Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13 / 37. szám
á PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 13., SZOMBAT 5 Kulák sorsok Türelmes birkák, fekete bárányok Ácsai Miklós szikár, alacsony ember, az a típus, aki nem tűnik ki a sokadalomból, s az arcavonását már egy-két nap elteltével nem tudjuk felidézni. Azért, mégis elüt az átlagembertől, mert van a tekintetében valami, ami csak a gyerekek és a bölcs öregemberek sajátja: derű és nyíltság. A tulajdonságok, rendszerint vele születnek az emberrel. Mély meggyőződésem, hogy Ácsai Miklós negyven évvel ezelőtt is derűs volt, teli jóindulattal. Mindazonáltal őt tartották Alsónémedi fekete bárányának, szocializmus helyi közellenségének. Egyszóval kulák, volt. nem lehet összesepemi. Na mondom, lesz ami lesz, márpedig én a saját szérűmön csépiek. Odahordattam a kévéket. Jön aztán Kiss Pál nagy dérrel-durral, fenyegetőzve. Én meg csak tettem a dolgom, nyúltam a villa után, de minden rossz szándék nélkül. Fel akartam dobni egy kévét az asztagra. Kiss megAcsai Miklós: amióta a magam kenyerén vagyok, mindig volt lovam az istállóban, rajtam Rákosiék sem tudtak kifogni Ácsai Miklós 1947-ben nősült, 27 évesen. Margit, a menyecske 11 hold szántót kapott hozományként, s ezzel 38 holdra gyarapodott a kis birtok. Akkor örült az ifjú férj a 11 holdnak, két év múlva meg azt mondta: bár ne kaptuk volna, ugyanis 1949- ben egy párthatározat kimondta, 25 holdtól felfelé mindenki kuláknak minősül. A minősítés még, hagyján. Ám ami vele járt: — Hetente beidéztek a községházára, mint egy rossz cédát. Többnyire csak azért, hogy éreztessék velünk a hatalmukat, hogy megfélemlítsenek bennünket. Máskor meg olyan parancsokat adtak, amit épeszű ember nem tudott megérteni. Szándékosan bolondot csináltak belőlünk, hogy lejárassanak a többiek előtt. Mondok két példát, 1950- ben történt. Májusban, amikor már egy méter magas volt a zab, a tanácselnök kitalálta, hogy vessünk a sorok közé lucernát. A vetőmagot ők adják, de ki kellett fizessük. Nem a pénzt sajnáltam, hanem a munkát. Egy szál lucerna sok, de any- nyi nem kelt ki. Hasonló marhaságot eszeltek ki, decemberben. Kemény hideg volt, a föld úgy megfagyott, hogy a kocsikerék nem hagyott maga után nyomot a homokban. Ekkor adták ki az ukázt, vessünk be 800 négyszögölet búzával. Pedig tudták, hogy már a kenyérbevalóból is kifogytunk, a beszolgáltatás mindent elvitt. Mit tehettem? Tűrtem, mint a birka. Vettem 80 kiló vetőmagot a szomszédtól és elszórtam a fagyos ugaron. A többi kulák is ezt tette. Etettük a varjakat, mi meg éheztünk. A birkatürelemnek is van határa, ’51 nyarán Ácsai Miklós fellázadt. — A járási párttitkár azt találta ki, hogy a kulákok nem csé- peltethetnek a saját szérüskert- jükben, mert lopnak. A némedi tanácselnök, Kiss Pál kijelölt egy közös helyet a község legszélén. Egy füves levegőt. Már egy pendelyes parasztgyerek is tudja, hogy füves terület nem alkalmas a csépléshez. Mert a lehulló mag elkallódik a fű közt, ijedt, azt hitte megdöföm. Megugrott, meg sem állt a községházáig. De én sem aludtam azon az éjszakán, vártam az ávósokat. — Bevitték? — Nem jöttek. Másnap én mentem be Kisshez és megegyeztünk. Kijelölt egy új helyet, amit én javasoltam. — Az ellenségemnek sem kívánom, azt az éjszakát — szól közbe Margit néni a tűz mellől. — Amúgy is állandó rettegésben éltünk, még nappal is kitört a frász, ha valaki bekopogott az ajtónkon. Csak dolgoztunk, dolgoztunk, mégsem volt látszatja. Évekig nem a föld, hanem a kocsi meg a két ló tartott el bennünket, az uram fuvarozni járt. Soha életemben nem kívántam a másét, de akkor irigyeltem a szomszédokat, akiknek csak négy, öt hold földjük volt. Szegényen éltek, de nyugtuk volt. 1961-ben agitátorok szállták meg a falut, nem egy közülük pufajkásként jeleskedett ’57 tavaszán. Volt gyakorlatuk a „meggyőzéshez”, ahol nem ért a szép szó, ott használt a pofon. • — Kétszer a helyembe jöttek, maga a járási párttitkár meg a tanácselnök. Harmadjára már hivattak. — Maga itt a hangadó, ha maga aláírja, a többi sem makacskodik. Igen vagy nem? — kérdezte a főagitátor, s nyúlt a telefonért. Tudtam, hogy ez mit jelent. És ismertem néhány embert, akik nyomorékon jöttek vissza Pestről, Dabas- ról. Nem akartam a sorsukban osztozni, aláírtam a belépési kérelmet. * A történetnek vége, Ácsai Miklós elhallgat. A közénk ereszkedő csendben csak a lófogak őrlése hallatszik, a két csődör nyugodtan abrakok Mielőtt kijöttünk, hogy megmutassa a lovait, azt kérdeztem a gazdától: hogy lehet elviselni több mint tíz évig ennyi megaláztatást, ennyi sérelmet? — Az ember sok mindent kibír. A megrúgdalást is. Kivált, ha van két gyerek. Azokért muszáj tűrni. Ha már nagyon elkeseredtem, kijöttem ide az istállóba. Erőt gyűjteni, pihenni. A lovak közt mindig megvigasztalódtam, a jószágnál nincs jobb társa az embernek. Azokban nem lehet csalódni. Az effajta filozófiát rendszerint azok vallják, akiket sokszor megrúgdaltak. Ácsai Miklósnak kijutott belőle. Matula Gy. Oszkár meghívjuk az ÓBUDA Mezógpzdasógj-Kertéfizeü Termclóazövctkezet rászarány-tulqdonoéait a Lenfonó-kultúrházban (Budakalász, Szentendrei út 1-3.), február 19-én 16 órakor tartandó részközgyűlésre A részközgyűlés egyetlen napirendi pontja a földkiadó bizottság tagjainak megválasztása. A bizottság feladata lesz - többek között - a részarányföld-tulajdonosok kérelme alapján, a föld kiadásának lebonyolítása. A megválasztásra kerülő földkiadó bizottság címe: Budakalász Nagyközség Polgármesteri Hivatala Budakalász, Petőfi tér 1. 2011. Telefon: (26)-20-266 Dr. Vitéria István jegzó Göd Nagyközség Önkormányzata pályázatot hirdet a település kommunálisszemét-gyűjtésére és elhelyezésére A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad Hantos László polgármester és Dégi Attila, a településgazdálkodási iroda vezetője. Cím: Göd, Pesti u. 81. 2131 Telefon: (27)-45-300, 45-200. A pályázatok benyújtásának határideje: március 11 -én délelőtt 10 óra. pS — 2x-| Büntetés-végrehajtási vállalat felvételre keres ruhaipari szakközépiskolát és vegyipari szakközépiskolát végzett, 30-35 év körüli férfiakat termelésirányítói munkakörbe Orvosi alkalmassági igazolás szükséges. Bér: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet Nagy János főmérnöknél. Dunai Tömegcikkipari Vállalat \_i*p Köztársaság u. 62-64.2600 Emlékmű, minden honfitársnak Kirekesztés kizárva Kell-e külön emlékművet állítani Vácott a fasizmus áldozatainak? Nem volna-e célszerűbb közös mementóként igényes művet alkotni a II. világháború minden tragikus véget ért magyar polgárának? Ebből a kérdéskörből kerekedett parázs vita a héten tartott önkormányzati ülésen. Január végén megalakult, egy bizottság, melynek elnökeként dr. Bóth János képviselő javaslatot teijesztett be a polgármesterhez. E szerint társadalmi kezdeményezésre, ösz- szefogással, adakozással emlékmű épülne a fasizmus váci áldozatainak, emlékére a város köztemetőjében, s azt május 9-én avatnák fel. Ehhez kérik a képviselő-testület hozzájárulását, támogatását, s díjmentesen kémek két díszsírhelyet. A látszólag simának induló ügyet Bartos Ferenc polgár- mester annak rendje-módja szerint a testület elé terjesztette. A dolog azért váltott ki mégis élénk vitát, mert mint Moys Csaba alpolgármester elmondta: ennél a javaslatnál jóval korábban született az a kezdeményezés, hogy a II. világháború minden áldozatának állítsanak emlékművet. Erre a célra még a Hazafias Népfront hozott létre a rendszerváltás előtt egy alapítványt. A külön emlékmű terve, ezt a törekvést zavarná, kirekesztő jellegű lenne. Mint Bartos Ferenc polgár- mester rámutatott: valameny- nyi szerencsétlen honfitársunk emlékére kell szobrot állítani. — Tudom, hogy jószándék vezette az urakat, de kérem, hogy ne forgácsolják szét az erőket — fordult az előterjesztőkhöz. Dr. Bóth János tovább igyekezett bizonyítani, hogy szó sincs kirekesztésről, ők a II. világháborús emlékmű ügyét is támogatják. Ám itt egy másik, néhány tízezer forintos és rövi- debb távú programról van szó. A sok indulattól fűtött hozzászólás végén szavazásra került sor, és a képviselők többségi alapon elutasították a kezdeményezők javaslatát. A II. világháborús emlékmű tervéről külön nyilatkozott lapunknak Moys Csaba alpolgármester. — A Hazafias Népfront 1989. június elsején, támogatva a lakossági kezdeményezéseket, megmaradt vagyonával alapítványt hozott létre. Ebben az évben a helyi tanács emlékezete szerint háromszáz- ezer forintot tett ehhez hozzá. Ez idáig az összeg egymillió forintra növekedett. A kuratórium egyértelműen a háború valamennyi áldozatának akar emléket állítani. Ebbe beleértjük úgy a fasizmus, mint a boi- sevizmus áldozatait. Senkit sem akarunk kirekeszteni. A szobor, valamelyik köztéren áll majd. Az egymillió forint arra sem elég, hogy a kivitelezést elkezdjük. Ettől függetlenül ebből a pénzből most pályázatot hirdetünk meg az új emlékmű tervére. Az alpolgármester szerint legalább húszmilló forint kellene az emlékmű elkészítéséhez, s ezért a lakosság támogatását kell kérni. — Én abban bízom, hogy az ilyen nemes célért megmozdulnak az emberek — mondta. Philipp Frigyes városi főépítész ehhez csatlakozva kifejtette, hogy gondos vizsgálat után több lehetséges helyszín közül választják ki a legmegfelelőbb közteret. Az előkészületeket Kapitány József, a Magasságépítési Tervező Vállalat tervező építésze irányítja. Ő harmadik éve vesz részt a belváros rendezési tervének elkészítésében. A magyar karakterhez igazodva mindenképpen olyan figurális alkotásra van szükség, amely a hazai szoborállítás hagyományait követi, s a későbbi korokban is szólhat az emberekhez. K. T. I. Költségvetés Pusztazámorban A kevésből is adakoznak Nemrégiben fogadta el Pusztazámor önkormányzatának képviselő-testülete az idei év költségvetését. A pénz elosztásakor, elsősorban az alapintézmények — iskola, óvoda — működtetését vették figyelembe. Előreláthatóan sok gondot fog okozni azonban a jövő év januárjától érvénybe lépő rendelet, amely előírja, hogy a közalkalmazottak bérének el kell érnie, de legalábbis jobban meg kell közelítenie a kötelező, mértéket. Erre igencsak nehéz lesz a pénzt kigazdálkodni. Mindezek mellett az ön- kormányzata idén is jelentős összeget fordít a gázberuházás megvalósítására. Bár a község költségvetése igen szűkös, néhány olyan alapítványt, amelyek célja elismert és tiszteletre méltó — mint az AERO- CARITAS, a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Szövetsége, a Tessedik Sámuel Anyavédelmi Alapítvány, a Pest Megyei Monográfiái Alapítvány, az értelmi fogyatékos vak gyerekeket felkaroló Értelmes Élet Alapítvány és a Szép Jelen, Alapítvány — a képviselő-testület anyagilag is támogat. Árpási Mária
