Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JANUÁR 13., SZERDA 3 NYILATKOZAT A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Vezetősége a visz- szarendeződés veszélyét látja abban, ha az Aczél-féle nem­zetellenes, internáci kultúrideológia évtizedeken át promi­nens képviselőjét, Szinetár Miklóst a Fővárosi Operettszín­ház igazgatójának nevezi ki a Fővárosi Közgyűlés. Szövet­ségünk meghurcolt tagsága nem tudja elfelejteni, hogy Szi­netár Miklós, akit csak 1990-ben mentettek fel a Magyar Televízió elnökhelyettesi funkciójából, közel két évtizeden keresztül művészeti-ideológiai vezetője volt annak az intéz­ménynek, mely jelentős részt vállalt a magyar nép félretájé­koztatásában, a társadalmi értékrend felborításában, a kul­turális és erkölcsi züllés előidézésében. Tudomásunk van arról, hogy ez alatt az időszak alatt nem készült portré tv film Kodály Zoltánról, Tamási Áronról, Németh Lászlóról és több kiváló nemzeti nagyságunkról — így az utókor szá­mára nem örökítették meg a XX. század ezen maradandó értékű művészeinek személyes vallomásait. Ugyanakkor bűnös könnyelműséggel nem örökítették meg Latinovits Zoltán kiemelkedő színházi szerepléseit, s ha véletlenül mégis, utólag megsemmisítették a felvételeket. Ellene vagyunk, a „boszorkányüldözésnek”, de nem tekint­hetjük érdemnek az internáci múltat, az idegen hatalmi ér­dekek felelős beosztásban történt készséges kiszolgálását. Szinetár Miklóst alkalmatlannak tarjuk, hogy felelős beosz­tást töltsön be a magyar kulturális-művészeti életben, ezért kinevezése ellen határozottan tiltakozunk. Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Vezetősége Az ország energiahelyzete Továbbra is megnyugtató az ország energiahelyzete, mind kőolajból, mind benzinből rendelkezésre állnak a normál készletek, rendkívüli intézkedésekre nincs szükség — mon­dotta József Gábor, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvény- társaság (MÓL Rt.) ügyvezető igazgatója. Január első hetében érezhetően csökkent a benzinfo­gyasztás, az autósok részben az áremelkedés, részben a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt otthon hagyták gépko­csijaikat, aki pedig tehette, az előzőleg megvásárolt készlet­ből töltötte meg üzemanyagtartályát. így az egyébként ilyenkor szokásos mennyiségnél mintegy 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot vásároltak a MÓL kútjainál. A cég egyébként arra számít, hogy már január második felében a szokásos napi 3 ezer tonna fölé emelkedik a forgalom. Tavaly a MÓL mintegy 5 millió tonna kőolajat és több mint 5,1 milliárd tonna földgázt importált Oroszországból. Ezenkívül 1,8 millió tonna kőolajat hazai forrásból fo­gyasztott az ország, földgázból pedig 4,8 milliárd köbmé­ter fogyott az importon kívül. Az idei kilátásokról szólva József Gábor elmondta: a Mi- neralimpex már megkötötte orosz partnereivel a földgáz­szerződéseket. Kőolajból az elmúlt évhez hasonlóan az idén is arra kell számítani, hogy több partnertől szerzi be a külkereskedő cég, illetve a MÓL Rt. a szükséges mennyisé­get. Megbeszélésnek tekinti Elkezdődött Hankiss fegyelmi tárgyalása A nyilvánosság teljes kizá­rásával kedden reggel a Munkaügyi Minisztérium­ban megkezdődött Hankiss Elemér TV-elnök fegyelmi tárgyalása. A három tagú fegyelmi tanácson kívül — amelynek elnöke Kiss Gyula munkaügyi minisz­ter, tagjai Kupa Mihály pénzügyminiszter, és Fü­zes sy Tibor tárca nélküli miniszter — a tárgyaláson részt vesz Balsai István igazságügyminiszter is. Ő a fegyelmi vizsgálat első szakaszában a kormány megbízásából vizsgálóbiz­tosként működött, és a ked­di fegyelmi tárgyalás alap­ját az általa készített jelen­tés képezi. A Munkaügyi Minisztériumban ezen kí­vül rövid időre megjelent Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is. A tárgyalás megkezdése előtt Hankiss Elemér az épület előtt várakozó újság­íróknak elmondta: továbbra is a tárgyalást csak „megbe­szélésnek” tekinti, és nem sokat vár tőle. A fegyelmi eljárás a köz­alkalmazotti törvény sze­rint folyik, amelyet a TV elnöke nem tekint magára nézve kötelezőnek. A há­rom tagú fegyelmi tanács a törvény szerint akár már kedden is meghozhatja döntését. Ülésezett a környezetvédelmi bizottság Előtérben a költvégvetési terv Földárverés Szabolcsban Gyorsítja a földárverést Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében a térségi kárrendezé­si hivatal, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig minél többen földhöz juthassanak a kár­pótlási jeggyel rendelkezők közül. A következő hetek­ben árverésdömping várha­tó a régióban, hiszen márci­us 8-áig több mint száz nyír­ségi településen lesz licitá­lás. A helyszíneket és az időpontokat január 20-áig jelölik ki, s az érintettekkel természetesen közük a kiki­áltásra kerülő határrészek nevét is. Az idén mintegy 600 ár­verést kell tartani a Nyírség 227 településén, így jó, ha őszre befejeződik a földtu­lajdon-rendezés. Év elején Pest Megye Ön- kormányzatának bizottsági ülésein a legfontosabb fel­adat az idei költségvetési terv megvitatása, és az ez­zel kapcsolatos koncepció kialakítása. A területfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottság ülé­sére január 11-én került sor. Elsőként a Pilisi Parkerdő Gazdaság új igazgatója —tavaly decembere óta töl­ti be e tisztet Dobó István — kérte a bizottság támoga­tását — és így a megyéét is — egy elképzelésük megva­lósításához. Ugyanis a gaz­daság részvénytársasággá alakul át, ami profitorien­tált tevékenységet feltéte­lez. Az erdőtelepítés és fenntartás, a meglévő erdők védelme pedig nem sorolha­tó ezek közé. Éppen ezért alapítványt kívánnak létre­hozni, mely ezt a célt szol­gálná. A bizottsági tagok tá­mogatták az alapítvány élet­re hívásának gondolatát. Ezt követően hosszas vita bontakozott ki az ez évi költségvetési tervezet­ben foglaltak körül. A téma súlyát jelezte az is, hogy az összejövetelen részt vett Bá­nyai Judit és Péteri Zoltán, a megyei önkormányzat két alelnöke, Erdélyi László fő­jegyző, és Fegyverneky Sán­dor, a környezetvédelmi és településfejlesztési osztály vezetője. A bizottsági tagok úgy döntöttek, célszerű nyolc­van millió forintra meg­emelni a különböző célokra fordítandó pénzügyi alapo­kat. Az összegek elosztásá­ról a későbbiekben határoz­nak. A Közlekedési és Hírköz­lési Minisztérium országos mellékúthálózat tanulmány- tervet készít, amihez kérte a megye támogatását, bár a költségek nagy részét vállal­ja. A bizottsági tagok sze­rint e munkát segíteni kell, mivel érinti a megyét is. Szó esett természetesen szakmai kérdésekről, az ex­póról, a féléves munka- programmal kapcsolatban is elhangzottak javaslatok, melyeknek kidolgozása már a következő ülés fel­adata lesz.-szi­Szalatnyay József tárlata Akit háttérbe szorítottak A Képzőművészeti Főisko­lán a Barcsay-teremben január 12-tól 27-ig látható Szalatnyav József festőmű­vész tárlata. Az ünnepé­lyes megnyitóra 11-én este került sor, érezhetően iz­gatott, várakozó, népes kö­zönség előtt. Hullámzott a tömeg a terem­ben, a belőle nyíló kisebb helyiség is zsúfolásig meg­telt. Előrehaladni, képtől ké­pig lépve szemlélődni alig lehetett. Itt van mindenki, aki Budapesten számít — hallottam a hátam mögül. Balaton-felvidéki képekre ismertem rá az egyik falon. Szigliget, gondoltam és utat törtem, hogy a közelükbe juthassak. Tihanyi részleteket ábrá­zoltak a képek. Szigligetre azért gondoltam, mert on­nét, az alkotóházból isme­rem Szalatnyay Józsefet. Népszerű alakja volt az al­kotóháznak évekkel ezelőtt — az utóbbi időben nem ta­lálkoztam ott vele —, ked­ves, udvarias, beszélgetésre kész, ugyanakkor csendes, aki nem annyira a társasá­got, inkább az elvonult mun­kát kedvelte. Akik korban közel álltak hozzá, Szepi- nek szólították. Most is fel-felhangzott ez a név, ki-ki így szólította meg, ahogy már ott állt sö­tét ruhában, emlékeimhez képest megfogyva, persze megidősödve is, de változat­lanul valami fiús kedéllyel a megnyitóbeszédet mondó Gerzson Pál, a Képző- és Iparművészeti Szövetség el­nöke mellett. Gerzson Pál a művészt és főiskola címzetes egyete­mi tanárát is köszöntötte Szalatnyay Józsefben. Meg a kedves, jó ismerőst, aki­1938-ban a Képzőművé­szeti Főiskolán rajzolt ács- ceruzarajza a Jósasszony­ról nek kiállításán nem lehet hi­vatalos hangú beszédet mondani. Vele beszélgetni lehet, s csak azt tudhatjuk, hogyan kezdődik ez a be­szélgetés, a további menete s befejezése már rajta mú­lik. Ez nem gyűjteményes ki­állítás, mondta Gerzson Pál. A művész bepillantást enged pályája kezdetére, s a kiállított dokumentumok —- cikkek, levelek — által ki­terjedt társadalmi kapcsola­taiba is. Mivel nálunk 1949-től kultúrpolitika hatá­rozta meg a művészek he­lyét, Szalatnyay József is azok közé tartozott, akiket háttérbe szorítottak, akik el­len személyiségüket sértő intézkedéseket tettek. Úgy nézzük képeit, mint történel­mi dokumentumokat és sze­mélyes vallomásokat. Vallo­másait a világról, melyet va­lami révületszerű ráébredés- sel szemlélt. Ezután Szalatnyay József szólt néhány mondatot. Megköszönte régi barátai­nak, hogy eljöttek. Ha ko­rábban nem is állíthatott ki Pesten, ha az is volt a sorsa, hogy „elindultam szép ha­zámból, és nem érkeztem meg oda, ahová kellett vol­na”, ez az alkalom minde­nért kárpótolja. A képeken kívül kiállított dokumentu­mok azok közül valók, me­lyek segítik abban, hogy emlékeit megírja. Szívesen beszélget róluk, igazságuk­ról azokkal, akik felkeresik, kérdezik. A kiállításmegnyitóra szóló meghívóról idézem: Szalatnyay József minden hétfőn, szerdán, pénteken délután 16 órától 18 óráig, szombaton 11 órától 13 órá­ig a Barcsay-teremben vár­ja a személyes találkozást látogatóival. (Nádudvari) A 23-as gyalogezred emléktáblája Felavatták kedden Balassa­gyarmaton a 23-as honvéd gyalogezred emléktáblá­ját, melyet a helyi Civitas Fortissima Kör kezdemé­nyezésére a város önkor­mányzata emeltetett a doni katasztrófa 50. évforduló­ja alkalmából. A 23-as gylaogezred három zászló­aljába sorozták be a loson­ci, a salgótarjáni és a balas­sagyarmati honvédeket. A 2. zászlóalj mintegy 700 balassagyarmati katonája a doni áttörés idején a szovjetek tizenegy támadá­sát verte vissza, s tizenket- tedszerre is sikerült kitör­nie a gyűrűből. Van veszély, van jel Van. aki véli: „Magyaror­szágon szélsőbaloldali ve­szély van. Legfőbb bizo­nyítéka ennek az, hogy nincs semmi jele”. No, ez­zel szemben magam állí­tom: van jele. Például az, hogy a sajtóban nem zaj­lott le a rendszerváltozás, azaz baloldali szerkesz­tők szerkesztik kiadvá­nyaikat, amelyekben nyíl­tan izgatnak a demokrá­cia ellen, legfőképp azzal, hogy bizony a múlt rend­szerben jobb volt. Balol­dali veszély mindig mun­kanélküliségről beszélni úgy, hogy nagystílűén el­felejtjük: a Kádár-rend­szerben 75—80 dolgozó tartott el 20—25 nem dol­gozót, igaz utóbbiak nem kint voltak az utcán, ha­nem volt munkahelyük. Baloldali izgatás volt a kárpótlás kapcsán az is, amikor a falvak régi-új vezetői azt terjesztették: „aki kárpótlást kér, az majd elveszíti a nyugdí­ját”. És baloldali veszélyt rejt az is, amit a szakszer­vezetek rendeznek időn­ként, holott a múltban so­sem hallatták hangjukat. Baloldali veszély az is, amikor egy-egy volt veze­tő eltávolítása miatt föl- üvölt a sajtó: „boszor­kány-üldözés”. Sőt! Már maga az is baloldali ve­szély, hogy kifogyva az el­lenzék immár minden ér­véből — belátván, hogy politikai, gazdasági prog­ramja nincs — hát bele­kezdett a jobboldali ve­szély agyakba sulykolásá­hoz, avagy ahhoz, hogy bizonyos televíziós mű­sort (Panoráma) naciona­listának nevezzen. De a legnagyobb baloldali ve­szély az, ha erről, mint esélyről kezd beszélni egy­némely politizálásba meg­kopott pártvezér. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom