Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-28 / 23. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 28., CSÜTÖRTÖK Örkényből indulnak Vácdukán kész a költségvetés Magyar farmerek magyar ugaron A boksz felett fekete névtábla: Eszter—Holstein friz. Amiből is arra kell következtetni, hogy a jászol előtt toporgó négylábú hölgyemény a szarvas- marhák nemesi kasztjához tartozik. Eszter nyűgös, néha idegesen felhődül. Ilyenkor a majoros gazda megpaskolja a hordónyi hasát és nyugtatja. Mert Eszter joggal nyugtalan, már csak órái vannak az ellésig. Úgy látszik a nyugtalanság ragadós. Nyugtalan Gábor Károly, a gondozó, és Pável István igazgató úr is csak azért jött ki ma a tangazdaságba, hogy Eszter „hogylé- te” felől tudakozódjon. A tangazdaság — sokan csak farmnak nevezik — az Örkényi Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet új létesítménye, s részben itt sajátítják el a gyakorlati tudnivalókat a tavalyelőtt beindult farmerképző tanfolyam hallgatói, akiket a Pest megyei Munakerő Központ patronál. A farmerképzés ötlete a holnap mezőgazdaságának jegyében született. Melyben nem lesznek több ezer holdas mamut birtokok, következésképp a 20—50 holdas kisgazdaság tulajdonosának — vagy bérlőjének — egyszemélyben mindent tudnia kell, ami a működtetéshez szükséges. Idegen nyelv és számítógépes könyvelés Az alapító okirat ekképpen körvonalazza az oktatás céljait. Az átalakuló mezőgazdaságban a kistermelés és a magángazdaságok kerülnek előtérbe, ezek üzemeltetéséhez olyan fiatalokat kell kiképezni, akik korszerű ismeretanyaggal, a kisüzemi mezőgazdaság munkavégzéséhez megfelelő jártassággal, kezdeményező, újító és vállalkozói készséggel rendelkeznek. A felkészítés során — egy év alatt — a hallgatók 504 elméleti és 1176 gyakorlati órán ismerkednek a növénytermelés, az állattenyésztés, a kertészet, a mezőgazdasági gépészet és építészet, a gazdálkodás, a falusi életmód és vendéglátás kérdéseivel. Az idegen nyelv és a számítógépes könyvelés fakultatív, tehát nem kötelező tananyag, de akinek „van esze”, az él a lehetőséggel. A részvételi kondíció nem túl szigorú. Felvételt nyer — kortól függetlenül — bárki, aki szakmunkásbizonyítvánnyal vagy szakközépiskolai végzettséggel bír. A képzés díjtalan, sőt, a hallgatók havi 6000 forint ösztöndíjat, térítésmentes szállást és teljes ellátást kapGábor Károly majorosgazda és védence, Eszter. A farmgazdaság üdvöskéje napi 30 literes tej hozamra van hitelesítve. (A szerző felvétele) nak, amit a Pest megyei Munkaerő Központ finanszíroz. A sikerrel vizsgázók két féle képesítést szereznek. A szakmunkások Gazda Bizo- nyítvány-t, az érettségizettek Képesített Gazdaoklevelet. Mindkét okirat feljogosítja őket az önálló vállalkozásra, valamint a hitelek és kölcsönök felvételére. Emellett — akinek nincs — jogosítványt kap erő és munkagépek kezeléséhez és vezetéséhez. Az első — kísérleti jellegű — tanfolyam 1991-ben indult, öt településen, Haj- dúdorogon, Jánoshalmán, Kiskunhalason, Hajdúböszörményben és Örkényben. Pável István igazgató szerint az első promóció minden hallgatója minimum közepes eredménnyel végzett, ami joggal ösztönözte az iskolát az újabb tanfolyam indítására. Erre 18-an jelentkeztek, többségük Pest megyéből. A korhatár elég szórt, 17-től 45 évig. A farmgazdaság megtekintése után elbeszélgettünk három farmerjelölttel, akik — csupán véletlen — valamennyien az állattartásban látják a jövő lehetőségét. Föld nélkül nem rentábilis Joó István 17 éves, Sziget- szentmiklósról jött, szakmunkás, mezőgazdasági gépkezelő. Családi indíttatása nincs, a Joó családnak mindössze annyi köze volt a földhöz, állathoz, hogy az apa egykor, rövid ideig, a mezőgazdasági repülősöknél dolgozott. — Ahhoz gyengén vagyok otthonról eleresztve, hogy földvásárlásra gondoljak. Ha végzek, egy-két évet eltöltők egy magángazdánál. Bármilyen munkával beérem. Majd csak aztán lépek, ha túl leszek a katonaságon. Földet bérelek és állatot tartok. A kettő csak együtt megy. Aki nem termeli meg a takarmányt, az ráfázik az állattartással. Boros Miklós Hernádira való, 21 éves. Kőművessé- get tanult, bár soha nem vonzotta a malteroskanál. — Engem mindig az állatok érdekeltek, de apám lebeszélt róluk. Pedig az „ősök” a földből éltek, a nagyszüleimnek tanyájuk volt Lajosmizse környékén. Kilátásban van némi kárpótlás, ha igaz, visszakapunk 10—15 hold földet. Ezen szeretnénk megvetni a lábunkat családi vállalkozásban. Igaza van a kollégámnak, föld nélkül nem szabad belevágni az állattartásba. Jó ez az iskola, dicsérem az eszemet, hogy beiratkoztam. Teofil Ausztrália felé kacsintgat Németh Teofil a Komárom megyei Neszmélyről érkezett, hármuk közül ő számít máris szakembernek, juhtenyésztést tanult Gyo- maendró'dön. A mindössze 17 éves fiatalember céltudatos, a vegyeshasznosítású juhtenyésztést szeretné megcélozni. — Gyapjúra nincs kereslet, húsban és tejben kell gondolkozni, tehát olyan fajtákat tartani, amik csak erre alkalmasak. Ha itt végzek, beállók valahová, ha másnak nem, juhásznak. Közben magánúton leérettségizem és minimum középfokon megtanulok angolul. Ez utóbbit nem a birkák kedvéért, hanem egy távolabbi cél érdekében tervezi Teofil. — Tőkém nincs, a szüléimre sem számíthatok. Viszont ha néhány évre kimegyek Ausztráliába, ott megkeresném az induláshoz szükséges alapot. Kölcsönnel, hitellel nem próbálkozom. Nagy a rizikó. Fóliaház, gyümölcsös, szőlészet Az első farmertanfolyam végzősei még magángazdáknál, tsz-nél töltötték a gyakorlati órákat. Azóta elkészült a tangazdaság, Eszteren kívül még három tehén, tíz sertés és egy ló kínál lehetőséget az állattenyésztési tudnivalók elsajátításához. Még ez évben beindul a csirkenevelő, s rövidesen szerelik a 100 négyzetméteres fóliaház vázát. Amögött gyümölcsöst telepítenek és szőlőt. Mindenből annyit, hogy mindenből kaphasson ízelítőt a holnap farmerje. Egyébként — ha már Eszterrel kezdtem — a szépnevű tehénke túl van az ellé- sen. Ez volt az első ilyen esemény az Örkényi új tangazdaságban — melyhez a jelöltek asszisztáltak. Matula Gy. Oszkár Minden vonal elkelt A Vác mellett fekvő, mindössze nyolcszáz lelkes kisközség, Vácduka legfrissebb híre, hogy máris kész az ön- kormányzat idei költségvetése. A várható 26 millió forintos kiadáshoz 12 millió 72 ezer forint központi támogatás érkezik majd a község számlájára. — Miből telik a különbözette itt, ahol sem ipar, sem egyéb bevételi forrás nem található — kérdeztem Kis- kutiné Cseri Mária jegyző asszonytól és Major József képviselőtől. — Az előző évben takarékoskodtunk — válaszolta arcán kis mosollyal a jegyző asszony. — Az idén a pénz a gázvezeték terveinek elkészítéséhez, a fogadóállomás építéséhez való hozzájáruláshoz szükséges. No meg a telefonhálózat kiépítését szeretnénk megoldani. — A gödöllői, vagy a nagymarosi társuláshoz csatlakoztak? — Egyikhez sem. A MATÁV-nak volt még ötven szabad vonala. Azonnal rácsaptunk, amikor megtudtuk. Házanként 50 ezer forintba kerültek az állomások. Már minden vonal elkelt. — Bővítettük tavaly az iskolát is — szólt közbe Major József A megyei önkormányzat egy millió forinttal járult hozzá a költségekhez. A község saját erejéből újít- tatta fel az épület vizesblokkját, s központi fűtést szereltek be. A nagyon élénk társasági életet élő vácdukai nyugdíjasok klubja érdekében pályázatot nyert el az önkormányzat. A százezer forintos támogatásból színes televíziót és videokészüléket vásároltak a klub számára. A korábban Sződligettel közös tanácsú kistelepülés önállósult és éledezés jelei is látszanak. K. T. I. Tölgyelszáradás a Gödöllői dombvidéken Csak a csapadék segít? Szomjaznak a gödöllői erdők! A kutatók, az erdészek és az erdei munkások évek óta látják a csapadékhiány kedveződen következményeit. A Babati rét vízhiánya miatt a táj élővilága is veszélybe kerül. A termőhelyi adottságok változása következtében kényszerűen letermelendő égeres helyére újból égert telepíteni nem lehet. De nem csak ez a baj! Az egyedeket pusztítja — Nálunk is érezni a tölgyel- száradást — tájékoztat Csonka Tibor, a Pilisi Parkerdőgazdaság valkói erdészetének vezetője. — A közel tízezer hektáros, jórészt egybefüggő erdőterület összfa-fajmennyiségéből 35-40 százalékot képvisel a tölgy. A betegség, ami nem az állományt, hanem az egyes fákat öli meg, 10-15 százalékos pusztulással jár. A tudósok is bizonytalanok az okokat illetően. Azonban a csapadékhiány minden bizonnyal szerepet játszik ebben. A Gödöllői dombvidék erdei homokon, vagy löszön kialakult rozsdabarna, illetve barna erdőtalajon növekednek. Ez