Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 17., SZERDA Tiltakozik az igazgató A TÁKISZ jóhíréért Hétfői számunkban a sziget­csépi önkormányzaton belü­li viszályról szóló cikkünk­ben megírtuk, hogy bár a képviselő-testület megszün­tette a polgármester munka- viszonyát, a TÁKISZ igaz­gatója ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta la­punknak: — Ez az írás a TÁKISZ jóhírét indokolatlanul csor­bítja. Én ugyanis kínosan ügyelek arra, hogy szolgál­tató tevékenységünket úgy végezzük, hogy az minden önkormányzat megelégedé­sét szolgálja. Arra is vigyá­zok, hogy a munkatársaim­ban tudatosítsam: mi való­ban szolgálatot teljesítünk. • A szigetcsépi képvise­lő-testület hét tagja és a jegyző viszont azt állítják, értesítették önöket a munka- viszony megszüntetéséről, és az elszámolólapot is el­küldték. — Az önkormányzattól nem az előírásoknak megfe­lelő bizonylatokat küldték el. Az értesítést ketten írták alá, általunk ismeretlen sze­mélyek, és nem közölték a testületi határozat számát sem. Emiatt felelősséggel nem szüntethettük meg a munkabér folyósítását. • Értesítették erről a szi­getcsépi önkormányzatot? — Énnek még utána kell néznem, de a település jegy­zőjének tudnia kell, ilyen esetben mit kell beküldeni. Mert ha nem tudja, akkor nagy baj van, ez ugyanis hozzátartozik a munkaköré­hez. • Mi a teendő ezek után? — Amennyiben a mun­káltató az előírásoknak meg­felelő dokumentumokat el­juttatja a munkaviszony megszüntetéséről, megszün­tetjük a bérszámfejtést. A munkáltató döntését mi kö­telesek vagyunk végrehajta­ni, nincs jogunk azt felülbí­rálni. Mi nem gyakorolunk ellenőrzést, törvényességi felügyeletet. H. Cs. Akció! A legkedvezőbb áron vásárolhat magas kalóriaértékű, importált, darabos barnaszenet Kis és nagy tételben kapható a Szlgma Mer kant Kft. Diszkontáruházában Ára: 470 Ft/100 kg + áfa. 500 kg feletti mennyiség vásárlása esetén kedvezményi Cím: Kecskemét, Izsáki út 3. (az uszoda mellett) Telefon: (76)-48l-729 Cegléd Város Önkormányzata kétfordulós pályázatot hirdet a tulajdonában levő, Cegléd, Kossuth tér 10/A sz. alatti, emeleti, 166 m2 alapterületű irodahelyiség-csoport, valamint 128 m2 alapterületű pincehelyiség március 15-étől szóló hasznosítására Társbérlet is lehetséges. A bemutató időpontja: február 23-án 10 és 11 óra között. Az I. forduló pályázatának tartalma:- a folytatni kívánt tevékenység részletes leírása- a helyiség felújításának, korszerűsítésének igénye, illetve saját költségen történő megvalósítása, bérbeszámítási lehetőséggel- a használat időtartama (meghatározatlan, ideiglenes)- társbérleti szándék esetén, a megpályázott helyiségrész megjelölése. A pályázatot március 1-jéig lehet benyújtani, személyesen a hivatal Cegléd, Kossuth tér 1. fezt. 4. sz. irodájában, illetve levélben, ajánlott küldeményként, a hivatal levélcímén: Cégiéi, Pf.: 85. 2701. Érdeklődni lehet az (53)-ll-559-es telefonszámon. AII. fordulóban a bérbeadó által értesített pályázók vesznek részt. Nem volt panama Pécel polgármestere biztos a dolgában A várakozással ellentétben hétfőn reggel simán lezaj­lott Pécel új jegyzőjének beiktatása, a program mindösz- sze annyiban változott, hogy dr. Solvmos Máriát nem Márkus János alpolgármester, hanem Teleki Gyula pol­gármester mutatta be a hivatal dolgozóinak. Ezzel a gesztussal Teleki azt kívánta kifejezni, hogy továbbra sem hajlandó tudomásul venni a testület január 29-ei felfüggesztési határozatát, s minden olyan feladat ellátá­sára igényt tart, mely a polgármesterség velejárója. Teleki Gyula utalt arra, hogy a Pécellel kapcsolatos, hétfőn megjelent írásunk egyoldalú, csupán a polgár­mester-ellenes szárny vélemé­nyét tükrözi. A jegyzőbeikta­tást követően lehetőséget kí­náltunk részére és az őt támo­gató képviselőknek, fejtsék ki ők is az álláspontjukat. • — Polgármester úr! Igaz-e, hogy ön bojkottot szervezetett a Márkus Já­nos alpolgármester által péntekre összehívott testüle­ti ülés ellen, s távolmaradá­sát is tüntetésnek szánta? — A bojkott nem igaz. Ön is láthatta, senki nem zavarta meg a ülés rendjét. Szemé­lyes távolmaradásom oka egyértelmű. A felfüggesztési határozatot törvénytelennek minősítem, következésképp magamat tekintem polgármes­ternek. Mint ilyen, csak ne­kem van jogom a testületet ösz- szehívni, illetve csak én bízha­tom meg ezzel az alpolgár­mestert. Tudtommal nem bíz­tam meg. A távolmaradt kép­viselők úgyszintén Márkus Já­nos kompetenciáját vitatják a polgármesteri jogkör gyakor­lásában. • — A köztársasági meg­bízottnak erről más a véle­ménye, különben miért szó­lította önt fel több ízben is arra, hogy a felfüggesztés ideje alatt maradjon távol a hivataltól? — Skultéty úr valóban fel­szólított, de egyben azt is elis­merte, hivatalánál fogva nincs olyan jogköre, mellyel rám- kényszerítheti a távolmara­dást. Ugyanakkor azt is java­solta, hogy a Munkaügyi Bíró­ság döntéséig ne hívjunk ösz- sze testületi ülést. Márkus Já- nosék ezzel mit sem törődtek, már másnap meghirdették a február 4-ei ülést. — Miért nincs még min­dig Pécelnek költségvetése? — Nem rajtam múlott. Én a tervezettel december 4-én készen voltam, s többször is megpróbáltam testület elé vin­ni. Áz ellenzék szándékosan nem jött el három ülésre. Szin­tén közülük, három intéz­mény vezetője késlekedett a költségvetési tervezetének be­terjesztésével, hogy ezzel is akadályozzák a munkámat. Szerintem ez a bojkott, a pol­gármester tudatos lejáratása. • — Adott ön olyan uta­sítást a hivatal dolgozóinak, mely szerint tilos a betekin­tés bármilyen aktába? — Ez, így megfogalmaz­va, csúsztatás. Arra adtam ki utasítást, hogy csak az én tud­tommal és hozzájárulásom­mal lehet az aktákba betekin­teni, s ez vonatkozik a fegyel­mi bizottság tagjaira is. Az en­gedélyt természetesen meg­adom. De csak felügyelet mel­lett. Különben mi a biztosí­ték, hogy menetközben nem tűnik el egy levél, egy feljegy­zés, pont az, ami adott eset­ben az én ártatlanságom bizo­nyítéka? • — Én nem vonom két­ségbe az ön jóindulatát. De mi a válasza, ha azt kérem, adjon számomra betekin­tést az ominózus Pindaros Szövetkezettel kapcsolatos ügyekbe. Nevezetesen arra vagyok kíváncsi, tagja-e Ön vagy a felesége a szövetke­zetnek, névszerint kik azok a képviselők, akik érdekel­tek voltak az önkormányzat tulajdonát képező költségve­tési üzem ingóságainak meg­vételében? — Tisztázzunk valamit. A Pindaros és a Költségvetési Üzem két külön valami, a szö­vetkezet nem azért alakult, hogy ráépüljön az üzemre. A Pindaros létezett, s amikor bérlőt kerestünk az üzemre, ők is jelentkeztek, majd meg is nyerték a versenytárgya­lást. Az üzem önkormányzati irányítással évi 400 ezer fo­rint deficitet eredményezett. Ezzel szemben a Pindaros ki­fizetett 1.3 milliót az ingósá­gokért, valamint 1,1 milliót fi­zet évente az ingatlan haszná­lati jogáért. Ez tiszta pénz, eny- nyivel nő az idei költségveté­si alapunk. Ami a személyemet illeti: sem én, sem a feleségem nem vagyunk érdekeltek, nem fek­tettünk bele pénzt és nem vise­lünk benne tisztséget. Az igaz, hogy három képviselő- társam tőkeérdekeit, de erről is csak a versenytárgyalás so­rán szereztem tudomást. A ne­vük nem titok, Kiss Józseftől, Kádár Lászlóról és Jávor Zsu­zsáról van szó. Hogy ebben mi az etikát­lan, vagy netán törvénytelen, arra a vizsgálat derít fényt. Te­leki Gyula szerint minden rendben van, a polgármester biztos a dolgában: semmi olyasmi nem történt, melynek alapján kimutatható a vétkes mulasztás. Az még kevésbé, hogy része volna gazdasági visszaélések elkövetésében. Matula Gy. Oszkár Megszületett Nagykőrös költségvetése Vita a kórház felújításáról A nagykőrösi képviselő-testület legutóbbi ülésén második fordulójához érkezett a város idei költségvetési rendeletter­vezetének megtárgyalása. Mint az várható volt, hosszas vita előzte meg e komplex és részleteiben is igen fontos pénz­ügyi-gazdasági döntést. Karay Kornélia jegyző kifejtette: a rendelettervezet készítésekor alapvetően azt tartották szem előtt, hogy a költségvetés mindenekelőtt a város intézmé­nyei működőképességét garantálja. Ez utóbbi szempont, valamint az előző testületi ülésen el­hangzott érdemi vélemények alapján állított mostanra össze a szakapparátus egy koncent­ráltabb és kiforrottabb terveze­tet, amely az előző, részlete­sebb előterjesztéssel adta alap­ját a további munkának. Né­hány képviselő ennek ellenére éppen a részletességet hiányol­va, első ránézésre alkalmatlan­nak minősítette az előterjesz­tést. Már-már ügy tűnt, a mos­tani ülésen sem születik költ­ségvetés, holott anélkül szá­mos gazdasági folyamatot képtelenség elindítani. A félreértéseket, aggályo­kat végül is sikerült eloszlatni, ám a vita egy ponton, neveze­tesen a kórházfejlesztés finan­szírozásánál ismét megmere­vedett. Elsősorban az SZDSZ-párti képviselők részé­ről merült fel az a kifogás, hogy nem elegendő csupán céltartalékba sorolni a kórházi rekonstrukcióra fordítandó pénzeket, hanem azok egyér­telmű elkülönítése szükséges Véleményük szerint ugyanis, csak így lehet biztos a lakos­ság abban, hogy a kórházra szánt összegek valóban a kór­házfejlesztésre mennek. A tes­tület másik része érthetetlen­nek tartotta az aggodalmat, s többen kijelentették: aligha van a testületnek egyetlen tag­ja is, aki a beruházások között ne a kórházat tartaná a legfon­tosabbnak... Végül is, a pro és kontra vé­lemények több óráig tartó mér- kőztetése nem hagyta a költ­ségvetés tárgyalását holtpon­ton, a testület néhány módosí­tással rendeletté emelte a ter­vezetet. Az önkormányzat be­vételét a ’93-as esztendőre, té­telesen felsorolva, 1 milliárd 54 ezer 978 forintban állapítot­ták meg. Ezen belül a norma­tív támogatás mintegy 545 millió forintot tesz ki. Ä bevé­tellel megegyező kiadásokon belül az önálló költségvetési szervek működési és fenntartá­si költségei 527 millió 992 ezer forintban állapíttattak meg, a polgármesteri hivatal­nak 181 millió 833 ezer forint kiadása a ’93 évi költségvetés szerint. Tartalékalapra 94 mil­lió 302 ezer forint került. Mó­dosító indítvány alapján meg­osztották a fejlesztések, felújí­tások céltartalékkal egybe­vont összegét, így a kórház fejlesztésére pontosan 71 mil­lió 825 ezer forint esik az idén. Az egyesített szociális in­tézmény pénzmaradványából 4 millió 600 ezer forintot cél­tartalékként tervezték, a céltá­mogatási pályázat elnyerésé­ig. Része a rendeletnek az is, hogy a képviselő-testület a be­vételben tervezett 20 millió fo­rint hitel felvételéről és fejlesz­tési célra való felhasználásá­ról a fejlesztési kiadások reali­zálása előtt határoz majd. A to­vábbi fejlesztésekről az első félévi beszámoló alapján a töblett bevételek függvényé­ben döntenek. A kiadásokon belül az oktatási intézmények céltartalékára 15 millió 685 ezer forintot ír elő a rendelet. Ennek felhasználásáról, az ok­tatási bizottság javaslata alap­ján, a testület február 28-áig bérekről, a dologi vonatkozá­sú kiadásokról pedig június 30-áig hozza meg döntéseit. M. J. Varrónőket képeznek Nagykátán Textil- és ruhaipari betanított varrómunkásokat képeznek Nagykátán a 223. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, Gép- és Gyorsíró Iskola tanműhelyében. A környéken ugyanis egyre több magánvarrodát létesítenek: a munkáltatók egyelő­re gyakorlattal rendelkező varrónőket igyekeznek alkalmazni, ám várhatóan lesz érdeklődés a pályakezdők iránt is. Aki még­sem talál munkát, az magánvállalkozóként próbálkozhat, de a kétéves képzés befejeztével akár tanulmányait is folytathatja. Az iskolában jelenleg 17-en tanulják a szakmai fortélyokat — a képen látható Fodor Sándorné szakoktató vezetésével. Vimola Károly felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom