Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

8 PEST MEGYE1 HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. JANUAR 2., SZOMBAT Versekről, zenéről, Halász Judittal Gyermeknek maradni Vannak még rossz gyerekek — énekelte legújabb hangle­mezének címadó dalát Ha­lász Judit. A színésznő azon­ban régi, ismert számaival is országszerte megörvendezte­ti több száz fős gyermekkö­zönségét. Ovisok ütemes tap­sa kíséri a temperamentumos dallamokat, amelyek képze­letbeli utazásra invitálják a gyerekeket: felvillantva a csa­ládi ünnepeket. Az előadó­művész pedig mérhetetlen empátiával szól a lurkókhoz: dallal, prózával egyaránt. •— A koncertet végigélve az embernek olyan érzése tá­mad, mintha egy vérbeli pe­dagógus állna a pódiumon. Olyan, akire mindig lehet fi­gyelni, met minden rezdülé­se, mozdulata, szava a gyere­keknek szól. Soha nem akart tanító- vagy óvónő lenni? — Eszembe sem jutott, hogy pedagógusként keres­sem kenyeremet, mert már kislányként eldöntöttem, hogy színész leszek. Az álta­lános iskola első osztályában volt egy tanító néni, aki — ta­lán azért, mert én olvastam a legjobban — engem szűrt ki egy tanévzárói versmondás­ra. József Attila Mama című költeményét kellett előad­nom. így lettem az osztály, majd az iskola ügyeletes versmondója, s versenyekre is készültem. Sokat jártam színházba, de azt soha nem gondoltam, hogy a színészet foglalkozás. Egyik idősebb barátnőm mondta valame­lyik színészi alakításra, hogy az milyen remek volt. Akkor esett le: te jó isten, nekem ezt kell majd csinálnom... — Hogy a felnőtt közön­ség mellett gyerekeknek is énekel, nem véletlen. Mennyi­re maradt emlékezetében a gyermekkor? Mert lélekben — látjuk — gyermek tudott maradni... — Csak a gyerekkorunk­ból építkezhetünk az életben. Minden gyerek tele van prob­lémákkal. Ezek ugyanolya­nok, mint a felnőttek gond- jai-bajai. Rengeteg gondom volt kislány koromban ne­kem is, és meggyőződhet­tem: a felnőttek lekezelik, le­becsülik a gyerekek gondja­it, pedig azok milyen hatal­masak! Én harmonikus, jó családban éltem, ahol hagy­tak játszani,s ezek a gondok felnőtt szemmel nézve talán mégsem voltak olyan komo­lyak. Amikor anya lettem — húsz éve ennek — mindig fi­gyeltem a fiamra, hiszen a vi­lág valamennyiünk számára ugyanaz, csak a nézőpontja más. A gyerek nem hülye, csak kicsi. Pont olyan értel­mes lény, mint amilyenek mi vagyunk. Éppen ezért nem szabad hozzá másképp szól­ni, csak úgy, mint ahogy egy értelmes emberhez. — Ez az ars poetica mind a nyolc lemezére érvényes. — Igen, hiszen már régóta oly rémes a mi világunk, hogy a gyerekeket nem sza­bad ezzel terhelni. A gyere­keknek meg kell adni a gye­rekkort, ami nekik jár. Hagy­juk játszani a gyerekeket, s úgy tanítsuk, hogy maga se vegye észre! Azt hiszem — lehet, hogy csak beképzel­tem magamnak? —, hogy a lurkók egy kicsit tanulnak is az én dalaimból. Sajnálom, hogy manapság a lemez he­lyett inkább kazettákon hall­gatják a számokat, mert ezek­re, sajnos, nem fér rá a szer­zők neve. Pedig dalaimnak a szövege Zelk Zoltántól, Weö­res Sándortól, József Attilá­tól, Radnótitól, Petőfitől és más költőktől származik. Ezért nem tudják a műveket azonosítani szerzőjével. Úgy vélem, zenével könnyebben megtanulják a verseket már óvodás korban is, s ha ké­sőbb találkoznak egy költő nevével vagy egy kötöttel, akkor bekattan: húha, ezt én már valahol hallottam... Gyermekkorom egyik leg­maradandóbb élménye az volt, amikor édesanyám a kis Petőfiről mesélt nekem. Hogy miért éppen a kis Pető­firől? Nem tudom, de emlék­szem, úgy bőgtem ezeken a történeteken... Ezek a mesék voltak a legszebbek. Nem csoda, hogy amikor nagyobb lettem, elejétől a végéig elol­vastam a Petőfi-kötetet. —r Melyik taps maradan­dóbb, a gyerekeké vagy a fel­nőtteké? — Változó. Ha lehet egy általán általánosítani, akkor a gyermekközönség jobb, mert rendező nélkül is megtu­dom már az első öt percben, hogy mi újság és hány óra. — Minden bizonnyal a fel­nőttpublikum reagálása is fontos, hiszen nagy sikerrel játszik a Jelenetek egy házas­ságból című Bergman-darab- ban is. Ezen kívül hol tapsol­hat még Halász Jutkának a publikum? — A Jeleneteket a Pesti Színházban játszom Tahi Tóth Lászlóval. Az Óz, a cso­dák csodája bemutatója ere­deti zenével és eredeti szöveg­gel a Vígszínházban volt ka­rácsonykor. Ebben kaptam szerepet, s van egy tízéves előadásom, a Játszd újra, Saml, ami új közönséget je­lent. Fantasztikus ez az elő­adás, és a Vígszínház történe­tében ez a leghosszabb pró­zai széria, ami ma is telt há­zak előtt megy. Játszom a Vi­dám kísérteiben is. Úgy tűnik nekem, mintha ez volna az angol nemzeti vígjáték. Hogy miért? Azért, mert valahány­szor egy angol nézővel talál­koztam, az mind a szívéhez kapott. Kiderült ugyanis, hogy diákkorában amatőr színjátszóként játszott már eb­ben a műben. A Rózsakiállí­tás című Örkény-darabban is játszom. Ezt nemrég a televí­zió is sugározta. — Lemez-tervek? — Jelenleg nincsenek. A költészet napjára jelent meg egy Radnóti-nagylemezem, Jordán Tamás rendezésében. Régebben volt egy Radnóti- műsorom, amellyel elég sok helyen felléptem az ország­ban. Nem szerettem volna, ha kárba vész az anyag, ezért kiegészítve megjelentettünk. — Milyen szemmel olvas­sa az alakításairól, lemezei­ről szóló kritikákat? — Nem olvasok kritikát, mert úgy vélem, a klikkszel­lem ma is uralkodik még... Ló'rincz Sándor Találd ki Négy testvérnek egy kalap­ja. (IBJZSB) Se nem eszik, se nem iszik, mégis mindennap öl­tözködik. (íÍ3b) leiké, picike, ugrik mint a fityfene. (eqioq) Akkor víg, ha verik. (uioiequip) Én kisgyerek vagyok, zöld mezőn sétálok, de kicsi házamtól soha meg nem válók. (b8|S3) Piros királyka ösvényre bólogat. (jada) Összeállította Farkas And­rea Nagykőrösről Illusztráció Kodály Zoltán: Háry János című daljátékához. Készítették: Fodor Viktó­ria, Jeney Zsuzsanna, Konkoly Adrienn és Papp Ilona, az aszódi 1. sz. Általános isko­la 5. osztályos tanulói Szabó Lőrinc Kókay Rozália: Esik a hó Szárnya van, de nem madár, repülőgép, amin jár, szél röpíti, az a gépe, így ül a ház tetejére. Ház tetején sok a drót, megnézi a rádiót, belebúj a telefonba, lisztet rendel a malomban. Lisztjét szólja égre-földre fehér lesz a világ tőle, lisztet prüszköl hegyre-völgyre, fehér lesz a város tőle: fehér már az utca, fehér már a muszka, pepita a néger. nincs Fekete Péter, sehol, de sehol, nincs más fekete, csak a Bodri kutyának az orra hegye — és reggel az utca, a muszka, a néger, a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja, hogy esik a hó! GYERMEKREJTVÉNY 4 3. 3 H 5 Q> í 6 «1 \o 41 42 43 4H 45 44» n 1» iq 20 21 n 23 24 a hl 23 h 4Ö 34 yj 33 34 35 3b »3 *>e> 34 M0 Ml 42. 44 45 U w 48 < £4 h\ 53 5M 65 *6 Gyerekek! Barangolás megyénkben címmel új sorozatunk keretében felkeressük a megye településeit. A látottakról a rejtvényekben adunk számot. Kezdjük a Dunakanyarral, első állomásunk: Szen­tendre. Vízszintes: 1. Petrarca ihlető múzsája volt. 2. A Szentendrei-Dunával kö­rülzárt szép fekvésű sziget, ahol nemzetközi kemping, strand található. 9. Kilátásba helyez. 13. Minden rendben, mondják az angolok. 16. 1822-ben itt született és dolgozott a neves szerb író, akit „szerb Jókai­nak" tituláltak. Kiről van szó? 17. Fiatal mezőgazdasági cseléd volt. 19. Egységes jellegű nagyobb terület. 20. Nagyon kemény kvarc. 22. Ezt a múzeumot 1965-ben alapították, ahol mintegy száz szobor-másolat látha- tó.24. Olasz város, kedvelt üdülőhely. 27. Hírverés a vásárlók megnyeré­sére. 30. Fél perc! 32. Nagyobb költöző ragadozó madár. 34. Ráncigái. 36. Erőszakos önbíráskodás. 38. Igazán magyar fiúnév. 39. Gyógymó­dot előír az orvos. 42. Semmikor. 44. A váci focicsapat válogatott labda­rúgója (Tibor). 45. A fa vastagabb ága. 46. Lányok ruhadarabja. 48. A só latin neve. 50. 1752-ben épült görög templom neve, amely a barokk­kori emlékek legszebbje. 53. A görög „i” betű. 54. Lakásbérlők. 55. Cic­kafark! 56. Air ...; légiposta. Függőleges: 1. A lyuk népiesen. 2. Olasz motorolaj márka. 3. Már elege van belőle. 4. Jókai egyik regényalakjáról elnevezett utcában látható a régi városi gazdaházak egyik épen fennmaradt épülete. 5. A balsors gö­rög istennője. 6. Kemény, de rugalmas szövet a gerincesek testében. 7. Üdvözlégy latinul. 8. A város kertes, ligetes része, ahonnan szép kilátás nyílik dél felé a városra. 9. Nálam. 10. Nagy üzem. 11. Estét követően. 12. Fészket készít a fecske. 13. Hibáztat. 14. Korunk egyik legjelentő­sebb keramikus művészének kiállítása a város egyik legkiemelkedőbb lát­ványossága. Ki a Kossuth-díjas művész? (Margit). 15. Ádám párja, 18. Kiváló olasz politikus (Giuseppe). 21. Tréfás szóval fizimiska. 23. Ázsiai szoros. 25. Francia arany. 26. A vérszerződés egyik vezére volt. 28. Apró. 29. Molnár Sárika monogramja. 31. Svindler. 33. Az Árva fo­lyó szlovák neve. 35. Beépítetlen földterület. 37. Rajta, indulj már! 40. Fiú és falunév. 41. Hold latinul. 43. Izraeli légitársaság. 44. A Nemzeti Bajnokság első osztálya rövidítve. 45. Labda a hálóban. 46. Büntető Tör­vénykönyv névbetűi. 47. Zambiai, svéd és máltai autójelzések. 49. Amely személy. 51. A galga partjai. 52. Etelbe való ízesítő. Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését, a többi januári megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — február 10-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyetlen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni! Hogy került a holló Mátyás király címerébe? Mátyás ifjú korától igen nagy vitéz volt. Sokat csa­tázott mindenféle ellenség­gel. Egyszer, hogy, hogy nem, a poroszok fogságá­ba került. A porosz vezér úgy gyűlölte, annyira hara­gudott rá, hogy megparan­csolta a katonáinak: — Mátyást minden nap fogjátok eke elé! Hadd szántsa a hegyoldalakat. Bánja meg azt is, hogy a világra jött! így szenvedett Mátyás nehéz rabságban porosz földön. Egyszer az édes­anyja, Szilágyi Erzsébet meghallotta, hogy az ő egyetlen fia micsoda nyo­morúságban van. Előhívat­ta az egész háza népét, szolgákat s katonákat. Megkérdezte tőlük: — Melyiktek vinné el hamarabb ezt a levelet a fi­amnak? — Én viszem, én vi­szem hamarabb! — ver­sengtek a szolgák. Akkor csak lereppent egy fekete holló, s kikapta a levelet Adám Akik az Ádám és Éva ne­vet kapták, nincs nagy sze­rencséjük, mivel éppen ka­rácsony estéjére esik a név­napjuk. így a karácsonyi ajándékkal együtt többnyi­re a névnapit is megkapják. Miért éppen december 24-én van Adám—Éva? A középkori legenda sze­rint a bűnbeesés után Ádám a tudás fájáról magá­val vitt egy ágat, ami fává nőtt, és később ebből ácsol­ták Krisztus golgotái ke­resztjét. A Biblia Éva nevének eredetére ad némi támpon­tot, a héber nyelvben Hav- va volt, a görögben Eua, a latinban lett Éva. Eredeti je­lentése: élet, életet adó anya. Ádám nevét legtöbben a Szilágyi Erzsébet kezéből s elszállt. . Mátyás még azon az es­tén megkapta az édesany­ja levelét s választ is kül­dött a hollóval. Megírta, hol szenved, hogy szenved, s hogy eke elé fogják mindennap. Mi­kor Szilágyi Erzsébet ezt elolvasta, a szíve szinte fneghasadt a gyermekéért. Nagy szándékot tett fel magában. Üzenetet kül­dött Mátyásnak: — Apád helyett apád le­szek! Ebből Mátyás megtud­ta, hogy hamarosan kisza­badul. Szilágyi Erzsébet akkora csapatot gyűjtött, hogy Mátyást ki tudták szabadítani. Az asszony is ott harcolt a katonákkal, mint egykor Mátyás apja, Hunyadi János. Amikor Mátyást király- lyá választották, a címeré­ben hollót tetetett, mert a holló vitt hírt neki a rab­ságba. és Éva sumér nyelvből származtat­ják, ami annyit jelent „atyám”. Ha nem is az édenkerti almafa, de az alma megjele­nik karácsonykor — kivált régebben — a fenyőfa dísz­eként. Karácsony másnapján az Istvánokat is köszöntjük, ami szintén görög eredetű név, virágkoszorút, koronát jelent. Talán nem véletlen, hogy Szent István kirá­lyunk a keresztségben talán éppen ezt a nevet kapta. Isten éltesse hát az Ádá- mokat, Évákat és Istváno­kat! (Megjelent a felsőgödi Németh László általános is­kola Szórakaténusz című lapjában. A lapot az 5. a. osztály szerkesztette.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom