Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 7.. CSÜTÖRTÖK Gomba, Bénye telefonra vár Siettetnék a törvényt Amerikai ajánlat Közművesítési munkák Majosházán Gomba és Bénye évekkel ez­előtt még társközségek voltak. Ha a kényszerházasság nem is volt felhőtlen, feszültségek nél­kül való, az azonos, vagy ha­sonló adottságok a fejlődésnek is hasonló irányt szabtak a vá­lás utánra is. Az utóbbi években mindkét településen az úthálózat kor­szerűsítése, a belvízgondok megoldása adta a legtöbb fel­adatot. A közösen működtetett központi konyha nem csak az óvodások, iskolások és a közal­kalmazottak étkeztetéséről hi­vatott gondoskodni, hanem a szociális okokból rászoruló, fő­leg idős emberekéről is. A hosszútávú fejlesztési el­képzelések közül mindkét tele­pülésen a telefonhálózat bőví­Egyre szaporodnak a hétvégi házak, telkek a Tápió-vidéken. Ami azonban korántsem azt je­lenti, hogy a régóta áhított, pénzt hozó vendégváró falusi, tanyai turizmussal minden a legnagyobb rendben van. Holott az igazi turizmus nem csak — sőt nem elsősorban — a kerti munkában élvezetet talá­lóknak, megpihenni szándéko­zóknak teremt szellemi, fizikai kikapcsolódást, felüdülést. Az igények ugyanis egyszerre, egyidőben széles skálán mozog­nak, alkalmasint még egyetlen családon belül is. Elvetélt remények Nagyvárosban élő üzletkötő, „hétvégi” tanyai szomszédom például nagy reményekkel kezd­te kiépíteni viszonylag olcsón megvásárolt vidéki „búvóhe­lyét”. Mondván: beruházását az Expó majd megtéríti, hiszen a fővárostól 60-70 kilométer nem távolság, kiadja hát az idő eljöt­tével tanyai vendégháznak, fo­gadónak. Az önerős, kezdetben jókedvvel végzett, kiruccanás­nak tekintett hétvégi munkát azonban a család fiatalabb tag­jai egyre jobban kezdték unni, időpocsékolásnak, más esetek­ben „rabszolgamunkának” te­kinteni. A nagyobbik fiú otthon sportolt, a tanyán viszont kima­radt az edzés, noha kocogásra igazán alkalmas a terep. Szóval ismerősöm hamarosan magára maradt nagy terveivel, egyedül dolgozott a leendő fogadó építé­sén. Kiment néha horgászni a közeli horgásztóra, ám azt is alig gondozták, nem volt fogás. A tanya fejlesztése félbesza­kadt. Gyanítom: ismerősöm pénze — a kedve mellett — ugyancsak elfogyott. A napok­ban láttam a táblát: az elárvult, expós reményekkel kacérkodó, félig kész „vendégfogadó” új gazdára, építőre vár: eladó. A példát annak bizonyítására idéztem, hogy a falusi, tanyai tu­rizmus több a hétvégi telek mű­velésénél, a bográcsban való gu­tése, illetve a földgáz bevezeté­se szerepel első helyen. Gom­ba, Bénye is a Tápiótel Rész­vénytársasághoz csatlakozott, ami lakosonként 200 forintba került az önkormányzatoknak. Az egyéni jelentkezők — a lis­ta még nincs lezárva — 15 ezer forint befizetése révén jut­hatnak telefonhoz. Ezt az ösz- szeget azonban öt havi egyen­lő részletben is befizethetik. Sajnos, gondot okoz és felfo­kozza a várakozást, hogy a Par­lament még mindig nem fogad­ta el a távközlési törvényt, de azt már a nyár végére remélték. Amennyiben a honatyák a már rég elkészült tervezetet megsza­vazzák, a Tápiótel Rt., aminek alapítója a Műszertechnika és külföldi tőkések — maximum lyásfőzésnél. Vendégeket csakis sokféle szálláshelyekkel, étter­mekkel, bevásárlási, szórakozá­si, pihenési lehetőségekkel, las­san, kitartó munkával lehet oda­csábítani, majd megtartani. Sport, kulturális programok kel­lenek — ám mindez hiányzik, vagy gyenge színvonalú, esetle­ges, kiszámíthatatlan. Ezen a ki­forrásban lévő átmeneti állapo­ton — sokak szerint — kizáró­lag az idegenforgalommal szak­szerűen, valódi érdekeltségből foglalkozó vállalkozások képe­sek segíteni. Ilyen szempontból látom előrelépésnek, a Tápió-vi­déken még — tudtommal — „el­ső fecskének” számító, az el­múlt esztendő utolsó napjaiban Tápiószentmártonban megnyi­tott magánpanzió megjelenését. A stílszerűen Tápió fogadónak keresztelt vendéglátóhely tulaj­donosa, üzemeltetője, Dudok Károlyné. Százan egyszerre A fogadó vakítóan fehér, két­szintes épülete a szentmártoni benzinkúttól kissé odébb, a Tá- piószele felé haladó úton talál­ható. Jelentős itt az átmenő for­galom: a település határában megépített strand és a körülötte egyre terebélyesedő üdülő öve­zetbe ezen az úton jutunk el. Dudokék tehát nem véletlenül szemelték ki a helyet, s vásárol­ták meg a telket a rajta álló, ko­rábban leégett épülettel. A fel­újított épület földszintjén alakí­tották ki két egybenyitható helységből az éttermet, ahol egyszerre száz vendéget ültet­hetnek be asztalhoz. Ehhez ké­sőbb kerthelyiséget kapcsol­nak. Ajándékboltot, konyhát te­remtettek még itt, ez utóbbiban 150 adag ebédet is el tudnak ké­szíteni. A ház alatt a hangula­tos pince várja a homoki és márkásabb borok kedvelőit. Az udvari melléképületben hama­rosan megnyitják az élelmiszer- boltot, ahol este is megvásárol­hatja a tejet, kenyeret és más egyebet a falubeli, a telekre két éven belül felszerelik a tele­fonokat a lakásokban. Gombán eddig a családok egyharmada jelentette be igényét a telefon­ra, Bényén valamivel kevesebb ez a szám, de biztosra vehető, hogy a későbbiekben egyre töb­ben igénylik majd ezt a hovato­vább nélkülözhetetlen szolgálta­tást. A vezetékes gázhálózat ter­ve a legutóbbi gombai köz­meghallgatáson az egyik fő téma volt. A fogadtatása en­nek az elképzelésnek is kedve­ző lenne, ha az emberek több készpénzzel rendelkeznének. Ezért azon múlik, hogy való­ság lesz-e a tervekből: milyen fettételeket tudnak teremteni a vállalkozók. igyekvő és a turista. Mindezt ugyanis a falusi boltokban dél­előtt 11 óra után már alig sze­rezheti be. Skandináv receptek — Mi éjjel, nappal nyitva tar­tunk. Bármikor főzünk, ha kell: azért lakunk itt, s csináltuk a fo­gadót, hogy a fáradt, megpihen­ni akaró vándor fedélre, meleg ételre találjon nálunk — magya­rázta családi vállalkozásuk lé­nyegét Dudok Károlyné. Eköz­ben az emeleten lévő öt, egyen­ként kétágyas szobákat muto­gatta: egy szoba egy éjszakára körülbelül ezer forintba kerül. — Töbhfogásos ebédet úgy 200 forintból hozunk ki. Dudokék közel húsz évig él­tek a fővárosban, de hazavágy­tak, mert szentmártoni a család. Dudokné képzett szakács: Dobo­gókőn melegkonyhát vezetett, majd Vecsésen lacikonyhát. A félje villanyszerelő, a fiúgyerek autószerelést tanult: építkezés­kor mindent maguk csináltak — egyébként imádják a vendéglá­tást.* A nagylány idegenvezető, utazásszervezéssel foglalkozik, négy idegen nyelvet beszél. A közelmúltban svéd férjet válasz­tott, ők azóta ingáznak Stock­holm, Budapest és Tápiószent- márton között. S közben szerve­zik saját fogadójukban is a skan­dináv vendégeket, ottani ételre­cepteket hoznak. Olasz barátaik körében ugyanezt teszik: rájuk gondolva épült a fogadó konyhá­jában a pizzakemence. Erdélyi ismerősük révén felvették a kap­csolatot egy székelyudvarhelyi utazási irodával, itthon beléptek a MSgyar Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Szövetségébe. Vállalkozásuk indításához Dudokék mindenüket pénzzé tet­ték, világbanki hitelt vettek fel. Számukra létkérdés a siker. Ami remélhetően legalább olyan fényes lesz, mint maga a panzió épülete. Merthogy a falu­beliek így mondják: „fényesre sikerült a Tápió-fogadó". Tóth Ferenc Majosháza, e közel ezer lelket számláló község életében az idei esztendő a nagy beruházások befe­jezésének időszaka lesz. Hosszú évek óta megol­datlannak tűnő gondot je­lentett a vezetékes ivóvíz hiánya. A helybéliek al­kalmazkodtak a helyzet­hez; vagy a boltokban vá­sároltak ásványvizet, vagy a közkútról szerez­ték be az innivalót. Az igény, hogy ezen változ­tatni kellene, már régen felmerült. A tervek vi­szont tavaly körvonala­zódtak, s akkor meg is kezdődtek a munkálatok. Ha lesz víztorony Már vagy harminc la­kásba bekötötték a vezeté­kes ivóvizet — tudtuk meg László József polgár- mestertől. A teljes falut akkor tudják ellátni, ha felépült a víztorony. Er­re, előreláthatóan most ta­vasszal kerül majd sor. Ezt követik azok a mun­kálatok, melyek a többi útszakaszt kötik rá a háló­zatra. Ha egyelőre részle­gesen is, de már működik a községben a vezetékes ivóvízrendszer. A helybéliek természe­tesen örülnek e fejlemény­nek. hiszen végre egészsé­ges vizet ihatnak. Eddig ez valamivel bonyolultab­ban ment. A kedvező eredmények nyomán má­sok is felbuzdultak. Töb­ben kedvet kaptak arra, hogy beköttessék otthona­ikba a vízrendszert. Otven millió A közelmúltban indult meg a gázvezetéképítés is, a községen belül. Más települések is kapcsolód­tak a programhoz — he­ten környékbeliek — így együttesen ötven millió fo­rintba kerül a beruházás. A tervek szerint Majoshá­zán lesz a nagy átadó, ahonnan a szomszéd köz­ségekbe juttatják el a gázt a fogadó állomások­ra. így valószínű, hogy ebben a községben készül­nek el elsőként az építke­zéssel. Ha minden tovább­ra is jól halad, ez év te­lén már gázzal fűlhetnek a családok. Mindemellett, bővül a telefonhálózat is. Otven állomás már elkészült, de voltak újabb igénylők. A kivitelező már február­ban hozzákezd a munká­Majosháza, és néhány, közeli község biztató aján­latot kapott egy amerikai cégtől. Csatornaépítéssel foglalkozik ez a vállalat, amely nemrégiben nyerte el pályázat útján, az ame­rikai kormány, és költség- vetés támogatásával azt a feladatot, aminek lénye­ge, hogy Európa keleti térségében környezetvé­delmi szempontokat is fi­gyelembe vevő, úgyneve­zett referencia telepet hozzon létre. A csatorná­zás költségeinek harminc százalékát a tengerentúli partner állná. A másik ré­szét a hazai költségvetési támogatásból fedeznék, így viszonylag keveset költené a beruházásra az önkormányzat és a lakos­ság. Nem titkolják A külföldi cég képvise­lői nem titkolják, hogy számukra a majdani üze­meltetés jelent hasznot, ezért is állják az építke­zés költségeinek egy há­nyadát. A településeknek — ha a terv megvalósul — így szinte minden köz­művesítési gondja megol­dódna. hoz. J. Sz. I. Fagyban, sárban dolgoztak a szerelők Jobb munkát is el tudtak volna képzelni maguknak a PVCSV vízvezetékszerelól, amikor reggeli mú'szakkezdéskor megtudták, hogy Nagvtarcsán a főutcában eltörött az ivóvízvezeték. Nem tartozik a kellemes elfoglaltságok sorába mínusz 10 Celsius fokban a keményre fagyott föld feltörése, majd a latyakos sárban és a vízben egy fű­részlap segítségével kivágni az eltörött eternitcsövet. Pedig akadnak ilyen esetek, amikor ilyen nehéz körülmények között is el kell végezni az elvállalt feladatot. Hancsovszki János felvétele-ki­Falusi, tanyai turizmus — alulról Vendégfogadó a Tápió mentén

Next

/
Oldalképek
Tartalom