Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-27 / 22. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JANUAR 27., SZERDA i Tessedik Sámuel élete Ruzicskay György rajzműve Ruzicskay György festőművész az Alföldön, Szarvason született 96 esztendővel ezelőtt. Ugyanott, ahol Tessedik Sámuel, akinek szándékaival nem bírt any- nyira a honi rozsda, hogy teljesen megfoghatta, meg- ehette volna — mint Ady siratta legtöbb újító szándékú hazánkfiát. Példa- és valamelyest szimbólumértékű életét dolgozta fel az idős mester művében, amelyből 1000 példányt műbőrkötésben, kézzel számozva, az alkotó saját kezű aláírásával adott ki a Tessedik Sámuel: Hogy a gyermekek megszülessenek és felnőjenek alapítvány. A rajzmű — alighanem Ruzicskay György műfajmeghatározása — ilyen illusztrációkból álló könyv, amelyben a szövegek részint Tessedikről írt tudós szerzők műveiből, részben pedig Tessedik Sámuel Önéletírása szövegéből vétettek. Elkerülendő az ide nem tartozó esztétikai fejtegetést, ez a könyv olyan magyar és angol nyelven írott mű, amely Ruzicskay Györgynek 68 krétarajzáról készült reprodukciót tartalmaz, krétázott műnyomópapíron olyan nyomdatechnikával kivitelezve, ami ma már nincs, és ezért a nyomda a könyv előállításához még élő nyugdíjas szakembereit kérte fel. Tessedik Sámuel különös ember volt. A mezőgazdaság megváltó lelkületű apostola, aki nem nyughatott, amíg a szikes földet termővé nem tette, amíg meg nem honosította Szarvason is, a fában szegény vidéken az akácot, és vele együtt a méhészkedést, az eperfákat a selyemhernyótenyésztés végett, iskolát nem építtetett a gazdászat és az ipar ismereteinek terjesztésére polgári és — főként — parasztgyerekek számára. II. József kitüntette, a „honi rozsda” pedig, mivel mindig könyvek között találta, azzal kezdte gyanúsítani, „hogy még nem tanulta ki azt, amit kellett volna”. A vége persze az lett, hogy gazdasági kertjét garázda bunkók, faiskoláját pedig a község ráhajtott bikái kipusztították. Józsa doktor levélben figyelmeztette a megye vezetőit, hogy Tessedik tiszteletes „Nagy lelki gyötrelem miatt szenved annyira, hogy félő, miszerint agyrázkódás és elmeháborodás fogja érni”. Ez a kiadvány amellett, hogy könyvritkaság, kifejezetten aktuális. Nemcsak azért, mert az egyéniség- és változásellenes bolsevik struktúra se magától, se varázsszóra nem tűnik el a közhivatalokból, hanem azért is, mert hőse minden reakció ellenére, lelke erejéből mégis talpon maradt. Tessedik Sámuel élete a reménytelenséggel szemben vállalt eredményes harc példája. Az újjászületésé, a megmaradásé, a kitartásé. Hiszen még egyházának vezetői is el akarták üldözni, félre akarták állítani a haladásba és a jövőbe vetett hite miatt. Akárcsak a mű előszavának szerzőjét, Ro- szik Gábort. A Tessedik szülőházán lévő emlékművön ez áll: „Ha valaki közöttetek első akar lenni, legyen mindeneknek szolgája”. (Tessedik Alapítvány, 1992) Szitányi György Illyés Gyula — ismét Párizsban Illyés Gyula egyetlen estére „visszatért” ifjúkora színhelyére — képben és szóban. A párizsi Magyar Intézetben kiállítás nyílt Molnár Edit fotóművésznek a nagy magyar íróról és költőről, valamint baráti köre tagjairól készített felvételeiből, ezt követően pedig a budapesti Nemzeti Színház együttese adta elő zsúfolt ház előtt, nagy sikerrel Ily- lyés Kegyenc című drámáját. (Rendező: Sík Ferenc.) A kiállítás 25 képet mutat be korunk magyar irodalmának, művészetének néhány nagy alakjáról. Középpontjában Illyés Gyula áll, akinek életét számos kép idézi fel. Ott van a képek között Kodály Zoltán, Bar- csay Jenő, Juhász Ferenc, Nagy László, Pilinszky János, Sütő András és több más kiemelkedő magyar író, költő és művész portréja. Szávai János nagykövet, aki az íróval és családjával személyes kapcsolatban állt, felidézte életének néhány színhelyét. A Budapesti Fesztiválzenekar műsorából Sikereire való tekintettel a tervezettnél jóval több koncertet ad a Budapesti Fesztiválzenekar a tavaszi-nyári szezonban —mondta a zenekar igazgatója, Körner Tamás. Nagyzenekari és kamara hangversenyt 31 alkalommal tartanak Budapesten. Újdonság, hogy óbudai próbatermükben (a volt Óbuda moziban) is indítanak koncertsorozatot. A szombat délutáni Mozart, Haydn előadásokra a megyében, illetve külvárosban élőket és a nyugdíjasokat is várják. Abe Kobo, a japán irodalmi élet kiemelkedő alakja pénteken meghalt egy tokiói kórházban. A tekintélyes regény- és drámaírót 68 esztendős korában érte a halál. Abe, aki Folytatják a Főpolgármesteri Hivatal dísztermében tartott Kávékoncerteket, ahol főleg Debussy zenéje lesz hallható — erről Kocsis Zoltán, e sorozat szervezője számolt be. Nyári fesztivált rendeznek augusztusban a Pest Megyei Önkormányzat Díszudvarában, amelynek témája a Bach család zenéje — erről az Egyesült Államokban koncertező Fischer Iván video felvételen tájékoztatta az újságírókat. rég óta szerepel az irodalmi Nobel-díjra jelöltek listáján A homok asszonya (1962) és A másik arc (1964) című regényeivel vívta ki magának a nemzetközi elismerést. Szobortárlat Tóth Sándor Munkácsy-dí- jas szobrász kisplasztikáit és érmeit mutatják be a budapesti Bolgár Kulturális Intézetben. Az idén 60 éves alkotó tárlatán kisebb méretű szobrai mellett főként érmeiből láthatnak gazdag válogatást az érdeklődők. Első ízben tekinthető meg az Andrássy úti bemutatón annak a bronzkapunak a terve, amelyet a művész a má- riapócsi templomhoz készített. Tóth Sándort évtizedes baráti kapcsolatok fűzik Bulgáriához és Olaszországhoz. Több szobrát és plakettjét a bolgár, illetőleg az itáliai kultúra kiemelkedő alakjai ihlették. A miskolci születésű, Nyíregyházán élő alkotó neve az évek folyamán összefonódott a sóstói művészteleppel, amelynek egyik alapítója és fő szervezője. Fővárosi tárlata február 20-áig tart nyitva. Meghalt Abe Kobo Sütő-bemutató Veszprémben Vigyorgó búbánat Sütő András művét, amelyet a szerző még a Ceausescu- diktatúrában írt, múlt héten mutatták be Veszprémben. Nem véletlen tehát, ha a felr nőtteknek (is) szóló mesejáték abba az Ihajcsuhajdiába kalauzolja a nézőket, ahol a Halál javaslatára Isten betiltja a sírást. Vándoifi László, a színdarab rendezője, a Petőfi Színház igazgatója e mesetörténetbe ágyazva komoly filozófiai és politikai gondolatokat fedezett fel. így történt, hogy amikor elolvasta a művet, megdöbbent: miért gyerekdarabként kellene bemutatniuk? Az álom beteljesedett, a veszprémi színház társulata kitűnő játékával megvalósította az igazgató elképzelését. Vigadozva gyászoljatok! Örvendezve búsuljatok! — hangzik Isten parancsa a színdarabban, ám Kancsócs- ka, a fiatal szerelmes leány (Varga Szilvia) megszegi a parancsot, amikor elválasztják kedvesétől. Csillagvitéztől (Rancsó Dezső). Kibugygyant könnyei miatt a Halál (Bősze György) magával viszi s ördöglánnyá változtatva hitvesévé teszi. Csillagvitéz Hékás kutyájával (Körösi Csaba) útra kel, s a csodás tarisznya — amit a koldusnak öltözött Istentől (Lukács József) kap — megsegíti őt. Ihajcsuhajdiában, ami nem más, mint a Pokol, megtalálja Kancsócskát. A Halált fur- fanggal koporsóba zárják, így a betiltott sírás helyett győz a boldog kacagás, a pusztulás helyett úrrá lesz az élet. Mert az élet élni akar akkor is, ha pokolnak látszik a világ. A Halál, aki pusztít, és az Isten, aki parancsol, óhatatlanul Ceausescu diktatúráját juttatja eszünkbe, ahol valóban megtiltotta az erdélyi magyarságnak, hogy problémáiról, gondjairól szabadon szólhasson. Ä gyermekeknek írt darab — melyet bábjáték formában Kecskeméten mutattak be először — így vált valósággá és így szólhat mindannyiunkról, mindannyiunkhoz, akik valamikor megismertük — nemcsak Erdélyben, de idehaza is — a tiltott világ poklát. Sütő András megjelent a nagysikerű bemutatón, emelve ezzel az est hangulatát. A próbák, a készülődés ideje alatt Marosvásárhelyről telefonon így üzent a színtársulatnak: „Boldog vagyok, hogy a veszprémi nézőkhöz szólhatok azokkal a szereplőkkel — erdélyi fiatalokkal, szerelmesekkel, katonákkal, papokkal és szegényemberekkel —, akik most már azt a hírt vihetik innen, hogy vége a tiltott zokogásnak..., de azért a bánatból nem fogytunk még ki. (Frigyesy) Zsámbék az egyik helyszín Országos Lajtha-középdöntők Lajtha László a XX. századi európai rangú komolyzene képviselője Bartók, Kodály és Veress Sándor mellett. A kiváló zeneszerző, pedagógus, népzenegyűjtő és kutató életműve az elmúlt rendszer elhallgatásai miatt a közvélemény előtt szinte ismeretlen. Születése 100. évfordulójáról országszerte ünnepségek sorozatán emlékeztek, és sürgették: végre biztosítsuk munkássága állandó jelenlétét zenei közéletünkben. (Halálának közelgő évfordulója ismételten jó alkalmat nyújt.) A Magyar Zenei Tanács országos Lajtha-vetélke- dője ennek a törekvésnek szép példája. A vetélkedőről Soly- mosi Tan Emőke Lajtha-kuta- tót, a vetélkedő egyik szervezőjét kérdeztük. — A középdöntőn a decemberben közzétett zenei totó helyes megfejtői és az érdeklődő közönség vehet részt — mondta. — A beérkezett 750 megfejtés közül 300 a helyes válaszokat tartalmazta, és ez a nagy szám komoly meglepetés. Ezért eredeti terveinkkel ellentétben a középdöntőre behívott valamennyi résztvevő közül kisorsoljuk azt a hét-hét felnőttet, illetve a legjobban válaszolók közül a Városházán azt a hét, öttagú iskoláscsapatot, akik végül versenyeznek majd. A többiek szép „vigaszdíjat” kapnak. A középdöntők négy helyszínen zajlanak: január 31-én a budapesti Ady Művelődési Házban, február 5-én az Óbudai Társaskörben, 9-én a Zsámbéki Tanítóképzőben, és 13-án a Budapesti Városháza Dísztermében. A vetélkedő végül is zenés műsor lesz, amelynek kapcsán a kérdések elhangzanak. Ä felismerendő műveket rangos előadóművészek adják elő kis koncert keretében. Képeket vetítenek, dokumentumokat mutatnak be, versek hangzanak el, s közben sok-sok muzsika szól. — A Zsámbéki Tanítóképzőben fiatalok vetélkednek majd — mondta a műsorvezető Batta András zenekutató, népszerű rádiós szerkesztő. A 60 résztvevőnek kérdéseket kell megválaszolnia. Ennek alapján választják ki a középdöntőbe jutó 10 versenyzőt. Ló'te Enikő zongoraművész Lajtha és kortársai műveit játsz- sza, Környei Zsófia és Gödény Márta zeneakadémisták hegedű-zongora szonátáit adják elő. Tátrai Vilmos, Lajtha leghíresebb tanítványa, és vonósnégyesével műveinek szinte egyedüli műsoron tartója, személyes emlékeiről vall. Nagy muzsikusunk alakját idézi fel Mohayné Katanics Mária karnagy is, közös népzenegyűjtő munkájukra és a Lajtha-kóru- sok bemutatóira emlékezve. (d. v. s.) Tanácskozás az esztétikai nevelésről Az óvodákban, iskolákban és pedagógusképzésben folyó esztétikai nevelésről háromnapos szimpózium kezdődik ma, január 27-én, a budapesti Tölgyfa Galériában. Az eszmecserét a Magyar Művelődési Intézet, a Pedagógusképző Főiskolák Vizuális Nevelési Kollégiuma és a Magyar Iparművészeti Főiskola szervezte. Az iskolai esztétikai nevelésre fontos szerep hárul pluralista demokráciánkban — mondta Halász Péter, a MMI igazgatója hétvégi sajtótájékoztatójukon. A tömegkommunikáción és egyéb csatornákon keresztül számtalan olyan hatás éri a fiatal generációt, amely nemhogy nem hordoz kulturális értékeket, de kifejezetten a kultúra ellenében hat. A társadalmat fel kell vértezni a káros befolyások ellen, mégpedig értékes alternatívák kínálásával. Elszigetelten számos oktatási intézetben folynak hasznos kezdeményezések. A szimpóziumon e partizán akciók művelőinek találkozására és tapasztalatcseréjére kívánnak alkalmat adni. Bálványos Huba főiskolai tanár a szimpózium programjáról szólt. Á résztvevők első nap előadásokat hallhatnak a művészet, a kreativitás, a szocializáció és az esztétikum viszonyáról, valamint az esztétikai élmény természetéről. A második napon az egyes művészeti ágak és a képzettek korcsoportjai szerint külön szekciókban folytatnak eszmecserét a hallottakról. Bálványos Huba megerősítette, hogy nem irányelveket kívánnak szabni, hanem a részt vevő pedagógusok tapasztalatai alapján néhány elvet szeretnének kidolgozni az esztétikai nevelésről. A téma időszerűségét abban látja, hogy az esztétikum iránti érzékenységnek döntő szerepe van a szocializációban. Ha a fiatalok az iskolában megtanulják például, hogy a körülöttünk lévő tárgyak a társadalmi hagyományok, esztétikum és értékteremtő munka eredményei — netán maguk is ilyen tárgyak készítésén nevelkednek, nem rongálni, hanem építeni fogják környezetüket. (d.v.s.)
