja. A bá- taszéki általános iskola igazgatója, Kemény. Lajos név szerint szólítva emlékezett azokra a gyerekekre, akik már nem ülhetnek fel az iskolajáratra, hogy kis falujukból Bátaszékre utazzanak. Kevesebb búza Búzából 1992-ben a megelőző évinél 42 százalékkal, az 1966—1990-es évek átlagos terméseredményénél pedig 45 százalékkal kevesebbet takarítottak be az ország szántóföldjeiről. A terméscsökkenést egyrészt a vetésterület mintegy 30 százalékos zsugorodása, másrészt a termésátlag 22 százalékos csökkenése okozta. A múlt évben felvásárolt búzamennyiség 1,85 millió tonnát tett ki, ez még fele sem az egy évvel korábbinak. A termés 24 százaléka a termelőknél maradt, s ebből a mennyiségből még csaknem 100 ezer tonna felvásárlása esetén is feltehetően kielégíthető a mezőgazdasági termelés első félévi takarmány- és vetőmagigénye — állapítja meg a KSH jelentése. Előtérben Megtartotta ez évi első ülését a Pest Megyei Munkaügyi Tanács. A munkáltatói-munkavállalói és önkormányzati háromoldalú társadalmi szervezet megvitatta és elfogadta a Pest Megyei Munkaügyi Központ beszámolóját a Foglalkoztatási Alap 1992. évi felhasználásáról, és döntött az 1993-as keretösszeg elosztásáról és arányairól. A Foglalkoztatási Alap a tavalyi 446 millió 895 ezer forintról az idén 556 millió 548 ezer forintra emelkedett, s az összeg megosztását most is a képzés, a foglalkoztatás-bővítés, a közhasznú munka, a munkahelyteremtés, a részmunkaidős foglalkoztatás, a korenNagy valószínűséggel a napokban tetőzik hazánkban az influenzajárvány. Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosa elmondta, hogy az influenzás betegek száma az országban egy hét alatt 236 ezerrel nőtt, így a járvány három hete alatt összesen 420 ezer ember, vagyis a lakosság 4 százaléka kapta meg a vírust. A legérintét- tebb megye Borsod-Abaúj- Zemplén, Bács-Kiskun, valamint Heves; ezekben a lakosok 8-10 százaléka influenzás. E területeken változatlanul magas, de nem emelkedett tovább a megbetegedési arány. Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt héten átlagosan kétszer több beteget jelentetgedményes nyugdíj és a vállalkozóvá válás támogatása között kellett megállapítani. A Munkaügyi Tanács a tavalyihoz képest jelentős arányváltoztatást tartott szükségesnek. Ezek közül a legjelentősebb változás, hogy a munkahelyteremtő beruházásokra a tavalyi 26,5 százalék helyett az idén csak 9 százalékot tartott indokoltnak. A munkaügyi szervezet munkahelyteremtés címén eddig sem ellenőrizhetetlen „ajándékot”, hanem visszatérítendő kamatmentes kölcsönt adott a pályázóknak. Az igények nagy száma miatt ennek feltételeit is szigorítani kellett. A Tanács úgy érezte, hogy a munkanélküliség kezelésében fontosabb szerep tek, mint az azt megelőző időszakban. Ez alól csak Pest megye kivétel, ahol háromszorosára nőtt az influenzás esetek száma. Az influenzás betegek döntő többsége változatlanul 15 éven aluli gyerekek; arányuk csak azokban a megyékben magasabb, ahol most kezdődött az influenzajárvány. Az influenzajárvány miatt Komárom megye kivételével az egész országban részleges, vagy teljes látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban. Ezért célszerű telefonon érdeklődni a kórházaktól azoknak, akik látogatni szerenének. Pár nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy az oly sokat emlegetett influenzajárvány nem vár a közhasznú munkára, a foglalkoztatás-bővítésre és a korengedményes nyugdíjra. Ezért ezek arányait jelentősen növelte. A közhasznú munkára például a tavalyi 15,5 százalék helyett 36 százalékot, a foglalkoztatás-bővítésre pedig 0,7 százalék helyett 8,2 százalékot biztosított. A Munkaügyi Tanács határozatot hozott arról is, hogy az átképzésre benyújtott pályázatok elbírálására oktatási albizottságot hoz létre. Ugyancsak megerősítették, hogy folytatják azoknak a beruházásoknak és vállalkozásoknak a látogatását, amelyeket támogatásban részesítenek. G. M. ölt vészes méreteket Pest megyében. Pánikra most sincs ok, de minden lehetőségre felkészülve a megyei Szent Rókus Kórházban tegnap reggeltől teljes látogatási tilalom van. A baj ugyan még nem férkőzött be az intézmény falai közé, de ezt meg is szeretnék előzni. Az egészséges kisdiákok ismét örülhetnek. Őrbottyán- ban ezen a héten szünetel a tanítás, mert olyan kevés létszámban voltak jelen a gyerekek. hogy a pedagógusok kényszervakációt javasoltak. Szó van arról, hogyha ilyen mértékben növekedik a kis betegek száma, becsukja kapuit az erdőkertesi és a veresegyházi iskola is. Kötvényeket fog kibocsátani az érdi önkormányzat a város infrastruktúrájának fejlesztésére. Az ötlet T. Mészáros András alpolgármestertől származik, aki úgy vélte, ez a megoldás célszerűbb és kedvezőbb bármilyen hitel felvételénél. Ezzel lehetőség nyílik a lakosság terheinek enyhítésére is. Az infrastruktúrát illetően Érd köztudottan nagyon elmaradott más településekhez képest. A város útjainak kilencven százaléka rossz minőségű földút. De az út- és járdaépítés mellett halaszthatatlan a csatornázás és a vízellátás bővítése. Ezeket a terheket nem háríthatják át a lakosságra, az önkormányzatnak kell megfelelő megoldást találni a beruházásokra. Ezért javasolta az alpolgármester a képviselő-testületnek, hogy bocsássanak ki 600—700 millió forint értékben kötvényt. Az ötletet a képviselők egy tartózkodással támogatták. Indulásként először 100 millió forint értékben kezdenék meg a három év kilenc hónapos lejáratú, zárt kibocsátású kötvények árusítását azzal a céllal, hogy felmérjék, milyen az érdeklődés irántuk. Azért éppen ennyit, mert tavaly a piac százmillió forintba került, és ezt az adófizetők pénzéből kellett kifizetni. Ha most ezt a pénzt visszakapják, jóval több jut a költségvetésből más célokra. Ráadásul a piac működéséből befolyó pénzt fel tudják majd használni a kötvények visszafizetésére. A lebonyolítással megbízott Magyar Daewoo Értékpapír Rt. tegnap juttatta el az önkormányzathoz a terveket. Ezt a március 11-i testületi ülés elé viszik, és ott fog majd végleges döntés születni a kötvények kibocsátásáról. T. Mészáros András szerint a befolyó százmillió forint sorsát könnyű lesz eldönteni. A tervek szerint az M7-esen túli területet fogják belőle fejleszteni, mert ez a városrész nagyon elmaradott. Itt már 3500-an laknak, ezért szeretnék lehetővé tenni, hogy iskola, orvosi rendelő, posta, ABC áruház épüljön számukra. Halász Csilla Látogatási tilalmak Tetőzik az influenzajárvány
