Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

l PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JANUÁR 11., HÉTFŐ 5 Egy díjazott település Változó, fejlődő Dunavarsány Tavaly, a hagyomány teremtés szándékával hozta létre Pest megye önkormányzata a „Kulturált települési kör­nyezet” pályázatát, azzal a céllal, hogy ily módion is ösz­tönözzék a községek környezetfejlesztési tevékenységét. Tizennégy, pályamunka érkezett be, a díjazottak között volt Dunavarsány nagyközség önkormányzata is. Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösséggel adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra és újra bebizonyosodik; rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. W Tárnokhír A közterületek rendbetételé­ért, és a középületek felújítá­sáért az elmúlt év végén, Pál- fi Márton polgármester vette át a megyeházán a díjat. — Milyen munkákat jelez az elismerés? — Elég sok mindent takar — válaszolt a polgármester. — Épületgépész tervező vol­tam. a fővárosba jártam dol­gozni. A választásokon azért indultam — függetlenként, a Zöld Párt támogatásával —, mert nem hittem el, hogy évti­zedeken keresztül semmilyen fejlesztés nem valósítható meg a faluban. Számomra ele­inte minden új volt. Közös volt Délegyháza, Majosháza és Dunavarsány tanácsa. Egy iedig még együttműködtünk, majd fél év után megtörtént a válás. Ezt követően kezdhet­tünk mi is önállóan dolgozni — Mivel indítottak? Mi­A tanácskozás szünetében Pest megyei résztvevőkkel beszél­gettem emlékeikről, életük ala­kulásáról. Szirtes Árpád, aki Dunakeszi­ről jött, elmondta, hogy 1956-ban a rákospalotai kato­nai alakulat parancsnokhelyette­se volt, s fegyvereket küldött Maiéter Pálnak és katonáinak. — Ezért lefokoztak és lesze­reltek, de olcsón megúsztam, mert nem kerültem börtönbe. Visszamentem a szakmámba, lakatosként dolgoztam nyugdí­jazásomig. Rehabilitáltak, előléptették századosnak. Visszakaptam a katonai becsületemet. — Az én életemet csak egy regényben lehetne megírni — mondta a közgyűlés egy másik résztvevője, Árpád József. — Fegyverrel harcoltam a szabad­ságharcban, és megsebesültem. Öt golyót kaptam, de felépül­tem, amiért örök hálával tarto­zom az orvosoknak. Az elmúlt lyen feladatokat kellett meg­oldaniuk? — A legfontosabbnak azt tartottuk — hogy ez a „gazdátlan” község végre sajátos arculatot nyerjen. A központ rendbetételével kezdtük. Virágokat, fákat ül­tettünk. Pihenőpadokat he­lyeztettünk el és szökőkutat építtettünk. E munkában sok segítséget kaptunk egyik vállalkozónktól, Kere- csényi Miklóstól. Több par­kot, játszóteret alakítottunk ki. Vagy négy kilométernyi aszfaltozott út épült. — A díjat középületek felújításáért is kapták. Ez milyen munkálatokat jelen­tett? — Az általános iskola épületét — ami utoljára a 30-as években lett felújítva — a művelődési házat, az orvosi rendelőket, a község­évtizedekben hatszor letartóz­tattak, hetvennél többször ki­hallgattak. Több fogamat kiver­ték, de végül mindig megúsz­tam, talán azért is, mert jugo­szláv állampolgár voltam. És ta­lálkoztam olyan nyomozóval is, aki jóindulatú volt velem, nem akart csillagot kapni ér­tem... — Jelenleg mit csinál? — Gépkezelőként dolgo­zom, még nem értem el a nyug­díjas kort. Tökölön élek, ahol felépítettem a házamat. Garami Lajos ma már nyu­galmazott vezérőrnagy, s a múlt év október 23-án kapta meg a Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét. A szabadságharc leverése után négy év hét hóna­pot töltött börtönben. A többi időt elengedték, ugyanis az íté­lete tíz év szabadságvesztés volt. — Miért került börtönbe? — A rétsági alakulat parancs­noka voltam, és az volt a vád el­házát sikerült felújítanunk. Két éve indult el a vízháló­zat kiépítése, a vasúton túli területen már van vízszsol- gáltatás. A kistermelőknek elárusító helyeket alakítot­tunk ki és egy kétszáz vona­las telefonhálózat bővítést hajtottunk végre. A zeneis­kola is új „köntöst” kapott. Jelenleg is zajlik a gázveze­téképítés, s ha minden a ter­vek szerint halad, ez év no­vemberében már befejeződ­nek a munkálatok. — További