Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

8 PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. JANUAR 14., CSÜTÖRTÖK Kulturális értékeinkről Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgy Erdély dél­keleti része egyik legrégibb te­lepülése. Nevét 1322-ben ok­mány említi. 1461 óta város. 1520 óta vásártartó jogú. Vásá­rai a középkorban messze föl­dön híresek voltak: azon a té­ren tartották akkor is, ahol — az anyag megsokszorozó­dott, égetővé vált az önálló haj­lék, melynek tervezésével Kós Károly műépítészt bízták meg 1910-ben. O a korszerű múze­um igényeit igyekezett össze­hangolni a vidék népi építésze­te stíluselemeivel. Kós Károly tervrajza a Székely Nemzeti Múzeumhoz (1911) most. Református erődtemplo­ma a 16, században épült. 1690-től középiskolája volt. Ebből fejlődött id a Mikó-kollé- gium: kétemeletes épülete a Fő téren áll. Itt látható az egy­kori megyeháza: 1832-ben épült klasszicista stílusban. Homlokzatán Háromszék cí­mere látható. Falán emléktáb­la: a magyar szabadságharc idején az épületben székelt Há­romszék Honvédelmi Bizott­mánya. Itt hangzottak el Gá­bor Áron szállóigévé vált sza­vai: „Lészen ágyú!” 1948 óta állandó magyar színtársulata van. Nagy múltú múzeuma, a sep­siszentgyörgyi Megyei (eredeti nevén Székely Nemzeti) Múze­um 1879-ben létesült. Alapját imecsfalvi kastélyában özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília vetette meg, aki házita­nítója: Vasady Nagy Gyula se­gítségével hozta létre a három­széki Cserey Múzeumot és a 8779 tárgyból álló régiséggyűj­teményét a székely népnek ado­mányozta. A megtisztelő fel­adatot, hogy az intézménynek székhelyet biztosítson, Sepsi­szentgyörgy város kapta. A gyűjteményt ideiglenesen a Mi- kó-kollégiumban helyezték el. Mivel — részint a tudományos kutatómunka eredményeként A monumentális épület 1911—42 között épült fel. Ka­puit a nagyközönség számára, a közelgő világháború miatt, csak 1920-ban nyitotta: könyv­tári és levéltári, régészeti és éremtani. néprajzi, képzőművé­szeti és természetrajzi osztálya­ival. A gyűjteménygondozói, kiállításrendezői munkássága eredményeként a tárgyak szá­ma évről évre emelkedett. 1929-ben 70 ezer, 1979-ben pedig 190 ezer volt. Az 56 ezer kötetes könyvtára a szé- kelységre vonatkozó okirat­gyűjteménye is gazdag. Sajnos a második világháború alatt pó­tolhatatlan veszteség is érte a múzeumot. Gyűjteménye le­gértékesebb részét akarták megmenteni; a ládákba csoma­golt anyagot azonban vasúti szállítás közben bombatalálat semmisítette meg. Hogy a há­ború után hamarosan újjáéledt e nagymúltú művelődési intéz­mény, az elsősorban Szabédi László (1907—1959), a kiváló költő, irodalomtörténész, nyel­vész érdeme, aki 1947-ig volt a múzeum igazgatója. (Szabé­di 1947-től a kolozsvári Bo­lyai Egyetem esztétika tanára, s 1959 áprilisában a magyar egyetem elsorvasztása elleni tiltakozásul öngyilkos lett. Azóta a múzeum nevéből is tö­rölték a „Székely Nemzeti” megkülönböztető minőséget.) Háromszék az ország több vidékével tartott fenn gazdasá­gi és kereskedelmi kapcsola­tot. Kézdivásárhely és Bereck kézművesei az ojtozi szoroson át cserekereskedelmet folytat­tak Moldova csángó lakosságá­val is. A múzeum népművészeti anyaga a különböző korok gaz­dasági, társadalmi és kulturális viszonyait tükrözve alakult. A különböző népművészeti alko­tások igen változatosak, de az etnográfiai övezetek kölcsön­hatására mégis egységesek. A népviselet legjelentősebb alko­tásait házilag készítették. A díszítő fafaragás jellegze­tes terméke itt a híres galamb- dúcos székely kapu, valamint a rendkívül fantáziadús fara­gott, festett oszlopok is, ame­lyek a sírkereszteket helyettesí­tették. A fatárgyak másik csoportja a faragott, festett népi bútorok: a tulipánnal díszített, magya­ros „hozományos ládák”, az asztalok, fogasok, sarokpol­cok, ágyfejek, lócák. Látványo­sak a mezőkre osztott mennye­zetfestmények. A szőttesek és a varrotta- sok, akár díszítésre, akár hasz­nálatra készültek, egyaránt az itteni parasztasszonyok nagy hozzáértéséről és képzelőerejé­ről tanúskodnak. Az intézményhez egész mú­zeumi hálózat tartozik: 1969-ben nyitották meg a kis­bacon! Benedek elek Emlékhá­zai és a kézdivásárhelyi Céh­történeti Múzeumot; 1979-ben a kovásznai állandó képtárat, stb. A sepsiszentgyörgyi múze­um -— a diktatúra bukása után — elhatározta a város építésze­ti emlékei számbavételét és közlését azzal a céllal, hogy a város népi és polgári építésze­tének jellegzetes alkotásait megörökítse. A rajzok elkészí­tésére Varga Nándor Lajos grafikusművészt, a város ala­pos ismerőjét, a múzeum régi barátját kérték fel. Él tehát a székely múzeum, ami nem csu­pán az erdélyi magyarság élete­rejére vall. Dr. Domonkos János Bemutató a Kolibri Színházban A Kolibri Színház Simon Magda: Váradi harangok című monodrámájával emlé­kezik meg a budapesti gettó felszabadulásának 48. évfor­dulójáról. A darab előadója Simonfi Amália színmű­vész, a rendező Bogner Jó­zsef. A január 18-ai bemuta­tót követően a drámát más­nap, valamint január 27-én is előadják. A koncentrációs táborok poklát bemutató dráma ős­bemutatóját 1987-ben Nagy­váradon tartották, Meleg Vilmos rendezésében, ugyancsak Simonfi Amália előadásában.­Meghalt Táncsics Mária színművésznő Táncsics Mária színművész- nő hosszú szenvedés után 1993. január 3-án elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúzta­tása február 1-jén, 9 órakor a Rákoskeresztúri Újközte­mető ravatalozójában lesz. Táncsics Mária 1930-ban született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola el­végzése után a Nemzeti Színházhoz került. Dolgo­zott — többek között — a pécsi, a szolnoki és a győri színháznál. 1964-től 1985-ig az Állami Déryné Színház társulatához tarto­zott. Filmes szerepeket is kapott. Ő volt A Magyar Te­levízió első bemondónője. Gödöllőnek is lesz néptáncegyiittese Népit, de művészi szinten (Folytatás az I. oldalról) Most — tavaly ősztől — a mű­velődési központ folklór előadó­ja. De hogyan történik, hogy va­lakinek az élete összeforr a nép­művészettel, a néptánccal? Erre kerestem a választ, mikor beszél­getésre kértem Iglói Évát. — Pedagógus vagyok — mondja. — Magyar—orosz sza­kos tanári diplomám van, tizen­kilenc évig tanítottam. Pest me­gyében, Erdőkertesen telt a gye­rekkorom, különböző Pest me­gyei községekben dolgoztam ké­pesítés nélküli pedagógusként, és közben elvégeztem a szegedi Tanárképző Főiskola levelező ta­gozatát. — És a tánc? Mikor kezdett táncolni? Visszajöttem Pest megyébe — Az általános iskolában hol balettet, hol mást táncoltam. Gimnáziumba Pestre jártam, de közben Erdőkertesen benne vol­tam a népitánc és színjátszócso­portban is. A 60-as években na­gyon erősek voltak az amatőr művészeti mozgalmak. Erdőker­tesen olyan életáölyt, mely egye­nesen vitt a népművelő pálya felé. Érettségi után az Építők Vadrózsák együttesében táncol­tam, és már tanítottam is táncot. A férjem agrármérnök volt. Őt helyezték a Somogy megyei Nagyberkibe, és én mentem ve­le. Nagyberkiből Kaposvárra a Somogy táncegyüttesbe jártam táncolni. A nagy közösségi élet tói tanfolyamot. A jövés-mené­sek, keresgélések e miatt a pálya miatt is vannak az életemben. A tánc miatt el kellett menni estén­ként, el kellett menni táborba. Hívogattak ide-oda táncot taníta­ni. — Bagra mikor, hogyan ke­rült? —Felkeresett Bagról egy kül­döttség, hogy nem mennék-e el hozzájuk kultúrházigazgatónak. Akkor, 1982-ben a 6000 forin­tos fizetés, amit ígértek, nekem nagy pénz volt. A felajánlott vi­lágos lakás is vonzott, hiszen ad­dig nem túl egészséges lakások­ban laktam. Népszokások művészi szinten —A Muharay Elemér népi együttes létezett már akkor? — Igen, csak nem volt gazdá­ja, ezért nem is emelkedett ki az átlagból. Az utóbbi tíz évben lett olyanná, hogy megvalósít­hatja Muharay Elemér elvét, a falusi népszokások művészi szín­vonalon való színpadra kerülését. — Hogyan, milyen elképzelé­sekkel látott munkához Bagón? —Évekre előre gondolkod­tam. Fontosnak tartottam, hogy legyen gyermek- és ifjúsági együttes is a népiegyüttes és az asszonykórus mellett. Hogy le­gyen utánpótlás. Zenekart is lét­re kellett hozni. És fontosnak tar­tottam, hogy nagyon jók le­gyünk. Ha odamegyünk valaho­vá fellépni, a legjobbak között legyünk — vagy ne menjünk is jó, hogy a gyerek látja a visel­kedési formát a felnőttektől. Lát­ja, hogyan teremtenek jó hangu­latot, hogyan mulatnak. — Az, hogy Gödöllőn vállalt munkát, milyen változást jelent az életében? — A kultúrházigazgatásról mondtam le Bagón, az együttes­sel folytatom a munkát. A gödöl­lői megbízatás azt jelenti, lehető­séget kaptam rá, hogy ezentúl csak folklórral foglalkozzam. Szeptembertől gondoltam, hogy munkához látok Gödöllőn, no­vember lett belőle. Szalagavató népitánccal... Tapasztalnom kellett, hogy nem mindenkinek örömére találták ki, hogy Gödöllőn is legyen nép­táncegyüttes. A művelődési köz­pontban viszont mindent meg­kaptam, amire szükségem lehet. Termet, technikát. Szeretetett Azt akarom, hogy fél éven belül eredményt tudjak felmutatni a most alakuló gyerekegyüttessel. Ősztől majd ifjúsági néptánc­együttest is szeretnék szervezni, de már most is járnak hozzám olyanok, akik a gimnáziumi sza­lagavatóra készülnek népitánc­cal. — Ha jelentkezik valaki a né­pitáncegyüttesbe, hogyan dönti el, hogy odavaló-e, tehetséges-e? — Mindenki odavaló, legfel­jebb nem az első sorban fog tán­colni, de a produkcióban min­denkinek lehet valamilyen he­lye. Ezért is nem veszek át kész oda vezetett, hogy elváltunk. 75-ben visszajöttem Pest megyé­be, hogy legalább a szüléimhez közel legyek. Hét évig Zsámbo- kon tanítottam, gyerektánccso- portot vezettem, amiért kitünte­tést is kaptam. Elvégeztem a gyermektáncoktatói tanfolya­mot, a B kategóriás néptáncokta­A bagi együttes oda. Még a gyerekegyüttesünk is mindig aranyminősítést ka­pott. Rá kellett venni az embere­ket, hogy rendszeresen dolgozza­nak, hogy esténként eljöjjenek próbálni, elérni, hogy érezzék: értelme van. Ma százharminc tagú az együttes Bagón. Hogy több generáció van együtt, arra koreográfiákat, hanem a csopor­tomhoz alakítom a táncot. Térki­alakítással, gondolva rá, hogy ki-ki a számára megfelelő fel­adatot kapjon, el lehet érni, hogy úgy tűnjön, mintha na­gyon tudnának táncolni. Nádudvari Anna „Budapest”-koncert Párizsban Budapest címmel rendeztek ka­marakoncertet kedden este a pá­rizsi Bastille Opera amfiteátru­mában. A színház zenekarának tagjaiból alakult kamaraegyüt­tes rendszeresen tart hangverse­nyeket egy-egy ország zeneszer­zőinek műveiből. A kedd esti műsorban Dohnányi Ernő egy szextettje, valamint Bartók Béla két jelentős műve, a Kontrasz­tok, illetve a két zongorára és ütőhangszerekre írt szonáta sze­repelt. Kolozsvári Erkel-eló'adások Gyulán Az Erkel-évforduló alkalmából a száz éve elhunyt, gyulai születésű nagy ro­mantikus zeneszerző két művét is elő­adja a kolozsvári magyar operatársu­lat a Gyulai Várszínház idei, harmin­cadik évadjában. A Brankovics Györ­gyöt június 20—21-én, a Bánk bán-1 június 23—24-én játssza Gyulán a ko­lozsvári opera, s a tervek szerint méj egy kolozsvári produkciót is láthat a közönség a Kőrös-parti színházban június 26-án mutatkozik be az önállc kolozsvári balett. A kolozsvári ma gyár opera egyébként vállalta, hog; Erkel Ferenc valamennyi művét elő adja Gyulán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom