Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1993. JANUÁR 4. HÉTFŐ Legkedveltebb a káefté Élénkült a társaságalapítási kedv Terjedőben a magyar tarka!? Kereslet az import termékekre Hazánkban az 1970-es évek elején a tejtermelés igen alacsony szinten állt. Az országban 762 ezer darab tehe­net tartottak nyilván, s az általuk termelt tej alig érte el az 1,7 milliárd litert. Mind sürgetőbbé vált tehát a fajta­átalakítás, a nagy tehenészetek kialakítása. Szakmai vi­ták során célként tűzték ki azt, hogy a gazdaságok tehe­nészetei 10-15 év alatt érjék el a tehenenkénti 5 ezer lite­res termelést Az előző évekhez hasonlóan az év vége közeledtével egy­re több gazdasági társaság alakul — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfris­sebb jelentéséből. Október­ben 1100 új jogi személyisé­gű társaságot alapítottak, no­vemberben számuk 1436-ra emelkedett, s decemberben az előjelek szerint további nö­vekedés várható. A novemberben alakult cégek 85 százaléka új, 15 százalékuk pedig már meglé­vő szervezetből alakult át. A legkedveltebb társasági for­ma továbbra is a korlátolt felelősségű társaság, a céga­lapítók 89 százaléka ezt a formát választotta. Az új cé­gek túlnyomó többsége, 87 százaléka 20 vagy ennél ke­vesebb főt foglalkoztat. A legtöbb novemberben alapí­tott cég (543) kereskedelem­mel, illetve jármű- és köz­szükségleti cikk javítással foglalkozik. Számos ipari te­vékenységet folytató cég jött létre (313) és jelentős (183) az ingatlanügyletek­kel és a gazdasági tevékeny­séget segítő szolgáltatások­kal foglalkozó újonnan ala­kult társaságok száma is. 1992. november végén a KSH összesen 67 431 jogi személyiségű gazdasági szer­vezetet tartott nyilván. Ezek 85 százaléka gazdasági társa­ság, 12 százaléka szövetkezet és 3 százaléka vállalat. A leg­nagyobb arányt, 78 százalé­kot a 20 vagy ennél kevesebb főt alkalmazó cégek képvise­lik, a 300 főnél nagyobb lét­számú szervezetek aránya mindössze 2,9 százalék. A gazdasági társaságok csak­nem 44 százaléka a főváros­ban tevékenykedik. A nem jogi személyiségű szervezetek száma november végén az APEH nyilvántartá­sa szerint közel 70 ezer volt. Közöttük a legnépszerűbb gazdálkodási forma a betéti társaság, az összes szervezet 58 százaléka. Harminc száza­lékuk ingatlanügyletekkel, bérbeadással és gazdasági te­vékenységet segítő szolgálta­tással foglalkozik. Ugyan­csak 30 százalék a kereskede­lemben, valamint a jármű- és közszükségleti cikkek javítá­sa területén működők aránya, 16 százalékuk pedig ipari te­vékenységet folytat. Az APEH-nál nyilvántar­tott egyéni vállalkozók szá­ma november végén közel 600 ezer volt. Ezek 46 száza­léka főfoglalkozásban, 42 százaléka mellékfoglalkozás­ban és 12 százaléka nyugdí­jasként folytat vállalkozói te­vékenységet. A vállalkozók csaknem 40 százaléka kis­iparos, 32,6 százalékuk kis­kereskedő és 27,5 százalék a szellemi szabadfoglalkozá­súak aránya. Az elképzeléseket gyakorlati tettek követték. Magyarország 24 ezer fajtatiszta holstein-fríz üszőt, mintegy 200 tenyészbi­kát, több mint 1 millió adag spermát és 3 ezer embriót im­portált az USA-ból és Kanadá­ból. Az utóbbi tíz-tizenegy év­ben, az úgynevezett nyitott te­nyésztési koncepcióknak meg­felelően a tehenészetek hasz­nálják a német, az izraeli, a holland és új-zélandi geneti­kát is. Ezek együttes eredmé­nyeként ma hazánkban a fajta­tiszta tehenek nagyságrendje meghaladja a 24 ezer darabot, míg a holstein keresztezett te­heneké a 340 ezer darabhoz közelít. A termelésellenőrzött tehénállomány éves termelése eléri a 6 ezer litert. Az utóbbi fél évben mind gyakrabban röppent fel a hír arról, hogy Magyarország egyes körzeteiben, így különö­sen Vas és Zala megyében esetenként tejellátási gondok adódtak. Az üzleteket járva feltűnő az importból szárma­zó tejtermékek, tejporok egy­re nagyobb tömege. Az Euró­pai Közösség országaiból ere­dő joghurtok, sajtok, tejsűrít­mények arra engednek követ­keztemi, hogy a hazai tejter­melésben valóban problémák lehetnek. Másrészt a gomba­módra szaporodó külkereske­delmi joggal rendelkező kft.-k megtalálták az útját-módját an­nak, hogy melyik piacokról tudnak a kecsegtető haszon re­ményében választékos és mi­nőségi árut beszerezni. Ehhez természetesen kell egy olyan fizetőképes fogyasztói réteg is, amelyik képes megfizetni a tejtermékek borsos árát. Pest megye közös gazdasá­gainak tehenészetei, vala­mint a kistermelők egy szűk köre évtizedeken át bizton­sággal tudták ellátni a régiót tejjel, sőt jutott jócskán eb­ből az egészséges élelmiszer­ből a fővárosnak is. Vajon mi a helyzet napja­inkban? — tettük fel a kér­dést Juhász László, megyei főállattenyésztőnek, aki az FM Pest megyei Földműve­lésügyi Hivatalában dolgozik. — Egyik évről a másikra 50 millió hektoliterrel csök­kent megyénkben a tejterme­lés. Ebben közrejátszott a drasztikusan megritkított te­hénállomány, az állatok visz- szafogott takarmányozása, a táptakarmányok szűkössége. Ez utóbbiak éreztetik hatásu­kat a tej minőségében is. — Melyik tehénfajta a le­gelterjedtebb nálunk? — Kétségtelenül a holste- in-fríz a „menő” tejelő tehén, de szerencsére nagy az érdek­lődés a jóhírű, s egykoron kedvelt magyar tarka tehe­nek iránt is. A kocséri Petőfi Termelőszövetkezetben talál­ható egy közel 300 darabos törzstenyészet, ahonnan mind több kisgazdálkodó vá­sárol magyar tarkát. — Hírlik nem olcsó a ma­gyar tarka üsző... — Legfrissebb értesüléseim szerint egy szép példány ára el­éri az 50 ezer forintot is, de leg­alább fajtatiszta és egészsége­sen kezelt állathoz jut az, aki ilyet vásárol. A magyar tarka tehenek tejének zsírtartalma szintén imponáló, hiszen 3,3-3,5 százalék között mozog. — Takarmányozási gon­dok mellett milyen egyéb té­nyezők nehezítik a mennyisé­gi tejtermelést? — Évente, sajnos, minden harmadik, még úgymond java­korabeli tehenet a vágóhidak­ra juttatják. Ez oda vezet, hogy jelentősen csökken azok­nak a gazdaságoknak és gaz­dálkodóknak a száma, akik fantáziát, mitöbb, hasznot lát­nak az állattartásban. Ezért a megye lakosságát is éppen elég lesz a jövőben tejjel ellát­ni, s így régiónkból a főváros­nak kevés tejtermék juthat. Gyócsi László Korlátozások után Európai belső piac A nyugat-európai határokról eltűnő „Vám” feliratú táblá­kat 1993 Svejkje a Süddeuts­che Zeitung karikatúráján egy talicskán Csehország és Szlovákia határára tolja: a müncheni lap ezzel érzékel­tette, hogy miközben Közép- Európában új határt létesíte­nek, Nyugat-Európában, az Európai Közösségen belül, múlt péntek nulla órától aka­dálytalan a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke áramlása... vagy csak­nem az. Klaus Kinké! német kül­ügyminiszter még csütörtö­kön úgy fogalmazott, hogy a legkevesebb 340 millió em­bert felölelő belső piac meg­teremtésével az Európai Kö­zösség történelmi célt ért el, a jövőben a korlátozások Körbe-idegesítő A váci panaszosok nem emlékeznek pontosan, mikor is volt az eset. A múlt év szeptemberében, vagy októberében? Elő kéne keresni a telefonszámlát odahaza. Ám mondják, nem is az időpont a lényeg, hanem az eljárás módja. A hónap 27. napján érkezett a telefonszámla, aminek 28-a volt a kifizetési határideje. Ez bizony rövid idő, a mai világ­ban, s nem mindenki tud ilyen gyorsan intézkedni. Szóltak is miatta, s a távközlési üzemnél ígérték, módosítják a határ­időt. Mégis felszólítás érkezett, hogy amennyiben nem fizet­nek, kikapcsolják a készüléket. Hogy tehetnek ilyet? —kérde­zik a panaszosok. Az ügyben egyszer már nyilatkozott a váci központ illeté­kese. Akinek elmondom, erre emlékeztet, ő maga hozzá uta­sít, nem akar nélküli nyilatkozni, de szerinte az eset szeptem­berben volt. Közben megtudom: Egy úgynevezett betéti társaság okoz­ta a galibát, amelyet valahol Budapesten híztak meg a szám­lák kézbesítésével. Volt, ahol későn kézbesítették, máshol meg másfél hónapig egyáltalán nem. Ez okozta a zavart, mi­nek következtében fel is bontották a szerződést. Újabban idő­ben, rendesen érkeznek a számlák. Kevésbé viszont a befize­tések. A MATAV-nak is sok az úgynevezett kintlevősége. A cégek közül is több rendszertelenül fizet. Körbe idegesítjük egymást? Én nem folytatom. Nem kérek újabb nyilatkozatot. K. T. I. megszűnéséből adódó esé­lyek kihasználásán van a hangsúly. A németek számára a bel­ső piac léte péntektől azon is lemérhető, hogy 14-ről 15 százalékra emelték a többle­tértékadót. Árszínvonalban továbbra is vannak eltérések az Euró­pai Közösség országai kö­zött. A személyi használatra vásárolt árukat gyakorlatilag akadálytalanul lehet behozni, bár alkoholra és dohányne- műekre bizonyos felső hatá­rokat megállapítottak: 800 darab cigaretta, 400 szivar­ka, 200 szivar, tíz liter ége­tett szesz, 110 liter sör, ki­lencven liter bor. Kinek jár több arany? Aranyos vita borzolta a kedé­lyeket Csehszlovákiában alig pár órával a szövetségi állam felbomlása előtt. A civakodás oka 7,5 tonna arany. A szlovák oldal egyértelmű­en úgy fogalmaz, hogy az övé. A csehek szerint viszont a „sú­lyos terhet” fel kell osztani a két önállóvá váló köztársaság között. Igazukat a szlovákok azzal támasztják alá, hogy a vitatott aranyat szlovák állampolgárok adományozták saját kormá­nyuknak az 1939-től 1944-ig terjedő időszakban, amikor Szlovákia önálló államiságot él­vezett. A csehek viszont úgy látják, hogy a 7,5 tonna arany a cseh­szlovák központi bank 105 ton­na aranyának a része. Megnyílt a Pálmakert Cegléden, a szórakozni vágyó fiatalok mediterrán hangulatú környezetben búcsúztathatták az óévet. A régi Kossuth szálló alatti étterem teljesen átalakítva, látvá­nyosan berendezve várja a vendégeket, esténként pedig disco helyszíne lesz a Pálmakert Erdó'si Ágnes felvétele AZ AGRÁRPIAC Rendtar­tást Koordináló Bizottság az exportpiacok megtartása ér­dekében 13 ezer 500 tonna csontoshús egyenértékének megfelelő sertéshús importjá­nak engedélyezéséről dön­tött, méghozzá az állategész- ségügyileg nem tiltott terüle­tekről. VEGYES VÁLLALATOK alapítását tervezi Oroszor­szágban a Videoton. E vállal­kozásokhoz a magyar válla­lat főként szakértői segítség­gel, alaptechnológiával és al­katrészekkel járul hozzá. A BARCLAYS BANK New York-i export finanszírozási csoportja 126 millió dolláros hitelt nyújt a Maiévnek két darab Boeing 767—200 ER típusú gép vásárlásához. AZ ÉV ELEJÉN, január 17. és 24. között Washingtonban tárgyalnak a magyar és a vi­lágbanki szakemberek, hogy végleges formába öntsék a hazai társadalombiztosítási rendszer reformjára vonatko­zó világbanki programot. ELÉRTE a csődhullám a nyergesújfalui Magyar Visco- sagyárat. Az ország egyetlen ilyen jellegű vegyipari válla­lata bejelentette fizetésképte­lenségét. A gyár vezetői bíz­nak abban, hogy amennyi­ben a csődeljárás során sike­rül megegyezniük a hitele­zőkkel, köztük a bankokkal, akkor viszonylag rövid idő alatt túljutnak a gondokon. AZ OPEC elnöke támogatja azt a december elején tett irá­ni javaslatot, hogy a kőolaj világpiaci árának emelése ér­dekében a szervezet tagjai két százalékkal szállítsák le termelési kvótáikat. FRANCIAORSZÁG javasol­ja, hogy az Európai Közös­ség kössön megállapodást a közép- és kelet-európai orszá­gokkal a dunai hajózásról, az egyenlő elbírálás megvalósí­tásáról. A hajózás szabadsá­gát a Dunán nemzetközi egyezmények biztosítják, de a folyómenti Németország a párizsi álláspont szerint jelen­leg előnyöket élvez más EK- tagországokhoz képest. A FRANCIA tőkének érde­mes lenne bekapcsolódni a magyar főváros lakótelepei­nek felújításába. Ehhez azon­ban meg kell oldani a külön­böző jogi és egyéb kérdése­ket. Erre a következtetésre ju­tott a Club 89’ a gaulleista beállítottságú jelentős politi­kai csoport Magyarországon járt küldöttsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom