Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
8 PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. JANUAR 14., CSÜTÖRTÖK Kulturális értékeinkről Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgy Erdély délkeleti része egyik legrégibb települése. Nevét 1322-ben okmány említi. 1461 óta város. 1520 óta vásártartó jogú. Vásárai a középkorban messze földön híresek voltak: azon a téren tartották akkor is, ahol — az anyag megsokszorozódott, égetővé vált az önálló hajlék, melynek tervezésével Kós Károly műépítészt bízták meg 1910-ben. O a korszerű múzeum igényeit igyekezett összehangolni a vidék népi építészete stíluselemeivel. Kós Károly tervrajza a Székely Nemzeti Múzeumhoz (1911) most. Református erődtemploma a 16, században épült. 1690-től középiskolája volt. Ebből fejlődött id a Mikó-kollé- gium: kétemeletes épülete a Fő téren áll. Itt látható az egykori megyeháza: 1832-ben épült klasszicista stílusban. Homlokzatán Háromszék címere látható. Falán emléktábla: a magyar szabadságharc idején az épületben székelt Háromszék Honvédelmi Bizottmánya. Itt hangzottak el Gábor Áron szállóigévé vált szavai: „Lészen ágyú!” 1948 óta állandó magyar színtársulata van. Nagy múltú múzeuma, a sepsiszentgyörgyi Megyei (eredeti nevén Székely Nemzeti) Múzeum 1879-ben létesült. Alapját imecsfalvi kastélyában özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília vetette meg, aki házitanítója: Vasady Nagy Gyula segítségével hozta létre a háromszéki Cserey Múzeumot és a 8779 tárgyból álló régiséggyűjteményét a székely népnek adományozta. A megtisztelő feladatot, hogy az intézménynek székhelyet biztosítson, Sepsiszentgyörgy város kapta. A gyűjteményt ideiglenesen a Mi- kó-kollégiumban helyezték el. Mivel — részint a tudományos kutatómunka eredményeként A monumentális épület 1911—42 között épült fel. Kapuit a nagyközönség számára, a közelgő világháború miatt, csak 1920-ban nyitotta: könyvtári és levéltári, régészeti és éremtani. néprajzi, képzőművészeti és természetrajzi osztályaival. A gyűjteménygondozói, kiállításrendezői munkássága eredményeként a tárgyak száma évről évre emelkedett. 1929-ben 70 ezer, 1979-ben pedig 190 ezer volt. Az 56 ezer kötetes könyvtára a szé- kelységre vonatkozó okiratgyűjteménye is gazdag. Sajnos a második világháború alatt pótolhatatlan veszteség is érte a múzeumot. Gyűjteménye legértékesebb részét akarták megmenteni; a ládákba csomagolt anyagot azonban vasúti szállítás közben bombatalálat semmisítette meg. Hogy a háború után hamarosan újjáéledt e nagymúltú művelődési intézmény, az elsősorban Szabédi László (1907—1959), a kiváló költő, irodalomtörténész, nyelvész érdeme, aki 1947-ig volt a múzeum igazgatója. (Szabédi 1947-től a kolozsvári Bolyai Egyetem esztétika tanára, s 1959 áprilisában a magyar egyetem elsorvasztása elleni tiltakozásul öngyilkos lett. Azóta a múzeum nevéből is törölték a „Székely Nemzeti” megkülönböztető minőséget.) Háromszék az ország több vidékével tartott fenn gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot. Kézdivásárhely és Bereck kézművesei az ojtozi szoroson át cserekereskedelmet folytattak Moldova csángó lakosságával is. A múzeum népművészeti anyaga a különböző korok gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyait tükrözve alakult. A különböző népművészeti alkotások igen változatosak, de az etnográfiai övezetek kölcsönhatására mégis egységesek. A népviselet legjelentősebb alkotásait házilag készítették. A díszítő fafaragás jellegzetes terméke itt a híres galamb- dúcos székely kapu, valamint a rendkívül fantáziadús faragott, festett oszlopok is, amelyek a sírkereszteket helyettesítették. A fatárgyak másik csoportja a faragott, festett népi bútorok: a tulipánnal díszített, magyaros „hozományos ládák”, az asztalok, fogasok, sarokpolcok, ágyfejek, lócák. Látványosak a mezőkre osztott mennyezetfestmények. A szőttesek és a varrotta- sok, akár díszítésre, akár használatra készültek, egyaránt az itteni parasztasszonyok nagy hozzáértéséről és képzelőerejéről tanúskodnak. Az intézményhez egész múzeumi hálózat tartozik: 1969-ben nyitották meg a kisbacon! Benedek elek Emlékházai és a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumot; 1979-ben a kovásznai állandó képtárat, stb. A sepsiszentgyörgyi múzeum -— a diktatúra bukása után — elhatározta a város építészeti emlékei számbavételét és közlését azzal a céllal, hogy a város népi és polgári építészetének jellegzetes alkotásait megörökítse. A rajzok elkészítésére Varga Nándor Lajos grafikusművészt, a város alapos ismerőjét, a múzeum régi barátját kérték fel. Él tehát a székely múzeum, ami nem csupán az erdélyi magyarság életerejére vall. Dr. Domonkos János Bemutató a Kolibri Színházban A Kolibri Színház Simon Magda: Váradi harangok című monodrámájával emlékezik meg a budapesti gettó felszabadulásának 48. évfordulójáról. A darab előadója Simonfi Amália színművész, a rendező Bogner József. A január 18-ai bemutatót követően a drámát másnap, valamint január 27-én is előadják. A koncentrációs táborok poklát bemutató dráma ősbemutatóját 1987-ben Nagyváradon tartották, Meleg Vilmos rendezésében, ugyancsak Simonfi Amália előadásában.Meghalt Táncsics Mária színművésznő Táncsics Mária színművész- nő hosszú szenvedés után 1993. január 3-án elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása február 1-jén, 9 órakor a Rákoskeresztúri Újköztemető ravatalozójában lesz. Táncsics Mária 1930-ban született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Nemzeti Színházhoz került. Dolgozott — többek között — a pécsi, a szolnoki és a győri színháznál. 1964-től 1985-ig az Állami Déryné Színház társulatához tartozott. Filmes szerepeket is kapott. Ő volt A Magyar Televízió első bemondónője. Gödöllőnek is lesz néptáncegyiittese Népit, de művészi szinten (Folytatás az I. oldalról) Most — tavaly ősztől — a művelődési központ folklór előadója. De hogyan történik, hogy valakinek az élete összeforr a népművészettel, a néptánccal? Erre kerestem a választ, mikor beszélgetésre kértem Iglói Évát. — Pedagógus vagyok — mondja. — Magyar—orosz szakos tanári diplomám van, tizenkilenc évig tanítottam. Pest megyében, Erdőkertesen telt a gyerekkorom, különböző Pest megyei községekben dolgoztam képesítés nélküli pedagógusként, és közben elvégeztem a szegedi Tanárképző Főiskola levelező tagozatát. — És a tánc? Mikor kezdett táncolni? Visszajöttem Pest megyébe — Az általános iskolában hol balettet, hol mást táncoltam. Gimnáziumba Pestre jártam, de közben Erdőkertesen benne voltam a népitánc és színjátszócsoportban is. A 60-as években nagyon erősek voltak az amatőr művészeti mozgalmak. Erdőkertesen olyan életáölyt, mely egyenesen vitt a népművelő pálya felé. Érettségi után az Építők Vadrózsák együttesében táncoltam, és már tanítottam is táncot. A férjem agrármérnök volt. Őt helyezték a Somogy megyei Nagyberkibe, és én mentem vele. Nagyberkiből Kaposvárra a Somogy táncegyüttesbe jártam táncolni. A nagy közösségi élet tói tanfolyamot. A jövés-menések, keresgélések e miatt a pálya miatt is vannak az életemben. A tánc miatt el kellett menni esténként, el kellett menni táborba. Hívogattak ide-oda táncot tanítani. — Bagra mikor, hogyan került? —Felkeresett Bagról egy küldöttség, hogy nem mennék-e el hozzájuk kultúrházigazgatónak. Akkor, 1982-ben a 6000 forintos fizetés, amit ígértek, nekem nagy pénz volt. A felajánlott világos lakás is vonzott, hiszen addig nem túl egészséges lakásokban laktam. Népszokások művészi szinten —A Muharay Elemér népi együttes létezett már akkor? — Igen, csak nem volt gazdája, ezért nem is emelkedett ki az átlagból. Az utóbbi tíz évben lett olyanná, hogy megvalósíthatja Muharay Elemér elvét, a falusi népszokások művészi színvonalon való színpadra kerülését. — Hogyan, milyen elképzelésekkel látott munkához Bagón? —Évekre előre gondolkodtam. Fontosnak tartottam, hogy legyen gyermek- és ifjúsági együttes is a népiegyüttes és az asszonykórus mellett. Hogy legyen utánpótlás. Zenekart is létre kellett hozni. És fontosnak tartottam, hogy nagyon jók legyünk. Ha odamegyünk valahová fellépni, a legjobbak között legyünk — vagy ne menjünk is jó, hogy a gyerek látja a viselkedési formát a felnőttektől. Látja, hogyan teremtenek jó hangulatot, hogyan mulatnak. — Az, hogy Gödöllőn vállalt munkát, milyen változást jelent az életében? — A kultúrházigazgatásról mondtam le Bagón, az együttessel folytatom a munkát. A gödöllői megbízatás azt jelenti, lehetőséget kaptam rá, hogy ezentúl csak folklórral foglalkozzam. Szeptembertől gondoltam, hogy munkához látok Gödöllőn, november lett belőle. Szalagavató népitánccal... Tapasztalnom kellett, hogy nem mindenkinek örömére találták ki, hogy Gödöllőn is legyen néptáncegyüttes. A művelődési központban viszont mindent megkaptam, amire szükségem lehet. Termet, technikát. Szeretetett Azt akarom, hogy fél éven belül eredményt tudjak felmutatni a most alakuló gyerekegyüttessel. Ősztől majd ifjúsági néptáncegyüttest is szeretnék szervezni, de már most is járnak hozzám olyanok, akik a gimnáziumi szalagavatóra készülnek népitánccal. — Ha jelentkezik valaki a népitáncegyüttesbe, hogyan dönti el, hogy odavaló-e, tehetséges-e? — Mindenki odavaló, legfeljebb nem az első sorban fog táncolni, de a produkcióban mindenkinek lehet valamilyen helye. Ezért is nem veszek át kész oda vezetett, hogy elváltunk. 75-ben visszajöttem Pest megyébe, hogy legalább a szüléimhez közel legyek. Hét évig Zsámbo- kon tanítottam, gyerektánccso- portot vezettem, amiért kitüntetést is kaptam. Elvégeztem a gyermektáncoktatói tanfolyamot, a B kategóriás néptáncoktaA bagi együttes oda. Még a gyerekegyüttesünk is mindig aranyminősítést kapott. Rá kellett venni az embereket, hogy rendszeresen dolgozzanak, hogy esténként eljöjjenek próbálni, elérni, hogy érezzék: értelme van. Ma százharminc tagú az együttes Bagón. Hogy több generáció van együtt, arra koreográfiákat, hanem a csoportomhoz alakítom a táncot. Térkialakítással, gondolva rá, hogy ki-ki a számára megfelelő feladatot kapjon, el lehet érni, hogy úgy tűnjön, mintha nagyon tudnának táncolni. Nádudvari Anna „Budapest”-koncert Párizsban Budapest címmel rendeztek kamarakoncertet kedden este a párizsi Bastille Opera amfiteátrumában. A színház zenekarának tagjaiból alakult kamaraegyüttes rendszeresen tart hangversenyeket egy-egy ország zeneszerzőinek műveiből. A kedd esti műsorban Dohnányi Ernő egy szextettje, valamint Bartók Béla két jelentős műve, a Kontrasztok, illetve a két zongorára és ütőhangszerekre írt szonáta szerepelt. Kolozsvári Erkel-eló'adások Gyulán Az Erkel-évforduló alkalmából a száz éve elhunyt, gyulai születésű nagy romantikus zeneszerző két művét is előadja a kolozsvári magyar operatársulat a Gyulai Várszínház idei, harmincadik évadjában. A Brankovics Györgyöt június 20—21-én, a Bánk bán-1 június 23—24-én játssza Gyulán a kolozsvári opera, s a tervek szerint méj egy kolozsvári produkciót is láthat a közönség a Kőrös-parti színházban június 26-án mutatkozik be az önállc kolozsvári balett. A kolozsvári ma gyár opera egyébként vállalta, hog; Erkel Ferenc valamennyi művét elő adja Gyulán.
