Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-10 / 291. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1992. DECEMBER 10.. CSÜTÖRTÖK Partraszállás Szomáliában Bush elégedett Jelcin veresége ICSIA VAZTÁK GAJDAKT Közép-európai idő szerint szerdára virradóra, nem sokkal éjfél előtt megjelentek az első amerikai csapatok a Szomáliái partokon és a főváros, Mogadishu repülőterén. A helyszíni jelentések szerint a hadsereg és a haditengerészet különleges egységei voltak az első partra szálló alakulatok. hogy előkészítsék a tengerészgyalogság hajnali partravitelét a hadihajókról. illetve a légierők csapatszállítóinak landolását Mogadishu repülőterén. Marlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője hivatalosa n is bejelentette az akció megindulását. Közölte, hogy George Bush elnök elégedett a helyzet alakulásával. Az elnököt a kormány Szomáliái különmeg- bízöttja, Robert Oakley nagykövet arról tájékoztatta, hogy a helyi vezetőkkel Mogadishuban folytatott tárgyalásai bátorítóak George Bush telefonon beszélt Butrosz Gáli ENSZ- főtitkárral is. A Szomáliái bevetés a még hat hétig hivatalban levő amerikai elnök valószínűleg utolsó nagy jelentőségű döntése, Hírek szerint Bush megnyugvással fogadja, hogy a (számára váratlan) választási vereséget követően fontos humanitárius cselekedettel búcsúzhat hivatalától. Az előőrsök után a hajnali órákban kétéltű, légpárnás járműveken és helikoptereken megérkezett a főváros körzetébe a csapatok első hulláma. Gyors ütemben és a tévé-tudósítások szerint különösebb gondok nélkül elfoglaltál? a kikötőt, a repülőteret; behatoltak a fővárosba is, ahol úttorlaszokat állítottak fel. Mogadishu utcáin az akciót fokozatosan kiterjesztik az ország déli részére, a barderai repülőtérre és Kismayo kikötőjére is. Bili Clinton megválasztott új elnök, akit a tervekről behatóan tájékoztattak, kedden újólag teljes támogatásáról biztosította az emberiességi akciót, amelyet támogat a törvényhozás túlnyomó része is — bár vannak olyan hangok, amelyek elsőbbséget adnának az éhező amerikaiak ellátásának. Mind George Bush elnök, Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága szerdal együttes ülésén elvi hozzájárulást adott a magyar részvételhez az ENSZ által kezdeményezett Szomáliái segélyakcióban. Ugyanakkor a két testület csak a kormány részletes előterjesztése után, a konkrétumok ismeretében hozza meg a végleges állásfoglalását. Annus Antal honvédelmi államtitkár a vitában elmondta, hogy a Magyar Honvédségnél folynak az előkészítő munkálatok. Az egyik variáció szerint humanitárius célból tábori segélyhelyet létesítene a Magyar Honvédség Szomáliában, valamint egy-két szállítógéppel részt vállalna a betegszállításban, illetve a segélyek eljuttatásában. Szó lehet egy-három századnyi katona kiküldéséről, önkéntes alapon. A Nem várható, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia hamarosan a NATO tagja lesz — ezt erősítette meg Manfred Wörner, az észak-atlanti szövetség német főtitkára a Der Tagesspiegel című berlini lapban szerdán leközölt interjúismertetésben. Wörner kijelentette, hogy ő ugyan megértéssel viseltetik a NATO-tagságmind Clinton ismételten leszögezte, hogy egyszeri akcióról van szó, tehát az nem jelent precedenst, és nincs lehetőség hasonló amerikai beavatkozásra az éhező és életveszélyben lévő boszniaiak érdekében. magyar katonák a segély- szállítmányok biztosításában, illetve szétosztásában vennének részt, kézi fegyverzettel. A katonák csak a második vonalban tevékenykednének. azt követően, hogy az amerikai és a francia csapatok megtisztítják a terepet. Annus Antal arról is tájékoztatást adott a két bizottságnak, hogy a tábori segélyhely kialakításához, illetve a szállításban való részvételhez mintegy három hetes előkészület szükséges, míg a katonák kiküldésére 4—6 hetes felkészülésre lenne szükség. Ezeket az időtartamokat többek között olyan prózai okok is indokolják, hogy a szükséges védőoltások csak három hét után adnak védettséget a katonáknak. A magyar részvételnek ezen túl még nem tisztázottak a pénzügyi feltételei sem. gal kapcsolatos magyar, csehszlovák és lengyel óhaj iránt, de a szövetség tagjai úgy látják: a NATO bővítésének még nem jött el az ideje. Ehelyett továbbra is érvényben van az, hogy lépcsőzetesen szorosabb katonai és politikai együttműködést alakítsanak ki a három országgal — közölte. A szavazás eredményéhez nyugodtan, filozofikusan viszonyulunk, és folytatjuk a reformokat — mondotta az MTI tudósítójának az elnöki sajtószolgálat vezetője a kormányfői kinevezés kongresszusi leszavazása után. Az oroszországi népképviselők kongresszusa résztvevői szerda délután titkos szavazáson döntöttek úgy, hogy elutasítják Borisz Jelcin indítványát Jegor Gaj- dar kormányfői kinevezéséről. A szavazás hivatalos, a kongresszus előtt bejelentett végeredménye szerint Gajdar 467:486 arányban maradt alul. Anatolij Kraszikov szóvivő hangoztatta, ismert volt a kongresszus összetétele, így az eredmény várható volt. Bár az igen és nem szavazatok között nincs nagy különbség, tudomásul kell venni, hogy jelenleg ilyenek az erőviszonyok a kongresszusban. Az európai integráció kialakítása továbbra is távol zajlik az emberektől, miközben a nemzetállamokon belül csakúgy, mint a nemzetállamok között ma még különböző Európa-képek- ben gondolkodnak. Ezt csak megtetézi, hogy az Európai Közösségek egészét nem lebecsülendő pénzügyi-gazdasági problémák is nyomják — állapította meg tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján Jacques Delors, az EK- bizottság elnöke. Az európai közösségi állam- és kormányfői találkozók előtt immár hagyományos sajtóértekezletén Delors egyúttal röviden értékelte az 1992-es esztendőt. Mint fogalmazott: „másmilyen 1992-t képzeltünk el”, ám az év — szerinte — mégis sikeresnek tekinthető, hiszen a közösség gyakorlatilag teljesítette a jövő Eközben ismertté vált, hogy az orosz kormány még szerda este rendkívüli ülést tart a kialakult helyzet megvitatása céljából. Elemzők a szavazás kimenetelét egyértelműen Jelcin személyes vereségének minősítették, hiszen még jelentős kompromisszumok árán sem tudta a maga és a reformok oldalára állítani a képviselők többségét. A Az Amnesty International szerint a kínai kormány továbbra is brutálisan kínozza a köztörvényes és politikai elítélteket. Több rehozásához szükséges előkészületeket. Vatikánvárosban szerdán nemzetközi sajtóértekezleten mutatta be a római katolikus egyház új katekizmusát (hittankönyvét) Joseph Ratzinger bíboros, aki maga is jelentős szerepet játszott a katekizmus elkészítésében. Ratzinger bíboros szerint az új katekizmust elsősorban nem „bűnök regiszterének” kell tekinteni. Az előtérben nem annyira az áll, hogy mi nincs megengedve. E helyett az új kongresszusi döntés emellett riasztólag hathat a gazdasági átalakítás szempontjából létfontosságú külföldi tőkére, amely így egyelőre nem iátja biztosítottnak a reformpolitika hosszú távú folytatását. Az orosz kormány egyik tagja éppen szerdán jelentette ki, hogy jövőre az oroszországi külföldi befektetések értéke akár az 1 milliárd dollárt is elérheti. ványossá vált a kínzás, s a rabok egy része súlyosabb sérülést szenved mint tíz évvel ezelőtt — olvasható a londoni székhelyű emberjogi szervezet tegnap közzétett jelentésében. A kínai hatóságok tagadják, hogy támogatnák,, vagy elnéznék a rabok kínzását, s emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt évben 407 alkalommal indítottak eljárást olyan hivatalos személyek ellen, akik kínzásokkal csikartak ki vallomást a vádlottakból. katekizmus arra kérdez rá, hogy „Mit kell tennünk? Mi az ami, nekünk és a világnak a maga teljességében biztosíthatja a jövőt, amelyért érdemes élni?” Az erkölcs problémája ma, az ideológiák kudarca után, „egészen új formában szerepel a napirenden” — hangsúlyozta a bíboros. A 800 oldalas könyvet, amelyen 1986 óta dolgoztak, II. János Pál pápa december 7-én adta át ünnepélyesen az egyháznak. Segélyakció Magyar önkéntesek NA TO-csatlakczás Még nem jött el az idő kínai börtönben szinte járMás évet képzeltünk... Delors optimista évi egységes „nagypiac” létTovábbra is kínoznak Kínai hörtön Nem a bűnök regisztere Ratzinger bíboros az új katekizmusról ■ - V MAI GYJ iROR sziSitr ÄhV V. v: ■ Aggódik a parlament Levél a román törvényhozáshoz Elemi érdek as együttműködés A magyar Országgyűlés külügyi bizottsága Csapody Miklós MDF-párti képviselő javaslatára levelet intézett a román törvényhozás külügyi bizottságához. A levél hangoztatja, hogy a magyar társadalmat és az Országgyűlést komoly aggodalommal töltik el Kolozsvár polgármesterének és a román kormány helyi megbízottjának magyarellenes intézkedései és módszerei. Ezeket az aggodalmakat növeli a Mátyás-szobor talapzatán elhelyezett felirat körül kialakult súlyos feszültségekkel teli helyzet. A magyar törvényhozói? bíznak abban, hogy énnek az újabb problémának a megoldása érdeke Romániának és az országban élő valamennyi nemzetnek a jószomszédi viszonyról vallott nézetekkel és az általános európai elvekkel megegyezően. A külügyi bizottság megítélése szerint a magyar és a román nép történelmi távlatú együttélésének elemi érdeke, hogy a súlyos etnikai feszültségek fenntartásában és elmélyítésében érdekelt politikai erők ne keresztezhessék Románia nemzetközi fórumokon is hangoztatott politikájának érvényesülését és az ország európai csatlakozását. A magyar törvényhozók kérték román partnereiket, hogy a maguk eszközeivel tegyenek meg mindent a feszültségek feloldásáért. Egyben biztosították őket, hogy e törekvéseikben számíthátnak a külügyi bizottság tagjainak támogatására. TŐKÉS LÁSZLÓ TILTAKOZIK ILIESCU, A MAGYARBARÁT? Nyílt levél Iglói Zoltánnak, a Pécsi Magyar—Román Baráti Társaság elnökének Bízva a teljes jóhiszeműségükben — nyílt levélben fordulok Önökhöz. Ellenkező esetben egyenesen tiltakoznom kellene. A Kossuth rádió mai híradásából arról értesültem, hogy a Pécsi Társaság tiszteletbeli tagjává fogadta Ion Iliescut, Románia elnökét. A hír megdöbbentett. A román—magyar közeledés megalkuvás nélküli, őszinte híve vagyok, több román—magyar baráti társaság tagja, számtalan baráti és ökumenikus rendezvény kezdeményezője és szervezője. A két nép közötti megbékélésért folytatott nemes küzdelmünkben folytonosan szembe találjuk magunkat az lliescu-rendszer közvetlen vagy burkolt magyarellenességével. Iliescu elnök poszt- kommunista Demokratikus Nemzeti Megmentési Frontja, ha nem is mindig nyilvánvalóan, de egyértelműen bűnpártoló magatartást tanúsít az országban folyó — antiszemitizmusra emlékeztető — nacionalista-soviniszta uszító propaganda iránt, sőt minden bizonnyal rejtőzködő szövetségese a szélsőséges nacionalista erőknek. Iliescu elnök néma cinkosa az 1990 márciusi marosvásárhelyi véres események szervezőinek és kétségtelenül egyik főszereplője az 1990 júniusi bányászhadjáratnak. Mindkét esetben felelősség terheli a kiprovokált vérontásért és — tisztségénél fogva — részes saját népe üldözöttjei és Cseresnyés Pálék méltatlan szenvedéseiben, Hargita és Kovászna megye székelységének megaláztatásaiban. Ila valami, ükkor semmiképpen nem a magyar—román barátság építése, hanem sokkal inkább a románok és magyarok egymástól való eltávolítása jellemzi áldatlan tevékenységét. A Pécsi Társaságban való jelenléte a népek közötti barátság eszméjének a megcsúfolását jelenti. Szemléletes példával élve: ez a felemás frigy a Kádár János és Ceausescu Nicolae 1977-es „baráti egyezményére” vagy éppen Grósz Károly hírhedt 1989-es aradi látogatására emlékeztet. Vagy közelebbről — Viorel Faur, Gheorghe Dumitras- cu szenátor és loan Gavra farizeusi tagságára a parlamentközi bizottságban. Az idei országos választásokon romániai magyarságunk egységesen a demokrácia és a nemzeti megbékélés mellett és Iliescu Ion ellen szavazott. Kérem a Pécsi Magyar—Román Baráti Társaságot, hogy tartsa tiszteletben annak a meggyötört magyar kisebbségnek a választását, melyet nemes célkitűzései értelmében szolgálni kíván. Ha mégis ezt hiszik — a Pécsi Társaság végzetesen utat tévesztett. Román barátaink is osztják véleményünket. Tisztelettel küldöm üdvözletemet: Nagyvárad, 1992. december 8. Tőkés László püspök
