Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-12 / 9. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 12.. KEDD Csömörön nem tétlenkednek Érezze magát jól a lakosság Bejelentés nélkül érkeztem Csömörre, így a napi teendők kellős közepén találtam a polgármestert és a jegyzőt. Éppen az előbbinek szobájában tanácskoztak az idei csatornaépítési programra a pályázók, Bátovszki Györgyöt egyidejűleg a Szilas Tsz központjába is várták, hogy végre pontot tehessenek a földkijelölés hónapok óta húzódó vitájának végére. A hiba nem a végén derül ki Minőségbiztosítás a KODA Rt.-nél — Ezek zömében még tavalyról örökölt gondok — mondja a polgármester, miközben egy csendes termet keresünk a hivatalban, ahol beszélgethetünk az idei csömöri tervekről. — Abban bíztunk, hogy 1992 végével lezárhatjuk a földkijelölési ügyet a Szilassal, s így mihamarabb, mondjuk már „tegnap" megtarthattuk volna az árverést — folytatja az előbbi gondolatot Bátovszki György, némi iróniával. — Komolyra fordítva a beszélgetést — folyik bele társalgásunkba Mladoniczki Mihály jegyző — egyelőre még nem látszik az egyeztetés végső időpontja, pedig az igénylőknek nagyon szeretnénk már azt mondani, hogy legkésőbb tavasszal kalapács alá kerül a föld. Szilasbojkott — Más gondok is „színezik” ezt a végeláthatatlan vitát Csömör és az egykori tsz között — veszi vissza a szót a polgármester. — Ezeknek a földeknek, főként a főváros közelsége miatt, nagyobb a közigazgatási értékük, mint a mezőgazdasági fel- használásukból várható haszon, így nagyobb a türelmetlenség, fokozottabb az elvárás is annak érdekében, hogy • mihamarabb értékesülhessenek ezek a területek. Sajnos a Szilas nagyban megnehezíti az érintett öt település — Kistarcsa, Nagytarcsa, Csömör, Gödöllő' és Cinkota — helyzetét: példátlan az az eljárás, ahogyan az egykori termelő- szövetkezetben húzzák-halaszt- ják a földkijelölés ügyét! Meg merem kockáztatni: az idő nekik kedvez! Feltételezem, lenne mit keresgetnie egy gazdasági vizsgálóbizottságnak az egykori „nagyurak" ténykedései körül! — További fejtörtést jelent a hivatalnak — sorolja a számokat a jegyző —, hogy a rendelkezésünkre álló 1500—1700 aranykorona értékű földterületre, csupán Csömörön, mintegy 8500 aranykorona értékben nyújtottak be érvényes kárpótlási igényt. Ez az aránytalanság még akkor is feloldhatatlannak látszik, ha tudjuk, hogy a lakosság egy része, éppen a lehetetlennek ígérkező árverési feltételek miatt, nem kíván földet venni kárpótlása fejében. Hasonlóképpen nehezíti az itteniek dolgát, hogy 94 helybéli hiába lépett ki azzal az elképzeléssel a Szilasból, hogy önálló szövetkezetét alakít. Az elhúzódó tárgyalások miatt mind ez idáig nem tudja megvalósítani a tervet! Fejlesztések — A bizonytalanság a legnagyobb rossz — összegezte a polgármester a hivatal és a csömöriek véleményét a földkérdés elhúzódásáról. Szerencsére az nem jellemző a falu egyéb terveire. A csatornaépítés, az infrastrukturális beruházások, a telefonhálózat kiépítése már konkrét tervekben rögzített idei elképzelések. — Pályázat útján elnyert 450 millió forint áll Csömör rendelkezésére ahhoz, hogy 1993—94-ben megvalósítsa a helyi szennyvíztisztítást, majd nyolc kilométeres szakaszon megtisztítsa a patakmedret, s hozzájáruljon a falu teljeskörű csatornahálózatának megépítéséhez — sorolja az adatokat a polgármester. — Az utóbbiba természetesen a helybélieknek is be kell anyagilag szállniuk: ingatlanokként 40—50 ezer forintba kerül a közművesítés. Ugyanakkor jó hír, hogy több olyan pályázat is érkezett, mely részletesen foglalkozik a költségek átvállalhatóságával, illetve az egyéni terhek csökkentésével. Ami a helyi telefonhelyzetet illeti, azt legtalálóbban a polgár- mester azon szavai, jellemezték, melyek szerint egy órában 59 percig foglalt a hivatal vonala. Csömör amúgy is fehér folt volt a távbeszélgetések területén, de az ilyenirányú tervek alapján már most is látszik, hogy ennek a főváros közeli településnek talán még az idén sikerül letomáz- nia hátrányát. Van segítség — A távközlési törvény megalkotása megteremtette a lehetőséget a helyi önkormányzati telefontársaságok létrejöttéhez — részletezi a terveket a polgár- mester. Ez nagymértékben előmozdítja majd Csömör távbeszélő-ellátottságát is. Konkrét lépések is történtek már a faluban ennek érdekében: megrendeltük már a Siemens cég digitális központjait, elkészült az úgynevezett alegységre való csatlakozás, s készen vannak a kivitelezési tervek is. Előzetes számítások szerint a helyi 1750 ingatlanból 1400-nak lesz telefonja, s ez egységenként 15 ezer forintba kerül. Amennyiben igény lesz rá — ezt épp a napokban fogjuk felmérni —, a hálózat kiépítésével párhuzamosan fektetjük a kábeltelevíziózás, illetve a regionális és a műholdas programok fogására is alkalmas vezetéket is. Utóbb újabb nyolcezer forintjába kerül majd a kérelmezőknek. A polgármesteri hivatalban a „nagy” tervek mellett több kisebb, de hasonlóan lényeges program is körvonalazódott már 1993-ra. így a helyi torna- csarnok bővítésére, az infrastrukturális rendszer korszerűsítésére,az iskolák felújítására is készülnek Csömörön. — Mindezt azért, hogy a lakosság jól érezze magát településén — foglalja össze a terveket, melyeknek pénzügyi hátteréről a jegyző az alábbiakat mondta el. — Új források nem állnak rendelkezésünkre az 1993-as programjaink megvalósításához. Ugyanakkor azzal, hogy 29 százalékkal növekszik a normatív támogatás, konkrét lehetőséget nyertünk a felzárkóztatásra. Sajnos erről általában- hallgatnak a híradások, pedig ennek a támogatási formának a kibővülése hozzásegítheti a kis és á közepes nagyságú településeket ahhoz, hogy a területük érdekében fontos beruházásokat megtehessék, fejlődhessenek, sőt ezen túlmenően biztosítsák folyamatos működőképességüket is. Mailár Éva A Tápiószelén működő', elsősorban heggesztett tartók gépesített gyártásával foglalkozó KODA-DUNA- FERR Acélszerkezeti Rt. reklámhirdetésben hozta nyilvánosságra, hogy „a Bureau Veritas Quality International, London audi- tálása — felülvizsgálata — eredményeként ISO 9002 Minőségbiztosítási Rendszerre tanúsítást kapott”. Némedi Tamás minőségbiztosítási osztályvezetőtől az információhoz bővebb magyarázatot kértünk. Megtudtuk: a minőségbiztosítási rendszer tanúsíttatása garancia a megrendelők számára, hogy a KODA Rt. gyártmányainak minősége és megbízhatósága elvárásaiknak megfelel. A rendszer kiépítése a Szenzor P—E angol—magyar tanácsadó vál- laalat felmérésével 1991 októberében kezdődött. A szakemberek egy teljes héten át aprólékosan megfigyelték a gyártási folyamatot, majd ösz- szeállították a szükséges változtatások listáját.A. társaság ennek alapján kidolgozott egy ötpontos programot, majd hozzálátott annak megvalósításához. Múlt év december 9-én egy független nemzetközi cég mint tanúsító testület megadta a végleges minősítést. Az ISO 9002 egy nemzetközi minősítésbiztosítási szabvány, amely január elsejétől egész Európában kötelező. A KODA Rt. termékeinek 80—90 százalékát a nyugati országokban értékesíti, ezért különösen fontos volt számára e minőségbiztosítási rendszerről a tanúsítvány megszerzése. Manapság ugyanis a megrendelők csak ilyen cégekkel állnak szóba a piacon. Az acél- szerkezet gyártók között a KODA Rt. kapta meg elsőként a tanúsítást. A minőségbiztosítás és a minőség-ellenőrzés között az a különbség, hogy a biztosítás már a gyártási folyamat elején, sőt a szerződéskötéskor beavatkozik, szabályoz, folyamatleírásokat dolgoz ki, hogy kinek mit kell csinálnia a termelés során. Ennek betartását a Bureau Veritas Quality International félévenként ellenőrzi — a dokumentumok alapján visszamenőleg is. A minőségbiztosítási rendszerhez nem szükséges újabb munkaaerő beállítása, de nem is a hagyományos meó végzi: az egész a munkafolyamatba van beépítve. Vagyis nem a végén derül ki a hiba, hogy valami rossz, hanem hamarabb. A minőségbiztosítási tanúsítás három évre szól, akkor ismét felülvizsgálnak mindent a külföldi szakemberek. (tóth) A száz kéz nem hoz szerencsét Hamis dollár, Naponta érkeznek bejelentések a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol Solymosi András őrnagy és Kovács Lajos százados foglalkozik a pénzhamisítványokkal. márka, forint Néhány évvel ezelőtt még roppant egyszerű volt felismerni a hamis pénzként forgalomba került másolatokat, melyekkel legfeljebb a diszkólámpák vibráló fényében a többé-kevésbé mámoros embereket sikerült megtéveszteni. Napvilágnál, kijózanodva gyorsan kiderült a csalás. Aki pedig nem járt éjszakai szórakozóhelyekre, annak attól sem kellett tartania, hogy ily módon becsapják. Napjainkban viszont más a helyzet. Sajnos valóban élethű másolatok készülnek, nemcsak a külföldi pénzekről, hanem egyre gyakrabban az ötezres és az ezerforintos bankjegyekről is. Mit tesz ez ellen a rendőrség? Erről beszélgettünk a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon a gazdaságvédelmi osztály nyomozó alosztályának vezetőjével. Solymosi András őrnaggyal és helyettesével, Kovács Lajos századossal. — Milyen gyakran kapnak jelzéseket pénzhamisítványokról? — Naponta érkeznek hozzánk bejelentések, és sajnos csaknem minden észrevétel jogos. A leggyakoribb az, hogy a bolhapiacokon és az aluljárókban igyekeznek elsütni a pénzmásolatokat. Az árus rendszerint úgy csinál, mint aki nagyon siet, és pakolni készül, mondván, hogy jön a „po- licáj”. Túl általános tanács lenne kijelenteni, hogy kerüljük az utcai árusokat, de legalább azt érdemes megfontolni, hogy ne náluk váltsuk fel az ötezrest. — Nincs minden állampolgárnak olyan pénzvizsgáló szerkezete, mint amilyent például a postán látunk. Miről jöhetünk rá mégis arra, hogy be akarnak csapni minket? — A hamisítványokra jellemző, hogy síkosabb tapintásúak, mint a bankjegyek, és a fény felé tartva enyhén csillogd nak. S ami teljesen biztos jelzésnek számít; ha két egyforma sorszámú bankjegyet kapunk, azok nem lehetnek eredetiek. — Sikerül-e a rendőröknek eljutni a hamisítókig és a terjesztőkig? — Esetenként igen. Egyik nagy ügy, amelyben még most is nyomozunk, úgy indult, hogy valaki a váci piacon 80 ezer forintért akart márkát vásárolni. Az eladó egy zokniban tartotta a valutáját, így alaposabb szemrevételezésre nem volt mód. Gyorsan létrejött az üzlet, és a vásárló csak ezután ocsúdott fel, hogy hamisítványokat kapott. Szerencsére megjegyezte a külföldi eladó kocsijának a rendszámát, és így értékes adatokat tudott nekünk szolgáltami. így jutottunk el a két turistához, akiknél lefoglaltunk egymillió forintnak megfelelő hamisítványt. Kiderült, hogy van egy magyar társuk is, aki mindenben segítette őket: Jónás János. Elfogató parancsot adtunk ki a korábban már büntetett férfi ellen, akit jelenleg is körözünk. — Felderítették-e, hogy hol készülnek a hamisítványok? — Pest megyében eddig ilyen helyet nem találtunk, de kollégáink Győrben egy lakókocsiban már foglaltak le pénzgyártóműhelyt. Egyébként arra gyanakszunk, hogy a lézeres fénymásolóval készülő ügyes hamisítványokat nem kellően ellenőrzött irodai berendezéseken gyártják. Ezeknek az új típusú gépeknek a kezelésére, használatára, ellenőrzésére, még nincsenek megfelelő szabályok. — Mi történik, ha valaki bejelenti, hogy hamisítványt kapott pénz helyett? — Ezeket a példányokat le kell foglalnunk, de ameny- nyiben sikerül felderíteni az ügyet, a károsult polgári Hancsovszki János felvételei perben érvényesítheti a jogait. — És ha a károsult megpróbálja inkább továbbadni? — Nem érdemes. Az a tapasztalat, hogy rajtaveszt. A szűz kéz nem hoz szerencsét... S mindenkinek az az érdeke, hogy lebukjanak a hamisítók. Gál Judit