elképzeléseik? — Természetesen, nem állunk le a fejlesztésekkel. Igaz, a terveket a képviselő testülettel együtt vázoljuk fel. Úgy vélem, az, hogy eny- nyi minden megváltozha­tott a faluban, á2 annak is köszönhető, hogy a testület és a hivatal képes a közös munkára. Nem a személyes konfliktusok kerülnek elő­térbe, hanem a megoldásra váró feladatok. Most a Hő­sök terét szeretnénk kialakí­tani. Az első és második vi­lágháború, az ’56-os forra­dalom dunavarsányi áldoza­tainak kívánunk emlékmű­vet állítani.' A tervet és a makettet Győrfy Sándor szobrász már elkészítette. A testülettel ezt még nem beszéltük meg, döntésüktől függ, megvalósul-e az el­képzelés. A tér olyan lenne, hogy községi, vagy más ren­dezvények — akár koncer­tek megtartására is alkal­massá tehető. Az idei költ­ségvetési koncepcióban is vannak olyan részek, me­lyek a további fejlesztési terveinkről szólnak. Folytat­juk a megkezdett munkát. lenem, hogy helyettesemmel, Pálinkás Antallal együtt meg akartuk szöktetni Mindszenty Józsefet. Ez nem volt igaz. A helyettesem felső utasításra kí­sérte a hercegprímást a főváros­ba, de bűnbakot kerestek. A tör­ténethez tartozik, hogy Pallavi- cini Athanáz őrgróf volt a he­lyettesem, aki Pálinkás néven szolgált az alakulatnál, őt már nem lehet rehabilitálni, kivégez­ték. — Mit jelent az Ön számára a rehabilitáció? — Ott élek továbbra is, ahol eddig, Vácott. A DCM-ből mentem nyugdíjba, szállítási előadó voltam. A feleségem, aki velem együtt nagyon sok megpróbáltatáson ment keresz­tül, nem egészséges. Három- szor volt szívinfarktusom, gyo­morvérzésem. Úgy érzem, a meghurcoltatásokért, azért, amit elszenvedtünk, nem lehet kárpótolni. Gál Judit ALAPÍTVÁNYT létesítet­tek Tárnokon a rend és a tisztaság érdekében. Az Em­ber és Természet Alapít­vány célja a tiszta környe­zet megteremtésén, illetve védelmén kívül a természeti értékek megóvása, és továb­bi értékek teremtése az utó­dok számára. Bővebbet minderről a polgármesteri hivatalban Ábel Endrétől le­het megtudni. AZ ÖNKORMÁNYZAT kérdőívvel fordult mindazok­hoz, akik kárpótlási jeggyel rendelkeznek, s egyben jelez­te az elöljáróság vásárlási szándékát is. Információk szerint ugyanis többen nem helyben lakóknak adtak el kárpótlási jegyet. A képvise­lő testület az idei költségve­tésben külön pénzalapot ké­pez a földvásárlásra. ISMÉT LESZ marhale­vél — közli a Támokhír című helyi lapban dr. Keme- csi Imre jegyző. Az 1874. óta ismert és használt úgyne­vezett passzust 1981-ben szüntették meg, s ebből ren­geteg gond adódott. A jövő­ben a marhalevelek kezelé­sére a helyi önkormányzat jegyzője és az általa kijelölt ügyintéző jogosult. VÉGSŐ STÁDIUMÁ­HOZ érkezett az Érdet elke­rülő út első szakaszának megépítése és megkezdő­dött a 6. számú út és a 70. számú út átkötő szakaszá­nak az építése is. A korábbi elképzelésektől eltérően nem a Biai út torkolatától épül, hanem a 70-es út és a Benta-patak kereszteződésé­nek közelében csatlakozik a meglévő főközlekedési út­hoz. A megépítés határideje június 30. SZÁMVETÉST készített az ünnepek, az év fordulója alkalmából Kovács Sándor polgármester a vácszentlász- lói önkormányzat közérde­kű kiadványában, a Kisbíró- ban. Mint utal rá, jelentős tervek vártak megvalósítás­ra az elmúlt esztendőben, s azokat sikerült valóra válta­ni. Megszépült, megújult a művelődési ház, s az új isko­la építése során eljutottak a befejező szakaszig. Ami 1993-at illeti: remélhető, hogy az év végéig működni fognak Vácszentlászlón, a lakásokban, a telefonok. KÖRKÉRDÉST intézett a lap önkormányzati képvi­selőkhöz megbízatásuk fél­idejéhez érkezve. A vála­szokból Budavári Mihályét idézzük: „A legfontosabb tennivalója az önkormány­zatnak szerintem: munkahe­lyek teremtése, kisebb bevá­sárlóközpont építése, a tele­pülés kulturális szintjének emelése, valamint a telepü­lés lakóival közösen a falusi turizmus [ehetőségeinek megteremtése”. TÓTH IMRE nyugalma­zott tanárt köszönti a lapban Kovács Sándor polgármes­ter. A tanár úr faluvédői, szépítő munkájáért. Valkó és Vácszentlászló történeti emlékeinek megóvásáért végzett kimagasló és példa­mutató munkájáért országos elismerésben, Podma- niczky-díjban részesült az ősszel. A Pallas Athénét áb­rázoló bronz plakettet az or­szágban mindössze tizenhár­mán kapták meg. ÚJJÁSZERVEZŐDÖTT Vácszentlászlón a polgárőr­ség. Több mint hatvanan vállalták a község éjszakai őrzését, s így várhatóan csökken az erőszakos cse­lekmények száma. Aki részt kíván vállalni a nemes mun­kából, bármikor jelentkez­het a művelődési házban. Viseqrádi lp?w Hírek MEGÚJULT a Visegrádi Hírek, a nagyközség önkor­mányzatának a lapja. Mint a szerkesztők tudatják, s mint látható is, a VIII. évfo­lyam 12. száma nyomtatott formában jelent meg, s a ko­rábbi kezdetleges változat­hoz képest többe sem kerül az önkormányzatnak. A lap fő célja változatlanul a vi­segrádi polgárok tájékoztatá­sa a község főbb, legfonto­sabb eseményeiről, és meg­különböztetett figyelmet for­dítanak a település múltjára is. MEGDRÁGULT a helyi autóbuszközlekedés. A kép­viselőtestület hozzájárult ah­hoz, hogy a hajóállomás és a Nagyvillám között menet­rendszerint közlekedő autó­busz viteldíját 25 százalék­kal megemeljék. AZ IDEI ELSŐ képvise­lőtestületi ülésre január 19-én kerül sor; az idei költ­ségvetési rendelet tervezetét a polgármester terjeszti elő. KÜZDELEM A TÉL­LEL. A Visegrádi Hírek közli, hogy egész télen át igényelhető az utak és a jár­dák téli síkosságának a meg­szüntetéséhez homok, illet­ve kis szemcséjű salak. A Nagy Lajos utca 6. szám alatti" GESZ telepről bárki vihet igényének megfelelő mennyiségben és díjmente­sen, a költségeket ugyanis a polgármesteri hivatal állja. Ezzel egyidejűleg tilos ilyen célra a környezetre ká­ros anyagot, például dara­bos salakot, vagy kősót használni. GARAMI ISTVÁN érté­kes fotógyűjteménye az ön­kormányzat tulajdonába ke­rült. Ä gyűjtemény több mint hétszáz diaképet, több mint ezer negatívot, sok fo­tólemezt és igen sok nagyí­tást tartalmaz. Pista bácsi nemcsak a tájat és Visegrád szépségeit örökítette meg, hanem olyan történelmi je­lentőségű felvételeket is ké­szített, amelyek bemutatják a századfordulótól napjain­kig a település életét, PlUSlMBl5llB/fcr MEGALAKULT a múlt év decemberében a nagycsa­ládosok pilisvörösvári cso­portja. Ismerkedő, évadkez­dő összejövetelüket, a Ba­tyu-bulit a Rákóczi utca 5. szám alatti szociális köz­pontban ma este rendezik meg. TÜDŐSZŰRÉST tartanak a településen ezekben a na­pokban, január 18-ig bezáró­lag. Névreszóló meghívó sen­kinek sem ment, viszont sa­ját érdekében mindenkit vár­nak kedden, csütörtökön és pénteken nyolctól kettőig, hétfőn és szerdán pedig dél­után egytől este hétig a szoci­ális központban. A KANADAI St. Eliza­beth Home Society (alapító­ja a pilisvörösvári születésű Manhertz Erzsébet S. J. C. nővér) a hamiltoni Szent Er­zsébet villával azonos szín­vonalú otthont épít Pilisvö- rösváron, a Szent Erzsébet út 135. sz. alatt, időskorúak számára. Az otthon szíve­sen fogad mind itthonról, mind külföldről hazatelepü­lő nyugdíjasokat. KIRÁNDULNAK a. Pilis­vörösvári Nyugdíjas Klub tagjai. Tavalyi útjaikon ösz- szesen 850-en vettek részt, s viszonylag keveset, 250—500 forint közötti részvételi díjat kellett befi­zetni. Két melegvízű gyógy­fürdőhelyre szerveztek ki­rándulást 19 autóbusszal. A taggyűlésük egyébként leg­utóbb úgy döntött, hogy az évi 120 forintos tagdíjat ez évtől 200 forintra emelik fel. MONOR LEGÖRE­GEBB iskolája a város kö­zéppontjában áll és Kossuth Lajos nevét viseli. Nagy Ti- bomé igazgató helytörténeti írásában leírja, hogy míg 1770-ben az iskolának 76 ta­nulója és 2 tanítója volt, ma 572 diák tanul, 44 pedagó­gus irányításával. Ma a gye­rekek négy idegen nyelv ta­nulása közül választhatnak. A VÖRÖSKERESZT ak­tivistái decemberben élelmi­szercsomagot juttattak el a rászoruló idős embereknek. A kedves és hasznos figyel­mességben 187 idős, magá­ra maradott ember részesült. Összeállította: Deregán Gábor A község központja, az elkészült szökőkúttal Hancsovszki János felvétele J. Sz. I. Megyei küldöttek a TIB-közgyűlésen / Érdekvédelem és igazságtétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom