Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-12 / 9. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993'. JANUÁR 12.. KEDD Idősek Háza nyílt Sóskúton Házszentelés Vízkeresztkor A klubszoba, ahol az idős emberek kellemesen tölthetik el idejüket (Felvételünk még a nyitás előtt készült) — Mától ez a ház az Önök rendelkezésére áll — mondta a polgármester. — Azon törekvéseink egy részét, amelyeket az idősekről való gondoskodás igénye hozott létre, úgy érzem, sikerült teljesítenünk. Természetesen nem elégszünk meg ennyivel. A jövőben tovább keressük a lehetőségeket arra, hogy községünk lakóiról más módon is gondoskodhassunk. Most a korosabbak gondjain igyekszünk ezzel a nappal üzemelő házzal enyhíteni, úgy, hogy aki kéri háromszori étkezést is kaphat. Reméljük, hogy jól érzik majd itt magukat, mi mindent meg kívánunk tenni ennek érddekében. A polgármester üdvözlő szavai után Eszéki Imre esperes úr felszentelte az épületet, majd a község iskolásai szórakoztatták kedves műsorral a megjelenteket. Az ünnepség végeztével még sokáig együtt volt a vendégsereg. Egy-egy pohár igazán finom sóskúti bor mellett beszélgettek, nézték a televíziót. Az mindenesetre mindnyájukon látszott, hogy nagyon jól érzik magukat. Már jól eltelt az idő, amikor végül sikerült az eddig sürgő-forgó, mindenkivel törődő Pluhárné Nemes Piroskával, a ház mosolygós, talpraesett vezeNem volt nehéz odatalálnom a sóskúti Idősek Házához, ugyanis a Fő utcán szinte mindenki arra haladt. A századforduló táján épített parasztház — amely az elbeszélések szerint még nem is olyan régen a falu szégyenének számított elhanyagoltsága miatt — felújítva várta vendégeit. Jöttek is szép sorjában az idős emberek a szervezők nagy örömére. Megtelt minden helyiség az otthon avatására meghívottakkal. Alig akadt annyi hely, hogy Kummer János polgármester kiáll- jon és elmondja az ünnepi alkalomra írott beszédét. tőjével néhány percig beszélgetnünk. Közben azért a fél szeme mindig a pártfogoltjain volt. Percenként ugrott fel, hogy valamiben segítsen. — Hány ember befogadására alkalmas ez az intézmény? — kérdeztem tőle, amikor végre le tudott mellém telepedni. — Negyvenen kényelmesen elférnek a klubszobában és az ebédlőben is. Eddig még elég kevesen — mindössze heten — jelentkeztek az egésznapos ellátásra, de gondolom, hogy most, amikor megláthatták, hogy milyen kellemes itt a környezet, talán többen is rászánják magukat. — Míg Önre vártam elbeszélgettem több nénivel és bácsival. Mindegyiküknek nagyon tetszik a létesítmény. Örülnek annak, hogy most már van hol találkozzanak, így nem kell otthon egyedül unatkozniuk. Többen mondták, hogy ha az egésznapos gondoskodást nem is igénylik, mert még tudnak és szeretnek is főzőcskézni, alkalmanként viszont nagyon szívesen be-betémének egy kis beszélgetésre, kártyázásra, sakkozásra. — Erre van mód? — Természetesen. Mindenkit szívesen látunk. Azon igyekszünk majd, hogy minél tartalmasabb programokat szervezzünk, az ezzel kapcsolatos terveimről csak azért nem beszélek, mert azt majd az otthont látogatók igényei szerint szeretném formálni. Tudni kell, hogy az étkeztetés nem ingyenes. Mindenkinek a nyugdíja arányában kell majd téríteni a költségeket. Egyébként sempiiért sem kell fizetni, bátran jöhet mindenki, ha úgy érzi, hogy társaságra van szüksége. Árpási Mária A rendőrkapitány állta a szavát / Uj parancsnok a gyáli rendőrőrs élén Egy év alatt két személycsere történt a gyáli rendőrőrs vezetésében, melynek következményeit a köz- biztonság is megsínylette. A novemberi közmeghallgatáson ezt is felpanaszolta a lakosság, többen is kérték a kaotikus állapot rendezését. Akkor — a megyei rendőrfőkapitány nevében — Nagy Károly alezredes, a PMRFK vezető-helyettese megígérte, hogy január 1-ig 16 főre emelik az őrs létszámát és gondoskodnak új parancsnokról. Komáromi István ezredes, a főkapitányság első embere állta a szavát, december 30-ig feltöltötték az állományt, s január 6-tól — egyelőre megbízott státussal — Bata Ambrus rendőr törzszászlóst nevezték ki parancsnoknak. Bata Ambrus 37 éves, 13 éve dolgozik a rendőrség kötelékében, előbbi szolgálati helyén, a XX. kerületi rendőrkapitányságon közrendvédelmi és bűnügyi vonalon tevékenykedett főnyomozóként. Munkája mellett most végzi a rendőr főiskolát, utolsó éves.-— Mi a benyomása Gyálról, a község közbiztonságáról és a rendőrőrs személyi állományáról? — kérdeztük Bata törzszászlóstól. — Gyál tetszik, a közbiztonságot most tanulmányozom, ahhoz pedig több idő kell, hogy a kollégáimat minősítsem. — Hosszú távon kíván itt maradni? — Azzal a szándékkal érkeztem, hogy egy működőképes rendőrséget szervezzek Gyálon, mely minden szempontból kiszolgálja a lakosságot. És ebben nemcsak a köz- biztonság szerepel. A személyi igazolványok, az útlevél és egyéb okmányok kibocsátásának módját, körülményeit is szeretném új alapokra helyezni. A mostani körülmények enyhén szólva is mostohák. Ha minden elképzelésem sikerül, ha el tudom magamat fogadtatni a gyáliak- kal és az elöljáróim is elégedettek lesznek a munkámmal, akár a nyugdíjig kitartok, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy ide költözöm Gyálra.-matulaSzépülő Szent Vendel A Sóskúti Faluszépítő Egyesület elnökét, Tormási Pált a közelmúltban felkereste a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Vállalat (Homokbánya) igazgatója, Sári Attila és helyettese, Sylvester Gábor. Felajánlották, hogy a cég szomszédságában lévő — most rendezetlen — területet felújítják, sőt azt is, hogy res- tauráltatják az ott álló Szent Vendel szobrot. Ehhez azonban kérik a környéken lakók és az egykor arra kirándulók segítségét is: korhű fényképfelvételüket adják kölcsön a munkálatok befejezéséig, hogy a szobrot és környékét az eredeti állapot szerint tudják helyreállítani. / Átmeneti otthon Nők számára létesített átmeneti otthont avatott nemrégiben az érdi Családsegítő Központ. Az intézmény nagy segítséget nyújt majd azoknak a lányoknak, asszonyoknak, akik valamilyen oknál fogva — családi viszály, válás, a férj durvasága stb. — fedél nélkül maradnak. A rászorulóknak a Családsegítő Központban kell jelentkezniük, ahol aztán intézkednek elhelyezésükről. Mivel az otthon átmeneti jellegű, a központ dolgozói úgy gondolják, az is feladatuk, hogy segítsék a ház lakóit abban is, hogy ismét önálló, teljes életet élhessenek, S ezért mindent meg kívánnak tenni. Disznósors Kuhár Antal gazduram nem panasz- hizlalta disznaját, most viszont elé- kodhat. Igaz, sokszor kellett korán gedetten tölti finom itókáját segítőkelnie, amíg közel két mázsára fel- társai poharába. Kellett a segítség, hogyne kellett volna, mert kemény birkózás előzte meg a halálos szúrást. Utána már gyerekjáték volt jobbra-balra forgatni az áldozatot, tűrte mint hajdani életében a vakarást. Két kispohár után olyan rózsaszínű lett a világ, mint a megpörkölt disznó. Szegény állat, soha az életben nem látott olyan tiszta fogakat és füleket, mint amilyen fogai és fülei lettek a percekig tartó dörzsölés után. Igaz, neki már mindegy volt, mint ahogy az is mindegy volt, hogy fordítva nézte a világot. Később aztán teljesen elvesztette disznóformáját és teljesen átalakult. Lett belőle fenséges kolbász, májas hurka és csak a jóisten tudja megmondani, hogy milyen más finomság. Dicsérték is ebédidőben a finom falatokat, és ott helyben megfogadták, hogy jövőre is tartanak két-há- rom disznót, mert hosszú az esztendő, enni pedig muszáj az esztendő minden napján. P. J.
