Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-29 / 24. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JANUAR 29.. PENTER „Adjon az Isten szerencsét Nagy László-est a Bem téren Ma kezdődik a Mini-fesztivál A kortárs zene ünnepe A versben bujdosó költő hatalmas örökséget hagyott ránk. Olyan időben vallotta az irodalom emberjavító hatását, amikor ezt divatos volt kétségbe vonni — kezdte méltató elemzését Görömbei András irodalom- történész, az MDF Akadémia szervezésében január 27-én megtartott jubileumi esten. Költőtársak idézték meg Nagy Lászlót, a kissé elfeledettet, halálának tizenötödik évfordulóján. Buda Ferenc és Nagy Gáspár felolvasta hozzá írt verseit, Csoóri Sándor megíratlan emlékeinek egy részét osztotta meg velünk, a zsúfolásig megtelt nagyterem hallgatóival. Hegedűs D. Géza színművész pedig fél órán át szólaltatta meg a verseket, remekül Manapság, amikor úton-út- félen az Európához való felzárkózásról beszélünk, írott és íratlan sajtóban egyaránt, megfeledkezünk egy igenigen lényeges mozzanatról, mármint arról, hogy a magyar társadalom — és itt elsősorban a szellemi értékeket alkotók társadalmára gondolunk — már nagyon régóta „Európában van”. Még akkor is, ha az elmúlt 70-80 év imitt-amott meg- megtépdeste értékeinket, vagy jó szomszédság jussán kihúzták azokat alólunk —- amiképpen történelmünkkel teszik ugyancsak jó ember- öltőnyi idő óta. (Meg kéne már egyszer számlálni azokat a műemlékszámba menő épületeket, szoborcsoportokat, értékesebbnél értékesebb műalkotásainkat, amelyek a hírhedt történelmi döntések kénye-kedve szerint kicsúsztak a kezeink közül!) Hogy építészeti kultúránk mit kapott nyugattól, szerkesztett műsorával közénk varázsolta a költőkirályt, miközben szembesített önmagunkkal is. Milyen nagy mulasztás róla megfeledkezni, akár csak egy napra is! Hiszen azt hagyta ránk örökül, hogy a tisztát őrizzük meg és költészete ennek a tisztaságnak a foglalata volt. Rendkívüli a jelentősége és az időszerűsége annak is, ahogyan a forradalmat, 1956-ot megélte. Versei megteltek a feketeség színeivel és hirtelen, döbbenten elhallgatott. A majd’ egy évtizednyi csönd után derül ki, miként is élte meg a forradalmat követő véres korszakot. Vajon biztonságban van- nak-e már azok az értékek, amit Nagy László a szereés mit adott kölcsönbe, arról a századforduló táján megerősödött preraffaelita stílussal foglalkozó szakemberek munkáiból sokat megtudunk. A sajátosan magyar szecesszió építészetünkben — Lechner Ödön iskolájának köszönhetően — egyik forrásként ezt az angol földről érkezett stílust (és összetevőit) használja fel — a keleti jegyek hatása mellett. (Kós Károly a preraffaelita iskola stíluselemeire építi rá a sajátosan erdélyi, népi ornamentikát — a népi gótikának az e tájon fellelhető építészeti elemeit.) A Gödöllői Művésztelep alapítótagjait — Kőrösfői- Kriesch Aladárt és Nagy Sándort — meghatározó módon befolyásolta mind a Ruskin nevéhez kapcsolódó preraffaelitizmus, mind pedig a jellegzetesen magyar népi iparmívesség. Amit az építészetben, a századelő magyar arhitektúrájában Lechner (és iskolája) jelenlem fogalmával szimbolizált, s úgy vitte át a túlsó partra — a jobb időkre — mint kivert eb a kölykét; a szájában?! S milyen aktuális a Menyegző' iszonyú víziója! Hiszen minden szép eszmét tönkretesznek, megátkoznak... Még a megideologizá- lást is leleplezi, s az ifjú pár értéktudatában eszménnyé magasodik. Továbblépve: amikor a züllés már olyan fokú, „a béklyók átváltoznak cukorral cifra pereccé" — a pillanatnyi jólét háttérbe szorítja az erkölcsöt. Jól emlékszünk rá, megéltük a költővel együtt valamennyien. Ez a súlyos életmű, amit ránkhagyott, reméljük megtermékenyíti az új és új nemzedékeket, s a fiatalok megtanulják tőle: hogy bármilyen szennyező körültett, azt a magyar iparművészet fejlődésében a gödöllői Telep jelenti — és itt nem csupán a két alapítóra kell gondolni, és nemcsak a kézműipart előnyben részesítő gödöllői tanodára, hanem olyan nevekre is, mint az Undi nővérek (Mária és Carla, aki rajzot tanított a műhely növendékeinek), Sidlő Ferenc szobrászművész (Undi Carla férje), aki a Telep formázóműhelyét vezette, melletük aztán Moi- ret Ödön szobrász, Zichy István festő — majd a munkájukba később bekapcsolódó Thoroczkay-Wigand Ede építész neve említendő, s persze az ösztöndíjas Rem- sey Jenő és testvére, Róbert is. Nagy Sándor nevét és munkásságát kivételes hely illeti meg nem-gödöllői viszonylatban is. Kőrösfői- Kriesh mellett ő a magyar szecesszió másik megteremtője, mondhatni; kivitelezője is. Tájképei, szimbolikus kompozíciói (s nem utolsó sorban gobelin- és üvegfest- mény-kartonjai) révén nevét hamar megtanulta a világ — a szakfolyóiratok egymás után közlik rajzait, illusztrációit. A már jelzett „keleti hatás” Nagy Sándornál nem csupán a rajzban, nemcsak a vonalvezetésben nyilvánul meg, hanem a témaválasztásban is. Elég, ha csupán az Attila-mondakörből merített hatalmas kartonokra gondolunk, melyek közül néhányat a francia szövőmester. Belmonte csomózott szőnyeg formájában el is készített. Akkor, amikor a velencei Magyar Műcsarnok üvegfestmény-pályáza- tát ő nyeri el, szintén az Atyy • • • mények között is meg kell őriznünk magunkat tisztának és szépnek. Csoóri Sándor megrendültén emlékezett arra a pillanatra, amikor Szilágyi Domokos temetésén, Kolozsváron Nagy László lassan bo- tozva megindult a piros szőnyegen a ravatalon fekvő költőtárs felé, hogy ott a magyar irodalom minden tilalom ellenére először nyilvánosan egyesüljön... Mert azon a helyen mindenki megértette: olyan nincs, hogy kettős kötődés — irodalomban csak „egyszóla- mú” együttes van. A véget nem érő vastapsokban valami mást is ünnepeltünk az est végén — kabátban állva... Jó volt együtt lenni a Vemel. tila-mondák közül válogat. (Attila lakomája — öt részből álló vitrázs.) Persze, domináns elemként min- denik munkáján fellelni a hazai tájat — elsősorban a gödöllői lankás dombokat, a környező erdőrészeket. És a tornyot, a képből kimagasló fehér falu motívumot... Nagy Sándorra is vonatkozik ezek szerint az a megállapítás, hogy a TORONY uralkodó motívummá válik a magyar szecesz- szió képviselőinél, mint az istenség és szellemi felfe- le-törekvés jelképe. Ha a Kőrösfői által meghirdetett művészi programra gondolunk, a magyarázat kézenfekvő. A gödöllői múzeum tárgyai között a látogató nem kevés Nagy Sándort idéző alkotásban, műtárgyban gyönyörködhet. A jelenkor előfutárainak a világa kapcsán akár azon is elgondolkodhatunk: nem volna-e érdemes egyéni múzeumokba összehordani ezeknek az iskolateremtőknek a munkáit? Hiszen — a Nagy Sándor esetében — az arra leginkább megfelelő épület is (Medgyaszay István tervezte), az egykori műterem és lakóház — is áll, megvan. És megvan a híres szövőszék is, s talán még szemtanúk is akadnak abból a korból... Mert- hiszen a műveket önmaguk éltetik és tartják fenn; miként a Marosvásárhelyen lévő kultúrpalota (mégha el is orozták a történelmi döntések) vagy a lipótmezei kápolna, avagy a pesterzsébeti templom... Úgy tűnik, jobban kellene sáfárkodnunk hagyományainkkal. Ötödik alkalommal rendez Mini-fesztivált a Magyar Zeneművészeti Társaság január 29-től február l-ig a Pesti Vigadóban. A XX. századi szerzők műveinek bemutatása során szombaton este angol—magyar, hétfőn este kanadai—magyar estet tartanak. A közönség megismerkedhet tőlünk távoli zenei műhelyek alkotásaival, egyúttal összehasonlíthatja azokat a kortárs magyar kompozíciókkal. Pénteken és vasárnap este, valamint vasárnap délután a magyar esteken hazai kortárs zenénkbe nyerhetünk betekintést. A rangos rendezvénysorozat színvonalát emeli, hogy a művek kiváló előadóművészek tolmácsolásában hangzanak fel. Fellép többek között a Filharmónia kamarazenekara Kocsár Balázs és Petrovics Emi! vezényletével, a Budapest Sin- fonietta Ligeti András vezényletével és a Magyar Rádió Fúvósötöse. Hangszeres szólistáinkat többek között Perényi Eszter, Horváth László, Szokolay Balázs és Körmendi Klára képviseli. A Mini-fesztivál lehetőséget biztosít vidéki együttesek fellépésére. Ezúttal a szombathelyi Musica Panno- nica Kamarazenekart, a Győri Klarinétegyüttest és a Debreceni Kodály kórust hallhatjuk. Vasárnap délután a Szegedi Weiner Kamarazenekar lép fel. Hogyan lehet egy jó műsort eldugni? A recept módfelett egyszerű: a műsorszerkesztőség kiválasztja a legrosszabb sugárzási időpontot. Valószínűleg, nemrég kevesen nézhették a tartalmában megújult Zenebutik-Zenehíd adását. Hihetnénk: a zene nem éppen televíziós műfaj. Juhász Előd Bródy János segédletével bebizonyította: minden azon múlik, hogyan fognak össze a testvérmúzsák. Igényes képi láttatással érdekes összeállítást láthattunk ezúttal. Az eredeti forrás, a népzene kutatása, szeretete és fel- használása volt az az alap, amelyre a riportok épültek. Bródy János tudatosan vállalta ezt fel házigazdaként. „Ha- zabeszélt”, amikor az Illés-, Szörényi-, Tolcsvay-zene indíttatásait ecsetelte. „Egy egész nemzedék volt fiatal” — mondotta. Az a nemzedék, amelyik egyszerre óhajtotta a nemzeti hagyományok őrzését s a kor ideológiájától eltérő újat. Az egykori tinik akkor is komolyan gondolták a „világmegváltást”. Mint ahogyan most negyvenesen a személyi csatározások után ismét egymásra találnak a zene nyelvén. Juhász Előd műsora nem csupán Szörényiékről szólott. A fesztivál műsoráról Dur- kó Zsolt zeneszerző, a program összeállítója elmondta: hagyományaik szellemében az angol és kanadai szerzők bemutatásával a külföldi kortárs zenét próbálják közelebb hozni a magyar zenei élethez. A kanadai szerzők főként a Montreáli Műhelyhez tartoznak. Műveiket szigorú, európai értelemben vett kompozíciós formák jellemzik, ugyanakkor sok esetben távoli — indonéz vagy afrikai-népzenei motívumokra utalnak. Evangélista O Báli című kompozíciójában például Báli szigetéről való motívumokat dolgoz fel. Az angol est színvonalát B. Britten Auden-dalai emelik. A fiatalabb generációhoz tartozó Rhys Capriccio-ja hol játékosan könnyed, hol drámai, és a végén zenéló óra gyermekdalban oldódik fel. A magyar esteken a már klasszikusnak számító Szer- vánszky-, Sugár- és Farkas Ferenc-szerzemények mellett a közép- és legifjabb generáció művei hangzanak fel. A kompozíciók a legkülönbözőbb stílusokat és irányzatokat képviselik. (v) * Az esti koncertek fél 8-kor, a vasárnap délutáni 5 órakor kezdődik. (Jegyek a Nemzeti Filharmónia és a Vigadó pénztárában kaphatók.) Hallgathattuk a Muzsikás együttest és az újabb zenekarok próbálkozását. Gyorsan telt az egyórás adás. Egyre meggyőzőbben sugallta: főműsoridőért kiált az összeállítás. Annál is inkább, mert rögtön utána következett a másik igényes zenei adás, a Nótatévé. Élvezettel hallgathattuk ismét Birinyi József játékát a tekerőlanton. A Tá- borfalváról startoló népzene- kutató Szintén ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyik évtizedek óta tudatosan vállalja a veszendőbe menő értékek újjáélesztését. Sára Sándor, a látnok. Idestova két évtizede, hogy Páskándi Géza és Sára Sándor együtt megírták a Holnap lesz fácán forgatókönyvét. Mondhatnánk: akkor látnoki filmet rendezett belőle Sára. Azt ábrázolta: hogyan szerveződik a nem emberszabású társadalom? Milyen erők mozgatják, hogyan uralkodhat a demagógia és a butaság? Végül: recsegve-ropog- va miként hullik darabokra. Mai szemmel nézve ez a film már sokkal több az elmúlt rendszer lenyomatánál. Emberi szituációkat láthattunk, jellemeket és torzulásokat, megszívlelendő tanulságul. Erdó'si Katalin ATÁPIÓSZELEI NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE pályázatot hirdet általános iskola igazgatói állásának betöltésére Az alkalmazás feltételei:- tanárképző főiskolai vagy egyetemi végzettség- legalább ötévi szakmai gyakorlat. A jelentkező mellékelje a pályázatához az erkölcsi bizonyítványát és a képesítését igazoló okiratainak fénymásolatát. Az önkormányzat a 2/1992. (III. 4.) sz. MKM-rendelet szerinti pályázati anyag benyújtását kéri. A bér és a pótlékok megállapítása az érvényes jogszabályok alapján történik. A szolgálati lakás megoldható. A megbízás kezdő időpontja: 1993. augusztus 1-je. A pályázatot március 1-jéig lehet benyújtani a polgármesteri hivatalba, cím: Tápiószele, Rákóczi út 4. Telefon: 1. (ODY) A magyar szecesszió jegyében Nagy Sándor emlékezete Kép-Ernyő Televíziós tanulságok
