Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JANUAR 8., PENTEK Áremelkedések Jugoszláviában Elzárták a gázcsapot Repülőkatasztrófa Párizsban Négy halottja és 18 sérültje van — nem végleges adatok szerint — a szerdán este Párizs Roissy repülőterén bekövetekezett légi- kataszrófának. A Contact-Air né­met légitársaság egy gépe, amely a Lufthansa megbízásá­ból teljesített járatot Bréma és a francia főváros között, eddig is­meretlen okból kényszerleszál­lást hajtott végre, ám a betonpá­lya mellett ért földet és s'zétron- csolódott. A gép nem adott előzetes vészjelzést, a repülőtér normális leszállásra készült. A hatóságok feltételezik, hogy a pilóta elvétet­te a leszállást. A személyzet tag­jai életben maradtak. „Püspökké szentelésem gesztus a Szentatya részéről a magyar katolikus egyház felé, és a múlt évi lelkipász­tori látogatás egyik követ­kezményeként is értékelhe­tő. Annak jele, hogy a pápa szívéhez közel áll a magyar egyház” — jelentette ki Ter- nyák Csaba, a Magyar Kato­likus Püspöki Kar titkára, akit — tíz más nemzetiségű társával együtt — a Szent Péter Bazilikában szentelt püspökké II. János Pál pápa Vízkereszt napján. Ternyák Csaba 39 éves, a győri szemináriumban és a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudo­mányi Akadémián tanult. Ismét jelentős energiahor­dozó-áremelések léptek életbe tegnaptól Jugoszlá­viában: mintegy ötven szá­zalékkal emelték az üzem­anyagok és a fűtőolaj árát, s jelentősen megemelke­dett az elektromos áram és a szén ára is. A belgrádi ha­tóságok azt ígérik, hogy az áremelések után az egész országban javulni fog a benzinellátás. így a nyolc­vanhatos oktánszámú ben­Rómában hosszabb időt töl­tött a Pápai Gregorian Egye­tem hallgatójaként, majd 1988—1992 közöd a Pápai Magyar Intézet rektoraként. E minőségében részt vett II. János Pál magyarországi lá­togatásának előkészítésé­ben és lebonyolításában. •Decemberben nevezték őt ki címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké. Jelenleg ő a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar legfiata­labb tagja. Utoljára 1927-ben történt Serédi Jusztinián esetében, hogy az egyházfő személye­sen szentelt fel magyar püs­pököt a Szent Péter Bazili­kában. zin jegyre 2130 dinárba ke­rül, míg a szabadáras töltő- állomásokon 2700 dinárt is kérhetnek egy liter ben­zinért. A gazdasági zárlat kö­vetkeztében súlyos gondok mutatkoznak a gázszolgál­tatásban is. A Vajdaságban 40 kisebb települést kap­csoltak ki a gázhálózatból, arra hivatkozva, hogy a fal­vak lakói más energiahor­dozókkal is fűthetnek. A szertartáson részt vett Paskai László bíboros, esz­tergomi érsek és Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnö­ke. Mindketten nagyon je­lentősnek minősítették a ma­gyar egyház életében a mos­tani eseményt. A Berliner Zeitung teg­napi számában megje­lent információ szerint a bonni kormány azt ter­vezi, hogy az egykori keletnémet hadsereg készleteiből felesle­gessé vált hadfelszere­Bosznia Beavatkozni vagy nem Ha a genfi Jugoszlávia-kon- ferencián nem hoznak ered­ményt a tárgyalások, akkor „a katonai intervencióhoz fordulnak, de ez jó néhány napot vesz igénybe. A kato­nai intervenció immár nem puszta fenyetés, ha előnyben részesítjük is a diplomáciai megoldást” — jelentette ki Roland Dumas francia külügyminiszter a Paris Match című hetilap új számában megjelent interjú­jában. Dumas szerint nem kétséges, hogy a Biztonsági Tanács megszavazza az erre vonatkozó tervezetet. „Oroszország bizonyos fel­tételek, mindenekelőtt a tár­gyalásban történő részvéte­lének biztosítása mellett nem alkalmaz vétót” — mondotta Dumas. Peking nem híve a bosz­niai válságba való nemzet­közi fegyveres beavatkozás­nak — tűnt ki tegnap a kí­nai külügyminisztérium szó­vivőjének szavaiból. lést ad át szovjet utódál­lamoknak. Elsősorban Észtország, Lettország és Litvánia ré­szesülne a leadandó meny- nyiségből, a szövetségi Biztonsági Tanács a köze­li jövőben hoz döntést. A pápa szentelte püspökké Német fegyver keletre Az előzmények roppant egyszerűek, s akik többé-kevésbé rendszeresen olvas­sák lapunkat, alaposan ismerik. Arról van szó, hogy az immár 16 városos Pest megyének volt 5 városa, amelyek­nek mindennap volt egy-egy újságolda­luk a Pest Megyei Hírlapban. Ezt szám­talanszor megírtuk hasábjainkon, s el­mondtuk az éter hullámain keresztül ugyanúgy, mint a Magyar Televízió Kinn-padján. Mindezt a liberális párt (Szabad Demokraták Szövetsége) nagykőrösi képviselője, dr. Abrahám Tibor sem gazdasági, sem egyéb téren nem volt hajlandó elfogadni, miért is a Parlamentben kérdést intézett a miniszterelnök úrhoz. Kérdése lé­nyege az volt, vajon meddig tűri a kormány egy olyan társaság új­ságírói tevékenységét, amely a miniszter urakat is jobbról támadja. Kisvártatva dr. Abrahám Tibor képviselő úr és szerkesztősé­günk között levélváltásra került sor: kértük a képviselő urat, bizo­nyítaná be, vajon mely cikkeket találta olyannak, melyek a kor­mányt jobbról támadják. A képviselő úr válaszában egy — Bene­dek István professzor úrtól származó — tárcából emelt ki olyan részletet, amely nemhogy jobboldaliságunkat nem bizonyította, ha­nem szinte semmit. Újfent kérjük dr. Abrahám Tibor urat, legyen olyan kedves sokkal alaposabb és körültekintőbb választ küldeni, avagy ha erre képtelen, úgy egy kerékasztal-beszélgetés során — ennek közlését kilátásba helyeztük — mutasson rá tevékenysé­günk azon mozzanataira, amelyek jobboldali politikai beállítottsá­got tükröznének. E levelünkre választ nem kaptunk, s az illendő várakozás után, mint azt olvasóink is szemrevételezhették, több napon át egy üres fehér négyzetet helyeztünk el valamely oldalunkon az­zal, hogy ezt a helyet a képviselő úr válaszának tartjuk fenn. Szerettük volna ugyanis, ha jobboldaliságunkra vonatkozóan bővebb magyarázatot kapunk, annál is inkább, mert mi koráb­ban is, ma is ragaszkodunk hozzá: nem nevezhető európai visel­kedésnek az, ha felelőtlenül egymás fejéhez vagdosunk jelző­ket, ha egymásra bélyegeket próbálunk ragasztani. Szerettük volna, ha dr. Abrahám Tibor kifejti nézeteit, amiből legalább Pest megyében megtudhatta volna az újságolvasó közönség, hogy mi az a jobboldaliság, amelytől alig 24 órával ezelőtt már Hankiss Elemér a televíziót kezdte félteni. Mi természetszerű­leg visszautasítjuk az ilyen megalapozatlan, könnyelműen — sajnálatos módon a Parlamentben az SZDSZ-nek is olyannyira VÁLASZ s Abrahám úr fontos költségvetési vita közepette — elpufogtatott alantas kije­lentéseket. Az említett üres négyzetek közlését, merthogy láttuk, Ábrahám Tibornak csak a bélyegragasztáshoz volt kedve, ám az előbbre vivő vitához nem, hát abbahagytuk. Természetesen ennek megfe­lelő súlyt kívántunk adni, azaz egy humoreszk jelent meg, mint Ábrahám Tibor válasza, s ebben bizonyítottuk mi saját magunk­nak jobboldaliságunkat. Ábrahám Tibor erre sokkal érzékenyeb­ben reagált, mint az üres négyzetekre, melyekre fittyet se hányt, s jogi képviselőjével, dr. Feldmajer Péterrel (Kecskemét) az alábbi levelet juttatta el szerkesztőségünknek. „Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Pest Megyei Hírlap 1992. december 31-i számában »Sátáni egy­let« címmel riport jelent meg dr. Ábrahám Tiborral, amelyből úgy tűnik, hogy ő ilyen jellegű nyilatkozatot adott az újságnak, és a szavait Ön lejegyezte. Ugyanez az írás a szilveszteri oldalon je­lent meg, mégsem teljesen egyértelmű az, hogy itt egy humoros­nak szánt fiktív nyilatkozatról van szó. Ezért ügyfelem, dr. Ábra­hám Tibor megbízásából felkérem Önt, hogy a Sajtótörvény vonat­kozó rendelkezéseinek és a Pp. XXI. fejezetének megfelelően új­ságjuk legközelebbi számában az alábbi szövegű helyreigazító közleményt szíveskedjenek megjelentetni: »Lapunk 1992. december 31-i számában, a szilveszteri oldalon Sátáni egylet címmel megjelent írás ezen rovat része volt, az ab­ban közölteket dr. Ábrahám Tibor sohasem mondta el, így szavai lejegyzésre sem kerültek.« Felhívom figyelmét, hogy ha helyreigazítási kérelmünknek nem tesz eleget, úgy ügyfelem a bírósághoz fog fordulni. Kecskemét, 1993. január 5.” Dr. Ábrahám Tibor 7 ‘jogi képviseli^ FELDmAte Kecském* wff e>n Tel n Feldu.á/oT« ügyWakrit RPÉTER n/l. u. 6. jf-234 ' ‘friogyi (da T"iy *H3D T’KDIÍD 1" V (36) 76-21-234 1 y nnjjin |-130-1010041 Nem európai ügy Levél Bősről A Duna eltérítésénél nem­csak évezredes természeti táj sorsáról van szó, ha­nem arról, hogy tisztelet­ben tartják-e a nemzetközi jogot, vagy pedig egy ha­tárfolyó önkényes eltéríté­sével precedenst teremte­nek arra, hogy az agresz- szió kifizetődik. Ez áll egyebek között abban a le­vélben, amelyet az ameri­kai Magyar Környezetvé­delmi Alap kezdeményezé­sére sok amerikai magyar írt már alá, és amelyet el­küldték Bili Clinton meg­választott elnöknek. A levélben flehívják Clinton figyelmét, hogy választási kampánya ide­jén a szlovák kormány a Clintonnak Duna eltérítésével példát­lan természeti ktasztrófát okozott, és kérik támogatá­sát a környezet megvédé­sére. — Az önálló Szlovákia számára fontos az ameri­kai elismerés, a pénzügyi támogatás: azok visszatar­tásával nyomást gyakorol­hatunk a Duna visszatere­lése érdekében. Tévedés az ügyet európai kérdés­ként kezelni, hiszen Bosz­nia mutatja, milyen tehe­tetlenek az európaiak saját problémáik megoldásá­ban. Ugyanakkor a Duna éppúgy az egész emberisé­gé, mint a brazíliai őser­dők — írják az amerikai magyarok. Cukorhiány Cukorországban Közlekedési gondjai arra kényszerítik a világ legna­gyobb nyerscukorexportő- rét, Kubát, hogy jelentő­sen csökkentse az állam­polgárainak járó cukorfeja­dagot. A főváros közelé­ben élő állampolgárok pél­dául mind ez idáig csupán fejenként 450 grammnyi cukrot kaptak egész janu­árra, holott az érvényben lévő jegyrendszer szerint legalább 1,8 kilogramm járna nekik. A cukor mellett az idén a tojás is felkerült a végsőkig racionalizált létfontosságú termékek listájára a karibi szigetországokban. Minded­dig fejenként heti négy to­jás járt a havannaiaknak, most azonban a hatóságok azt kérték a fővárosiaktól, hogy ugyanezzel az adag­gal érjék be tíz napig. jelentkezett E levél közlése után szeretném tisztelettel megtudni, hogy ha — mint azzal fenyegetőznek — a szabaddemokraták ke­rülnek a későbbiekben hatalomra, akkor milyen sajtószabad­ságra számíthatunk? Mert ha a nagy formátumú Ábrahám Ti­bor, aki nem átall a Parlamentben jobboldalizni, ennyit nem képes elviselni, akkor mit gondol, a ma hatalmon lévők hány pert indíthattak volna a Kurír Elefánt és az egyéb mocskoló­dó hangvételű kiadványok, magazinok, hetilapok, napilapok ellen, s kérdem, hányán számítanak arra a rádió szilveszteri ocsmány-kabaréjának szerkesztői és közreműködői közül, hogy hozzánk hasonlóan bíróság elé fognak állni? A szabad- demokraták s más magukat liberálisnak nevező pártok perma­nensen azzal vádolják a kormányt, hogy fanyar, humortalan, nem életszagú. Ám a Szabad Demokraták Szövetségének a jobboldaliságot mint kötőszót használó jeles országgyűlési képviselője egy humoreszk miatt azonnal pert indít, helyrei­gazítást kér. Ez is kontúrosan jelzi, a párt elképzelései dikta­tórikusak, miközben ugyanezzel a jelenlegi kormányt támad­ják a rádióban és a televízióban reggeltől estig. Természetesen még akkor sem riadunk vissza az Ábrahám Tiborral lefolytatott pertől, ha tudom, magunk nem vagyunk képesek olyan levélpapíron levelezni, amelyen a Pest Me­gyei Hírlap neve héberül is fel van tüntetve. Mi még egy ilyen jellegű és természetesen hibát hibára halmozó levéltől sem riadunk meg, hiszen minden olvasónk számára nyilván­való, hogy a „Sátáni egylet” című írásunk nem Ábrahám Ti­borral készült riport volt, (a riport műfaj teljesen más), s nyil­vánvaló volt az is, hogy ezt a nyilatkozatot nem a parlamenti felszólalása után olyannyira némává vált nagykőrösi ország- gyűlési képviselő adta. Várjuk a következő fordulót, amelyet természetesen újfent kedves olvasóink elé fogunk tárni, is­métlem: nem olyan Pest Megyei Hírlapban, amely héberül is föltünteti a nevét. (Vödrös Attila)

Next

/
Oldalképek
Tartalom