Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1993. JANUÁR 4.. HÉTFŐ Norvégia után Japánba pályázik A láb mindig kéznél van A nagykőrösi Bocskai László veterán atléta így vall pályájáról. Közel 72 éves vagyok, sok nehézséggel küzdöttem meg eny- nyi év alatt, de elkeseredettsé­gemben a sport adta vissza önbi­zalmamat, erőt az élet újrakez­déséhez. Szüleim anyagi helyzete a lét­minimum alatt volt, ezért a spor­tolást hasonló sorsú gyerekek között űztem a grundon olyan sportokban, amelyhez nem kel­lett pénz, nem kellettek drága felszerelések. Elsősorban futot­tunk, mert a lábunk mindig kéz­nél volt. De fociztunk is a ma­gunk készítette labdával, úsz­tunk a téglagyár agyaggödré­ben. Már 15 évs voltam, amikor sikerült egy ócska biciklire szert tennem. így már el tudtam men­ni kerékpártúrára a cserkészcsa­pattal. melynek tagja voltam. Télen a csúszkálás és a szán­kózás volt a sportolásunk. Erős, jólfejlett gyerek voltam, ki is vál­tam a többiek közül, de hivatá­Egy korábbi szilveszteri kecskeméti versenyen 10 kilométeren indult Bocskai László sós sportoló nem lettem. Dolgoz­nom kellett, hogy otthon a megél­hetés biztosítva legyen. Mint cserkész és levente megtanultam a lövészetet és sokat versenyez­tem. Országos 5. helyezésem volt a legjob. De a legjobbak kö­zött voltam futásban, kézigránát­dobásban és más atlétikai szám­ban. Mindez inaséveimben tör­tént, ugyanis kitanultam a műkö­szörűs, késes mesterséget, majd bevonultam katonának. Sportolásomnak köszönhető­en jól bírtam a kiképzést, a vak­fegyelmet. A háború zűrjében 24 évesen megnősültem. Ezzel megkezdődött a létfenntartásért való küzdelem. Közben tanul­tam, leérettségiztem, majd a fő­iskolát is elvégeztem és vezető­állásba kerültem. A rendszernél nem tudtam azonosulni, ezért sok atrocitás ért (állásvesztés, alacsonyabb munkakör stb.) Ek­kor is segítségemre volt a sport, amely elkeseredésemből vissza­hozott az életbe. Újra kezdtem a sportlövészetet az MHSZ kereté­ben. Húsz évig edzője is voltam a klubnak. Egy megyei bajnok­ságon huszonéves felnőtt ver­senyzőnk kivált a csapatból, én beálltam 50 évesen és a 3. he­lyet szereztük meg. Nyugdíjba vonulásommal életformám teljesen megválto­zott, több időm maradt a sporto­lásra. Sokat futok, úszom, kerék­pározok. Hat éve tagja vagyok a veterán atlétikai klubnak, a Pest Megyei Veterán Szövetség­nek, a Futapest Klubnak. Rend­szeresen részt veszek a veterán versenyeken. A korcsoportom a 70-74 éves, melyben rendszere­sen a dobogón, többnyire ennek a legfelső' fokán vagyok. Rend­szeresen kell edzenem, mégpe­dig pályán, mely szűkebb ha­zámban Nagykőrösön nincs. Ezért rangosabb verseny előtt Kecskemétre kerékpározok át és a KSC pályán gyűröm a körö­ket, illetve vágtázok, mert ked­venc számaim a 100, 400, 800 méter és az 1500 m-es síkfutás. Általában hetente kétszer fu­tok kilométer körüli távot a tör­teti, kőröstetétleni úton. Szinte minden hét végén részt veszek veterán atlétikai, vagy utcai futó­versenyeken. Az utóbbi nem korcsoportos, itt a fiatalok vi­szik el a pálmát, de nekem ez is egy edzés, az állóképesség fej­lesztésére. Ezen túlmenően jóle­ső érzés ott lenni hétró'I-hétre a sportbarátok között. Öröm szá­momra, hogy le tudom küzdeni az előttem lévő távot, eseten­ként 14-20 km-t is és nem va­gyok utolsó a sok fiatal között. Télen a Toldi iskola sport- csarnokában edzek, készülve a fedettpályás veterán atlétikai versenyekre. De nem marad el az országúti heti futás sem, az útviszonyoktól függően. Akár­csak az úszás Kecskeméten, amely 1000-1500 méter. Utána lazítás a termálban. Mint a Tol­di iskola triatlon szakosztályá­nak tagja, többször vettem részt triatlon versenyen, s az Olim­piai Ötpróbákon. Világversenyeken is indul­tam. A veterán atlétikai Európa- bajnokságon, Veronában 1500 méteren 5. lettem, Norvégiában hatodik. A veterán atlétikai ví- lágbajnokságon az USA-ban ugyancsak 1500 m-en az elő­döntőben 6. voltam. Finnország­ban ugyanezen a távon 10. he­lyezést értem el a döntőben. 1993-ban lesz újra világbajnok­ság, Japánban. A világversenyekre minden esetben szponzori támogatással jutottam el. Nagykőrös polgárai önzetlen támogatással segítettek eljutni Norvégiába az 1992. évi Eb-re. Ezért most itt ismételten hálás köszönetemet fejezem ki, minden támogatónak. Szeret­ném, ha ez a szimpátia irántam megmaradna és továbbra is segí­tenének, hogy eljussak Japánba a vb-re. Magam részéről min­dent megteszek a minél jobb eredmény eléréséért. Számla­szám: 988 Nagykőrösi OTP fiók. Az én példám igazolja, hogy a sport nem csak a fiataloké, nincs korhoz kötve. Ha nem is ér el világsikert, de megnyeri egy életre az egészséget az em­ber. Nekem nem volt soha ko­moly betegségem. Legfeljebb egy kis megfázás, de az is csak egy napig, mert egy jó adag fu­tással kiizzadtam a betegséget és újra jól éreztem magam. So­hasem dohányoztam, nem hi­ányzott. Minden embernek ajánlom: gyógyszer helyett, mozduljon ki a szabadba, próbálja ki önma­gát, mire is képes, milyen tarta­lékai vannak. A heti 2-3 órai edzés (mozgás) megtérül majd, éveket, életet nyer az ember. Bocskai László Keddi edzés Iskolai sakk Dunakeszin, a Széchenyi Álta­lános Iskolában 1993. január 12-én (kedd 16 órától 19 órá­ig, utána minden héten) sakk­edzés lesz. Az újonnan alaku­ló sakkegyesületnek csak 20 éven aluli sakkversenyzők le­hetnek tagjai. Érdeklődni Solymosi László tanár úrnál le­het keddi napokon. Frissek az ütőforgatók Serdülő- és újoncrajt Az asztaliteniszezők évről-év- re a legfrissebbek közé tartoz­nak, már január derekán elkez­dődik náluk az idény. Az egyé­ni viadalok sorát január 17-én a vecsési újonc és serdülő egyéni bajnokság nyitja. Gö­döllőn január 30-án az ifjúsá­gi bajnoki címekért küzdenek a résztvevők, majd január 31 -én ugyancsak Vecsésen tart­ják Pest megye felnőtt bajnok­ságát. Összesen 23 esemény szere­pel a programban, Budaörs, Vecsés és Gödöllő a leggyako­ribb helyszín. Budaörsön no­vember 20-tól hat esemény is lesz a Szikla Kupa viadal mel­lett, a Berki emlékverseny,vala­mint december 12-i zárásként az idősebbek részére kiírt dr. Fodor István emlékverseny. A fiatalokat többek között az újonc és serdülő kupa moz­gósítja. Ez hagyományos ese­mény, akárcsak a május 29—30-i Ipolymenti viadal, amelynek szokásos színhelye Kemence és Bernecebaráti. Az egyéni küzdelmek mel­lett a csapatbajnokság is moz­galmas lesz. A megyei csb pél­dául január 17-én rajtol, s ko­rán kezdenek az NB-s bajnok­ságban játszó együttesek is. Focisták teremben Népszerű a teremfoci, több kör­zetben is terveznek viadalt. A ráckevei körzet január 23-án bonyolítja le versenyét. Az NB Ill-as Dunavarsány, Sziget- szentmiklósi TK és Dömsöd mellett Szigetújfalu, Taksony, Délegyháza, Tököl és Halászte­lek együttesét hívták meg az erőpróbára, a szigetszentmikló- si Csepel Autó csarnokba. A győztes a megyei döntőbe jut. Kína Profiviadal Az ország életére ható reformok a kínai labdarúgásban is jelentkez­nek. December 31. és február 28. között nyolc csapat részvételével megrendezik az első profi labda­rúgó-bajnokságot Kínában. A je­lentés szerint a sportvezetők pro­fesszionális alapra szeretnék he­lyezni a labdarúgást, így remélve a színvonal emelkedését. Párizs—Dakar tizenötödször Idén tizenötödik alkalommmal bonyolítják le a Párizs—Dakar raliviadalt. A január 16-ig tar­tó, 8877 kilométeres versengés­re 64 kocsi, 44 kamion és 46 motorversenyző nevezett. Érde­kesség, hogy első alkalommal tiltották meg a járműveken a dohányáruk és cigarettafélesé­gek reklámozását. Elen a Középcsoportban Gödöllői röplabdázók A szigetszentmiklósi akadályt is fölényes 3-0-ás győzelemmel vették a sötét mezes gödöllői lányok A röplabda női NB II. Közép­csoportjában három Pest me­gyei csapat szerepel. Közü­lük a Gödöllő a legjobb, hi­szen az őszi idényt a második helyen zárta, csupán 2 veresé­get szenvedett el az együttes. A felnőttekkel párhuzamo­san zajlik a juniorbajnokság, s az itt játszó gödöllői csapat ve- retlenül zárta az idényt. Szá­mukra ez a jó szereplés nem szokatlan, hiszen egy évvel ko­rábban is pontveszteség nélkül végeztek az élen. S bár junior elnevezéssel zajlik a küzdelem, a korosztályban szokásos élet­kornak helyett fiatalabbak ját­szanak, általános iskolások. Junior bajnokság NB II nők, Őszi sorrend Középcsoport 1. Gödöllő 6-18-1 12 2. Kalocsai SE 5 1 15- 4 11 3. BHG SE 4 2 12- 8 10 4. Dabasi SE 3 3 10-12 9 5. Sz. SZIM-Vasas 2 4 8-12 8 6. Szigetszentm. 1 5 6-17 7 7. Sz. Color SE -6 3-18 6 Felgyorsított kaucsuklabda Ragasztási tilalom? Az asztalitenisz sportág je­lentős fejlődésen ment ke­resztül az utóbbi években. A kínai hegemóniát a magyar férfi válogatott 1979-ben Phenjanban szakította meg a világbajnokságon, majd a svéd labdazsonglőrök vették át az egyeduralmat. A nők­nél továbbra is jelentős az ázsiai fölény, de a férfiaknál az öreg kontinens játékosai meghatározó szerepet tölte­nek be. A labdamenetek je­lentősen felgyorsultak, az adogatásokat követően csak néhány labdaérintésből áll a játék. A kaucsuklabda ferge­teges sebességgel cikázik a háló fölött, így a néző kap­kodhatja a fejét. A szélvész- gyors ütések meghonosodá­sát számos tecnikai vívmány segítette elő, és ezek között a főszereplő volt az úgyneve­zett „ragasztás” Az ütőborítás mérkőzések előtti friss felragasztása je­lentősen növeli az ütő rugal­masságát, ami a támadójáték­ban erőteljesebb pörgetése­ket és lényegesen gyorsabb ütéseket eredményez. Az új módszer „feltalálása” a szak­emberek szerint a kétszeres világbajnok horvát Dragutin Surbek nevéhez fűződik, aki a nyolcvanas évek elején kí­sérletezett sikeresen a fel­gyorsított ütőborítással. A ragasztás azóta elter­jedt és megszokott „szertar­tásként” hozzátartozik a vi­lág szinte minden éljátékosá­nak mérkőzések előtti felké­szüléséhez. A magyar ver­senyzők éppen úgy élnek a lehetőséggel, mint nagynevű társaik, a svéd Waldner, Presson, vagy Appelgren. A friss ragasztás a magyar asz- taliteniszetők szaknyelvében „csörgetés” néven ismert, mert a mérkőzést megelőző­en felragasztott ütőborítás a labdával való találkozáskor furcsa, csörgő hangot ad. A módszer meghódította a világot, felgyorsította a já­tékot, létjogosultságát azon­ban egészségügyi okokból so­kan megkérdőjelezik. A fel­használt ragasztóból felsza­baduló mérges gázok fejfá­jást, rossz közérzetet, légzési és koncentrációs zavarokat okozhatnak, így a játékosok egészségügyi károsodásához vezethetnek. A Nemzetközi Asztalite­nisz Szövetség (ITTF) érté­kelte az orvosi véleménye­ket, és úgy döntött, hogy 1993. január 1-től megtiltja a versenyek színhelyén törté­nő friss ragasztást. Az ITTF végleges határozata még nem született meg, de a jövő év májusában a Göteborg­ban megrendezésre kerülő vi­lágbajnokságig részleteiben is kidolgozzák a tiltó intézke­dések módozatát. Az ITTF ragasztással kap­csolatos tiltását a csaknem 800 ezer játékost tömörítő Német Asztalitenisz Szövet­ség különösen komolyan ve­szi, és 1993. január 1-től nem engedélyezi a versenyt megelőző 24 órán belül a ká- bítoszerélvezettel is felérő ra­gasztási „procedúrát”. A végső döntés még nem született meg. A tilalommal kapcsolatban Herendji Ivánt, a BVSC férfi asztalite­nisz csapatának Görögor­szágból hazatért új szakosz­tályigazgatóját kérdeztük. Mi a véleménye a döntés­ről? —- Magyar viszonylatban nehéz nyilatkoznom, mert Görögországból nemrégen tértem haza. Edzőként tevé­kenykedtem a hellén főváros­ban, ahol az ifjúsági váloga­tott felékészülését irányítot­tam. A friss ragasztás esetle­ges betiltásáról most hallok először, azt azonban már az ifjúsági Európa-bajnokságon tapasztaltam, hogy a verseny­zőknek külön teremben bizto­sítottak lehetőséget az ütőbo­rítással kapcsolatos elfgolalt- ságokhoz. A versenyteremben nem lehetett ragasztani, ami min­denképpen dicséretes meg­oldás volt a rendezőktől. A művelet valóban kellemet­len szagú gázok felszabadu­lásával jár, és ezek káros hatással lehetnek az egész­ségre. Az ütőborítás ver­seny előtti felragasztását ka­tegorikusan megtiltani véle­ményem szerint mégsem le­het, mert számomra elkép­zelhetetlen, hogyan lehetne ezt ellenőrizni. Azt elkép­zelhetőnek tartom, hogy a jövőben a játékosok külön erre a célra berendezett he­lyen hajtják majd ezt végre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom