Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1992. DECEMBER 1., KEDD SZERKESZTŐSÉGÜNK KÉRÉSE Kérjük tisztelettel a városi és a községi polgár- nr.esteri hivatalokat, hogy településük címerének kicsinyített másolatát fekete-fehér változatban szerkesztőségünknek szíveskedjenek elküldeni. A címereket a településeikről szóló írásainkhoz szeretnénk fölhasználni abban a formában, aho­gyan köztársaságunk címere Is látható minden oldalunkon. Mintaként közöljük Cegléd és Nagykáta város címerének kicsinyített mását. Szerdán, csütörtökön Fórum Vácon Az önkormányzat keresz­ténydemokrata képviselői és a polgármester fórumot tart Vácon december 2-án a gépipari szakközépisko­lában és december 3-án a Földváry Károly Általános Iskolában este 6 órakor. Tisztelettel várja a város polgárait a KDNP helyi szervezetének vezetősége Munkajog kommentálva Felhívás A ceglédi polgármes­teri hivatal mezőgazda- sági és vállalkozó cso­portja felhívja a vállal­kozók figyelmét, hogy ha tevékenységüket be­tegség vagy bármi miatt nem folytatják, illetve szüneteltetni kívánják, ezt azonnal jelentsék be a városházán, esetleg az APEH-nél, illetve a tár­sadalombiztosítási ki- rendeltségnél. Cserélhető Megjelent „A magyar munkajog. Kommentár a gyakorlat számára” című könyv. A kötet tartalmazza a július 1-jén hatályba lé­pett munka törvényköny­vének rendelkezéseit, vala­mint a köztisztviselők és közalkalmazottak jogállá­sáról szóló törvényeket, to­vábbá a végrehajtására vo­natkozó és egyéb kapcsoló­dó jogszabályokat. Az ezekhez fűzött kom­lapokkal mentárok — tekintettel a könyv cserélhető lapjaira — az eddigi, majd pedi« a jö­vőbeni bírói gyakorlatot, el­sősorban a Legfelsőbb Bí­róság határozatait dolgoz­zák fel. A jogalkalmazók számára ajánlott könyvet ár. Radnay József, a Legfelsőbb Bíró­ság büntetőkoilégrumának vezetője szerkesztette, és a HVG—ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. jelentette meg. A budapesti állaftkerft támogatására Válassza ki kedvencét Oklevelet és születési bizonyítványt kapnak örömmeL értesítjük, hogy a Fővárosi Állát- és Nö­vénykert alapítványt ho­zott létre állatainak és nö­vényeinek támogatására. Az alapítvány célja az ál­lat- és növénybeszerzések, valamint az állatok élel­mezésének, takarmányo­zásának támogatása, az ál­latok egészségügyi ellátá­sához szükséges gyógyásza­ti eszközök, gyógyszerek, műszerek, oltóanyagok, va­lamint az állatok „jóléte” szempontjából fontos esz­közök beszerzése. Az alapítvány nyitott, így valamennyi magyar és külföldi állampolgár, jogi személy, valamint bármi­lyen magyarországi és kül­földi közösség — ameny- nyiben az alapítvány cél­jaival egyetért — a célok megvalósításához sokol­dalúan kapcsolódhat, az alapítványt anyagi vagy bármilyen más eszközzel támogathatja. Az alapít­vány működése nyilvános, a munkája és tevékenysé­gének megítélése során épít a nyilvánosság lehetősé­geire és a társadalmi tá­mogatók kezdeményezései­re, javaslataira. Az alapítvány céljai kö­zött szerepel az is, hogy az adományozókat, akik felte­hetően kitüntetett figye­lemmel vannak az állat­kert állatállománya iránt, közelebbi kapcsolatba hoz­za az intézménnyel. Ennek megvalósítására, a külföldi állatkertekhez.hasonjóan, a budapesti állatkertben is lehetővé vált. az állatkerti állatok ,,örökbefogadása Bárki, aki az állatkert­ben élő állatok meghatáro­zott köréből kiválasztja kedvencét, s anyagilag is hozzájárul az állatok tar­tásához (a minimális tá­mogatás összege 500 forint), használhatja a kitüntető „állatkerti nevelőszülő” cí­met. A „nevelőszülő”, aki egy évre — képletesen szól­va — örökbe fogad egy ál­latot, természetesen nem viheti haza kedvencét, és tulajdonjogilag sem tarto­zik hozzá. Megelőzendő az esetleges versengést, az ala­pítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy egy állatnak több nevelőszülője is lehet. Ha netán az „örökbe fo­gadott” állat elkerülne az állatkertből (pl. tenyészté­si program keretében ki­helyezés, állatcsere), vagy előfordulna, hogy a termé­szet rendje szerint elpusz­tul, akkor lehetőséget adunk egy újabb állat örökbefo­gadására. A nevelőszülők köréhez való csatlakozás elismeré­seképpen az örökbefoga­dásról adunk egy okleve­let és egy „születési bizo­nyítványt”, valamint egy „életrajzot” a kiválasztott állatról. Ezenkívül évente egyszer a budapesti állát- kert folyóiratában, „A Ter­mészet” című lapban köz­readjuk — természetesen az adományozó egyetérté­sével — az örökbefogadók nevét és adományaik ösz- szegét. A kapcsolat szoro­sabbá tétele érdekében az állatkerti nevelőszülők évente egy alkalommal meghívást kapnak egy zártkörű rendezvényre a budapesti állatkertbe. Az alapítvány képvise­lőjének neve: Sárfalvi Ju­dit. Levelezési cím: Alapít­vány a Budapesti Állatkert Élő Gyűjteményének Tá­mogatására, Bp. 5., Pf. 469. 1371 Budapest. Telefon: 142-6303/17 mel­lék; telefax: 122-93000 Bankszámlaszám: OTP XVII. kér. fiók, 218-98172/ 541-002608-4; devizaszám­la: OTP XVII. kér. fiók, MNB 218-98172/68468. Biztosított bátorság Sokan őrültségnek tartották, mégis létrejött és működik az ország első ma­gánexpója Szekszárdon: a Gemenc Expo. A tavaly ősszel 50 millió forintos beru­házással létrejött kiállítás tulajdonosa Kanalovics László nem kis kockázatot vállalt akkor, amikor hitelből vállalko­zott egy eddig Magyarországon ismeret­len tevékenységre: vidéki kiállítások megrendezésére. A sikersztori persze még nem ért vé­get, hiszen öt év alatt vissza kell fizetni a felvett kölcsönöket, de — egyes jósla­tokkal ellentétben — a Gemenc Expo tal­pon tudott maradni, és újabb kiállításo­kat szervez. Kanalovics Lászlót arról fag­gattuk, hogyan mert belevágni ebbe az üzletbe. — Mekkora kockázatot vállalt az expo felépítésével? — Kemény feltételek mellett három banktól vettem fel hiteleket az expo megvalósításához, amelyek rövid lejára­tú kölcsönök, így már még kellett kezde­nem a törlesztésüket is. Állami támogia- tást egy fillért sem kaptunk. Gyakorla­tilag teljes egzisztenciámat erre tettem fel. Ha nem sikerül megfelelően működ­tetni vállalkozásomat, akkor rámehet mindenem, amit 18 év munkájával elér­tem. Sokat azonban nem volt időm töp­rengeni: belevágtam, s bízom abban, hogy sikerül egyenesbe hozni a vállalko­zást. Az állandó feszültség azonban meg­van az emberben, hiszen komoly kocká­zatot vállaltam a hitelek felvételével. — Egy kiállítás során számtalan olyan dolog történhet, ami tönkreteheti a vál­lalkozást. Mivel tudja csökkenteni ennek a kockázatát? — Előállhat olyan esemény, ami ellen nem lehet előre védekezni, azonban akad, amit ugyan nem tudok elhárítani, de fel­készülhetek az esetleges bekövetkezésére. Természeti katasztrófa ellen biztosítóst kötöttem az ÁB—Aegonnal, amelynek a kínált biztosítási konstrukcióját a leg­megfelelőbbnek találtam a piacon. Ár­ban a legkedvezőbbnek bizonyult, és a nyújtott szolgáltatásai is vonzóak voltak. Az ÁB—Áegon szakemberei rugalmasan kezelték a szerződést, gondot fordítottak arra, hogy előbb megismerjék a vállalko­zásomat, áttekintsék terveimet. Ügy gon­dolom, egy nagy értékű biztosításnál csak így érdemes üzletet kötni. A hathektáros terület biztosítása mel­lett a kiállítók külön szerződéseket köt­nek, amit azonban rajtunk keresztül meg­tehetnek helyben. Gyakorlatilag csuk annyi dolguk marád, hogy befizessék a díjat. — Vállalkozni Magyarországon nem egy veszélytelen tevékenység, hiszen a vagyona mellett az egészségét Is felteszi az üzleti sikereire. — Veszélyessági pótlékot nincs honnan kérnem, de annyit megtettem, hogy csa­ládom biztonsága érdekében élet- és családbiztosítást kötöttem az ÁB— Aegonnal. — ön nem most kezdte a vállalkozást, hiszen 12 éve működtet egy kertészetet és egy virágüzlet-hálózatot. Alighanem ebből is biztosan megélhetne. Mi az ami rábírta arra, hogy egy ilyen „járatlan út­ra” lépjen? — Éppen ez a vállalkozói múlt az, ami miatt elhatároztam az expo létrehozását. 12 év alatt tapasztalhattam, hogy milyen feltételek hiányoznak a sikeres vállalko­zás megteremtéséhez; Az egyik legna­gyobb probléma: a gyártó és a forgal­mazó között nincs információs kapcsolat, nincs ahol megismerhetnék egymást. A Gemenc Expo azért jött létre, hogy a vál­lalkozóknak lehetőséget teremtsen á be­mutatkozásra, a kapcsolatfelvételre. Áz expo sikeressége tehát nemcsak az én érdekem, hanem az övék is. — Egy virágkertész honnan tudja, ho­gyan kell egy kiállítást megszervezni, le­bonyolítani? — Korábban egyetlen kiállításon sem vettem részt; Nem tudom, a nagyok' ho­gyan csinálják, de több ezer vállalkozó­nak írtamj az elképzelésemről, és úgy tűnt, van érdeklődés. Szándékosan nem vettem igénybe már létező vásárszervező cégek segítségét, mert ügy vélem: a Ma­gyarországon létrejövő kiállítások és vá­sárok sok esetben csak azt a célt szolgál­ják, hogy a szervező minél nagyobb pro­fitra tegyen szert; Mi egy vállalkozásba­rát vásárt akarunk rendezni, ahol a részt­vevő megkap mindent, ami a sikeres üz­letkötéshez szükséges. Nálunk tolmács­géppel felszerelt konferenciaterem, szá­mítógépes adatbank áll a résztvevők ren­delkezésére, és képviseleti irodát is nyit­hatnak itt. Árainkkal versenyképesek akarunk maradni, ezért 20 százalékkal olcsóbbak vagyunk például a BNV-néL Megközelítési lehetőségünk is megfelelő, hiszen földön, vízen és — helikopter-le­szállópályánk létrehozása nyomán — mór levegőben is könnyen eljuthatnak hoz­zánk. Mi jövőre is kiállításokat akarunk itt tartani, ezért fontos, hogy a résztve­vők és a látogatók elégedetten távozza­nak innen — esetleg sikeres üzleti szer­ződésekkel a tarsolyukban. — Mit tud kezdeni az expo területével, amikor éppen nincs rendezvény? — A vásárközpont folyamatosan üze­mel, nem engedhetjük meg magunknak, hogy holt idényeket tartsunk. Az adat­bankunk segítségével folyamatosan fog­lalkozunk üzletközvetítésekkel, tanácsko­zásokat, konferenciákat rendezünk, ke­reskedünk. Pihenésre nincs idő, hiszen az expo tovább épül és terjeszkedik: öt év alatt 35 ezer négyzetméteres fedett terüle­tet akarok itt létrehozni, iparvágánnyal, bővülő infrastruktúrával. A kiállítási te­rülettel szemben lévő elhanyagolt sport­telepből pedig szeretnék kialakítani egy szabadidőközpontot. — Mi követi az 1992-es „Gemenci őszt”? — Jövőre „évszakonként” rendezzük meg a fogyasztási és beruházási javak vásárát, amelyekhez szakvásárok, bemu­tatók kapcsolódnak majd. Így áprilisban közlekedéstechnikai, júniusban gasztro­nómiai, szeptemberben pedig mezőgaz­dasági és vadászati kiállítást, december­ben pedig Gemenc Advent néven kará­csonyi vásárt tartunk. — Az expo révén sok vállalkozóval ta­lálkozik, hogyan vélekednek ők lehetősé­geikről, és milyennek látja ön a gazda­sági környezetet manapság? — A vállalkozók bizonytalanok, hi­szen hiányában vannak sok fontos inforr mációnak, ráadásul a jogszabályok sem segítik munkájukat. Ráadásul tervezni is nehéz: nem tudni, milyen törvényeket hoznak holnap. Én azonban mindenkit a bátor befekte­tésre sarkallok. Kivárni kár, ugyanakkor nem a gyors meggazdagodás a lényeges.: hosszú távra kell építkezni, a jövendő nagyobb profit reményében. Nekem sem hullott az ölembe a siker, mindenért megküzdöttem, ha kellett, a padlóról felállva újrakezdtem. Ezért gon­dolom azt, hogy a kitartó, tehetséges és becsületes vállalkozó boldogulhat Ma­gyarországon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom