Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13 / 37. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. FEBRUAR 13., SZOMBAT E ljött a farsang ideje. Bál bált követett. Egérke arra gondolt: bárcsak ő is elmehetne egy bálba! És lássatok csudát: egyszer csak meghívót kapott. Báli meghívót. Fényes papíron, aranyos keretben. És hová? A macskabálba. Ő? A macskabálba? Talán valami tévedés van a dologban? Egérke nézte, forgatta a hófehér borítékot, melyből a meghívót kivette, de semmi tévedés. A borítékon ez állt: Egérfi Egér. Egérlyuk, VIII. emelet 1. Ez ő, kétségtelen, és a cím is stimmel. Most már tüzetesen átböngészte a meghívó szövegét. Idő: sötétedéstől kivilágos kivirradatig. Hely: márványterem... Márványterem, hűha! Ez már döfi! De ami eztán jött! Jaj! Belépőjegy vacsorával (ültetéssel): 5000 Ft. Belépőjegy vacsora nélkül: 1500 Ft. Az az ezerötszáz forint még meglehetős, ám az ötezer... Hogy tudna ő ötezer forintot kiadni egy bálért? Hiszen az ezerötszázért is beengednék, annyiért is hallgathatná a zenét, csodálhatná, ahogy a csillárok ragyogását visszaveri a fal és a padló márványa, táncolhatna — de mit ér mindez éhkoppon? Nagyravágyó! Telhetetlen bendőjű — szidta magát. Nemrég még csak bálba akart menni, most meg már vacsora is! Mi nem kéne még??! Hiába volt az önmarcan- golás. Tudta, érezte, ha nem telepedhetne ő is, úgy mint mások a vacsoraasztal mellé — méghozzá ültetéssel —, előbb-utóbb fülsüketítő zajjá válna számára a muzsika, szemet sértő sugárzássá a fény, fárasztó robottá a tánc. Istenem, micsoda vacsorát ajánlottak! Ez lehetne élete legjobb vacsorája, amilyenhez hasonlóban nemhogy eddig nem volt, de biztosan ezután se lesz soha része. „A” menü és „B” menü szerepelt a meghívón. Az „A” menü a következő fogásokból állt: Balatoni töltött fogas, Ró- zsakertleves, Borjúkaraj tésztában. Marina álma (Gundel palacsinta, vargabé- les, rétes). A „B" menü pedig: Füstölt lazac, Spárgakrémleves, Wellington bélszín, Diplomata puding. Mindkettő után kávé. Na! Egy élete, egy halála, határozta el Egérke, ő ezt a vacsorát, ezt az egyik vacsorát végigeszi, aztán jöjjön aminek jönnie kell. Ötezer forint! Nevetséges! Majd nyavalyás ötezer forinton fog múlni, hogy ő mit tegyen és mit ne. Mit egyen és mit ne! Ki az egérlyukból! Hát lássuk. Legközelebb nem engedi be a díjbeszedőt. Éppen meglesz az ötezer forintja. Lakbér 968 forint, lift 15, antenna 6, víz és csatornadíj 443, vízdíj ÁFA 27, fűtési alapdíj 767, fűtési hődíj 1619, melegvíz 515, fűtési ÁFA 174. Villanyszámla 792, végül a telefon 586 forint. Ezt mind nem fizeti — még taxira is jut. Még borravalóra is. Meg fognak hajolni előtte: hálásan köszönjük, Egérke! Ruha! Az ám, a mha. Erre nem is gondolt. Hát hogy mehet el a macskabálba a kis szürke ruhájában? Hiszen a macskák, egyik díszesebb, mint a másik. Cirmosak, foltosak, hosszúszőrűk és mindenféle színben pompáznak. Némelyik szalagot hord a nyakán, sőt masnit a fejebúb- ján. Mosakszanak, illatosak, hifi, ő meg egérszagú! Nem tesz semmit. Most már egy élete, egy halála. És elment a bálba, úgy ahogy volt, a kis szürke ruhájában. Ott meg azt hitték, ez a legújabb divat. Egérke volt a legkapósabb táncos, hisz oly más volt, mint a többi. Kézről kézre járt egészen reggelig, alig tudott any- nyi időre leülni, hogy a vacsorát megegye. Nádudvari Anna Egérke bálba megy A vers megközelítése X. Szinesztézia A szókapcsolatokban gyakran érzékelhető valamilyen természetes vonzerő. Egy- egy fogalomhoz egész szócsoport tapad annyira magától értetődően, hogy beszéd közben gondolkodnunk kell, melyiket válasszuk — a legmegfelelőbb ige, főnév, vagy melléknév stb. készen kínálja magát. Milyen lehet például a jeges út? Jéggel borított, jégkéreggel fedett, csúszós, sikamlós, szikrázó, óvatosságra intő... Mennél szorosabb, közismertebb az ilyen fogalmi kapcsolat, annál szürkébb, hétköznapibb, használhatatlanabb a költő számára. A megszokottból hiányzik az új felismerés okozta meglepetés, nem késztet továbbgondolásra — nincs költői ereje. Egy-egy metafora vagy metonímia azonban éppen újszerűségével, szo- katlanságával lep meg; létező, de előttünk ismeretlen összefüggéseket tár fel. Vélhetőleg, bizonyos fogalmak még a szárnyaló fantáziájú költők számára is áthidalha- tatlanok. Vagy mégsem? „Karollak, vonlak s mégsem érlek el: Itt a fehér csönd, a fehér lepel. Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán, Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk.” (Ady: A fehér csönd) Fehér csönd — logikailag két össze nem illő névszó. A köznapi beszédben eszünkbe se jutna a szavak ilyen jellegű társítása. Ady versében azonban éppen ez gerjeszt elektromos feszültséget. A lenyűgöző bénultságot, a tehetetlenség pillanatnyi állapotát jelzi, kétségbeesést, pánikszerű félelemérzést áraszt. A két névszó összevonása két különböző érzékterületről — a látáséról és a halláséról — származik. Petőfi János vitézéből a szaglási érzékelés és a bőrérzékelés összekapcsolására álljon itt egy példa: „Illatterhes szellők lanyha fuvallatja” Az ilyen típusú metaforákat, amelyek különböző érzékszerveink által felfogott jelenségek képeit kapcsolják egybe, szinesztéziának (görög szó: összeérzés, együttérzés) nevezzük. Zászlós Levente Kányádi Sándor: Fehér havon Tcormos folt Fát vág a szél a tél hátán, perzselődik már az ártány. Száll a havon korom, pernye, körmünkön a malac körme. Teknőben a húsa, hája, aki látja, megcsodálja. Fehér havon kormos folt. Gyönyörű egy malac volt. Süssünk fánkot, rózsafánkot! Hozzávalók: 35 dkg liszt, 3 tojás, 1 sütőpor, 15 dkg cukor, 3 kanál tejföl, 1 mokkáskanál só, barack vagy málnalekvár, porcukor, a sütéshez olaj. A lisztből a cukorral, a sütőporral, a tojásokkal és a tejföllel gyúrjunk tésztát, majd nyújtsuk olyan vékonyra, mint a kés tompa fele. Szaggassuk ki pogácsa- szaggatóval, és három-három „pogácsát” rakjunk egymásra. A közepüket nyomjuk be az ujjunkkal, a szélüket pedig vagdossuk be. Forró olajban süssük meg őket. A sütés közben a tészta kinyílik, mint a rózsa. Ha megsült, hintsük meg porcukorral, a „rózsa- kelyhek" közepébe csöpög- tessünk lekvárt. Kányádi Sándor: rr-i • / / Teli vásár Végeladás, nincs maradás: ötért kucsmát, tízért csizmát, húszért bekecset, százért forró cserepet, s ha még marad, azon verset vegyetek! GYERMEKREJTVENY I X 3 5 (o 3 8 q 40 44 * o 4M 45 4fc 48 «1 ao 34 11 1b 0M 0So lí 2& iq 30 34 31 » 34 35 2*0 3q 40 |40Á 44 45 44 45 'Ab 48 4q 50 M Gyerekek! Mai rejtvényünkben Szobról kiindulva, a Börzsöny-hegység községeiben folytatjuk barangolásunkat. Vízszintes: 1. Olyan textilanyag, melyből mha készül. A fekete gyémántok című Jókai regény nőalakja. 12. Dunántúli város. 16. Komárom—Esztergom megyei község. 17. Egyes! 19. Ritka női név (május 13.). 20. Az egyesülethez tartozik. 21. Pi- tyereg. 22. Torna-szer; függő nyújtó. 24. Egy Londonban. 25. Vietnami pénzegység. 26. Ami folyton múlik. 27. Urál és a Volga közötti területen élő nép. 29. Erdőn, mezőn át vezető gyalogút. 31. Kálcium vegyjele. 32. Dél németül. 34. Részben síel! 35. Egykori piaci tejesasz- szony. 37. Pesti lapnyomda. 40. Vámosmikolán ez a századvégi épület, a népi építészet remeke. 4L Csak közbül hall! 42. Egyiptom névbetűi. 43. Keresztény vallás. 45. A kabát belső része. 46. Gyapjú takaró. 48. Régi magyar társas, báli tánc. 49. Albánia legnagyobb folyója. 50. Nemes ló. 51. Kisebb dombokra széthull. 52. Kiváló festő volt (Mihály, 1827—1906). Függőleges: 1. Ez a néni, Petőfi versének a címe. 2. Vas megyei község, közel a határhoz. 3. Kedves kis erdei állat. 4. Perőcsényben, ennek a hegynek ormán (741 m.) épült egykori vár romjai láthatók. 5. A keltben van! 6. Háztartási edény sütnek rajta. 7. Egye! 8. Nagybörzsöny nevezetes látnivalója ez, az 1847—52 között épült, ma is működő ipartörténeti emlékmű, az őrlést szolgáló szerkezet. 9. A limonádé egy része. 10. Illatos virágú, kúszó cserje. 11. Forma—1-es francia pilóta. 12. A tantál vegyjele. 13. Névelő. 14. Oktató és nevelő munkát végez a suliban. 15. Nagyon öreg. 18. Izraeli pénz. 20. Ritka, átlátszó, igen kemény ásvány. 22. Növény része. 23. Pára! 25. Ipolydamásdon látható, ennek a középkorban épült várnak a romjai. 28. Környezetétől elütő, nagyon élénk. 30. Minőségét tekintve, hitvány, ócska. 31. Parányi. 32. A gabona magvában levő fehérje. 33. Halvány, sárgásbarna színű. 36. Éjjeli mulatóhely. 38. Dunántúli megye. 39. Patak, partok nélkül! 40/a. Kerek szám. 41. Mulasztás, itt fordítva. 44. Minden dolog közepe! 45. Tréfásan; fizimiska. 47. Római 501-es. Gyerekek! A dőlt betűkkel szedett sorok megfejtését, a többi februári megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — március 10-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyetlen helyes heti megfejtéssel is lehet nyerni!