jellemzi az Erdészeti Tudományos Intézet gödöllői arborétumának területét is. — A talajvíz 9-10 méter mélyen van — említi Kmetty László erdész —, tehát a fák élete a többletvízhatástól független. Csak azt tudják hasznosítani, ami leesik. Utoljára talán 1985-ben hullott elegendő csapadék. Az elmúlt nyáron négy hektár aszálykár érte az arborétumot. Az erdészeti fa- és cserjegyűjtemény múltja 1902-ig nyúlik vissza, létesítésének célja a nálunk erdőket nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt. Ma 127 örökzöld és 650 lombos fa, illetve cserje fajta él itt. A különböző telepítéseket és az azokhoz kapcsolódó kísérleteket tizenkilenc kutató vizsgálja. Leskó Katalin kutató az Erdővédelmi Figyelő Jelzőszolgálati Rendszer adataiból állítja össze, milyen biotikus — gomba és rovar okozta —, illetve abiotikus — hótöréses, aszálykáros, jégkáros — erdő- gazdasági károk történtek az elmúlt évben, s milyen károsítások várhatók az idén. — Adataink szerint tavaly több mint százötvenezer hektár erdő károsodott különböző mértékben az országban — ismerteti az összesített adatokat a tudományos munkatárs. Ebből 28 ezer hektáron jelentettek aszálykárt. Ha nem lesz hideg és csapadékos a tavasz, akkor például Galgamácsa, Kálló és Püspökhatvan környékén komoly gyapjaspille rágásra számíthatunk. Évszázados örökség A savas eső információim szerint a Gödöllő környéki erdőket nem sújtja lényegesen, ugyanakkor meszes talajon később is jelentkezhet a hatása. De nem csak ez az égi átok lehet veszélyes az erdőkre, tűnik ki Krassay László erdőmémök véleményéből, aki a gödöllői önkormányzat környezetvédelmi bizottságának vezetője. — Az erdőt veszélyeztető tényezőket mérlegelve — mondta — a rendszer szemléletű erdőforgalomból szeretnék kiindulni. A tudósok az erdőt ökológiai rendszernek tekintik, amelynek szerkezete van és működik. Organikus elemei közé tartoznak a fák, a cserjék, a lágyszárú növények, az állatok, anorganikus összetevői pedig például a talaj, a csapadék, a napfény. Meghatározó eleme az ember is. A különböző élet- folyamatokat és az erdő fejlődését a rendszer összetevőinek kölcsönhatása befolyásolja. Minden olyan tényező veszélyezteti az erdőt, amely annak dinamikus egyensúlyon nyugvó természetes fejlődési irányát romboló módon, gyakran visszafordíthatatlanul megváltoztatja. Az elemi csapások, a károsító rovarok, a betegséget okozó gombák komoly gondot jelenthetnek. A túlszaporodott vad erdőfejlődést befolyásoló hatása Gödöllőn különösen jól ismert. — A legnagyobb veszélyt az erdőre és általában az ökológiai rendszerekre az ember jelenti — figyelmeztet Krassay László. (Eszembe jutnak Kmetty László szavai az arbo- rétumi sétán: sok pofont kapott ez a kert. A második világháború alatt 40 ezer szovjet katona táborozott, itt volt a „Kis- Moszkva”. Később a gépgyár harapott ki jókora részt a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményből.) — Az erdőgazdálkodást Magyarországon általában a szakmai követelmények megtartására való törekvés jellemzi — véli. Előfordul azonban, hogy a különböző érdekek egyoldalú szolgálata helyi veszélyeztetettséget okoz. Az erdők jövője érdekében rendkívül fontos egy olyan gondolkodásmód elterjesztése, amely szerint a termelési folyamatok nem a produktum előállításával, hanem a melléktermékek semlegesítésével fejeződnek be. Szükség van a rendszer szemléletű erdőfogalomnak a gazdálkodásban való általános megerősítésére, érvényesítésére. Önálló minisztérium Krassay László úgy látja, rendkívül fontos lenne az is, hogy a sokszor hamis indokok alapján átszervezett különböző szintű erdészeti egységek a történelmi gyökereket és a mai kor követelményeit figyelembe véve megújuljanak. Az ország területének egyötödét kitevő erdőkkel való gazdálkodás felsőszintű irányítását pedig önálló erdészeti minisztériumnak kellene végezni. Széles látókörű gondolkodás- mód, hatékony szervezet, szakszerű irányítás. E néhány fontos tényező csökkentheti az erdők veszélyeztetettségét. Az erdőmémök szavait azzal lehetne kiegészíteni, hogy más ágazatoknak, például a vízügynek is nagyobb figyelmet kell fordítania zöld szigeteinkre. A szakemberek kívánatosnak tartják a gödöllői térség vízháztartását vizsgáló hidrogeológiai tanulmány elkészítését. Balázs Gusztáv