Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-16 / 39. szám

HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. FEBRUAR 16., KEDD Munkanélkülieknek is Bevonulási segély A február végén sorkatonai szolgálatra bevonuló munka nélküli fiatalok közül a nősek, illetve a gyermekesek 9 ezer forint segélyben részesülnek a honvédelmi költségvetésből. Ugyanebben a juttatásban ré­szesülnek a Határőrséghez be­vonulok is. Erdélyi Lajos alezredes el­mondta: a jelenleg érvényes jogszabályok szerint a mun­káltatóknak kell kifizetniük a bevonulási segélyt, így az ál­lástalanok elesnek ettől a jutta­tástól. Ez már a korábbi bevo­nulások során is gondot oko­zott, és különösen sújtotta a szociálisan egyébként is ne­héz helyzetben lévő munka nélküli nős, illetve gyermekes sorköteleseket. Ezt a társadal­mi igényt felismerve a Honvé­delmi Minisztérium vezetése az új honvédelmi törvényben — amely remélhetőleg a Par­lament elé kerül -— olyan sza­bályt dolgozott ki, amely vala­mennyi sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatal részére előírja a segély minden feltétel nélkü­li kifizetését. A honvédelmi tárca ezúttal saját szűkös költségvetéséből igyekszik segíteni a legrászo­rultabbak helyzetén, ezért va­lamennyi munka nélküli bevo­nuló fiatalnak most még nem tud segélyt fizetni — mondta a szóvivő. Sajtótájékoztató a kárpótlásról Ne adjuk értéken alul! A hét végére túl leszünk a kárpótlással kapcsolatos félmil­liomodik határozat meghozatalán — mondta a tegnap tar­tott sajtótájékoztatóján dr. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Állí­tása szerint, ha az 1992. évi költségvetést az ó' szempontjai­kat is figyelembe véve fogadja el a Parlament, akkor sok­kal előbbre tartana a hivatal az ügyintézések terén. A tavalyi évet értékelve az ál­lamtitkár elmondta: kétféle bí­rálat érte hivatalát. Egy részük a túlzott sietséget kritizálta, míg ezzel szemben mások a késlekedést rótták fel hibájuk­ként. Am valójában egyikről sincs szó. Ahhoz, hogy eredmé­nyeket tudjanak felmutatni, már augusztusban meg kellett rendezni az első árveréseket. Mivel az igények 30%-ának el­bírálása már mindenütt megtör­tént, az árverések menetét to­vább lehet fokozni. Február első hetében egyébként mint­egy negyedmillió aranykorona értékű föld kelt el, s valószínű, hogy ez év végéig befejeződ­nek az árverések. A személyi kárpótlásról megtudhattuk, hogy az igénye­ket még be lehet adni, a határ­idő május másodika. Az állam­titkár hangsúlyozta, hogy a nyugdíjkiegészítés kérelme nem jelent automatikusan kár­pótlást is. Mindenre külön igényt kell benyújtani! Hason­lóan gyakori probléma az is, hogy egy családból csak egy ember adta be kérelmét, pedig többüket is kár ért. Soron kívüli elbírálásban ré­szesülnek a 90 év feletti igény­lők, illetve azok, akik lakást szeremének vásárolni. Ebben az esetben a lakásvásárlásról szóló papírt az igényekhez mindenképpen csatolni kell! Az első kárpótlási törvény alapján majdnem 830 ezer igényt adtak be, míg a máso­dik vagyoni kárpótlási törvény értelmében több mint 70 ezer igénybejelentés érkezett. A me­gyei hivatalok által eddig meg­hozott határozatok értéke 29 milliárd forint, amihez még majdnem másfél milliárd fo­rint értékű utalvány tartozik. Az utalványt azok a kárpótlás­ra jogosultak kapják, akik me­zőgazdasági vállalkozóként kí­vánnak működni. Az utalvány lényegében az eredeti kár és a kárpótlás mértéke közötti kü­lönbség kiegyenlítése. Ugyancsak jól halad a nyug­díjkiegészítés iránt beadott ké­relmek feldolgozása. A volt po­litikai üldözöttek eddig össze­sen több mint 160 ezer kérel­met adtak be, de a kérelmek még most is folyamatosan ér­keznek, mivel a beadásnak nincs határideje. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak ügyeiben 330 ezer kárpótlási kérelem érke­zett, eddig a hivatalhoz, s mivel az igazolási időszak még tart, el­képzelhető, hogy végső számuk eléri a 350 ezret is. Sepsey Ta­más elmondta, hogy a hivatal­nak továbbra is komoly problé­mát okoznak a hiányosan be­nyújtott kérelmek. Az elbírálás­ban szigorúan érvényesül az időrendi sorrend és csak a jog­szabályban rögzített esetekben biztosítanak soronkívüliséget. Lapunk kérdésére válaszol­va Sepsey Tamás elmondta: nem ért egyet a Szauter-féle ja­vaslattal. (A javaslat szerint a fővárosi lakosok nem licitálhat­nának Pest megyei földekre. Ezáltal kiküszöbölhető lenne az, hogy egy-egy Budapesthez közel eső településen esetleg több száz, vagy több ezer árve­rezni kívánó is megjelenjen a fővárosból.) Az államtitkár sze­rint ez a budapesti lakosság egyfajta hátrányos megkülön­böztetése lenne. Optimális megoldás nem létezik. Más részről Sepsey Tamás jónak tartaná, ha a Pest megyei föl­dekre Budapesten lakók is ár­vereznének, ugyanis így kiala­kulhatna egy egészséges licit, s ezek a földek — értéküknek megfelelően — magasabb áron kelhetnének el. (Nádai) Szociális otthon Piliscsabán A Pest megyei önkormányzat népjóléti bizottsága szakított az eddigi szokásrenddel, s tegnap a bizottság tagjai kihe­lyezett ülésen vettek részt Pi­liscsabán. Az ötletet minden bizony­nyal az adta, hogy Piliscsa­bán sikerült viszonylag igen rövid idő alatt tető alá hozni az idős emberek szociális ott­honának a bővítését. Iménti megfogalmazásun­kat tessék szó szerint érteni és venni, mert e régi épületre húztak egy új tetőszerkezetet, és az így nyert tetőtérben hu­szonkét férőhellyel tudták bő­víteni a meglévő helyek szá­mát. (Folytatás a 3. oldalon) A piliscsabai avatáson Inczédy János köszönti az otthon lakóit, mellette balról jobb­ra Iványi Zoltán, Péteri Zoltán, Erdei Lászlóné, Ály Károly és Bányai Judit. Hancsovszki János felvétele Fordulat Boszniában Alija Izetbegovic boszniai elnök vasárnap esti televí­ziós nyilatkozatában bizo­nyos módosításokkal elfo­gadhatónak nevezte Cyrus Vance és Lord Owen ren­dezési tervét. A muzul­mán vezető most először nyilatkozott kedvezően az elképzeléseiről hangoztat­va, hogy a felosztás a kör­zethatárok változtatásával megoldható, mivel megőr­zi Bosznia egységes álla­mi létét. Izetbegovic a gen­fi konferencián nem írta alá a tervezetet, s a New York-i konferenciára is csak külügyminiszterét, Haris Silajdzicot küldte el tárgyalni. Most közölte, hogy Boszniára kettős nyo­más nehezedik: egyrészt Szarajevó újjáépítéséhez ígérnek segélyt, ha elfo­gadják a tervet, másrészt közük, hogy elutasítás ese­tén magára hagyják a bosz­niai kormányt. Esz és Erkölcs Ady verseskönyvét lapozgatva egy első világháborús ver­sére, az „Emlékezés egy nyáréj szakára”című költeményé­re találtam rá, melyben a háború kitörésére emlékezik. A háborúskodás embertelenséget és halált hordoz magá­ban. Nem árt erre emlékezni manapság, amikor a hábo­rú tüze már hónapok (évek) óta perzseli hazánk falait. Ady versében a „Gondolat, az ember büszke legénye” részegen indul az öldöklésbe. Részegen, tehát erejétől, tisztánlátásától megfosztva. Bénán. Azóta is hol hatalmi szempontok, hol nemzeti elfogultság, hol osztályharcos indulatok akadályozzák az Esz kijózanodását. Pedig a türelem — századunkban — éppen elég tanul­sággal szolgált a Gondolat bénultságának súlyos követ­kezményeire. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a sorsirányító erő, az Esz, egymagában könnyen leszerelhető, megté­veszthető, s az emberiség ügyének okos szolgálata helyett, az emberiség pusztulásának eszközévé válhat. Ha nem áll mellette az Erkölcs, mint a hideg számítás és a látszatér­dekek kiszolgálását megakadályozó erő, akkor a legtisz­tább gondolat is bemocskolódik. Politikában a bal vagy a jobb nem rossz. A szélsőbal és a szélsőjobb viszont igen. Népem szeretete természetes, a nacionalizmus káros. A szegények ügyének felvállalása üdvös, az osztályharc romboló. A határokat ezek között az Erkölcs húzza meg. A volt Jugoszláviában háború dúl és népirtás folyik. A nyugati értelmiség mégsem hallatja szavát olyan eréllyel, mint például a vietnami háború ellen. A kádári „puha” diktatúrában gyűléseken, vietnami műszakokkal tiltakoz­tunk „az amerikai imperialisták”beavatkozása ellen. Ta­valy, pünkösd szombatján különböző társadalmi szervek tüntetést rendeztek a boszniai háború ellen. Jó, ha három­százan részt vettek a demonstrációban. Azóta is folyik az öldöklés és a népirtás! Ész és Erkölcs. Mindkettővel ellenkezik, ami ma Bosz­niában történik. De ha az Ész és Erkölcs nem szövetke­zik, holnap akár nálunk is „boszniai”állapotok lehetnek. Teremtsük hát meg a két erő hatékony együttműködését, szövetségét, mert ez a béke egyetlen záloga. A józan ész és a tiszta erkölcs! Török Bálint Segítség a beilleszkedéshez Szakmai képzés cigányoknak Három éve kezdte meg működését, s azóta is aktí­van dolgozik a Zhutinas Független Országos Ci­gány Szervezet. Megalaku­lásuk idején még csak az erzsébetvárosi cigányokat fogták össze, ám rá egy évre már országos hálózat­tá fejlődtek. 1992 őszén vették fel a Zhutinas, ma­gyarul Segítünk nevet. A Segítünk esetükben nem üres szó, s ezt eddigi tevé­kenységük nagyon jól bi­zonyítja. — Az elmúlt évek so­rán létrehoztuk a Cigány Házibeteg-ellátó Tagoza­tot — kezdi a felsorolást Makai István, a Zhutinas elnöke. Itt olyan cigány fiatalokat foglalkoztatunk, akik aktívan részt vesznek a betegek ápolásában, se­gítésében. A Századvég politikai iskolába sikerült bejuttatnunk hét cigány fiatalembert. Belőlük egy év alatt szakképzett politi­kus válik. Általuk olya­nok képviselnek majd min­ket, akik értik a dolgukat, értenek a politikához. A VII. kerületben a Kertész utcai és a Hernád utcai is­kolában oktatási feladatok­ba is bekapcsolódtunk. Eb­ben a két általános iskolá­ban cigány és nem cigány gyerekek korrepetálását szerveztük meg. Úgy gon­dolom: jelentős eredmény­nek könyvelhetjük el, hogy közülük egynek sem kellett osztályt ismételnie. — A Zhutinas a kultúrát sem téveszti szem elől... — Valóban nem, sőt úgy érzem, igen sokat léptünk már előre ezen a téren. Iro­dánkban jelenleg is megte­kinthető Dilinkó Gábor és Dombi Lajos naiv festők tár­lata. Jó úton haladunk abba az irányba, hogy megteremt­sük a Cigány Naiv festők Körét Dilinkó Gábor vezeté­sével. (folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom