Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JANUAR 6.. SZERDA Kép—Ernyő Lehangoló s felemeló pillanatok Viszontagságos sorsú földrajzi kiadványok Magyar világjárók egy csokorban Az évforduló műsorkínálatára ugyancsak ráillik: nem most találták ki. Magán viselte az elmúlt esztendő kuszaságát. Egyetlen estébe sűrítve „élvezhettük” egy szétzilált, közszolgálati értékeit vesztett műsorpolitika teljes palettáját. Emlékeinkben felidézhettük a lilagőzös rendezői elképzeléseket. így a Közjáték esztétikai torzulásait. Sokak sóhaja szállt a képernyő felé: „bár elfeledhetnénk végre azt, a szerzők által túlságosan is felértékelt, ám teljesen félresikeredett valamit”! Még a szilveszteri jókedv sem tudta feledtetni: ez a műsor nem egyszerűen rossz — ez ártalmas. Az Uborka stábja viszont készült az éves számvetésre. Svéd Pál művészeti vezető és csapata, tisztességgel állta szavát: pártsemlegesek maradtak, hiszen csak így van hitelük a humor műfajában. Az új esztendőre bővítették szereplőgárdájukat a nézők és a politikusok közös akaratára. A képernyő előtt ülő ugyanis szívesen látja az előtte történő komoly dolgok fonákját. A szolgáló politikus pedig A Budapesti Történeti Múzeum két-három éven belül újjárendezi állandó kiállításait, bővíti az állandó bemutatók anyagát, miközben új összefüggésekre derít fényt. E terv egyik részeként tavaly új, reprezentatív régészeti kiállítás nyílt. Az 1974-es ásatásokból előkerült szenzációs szobortöredékek és torzók egy bársonynyal borított teremben várják a látogatót a Gótikus szobrok a budai királyi palotából című kiállításon. Igazi művelődéstörténeti és régészeti szenzáció volt, amikor Zolnay László régész fellelte és feltárta a palota szoborleleteit. S ezzel igazolását adta azoknak a humanista leírásoknak, amelyek európai összehasonlításban is előkelő királyi udvari szobrászatról tudósítanak Magyarországról. Nincs semmi túlzás Zolnay megállapításában, mely szerint „Budai gótikus szoborleletünk a középkori magyarországi művelődésünk egy olyan korszakát dokumentálja, amelynek idején a világtörténeti jelenidőben éltünk. És nem évtizedes vagy évszázados lemaradással kullogtunk utána.” S abban is igaza volt a tudósnak, hogy a művészettörténészek és művészetrajongók, a gótika és a szobrászat kutatói Itália és Franciaország, meg Bécs, Krakkó és Prága mellett most már Budára is elzarándokolhatnak e leletek látványáért. nem sértődik meg e görbe tükrön. A politikai kultúra, a demokrácia gyakorlásának egyfajta eszköze e politikai saláta. Mindennél elkeserítőbb volt Gálvölgyi Friderikusz- paródiája. No, nem azért, mintha a jeles művész bármit is elfelejtett volna. Alakítása visszaadta a tévés személyiség valamennyi jellegzetességét. Az idegen kultúrákból kopírozott, számunkra taszító műsorvezetési „stílus” megannyi eszköze, teljes gusztus- talansága, a témák és interjúalanyok bárgyúsága felvonultatott. Nem volt oka az önfeledt szórakozásra tehát annak, aki a televízió előtt töltötte az esztendő utolsó óráit, perceit. A kettes csatornán az év első fél órája felemelő szépséggel, reménykeltőn kezdődött. Előre vetítvén: ha elcsitul végre a vita média-ügyben, ilyen értékeket kellene felmutatni. Kodály Zoltán annak idején azt mondotta, hogy a magyar népdal bölcsője Székelyföld. Itt érhető tetten még napjainkban a maga eredetiségében a szó, a dal. Sisakot tartó fegyverhordozó Minden kétséget kizáróan beigazolódott, hogy a szobrok és töredékek nem külföldi műhelyekben készültek. Mégpedig abból, hogy valamennyit a Budához legközelebb eső kőbányákból fejtett kőből faragták. A szobrok a budai udvarban egy hosszabb ideig dolgozó királyi műhelyt hitelesítenek. S a kutatás azt is valószínűsíti, hogy a többféle méretű, többnyire festett szobor Zsigmond korából származott. Különös szobor-sors, a plasztikák noha szobor-temetőben vészelték át a századokat, mégis elte„Honnan járják, honnan hozzák...” címmel erdélyi tánc- mulatságot láthattunk. A székely beszéd költői, hát még ha dalban szólal meg! A székely tánc (és a híres széki tánc is) kifejezi a lélek minden rezdülését, elárul mindent arról, aki járja. A férfiak játsszák itt a főszerepet. A le- gényes a közösség összetartó erejét tükrözi, ám szabad teret nyújt az egyéni kifejezésnek. Mindenki külön-külön is bemutatja tudását úgy, hogy közben a többiek rá figyelnek: elismerik a virtust, becsülik a tartást. Az asszonyok szerepe ugyanaz, mint az életben; szelíd szépségükkel tündökölnek. Ringó lépteikkel kísérik emberüket. Ügy szolgálják ki a „teremtés koronáját”, hogy közben ők maguk is megdicsőülnek. Mert nem feledik asszonyi hivatásukat. Csodálatos e hit, e megtartó erő. Az esztendő első perceiben feledtetett mindent. Feledtette a hétköznapok kicsinyességeit, tartást és reményt sugallt. mettetésüknek köszönhetik megmaradásukat. Hiszen amikor a törökök először Budára érkeztek, ezek a szobrok már rég a földben nyugodtak, /. Ulászló ugyanis kivettette őket a palotából. Különös az is, hogy a középkori szobrászatban szokványos szentek helyett a budai leletben megannyi világi emberábrázolás is fellelhető. Udvari-világi alakok, lovagok, heroldok, királyok, udvari dámák; s természetesen vannak szentek, apostolok és Madonnák és egyházi emberek is. Ezek a töredékeikben, töredezettségükben is gyönyörű szobrok egyenként poszta- mensre állítva, védőüvegfal mögött láthatók. Hetvenkét — többé-kevésbé ép — szoboralak, fej, torzó, és felismerhető töredék van kiállítva. A legtöbb a budai királyi palota előudvarában feltárt leletből, néhány töredék a korábbi ásatásokból és a Nagyboldogasszony plébániatemplomból került elő. A szoborleleteket korabeli építészeti töredékek, edények, pénzérmék egészítik ki. S alaprajzok, fotók segítik a látogatót a tájékozódásban. Videofilmen pedig megtekinthetik a televízió filmjét 1976-ból a szobortemetőről, s egy-egy filmet a bécsi és a burgundiai udvari szobrászműhelyekről, a magyar műhellyel való párhuzamokat megvilágítandó. (b.) Megújult az érdi Magyar Földrajzi Múzeum kiadványaként megjelenő Földrajzi Múzeumi Tanulmányok füzeteinek külseje: ezentúl színes borítójúak, szebb kivitelűek lesznek. Jelenleg legutolsóként — s egyben először az új köntösben — az 1992-es 11. számot vehetik kézbe az érdeklődők. (A késedelem tanúskodik az anyagi nehézségekről, melyekkel a kiadó intézmény küzd, még úgy is, hogy a tanulmányok minden szerzője, fotósa, szerkesztője a legcsekélyebb ellenszolgáltatás nélkül, ingyen végzi munkáját.) A legelső színes fotók, melyek a címoldalra és a hátsó borítóra kerültek, a szűkebb környezetet idézik. A címlapon Érd XVII. század végén épült barokk római katolikus temploma és környezete látható a Kakukk-hegyről fényképezve. A kép kiválasztását az is indokolja, hogy a füzet 73. oldalán kezdődően tanulmányt olvashatunk a templomról, Érd becses műemléke. A római katolikus templom Ofaluban címmel. A hátsó borítóról a Magyar Földrajzi Múzeum épülete, valamint a kertjében álló nagy magyar utazókról készült szobrok néznek ránk. A borító belső oldalain Körösi Csorna Sándor Erdélyben található szobraival és Déchy Mór arcképével találkozhatunk. Mindkettejük, Körösi Csorna Sándor és Déchy Mór munkásságával is a füzet több írása foglalkozik. így dr. Kubassek János Körösi Csorna Sándor és a geográfia, dr. Balázs Dénes Déchy Mór utazásai a Kaukázusban, Dura Lajos Magyar hegymászók a Kaukázusban című munkája, vagy az olyan rövidebb írások is, mint a Rendezvények Körösi Csorna halálának 150. évfordulóján, Körösi Csorna kollokvium és kiállítás Párizsban, Körösi Csorna szobra Dunakeszin című közlemények. Általában mindenről értesülhetünk a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok füzeteiből, ami a földrajz magyar tudósaival kapcsolatos. Arról, hogy Bíró Lajosra emlékezett Tasnád, hogy Wagner indexen? Az Izraeli Filharmonikusok Zenekara belátható időn belül nem játszik Wagner kompozíciót — ezt határozta el a zenekar vezetősége több mint ezer támogatójának megkérdezése után. A megkérdezettek mintegy 30 százaléka ugyanis szigorúan állást foglalt az ellen, hogy annak a német zeneszerzőnek (1813—1883) műveit megszólaltassák, akit a nemzetszocialisták különösen tiszteltek. Izraelben politikai okokból évtizedek óta nem adtak elő Wagner operát. Ezt a „tilalmat” törte meg 1991-ben a zenekar akkor vezetője, Zubin Mehta, azzal, hogy a heves nyilvános vita ellenére több Wagner kompozíciót felvett a hangversenyprogramba. Magyar László nevét vette fel Foktő általános iskolája, ugyancsak Magyar László kopjafáját avatták Ottömösön, Tuloksdi Jánosra emlékeztek Kolozsváron, Benyovszky Móric kiállítás nyílt Dunaföldváron, Ignácz Ferenc ausztráliai és óceániai gyűjteményével gyarapodott a gödöllői múzeum. Mint mindig, most is hírt adnak róla, mivel gazdagodott a Magyar Földrajzi Múzeum. Sorra járhatjuk részletes ismertetések, fotók, rajzok segítségével magyar utazók emlékhelyeit Erdélyben és a Partiumban. Olvashatunk a Teleki Sámuel érem alapításáról, adományozásának szabályairól, felsorolják a nevét azoknak, akiket elsőként kitüntettek vele. Megismerkedhetünk régi maA maga nemében egyedülálló Bartók-ciklus kezdődik a héten Párizs egyik legjelentősebb zenés színházában, a Chatelet színházban. Az évad végéig összesen 19 koncerten és operaelőadáson hangzanak fel a XX. század nagy magyar zeneszerzőjének alkotásai, köztük A kékszakállú herceg vára. Hasonló ciklust magyar zeneszerzőtől még nem rendeztek a francia fővárosban. A több mint öt hónapon át tartó rendezvénysorozaton a szakma olyan hírességei lépnek fel, mint Riccardo Chailly, PierAz eddigi legnehezebb évet zárta a tatabányai székhelyű Komárom—Esztergom Megyei József Attila Könyvtár. Miután nagyon kevés anyagi támogatást kapott, minimális összeget tudott költeni új kötetek beszerzésére. Egy könyvből legfeljebb két példány megvásárlására futotta, s így nem tudták megfelelően ellátni a községi gyár földrajzkönyvekkel Benedek Zoltán cikkéből. Különösen érdekes olvasni arról az 1756-ban Nagykárolyban megjelent földrajzkönyvről, melyben Európát például „szűz leányhoz” hasonlítva teszik szemléletessé. A szűz leányt részletezve: „...Németek, lengyelek szép, karcsú derekán / A magyarok pedig fellyül jobb-ágyékán...” keresendők. Most megjelent könyveket is figyelmünkbe ajánlanak az utazási irodalom területéről. És egy megjelenés előtt állót, a Magyar utazók lexikonát.A híradás mellett, hogy immár hamarosan a boltokba kerül, a lexikon kéziratának viszontagságos sorsáról is beszámol szerkesztője. re Boulez vagy a magyar Fischer Iván karmesterek; Konstantin Kulka, Ránki Dezső, Daniel Barenboim és Kocsis Zoltán hangszeres előadóművészek; avagy az énekesek sorából Aage Hangland és Marton Éva. A hangversenyek műsorát úgy állították össze, hogy abban más mai magyar zeneszerzők művei is szerepelnek, így Ligeti György, Veress Sándor, Kurtág György, illetve Eötvös Péter alkotásai. A színházban kiállítást rendeznek Bartók Béla életéről és munkásságáról. könyvtárakat sem, pedig az olvasók száma évek óta folyamatosan nő. Az idén 8000 ember iratkozott be a megyei könyvtárba, és 35 000 kötetet kölcsönöztek, különféle rendezvényeiknek 100 000 látogatója volt. A megyei könyvtár vezetői úgy vélik, hogy helyzetük 1993-ban, az újabb áremelések miatt, még nehezebb lesz. Erdős Katalin A világtörténeti jelenidöben éltünk... (Nádudvari) Bartók-ciklus Párizsban Több olvasó, kevesebb könyv
