Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-28 / 23. szám
PEST MEGYEI S2ENTEN0f HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. JANUAR 28., CSÜTÖRTÖK Magyar—szlovák együttműködés Határ — amely összeköt A magyar—szlovák határ közelében húzódó települések szorosabb együttműködését szorgalmazza a Pest Megyei Önkormányzat. In- czédy János, a testület elnöke elmondta, hogy eddig is működtek a spontán gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok a községek között, az emberek rendszeresen átjárnak egymáshoz takarmányért, olcsóbb élelmiszerekért, a gazdaságok kombájnokat kölcsönöznek egymásnak a betakarításhoz. Szlovákia önállósulásával mindezeket a szálakat tovább lehetne erősíteni — vélekedett a közgyűlési elnök. Ipolydamásdon és Leiké seri például újabb határátkelőhelyek nyílhatnak, ott, ahol eddig ünnepnapokon ideiglenes jelleggel egyébként is fel-felnyitották a sorompókat. Az egészségügyben is kínálkozik szorosabb együttműködés. A szlovákiai Ipolyságon alig 20 kilométerre a határtól működik egy kórház, amely a magyar oldalon Kemence és környéke sürgős baleseti betegeit gyorsabban el tudná látni, mint az ide 60 kilométerre fekvő váci kórház. Amennyiben sikerül megállapodni, úgy a gyors ellátás fejében a szlovák oldalról különböző műszeres vizsgálatokra jöhetnének át a betegek a kitűnően felszerelt váci kórházba. E kérdésről már tárgyalnak a kórházak orvosai. Szó van arról is, hogy a magyar oldal regionális vízrendszerét tovább építik, s az Ipoly alatt vezetéken juttatnak ivóvizet a túloldali falvakba. A lévai járás Csemadok szervezetével abban is megállapodott a Pest Megyei Önkormányzat, hogy magyarul beszélő szlovákiai diákok Pest megye középiskoláiba — így a szigetszentmiklósi közgazdasági szakközépiskolába, s a váci gépészeti technikumba — járhatnak kollégistaként. A költségvetésről döntenek Lórévi búcsú Szent Száva és a gyerekek Tervezet helyett kívánságlista Ha alaposan elkésve is, de mégiscsak elkészült a főváros fejlesztési programja — hangsúlyozta Demeter Ervin, a Fővárosi Önkormányzat MDF Képviselőcsoportjának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol még a BKV tervezett tarifarendezéséről szólt. A politikus sajnálatosnak tartotta, hogy a fejlesztési program inkább igénylista, igények halmazának felsorolása, nélkülözve a prioritások megnevezését és sok esetben a realitást. Szét kellene választani világosan a működtetés és a fejlesztés tárgykörét, megnevezve mindenütt a források lehetőségét. Nem vitás, nélkülözhetetlen a hitelek felvétele, a programban vázolt mód azonban politikailag rendkívüli felelősségű. A törlesztések ugyanis már a következő ciklusban történnének, így a mostani, nem kellő konszenzussal meghozott döntések ellehetetleníthetik a következő közgyűlés helyzetét. Súlyosbítja a dolgot, hogy nem történt meg a saját források átfogó számbavétele, nem volt tenderezés és az ellenőrzési rendszer sem működik — mondta a frakcióvezető. Barátságtalan gesztusnak nevezte ugyanakkor, hogy a határozati javaslatot csak órákkal a tájékoztató előtt kapta meg, így nem tudta a frakció sem megtárgyalni. (Folytatása a 3. oldalon) Holnap kilenc órai kezdettel tartja soron következő' ülését Pest megye közgyűlése, amely megvitatja és feltehetően elfogadja Pest megye önkormányzatának 1993. évi költségvetését. A bizottságok már véleményezték a költségvetési tervezetet, kialakították az álláspontokat. A megyei önkormányzat tagjai előterjesztést hallgatnak meg az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet tervezete tárgyában. Erdélyi László főjegyző előterjesztésében rendelettervezetet vitatnak meg Pest megye önkormányzatának szervei és intézményei éves költségvetése elkészítésének és végrehajtásának szabályairól. Érdekes vita várható az ön- kormányzat 1993-as esztendőre tervezett külügyi tevékenységével kapcsolatosan, mert háttérinformációink szerint eddig nem sikerült közös álláspontot kialakítani minden részkérdésben. Vita várható Pest megye önkormányzatának egyes kitüntető díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló rendelettervezet tárgyában is. Módosítani kívánják a közgyűlés gazdasági bizottságának létszámát, és előterjesztés történik a Pest megyei Szervezési és Továbbképzési Központ Kft. alapító okiratának jóváhagyására, illetőleg a felügyelőbizottság tagjainak és könyvvizsgálójának megválasztására. Inczédy János megyei elnök jelentést terjeszt elő a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról. P. J. Szent Száva Búcsú volt tegnap Lóréven, mely egyike a legjelentősebb szerb egyházi ünnepeknek. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy a szerbek első püspöke nemcsak papként, de politikusként is jelentős szerepet töltött be a 13. századi szerb történelemben. Nevéhez fűződik nagyon sok korabeli görögkeleti templom felépítése és egy sor kolostori iskola megnyitása, melyek a szerb szellemiség és függetlenségi törekvések bölcsői voltak. A lórévi búcsú hálaadó misével kezdődött, amit Mártity Miroslav ráckevei ortodox pópa celebrált. Ezt követte a körmenet végig az utcákon, majd újabb szertartásra került sor az iskolában, lévén, hogy Szent Száva a gyerekek védőszentje is. Sajnos, a résztvevők nagytöbbsége kiszorult, nem lehettek részesei a Kolyivó és a hálaadási kalács megszegésének, mely a búcsú fénypontja. Az eseményekről képes riportban számolunk be a holnapi számunkban.-gyéDíjak a Művelődés Szolgálatáért A kultúra vonzásában Magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként kitüntetést kapott Rachow Edward, az erdőkertesi Ady Endre Művelődési Ház műszaki vezetője Hancsovszki János felvétele Andrásfalvy Bertalan az elmúlt két és fél évre visszatekintve értékelte a kultúra munkásainak a tevékenységét, akik az átmenet kényes időszakában hozzásegítették a minisztériumot, hogy teljesítse a nemzet előtt vállalt szolgálatát. A kitüntetettek révén valamennyiük igyekezetét szeretnék megbecsülni. Bíznak további áldozatvállalásukban, annál is inkább, mert a művelődési minisztérium lassan nemcsak a határainkon túl élő magyarság kulturális fel- emelkedését segíti, hanem más népek is hozzájuk fordulnak gondjaikban — mondotta Andrásfalvy Bertalan, a hazánkban tartózkodó észt küldöttséggel folytatott tárgyalásaira utalva. Fekete György államtitkár méltatta a most átadott kitüntetések jelentőségét. Az elmúlt rendszerben a kultúrában tevékenykedő gazdasági szakemberek névtelenségben végezték munkájukat. Ma, a ránk köszönő piacgazdaságban kulcsszerepet töltenek be. Rájuk hárul az intézmények menedzselése, hogy azok vezetői minden energiájukat a művészi munkára fordíthassák. A kultúrához értő, azt szerető gazdálkodók tevékenységét ezért nem lehet eléggé megbecsülni — mondotta. (Folytatása a 3. oldalon) Mert a miénk A rádió kulturális műsorainak közismert szerkesztője egy vele készített interjúban kijelentette: nem szeretné, ha eljönne az az idő, amikor a Fanni hagyományait csak azért kellene előnyben részesítenie a Bovarynéval szemben, mert az egyiknek magyar a szerzője, a másiknak pedig nem. A rádiós kijelentése — amely egyébként teljesen idegen a liberalizmusukra oly sokat adó nemzetek közszolgálati rádió- és televízióadóinak műsorpolitikájától is — mint csepp a tengerben világítja meg azt a gondolkodásmódot, amely, ha kiteljesedik, akkor nemcsak a magyar kultúra, hanem a magyarság napjai is meg- számlálhatókká válnak. Lehetséges — bár ez nem értékmérő —, hogy a mai olvasók többségének ízlésvilágához Flaubert műve közelebb áll, mint Kármán Józsefé. (Más kérdés, hogy az emberek ízlésvilágát mily nagymértékben alakítja a rádió, a televízió.) Nekünk mindezek ellenére mégis Kármán József művét kell előnyben részesítenünk. Több okból is. A Bovarynét a világon mindig tanítani fogják, ha másért nem, azért, mert része az egyetemes kultúrtörténetnek. Már csak azért is, mert egy nagy nép kultúrájához tartozik. Azért, mert az egészséges nemzeti öntudattal és büszkeséggel rendelkező franciák sok pénzt áldoznak arra, hogy a maguk kultúráját, nyelvét terjesz- szék a világban. Más nagy népekhez hasonlóan. Egy olyan kis nemzet, mint a magyar, nem tudja fölvenni velük a versenyt. Ha mi nem őrizzük meg a saját értékeinket, hagyományainkat, akkor azt senki sem fogja helyettünk megtenni. De nemcsak magunk miatt kell vigyáznunk a kultúránkra. Azért is, mert értéket képviselnek. Ha csak egyetlen mű is elvész, az emberiség lesz szegényebb. Ezért is meg kell őriznünk, s más népek kultúrájának megismerése és tisztelete mellett előnyben részesítenünk. S még valamiért, ami ugyanolyan fontos, mint az említettek. Egyszerűen csak azért, mert magyar. Saját gyermekeinket is jobban szeretjük másokénál. Pedig lehet, hogy a másé szebb, okosabb, ügyesebb. Mi mégis a sajátunkat részesítjük előnyben. Egyszerűen csak azért, mert a miénk. Hardi Péter A kormány ma tárgyalja Törvény a bevándorlásról A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és a bevándorlásról szóló törvényjavaslatról hallgat meg többek között előterjesztést a kormány mai ülésén. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a kabinet foglalkozik a munkavédelmi törvényjavaslattal, illetve a Magyar Vöröskeresztről szóló jogszabály tervezetével. A kormány ezen kívül várhatóan módosítja a társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvényhez 1990-ben kiadott rendeletet. A kabinet végül előterjesztést hallgat meg az Idegenforgalmi Világszervezettel (WTO) február 15-én, Budapesten közösen rendezendő nemzetközi szeminárium előkészületeiről. Francia—magyar jogsegélyegyezmény Balsai István Párizsban Megkezdte tárgyalásait a francia fővárosban tegnap Balsai István igazságügyminiszter, aki francia kollégája, Michelle Vauzelle meghívására érkezett Párizsba. A magyar miniszter a francia igazságügy-minisztérium több vezetőjével folytatott megbeszéléseket. Ezeknek témája egyrészt a magyar—francia büntető- és polgári jogi jogsegélyegyezmény helyzete, végrehajtásának eddigi alakulása volt, másrészt annak megvitatása, hogyan alakul a magyar jogrendszer összehangolása az Európai Közösség jogrendszerével. Balsai István délben a francia külügyminisztériumban Georges Kiejman külügyi társminiszterrel találkozott, s vele a két ország kapcsolatának néhány időszerű kérdéséről és más témákról folytatott eszmecserét. Délután látogatást tett Robert Badinternél, az alkotmánytanács — a magyar alkotmánybírósághoz hasonló francia testület — elnökénél.
