Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JANUAR 6.. SZERDA Kép—Ernyő Lehangoló s felemeló pillanatok Viszontagságos sorsú földrajzi kiadványok Magyar világjárók egy csokorban Az évforduló műsorkínálatá­ra ugyancsak ráillik: nem most találták ki. Magán visel­te az elmúlt esztendő kuszasá­gát. Egyetlen estébe sűrítve „élvezhettük” egy szétzilált, közszolgálati értékeit vesztett műsorpolitika teljes palettáját. Emlékeinkben felidézhet­tük a lilagőzös rendezői el­képzeléseket. így a Közjáték esztétikai torzulásait. Sokak sóhaja szállt a képernyő felé: „bár elfeledhetnénk végre azt, a szerzők által túlságosan is felértékelt, ám teljesen fél­resikeredett valamit”! Még a szilveszteri jókedv sem tudta feledtetni: ez a műsor nem egyszerűen rossz — ez ártal­mas. Az Uborka stábja viszont készült az éves számvetésre. Svéd Pál művészeti vezető és csapata, tisztességgel állta szavát: pártsemlegesek ma­radtak, hiszen csak így van hi­telük a humor műfajában. Az új esztendőre bővítették sze­replőgárdájukat a nézők és a politikusok közös akaratára. A képernyő előtt ülő ugyanis szívesen látja az előtte törté­nő komoly dolgok fonákját. A szolgáló politikus pedig A Budapesti Történeti Múze­um két-három éven belül újjá­rendezi állandó kiállításait, bővíti az állandó bemutatók anyagát, miközben új össze­függésekre derít fényt. E terv egyik részeként tavaly új, rep­rezentatív régészeti kiállítás nyílt. Az 1974-es ásatásokból előkerült szenzációs szobortö­redékek és torzók egy bársony­nyal borított teremben várják a látogatót a Gótikus szobrok a budai királyi palotából című kiállításon. Igazi művelődéstörténeti és régészeti szenzáció volt, amikor Zolnay László régész fellelte és feltárta a palota szoborleleteit. S ezzel igazo­lását adta azoknak a humanis­ta leírásoknak, amelyek euró­pai összehasonlításban is elő­kelő királyi udvari szobrászat­ról tudósítanak Magyaror­szágról. Nincs semmi túlzás Zol­nay megállapításában, mely szerint „Budai gótikus szo­borleletünk a középkori ma­gyarországi művelődésünk egy olyan korszakát doku­mentálja, amelynek idején a világtörténeti jelenidőben él­tünk. És nem évtizedes vagy évszázados lemaradással kul­logtunk utána.” S abban is igaza volt a tudósnak, hogy a művészettörténészek és mű­vészetrajongók, a gótika és a szobrászat kutatói Itália és Franciaország, meg Bécs, Krakkó és Prága mellett most már Budára is elzarándokol­hatnak e leletek látványáért. nem sértődik meg e görbe tükrön. A politikai kultúra, a demokrácia gyakorlásának egyfajta eszköze e politikai saláta. Mindennél elkeserítőbb volt Gálvölgyi Friderikusz- paródiája. No, nem azért, mintha a jeles művész bármit is elfelejtett volna. Alakítása visszaadta a tévés személyi­ség valamennyi jellegzetessé­gét. Az idegen kultúrákból kopírozott, számunkra taszító műsorvezetési „stílus” meg­annyi eszköze, teljes gusztus- talansága, a témák és interjúa­lanyok bárgyúsága felvonulta­tott. Nem volt oka az önfeledt szórakozásra tehát annak, aki a televízió előtt töltötte az esztendő utolsó óráit, perceit. A kettes csatornán az év első fél órája felemelő szép­séggel, reménykeltőn kezdő­dött. Előre vetítvén: ha elcsi­tul végre a vita média-ügy­ben, ilyen értékeket kellene felmutatni. Kodály Zoltán an­nak idején azt mondotta, hogy a magyar népdal bölcső­je Székelyföld. Itt érhető tet­ten még napjainkban a maga eredetiségében a szó, a dal. Sisakot tartó fegyverhordozó Minden kétséget kizáróan beigazolódott, hogy a szob­rok és töredékek nem külföl­di műhelyekben készültek. Mégpedig abból, hogy vala­mennyit a Budához legköze­lebb eső kőbányákból fejtett kőből faragták. A szobrok a budai udvarban egy hosszabb ideig dolgozó királyi mű­helyt hitelesítenek. S a kuta­tás azt is valószínűsíti, hogy a többféle méretű, többnyire festett szobor Zsigmond korá­ból származott. Különös szo­bor-sors, a plasztikák noha szobor-temetőben vészelték át a századokat, mégis elte­„Honnan járják, honnan hoz­zák...” címmel erdélyi tánc- mulatságot láthattunk. A szé­kely beszéd költői, hát még ha dalban szólal meg! A szé­kely tánc (és a híres széki tánc is) kifejezi a lélek min­den rezdülését, elárul min­dent arról, aki járja. A férfiak játsszák itt a főszerepet. A le- gényes a közösség összetartó erejét tükrözi, ám szabad te­ret nyújt az egyéni kifejezés­nek. Mindenki külön-külön is bemutatja tudását úgy, hogy közben a többiek rá fi­gyelnek: elismerik a virtust, becsülik a tartást. Az asszo­nyok szerepe ugyanaz, mint az életben; szelíd szépségük­kel tündökölnek. Ringó lépte­ikkel kísérik emberüket. Ügy szolgálják ki a „teremtés ko­ronáját”, hogy közben ők ma­guk is megdicsőülnek. Mert nem feledik asszonyi hivatá­sukat. Csodálatos e hit, e megtar­tó erő. Az esztendő első per­ceiben feledtetett mindent. Feledtette a hétköznapok ki­csinyességeit, tartást és re­ményt sugallt. mettetésüknek köszönhetik megmaradásukat. Hiszen ami­kor a törökök először Budára érkeztek, ezek a szobrok már rég a földben nyugodtak, /. Ulászló ugyanis kivettette őket a palotából. Különös az is, hogy a kö­zépkori szobrászatban szok­ványos szentek helyett a bu­dai leletben megannyi világi emberábrázolás is fellelhető. Udvari-világi alakok, lova­gok, heroldok, királyok, udva­ri dámák; s természetesen vannak szentek, apostolok és Madonnák és egyházi embe­rek is. Ezek a töredékeikben, töre­dezettségükben is gyönyörű szobrok egyenként poszta- mensre állítva, védőüvegfal mögött láthatók. Hetvenkét — többé-kevésbé ép — szo­boralak, fej, torzó, és felis­merhető töredék van kiállít­va. A legtöbb a budai királyi palota előudvarában feltárt le­letből, néhány töredék a ko­rábbi ásatásokból és a Nagy­boldogasszony plébániatemp­lomból került elő. A szoborle­leteket korabeli építészeti tö­redékek, edények, pénzér­mék egészítik ki. S alapraj­zok, fotók segítik a látogatót a tájékozódásban. Videofil­men pedig megtekinthetik a televízió filmjét 1976-ból a szobortemetőről, s egy-egy filmet a bécsi és a burgundiai udvari szobrászműhelyekről, a magyar műhellyel való pár­huzamokat megvilágítandó. (b.) Megújult az érdi Magyar Föld­rajzi Múzeum kiadványaként megjelenő Földrajzi Múzeumi Tanulmányok füzeteinek külse­je: ezentúl színes borítójúak, szebb kivitelűek lesznek. Jelenleg legutolsóként — s egyben először az új köntösben — az 1992-es 11. számot vehe­tik kézbe az érdeklődők. (A ké­sedelem tanúskodik az anyagi nehézségekről, melyekkel a ki­adó intézmény küzd, még úgy is, hogy a tanulmányok minden szerzője, fotósa, szerkesztője a legcsekélyebb ellenszolgáltatás nélkül, ingyen végzi munkáját.) A legelső színes fotók, me­lyek a címoldalra és a hátsó bo­rítóra kerültek, a szűkebb kör­nyezetet idézik. A címlapon Érd XVII. század végén épült barokk római katolikus templo­ma és környezete látható a Ka­kukk-hegyről fényképezve. A kép kiválasztását az is indokol­ja, hogy a füzet 73. oldalán kez­dődően tanulmányt olvasha­tunk a templomról, Érd becses műemléke. A római katolikus templom Ofaluban címmel. A hátsó borítóról a Magyar Földrajzi Múzeum épülete, va­lamint a kertjében álló nagy magyar utazókról készült szob­rok néznek ránk. A borító bel­ső oldalain Körösi Csorna Sán­dor Erdélyben található szobrai­val és Déchy Mór arcképével találkozhatunk. Mindkettejük, Körösi Csorna Sándor és Déchy Mór munkássá­gával is a füzet több írása foglal­kozik. így dr. Kubassek János Körösi Csorna Sándor és a geog­ráfia, dr. Balázs Dénes Déchy Mór utazásai a Kaukázusban, Dura Lajos Magyar hegymá­szók a Kaukázusban című mun­kája, vagy az olyan rövidebb írá­sok is, mint a Rendezvények Kö­rösi Csorna halálának 150. évfor­dulóján, Körösi Csorna kollokvi­um és kiállítás Párizsban, Körö­si Csorna szobra Dunakeszin című közlemények. Általában mindenről értesül­hetünk a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok füzeteiből, ami a földrajz magyar tudósaival kap­csolatos. Arról, hogy Bíró La­josra emlékezett Tasnád, hogy Wagner indexen? Az Izraeli Filharmonikusok Zenekara belátható időn be­lül nem játszik Wagner kompozíciót — ezt határoz­ta el a zenekar vezetősége több mint ezer támogatójá­nak megkérdezése után. A megkérdezettek mintegy 30 százaléka ugyanis szigorú­an állást foglalt az ellen, hogy annak a német zene­szerzőnek (1813—1883) műveit megszólaltassák, akit a nemzetszocialisták különösen tiszteltek. Izraelben politikai okok­ból évtizedek óta nem ad­tak elő Wagner operát. Ezt a „tilalmat” törte meg 1991-ben a zenekar akkor vezetője, Zubin Mehta, az­zal, hogy a heves nyilvános vita ellenére több Wagner kompozíciót felvett a hang­versenyprogramba. Magyar László nevét vette fel Foktő általános iskolája, ugyan­csak Magyar László kopjafáját avatták Ottömösön, Tuloksdi Jánosra emlékeztek Kolozsvá­ron, Benyovszky Móric kiállítás nyílt Dunaföldváron, Ignácz Fe­renc ausztráliai és óceániai gyűjteményével gyarapodott a gödöllői múzeum. Mint mindig, most is hírt ad­nak róla, mivel gazdagodott a Magyar Földrajzi Múzeum. Sorra járhatjuk részletes ismer­tetések, fotók, rajzok segítségé­vel magyar utazók emlékhelye­it Erdélyben és a Partiumban. Olvashatunk a Teleki Sámuel érem alapításáról, adományozá­sának szabályairól, felsorolják a nevét azoknak, akiket első­ként kitüntettek vele. Megismerkedhetünk régi ma­A maga nemében egyedülálló Bartók-ciklus kezdődik a héten Párizs egyik legjelentősebb ze­nés színházában, a Chatelet szín­házban. Az évad végéig össze­sen 19 koncerten és operaelőa­dáson hangzanak fel a XX. szá­zad nagy magyar zeneszerzőjé­nek alkotásai, köztük A kéksza­kállú herceg vára. Hasonló cik­lust magyar zeneszerzőtől még nem rendeztek a francia főváros­ban. A több mint öt hónapon át tartó rendezvénysorozaton a szakma olyan hírességei lépnek fel, mint Riccardo Chailly, Pier­Az eddigi legnehezebb évet zár­ta a tatabányai székhelyű Ko­márom—Esztergom Megyei Jó­zsef Attila Könyvtár. Miután nagyon kevés anyagi támoga­tást kapott, minimális összeget tudott költeni új kötetek beszer­zésére. Egy könyvből legfel­jebb két példány megvásárlásá­ra futotta, s így nem tudták megfelelően ellátni a községi gyár földrajzkönyvekkel Bene­dek Zoltán cikkéből. Különö­sen érdekes olvasni arról az 1756-ban Nagykárolyban meg­jelent földrajzkönyvről, mely­ben Európát például „szűz le­ányhoz” hasonlítva teszik szem­léletessé. A szűz leányt részle­tezve: „...Németek, lengyelek szép, karcsú derekán / A ma­gyarok pedig fellyül jobb-ágyé­kán...” keresendők. Most megjelent könyveket is figyelmünkbe ajánlanak az uta­zási irodalom területéről. És egy megjelenés előtt állót, a Magyar utazók lexikonát.A hír­adás mellett, hogy immár hama­rosan a boltokba kerül, a lexi­kon kéziratának viszontagsá­gos sorsáról is beszámol szer­kesztője. re Boulez vagy a magyar Fis­cher Iván karmesterek; Kons­tantin Kulka, Ránki Dezső, Da­niel Barenboim és Kocsis Zol­tán hangszeres előadóművé­szek; avagy az énekesek sorá­ból Aage Hangland és Marton Éva. A hangversenyek műsorát úgy állították össze, hogy abban más mai magyar zeneszerzők művei is szerepelnek, így Ligeti György, Veress Sándor, Kurtág György, illetve Eötvös Péter al­kotásai. A színházban kiállítást rendeznek Bartók Béla életéről és munkásságáról. könyvtárakat sem, pedig az ol­vasók száma évek óta folyama­tosan nő. Az idén 8000 ember iratkozott be a megyei könyv­tárba, és 35 000 kötetet kölcsö­nöztek, különféle rendezvénye­iknek 100 000 látogatója volt. A megyei könyvtár vezetői úgy vélik, hogy helyzetük 1993-ban, az újabb áremelések miatt, még nehezebb lesz. Erdős Katalin A világtörténeti jelenidöben éltünk... (Nádudvari) Bartók-ciklus Párizsban Több olvasó, kevesebb könyv

Next

/
Oldalképek
Tartalom