Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

Magyar—szlovák viszony Knazko a párbeszéd híve Milan Knazko szlovák külügyminiszter a Práca című lapban tegnap meg­jelent interjújában úgy vé­lekedett, hogy Magyaror­szág és Szlovákia viszonyát helytelen dramatizálni és válságosnak nevezni. — A válságos viszonyt emlegető szóhasználattal és a Magyar Köztársasághoz fűződő kapcsolataink ilyen értékelésével nem értek egyet. Ügy vélem, hogy a helyzetet nem kell drama­tizálni. A nyitott kérdések egyetlen megoldási média a párbeszéd, a kétoldalú haj­landóság arra. hogy kölcsö­nösen elfogadható álláspon­tokat alakítsunk ki — je­lentette ki. Knazko a szlovákiai nem­zetiségek helyzetét érintő kérdésre válaszolva kije­lentette: — A nemzetiségi kisebb­ségek jogainak állítólagos megsértését érintő problé­mák köre. hasonlóképpen, mint a dunai erőmű kérdé­se, jellemző példái annak, amikor nem politikai kér­désekből feleslegesen poli tikai kérdést csinálnak. Mindez annak a következ­ménye, hogy a világ nem is­meri Szlovákiát. A szlová­kiai nemzetiségek jogvédel­mének mértéke legalábbis megfelel a szokásos európai szintnek — mondta. Hangsúlyozta, hogy Szlo­vákia mint a kettéváló Csehszlov ia egyik utódál­lama az összes idevonatko­zó nemzetközi kötelezettsé­get átvállalja és betartja. Hasonlóképpen, mint Bős esetében, a kiutat e kérdést érintően is abban látjuk, hogy nyitott, demokratikus módon, az általános tekin­télyt élvező nemzetközi szervezetek részvételével folytassunk róla párbeszé­det. Sikerkönyv az új katekizmus Tours Jean Honoré fran­cia püspök vatikáni sajtó- értekezletén kijelentette, hogy a sajtónak azok a „hazugságai”, amelyek sze­rint a római katolikus egy­ház most megjelent új ka­tekizmusa „új bűnöket so­rol fel”, egyik napról a másikra bestsellert csinál­tak a 800 oldalas kiadvány­ból. Franciaországban több mint 300 000 példányban kelt el a katekizmus az­óta, hogy három héttel ez­előtt megjelent. „Ez nem egyszerűen csak siker. Ez földindulás. Nem is mer­tünk számítani rá” — nyi­latkozta a püspök. //. János Pál békeiizenetc A nemzetiségi és etnikai konfliktusok és az a rend­kívüli szegénység, amely­ben számos nép él, a leg­nagyobb veszély a világ békéjére nézve — han­goztatja II. János Pál pápa békeüzenetében, amelyet tegnap ismertetett a Vati­kánban Roger Etchegaray bíboros, a „Justitia et Pax” pápai bizottság elnöke. Az 1993. január 1-jére szóló békevilágnapi üze­net felhívást intéz az em­beriséghez, hogy vessen számot komolyan az éhe­zés és az etnikai konflik­tusok problémájával. A felhívás elsősorban a gaz­dag országokhoz szól, nekik kell tenniük valamit a fej­lődő országok elmaradott­sága felszámolására. II. János Pál külön ki­emeli a boszniai háborút amely szavai szerint nem old meg semmit, hanem el­lenkezőleg, mindent rosz- szabbá tesz. Ismét felszólí­totta a nemzetközi közös­séget, állítsa meg az eszte­len és tragikus vérontást és erőszakot. Moszkva A kongresszus Az orosz népképviselők kongresszusa tegnap dél­után olyan alkotmánymó­dosítást fogadott el, amely lehetetlenné teszi, hogy népszavazás döntsön a tör­vényhozás, az államfő és a legfőbb bíró visszahívásá­ról. A népképviselők ezzel még a kompromisszum megszületése előtt olyan jo­gi mechanizmust hoztak létre, amely Borisz Jelcint megakadályozhatja abban, hogy referendum útján ér­je el a törvényhozó szer­vek idő előtti újjáválasz- tását. Az orosz elnök a délelőt­ti egyezkedéseken állítólag hajlandónak mutatkozott arra, hogy január helyett március-áprilisra tűzzék ki a népszavazást, amely lé­nyegében azt volna hivatott eldönteni, hogy Oroszor­szág parlamenti vagy elnö­ki köztársaság lesz-e a le­vőben, s utóbbi döntés esetén megvonná a bizal­mat a parlamenttől. A népszavazás ügye azon­ban ennek ellenére egy­előre nem lefutott, mivel Jelcin egyik kérése éppen az volt a kongresszushoz, hogy a mostani ülésszakon elfogadott alkotmánymódo­sítások. köztük immár a népszavazás kérdésköréről is, csak három hónap múlva lépjenek érvénybe. Ily módon az elvi lehető­ség egyelőre megvan az elnök által kezdeményezett népszavazás megtartására. Gorbacsov javaslata Jelcinnek Romlanak az Mihail Gorbacsov koalí­ciós kormány alakítására szólította fel Borisz Jelcint, és új politikai irányvonal kidolgozását javasolta az orosz elnöknek avégből, hogy rendezze a parla­menthez fűződő ingatag vi­szonyát. eln ök idegei — Ügy gondolom, Jelcin idegei romlanak — mondta a volt szovjet elnök latin- amerikai kőrútjának vég­állomásán, Mexikóban. — Figyelmeztettem, hogy ez fog történni, és óriási hiba lenne, ha a mostani politi­kai játszmát folytatná — hangoztatta Gorbacsov. B, B, és a romén külügyminisztérium A roman külügyminisz­térium tegnap közlemény­ben adott hangot annak a véleményének, hogy az MTI által kiadott hír, mi­szerint elfogták és kiutasí­tották az országból azt a B. B. nevű román állam­polgárt. aki úgymond, a magyarcsanádi görögkeleti templom megszentségtele- nítésének tettese, „bizonyos meglepetést keltett és csak növelte a zűrzavart magá­val az üggyel kapcsolat­ban”. „Egy román állampolgár részessége az ügyben, amit valójában már a ma­gyar hatóságok első állás- foglalásai is feltételeztek (mivel a magyarcsanádi és a gyulai incidenseket eset­leges provokációkként ér­tékelték), továbbá az a kí­sérlet, hogy összekössék ezeket az incidenseket a kolozsvári Mátyás-szobron elhelyezett felirat ügyével, akárcsak az a különös mód, ahogy az illető állampol­gárral bántak egy olyan tette miatt, amely a ma­gyar törvényeket sérti meg, zavaros elemek, amelyek kétértelműségeket teremte­nek és nem olyan termé­szetűek, hogy hozzájárulná­nak a kényes helyzet tisz­tázásához” — vélekedik a román külügyminisztérium. A Hankiss-botrány újabb fejleményei A felfüggesztett tévéelnök ragaszkodik a székéhez Rémálmaim és álmodozásaim Hankiss Elemér ismét bement a munkahelyére, a Magyar Televízió Szabad­ság téri épületébe tegnap. Az elterjesztett híresztelé­sekkel szemben az elnököt nem várták rendőrök a kapunál, és senki sem aka­dályozta meg abban, hogy belépjen az intézménybe. Hankiss Elemér megérke­zése előtt Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal po­litikai államtitkára is be­ment az épületbe. Az államtitkár rámu­tatott, azért érkezett a televízióba, hogy megpró­báljon segíteni Nahlik Gá­bor alelnöknek és a televí­zió dolgozóinak a normális és nyugodt munka lehető­ségeinek megteremtésében. Nahlik Gábor feladatai­val kapcsolatban Katona Tamás elmondta: reméli, hogy az alelnök a közérde­ket és a televízió érdekeit figyelembe véve fogja gya­korolni terhes kötelességét. Az MTI kérdésére vála­szolva Katona Tamás el­mondta: a jövő héttő] Hankiss Elemér, Bányai Gábor és Nagy László nem léphet be a televízió épü­letébe. Hozzátette: remél­hetőleg nem kerül sor du­lakodásra az épület kapu­jában. Katona Tamás, mielőtt a televízióból távozott volna, elmondta: az alelnökkeí arról folytatott másodszor­ra megbeszéléseket, mélyek az egy kézen megszámlál­ható személyi lépések vég­rehajtásának leghasználha­tóbb megoldásai. Chrudi- nák Alajos esetleges visz- szahelyezésével kapcsolat­ban az államtitkár kijelen­tette: amennyiben az intéz­mény vezetése — jelen esetben Nahlik Gábor — lemond fellebbezési jogá­ról, úgy a Panoráma volt főszerkesztője visszakerül­het korábbi pozíciójába. Hankiss Elemér találko­zott Balsai István igazság­ügy-miniszterrel, a minisz­térium épületében. Mint is­meretes, Balsai a vizsgáló- biztosa a Hankiss ellen folytatott fegyelmi eljárás­nak. A találkozó azért jött létre, hogy Hankiss Elemér betekinthessen az eljárás jegyzőkönyvébe. Göncz Árpád nem indít fegyelmi eljárást a televí­zió elnöke ellen — tudta meg tegnap az elnök saj­tóirodájától az MTI. (Mint megírtuk, Hankiss Elemér csütörtökön fegyelmit kért maga ellen a köztársasági elnöktől.) Ennek az az in­doka, hogy nincsen olyan tételes rendelkezés, amely kimondaná: a fegyelmi eljá­rás megindítására a köztár­sasági elnök jogosult. A Magyar Televíziónál megtartott vizsgálat célja annak eldöntése volt, hogy a tv-nek szüksége van-e a zárolt 1 milliárd forintos költségvetési támogatásra, de a vizsgálat egyben szá­mos szabálytalanságot is feltárt, amelyek még mé­lyebb elemzést igényelnek — mondotta Pongrácz Ti­bor politikai államtitkár a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón tegnap. A tv gazdálkodása lazá­nak nevezhető az államtit­kár értékelése szerint. Olyan tartalékokkal ren­delkezik a szervezet, amely maximum 500 millió forint támogatás folyósítását in­dokolja, de Pongrácz Tibor személy szerint nem adna többet 100-200 milliónál. Az államtitkár három olyan ügyletet említett, amelyekben — a miniszté­rium által megbízott két független könyvvizsgáló cég vizsgálata szerint — komolyan megsértették a tulajdonos, a magyar állam érdekeit. Bányai Gábor, a Tv 1 in­tendánsa és Nagy László, az MTV gazdasági főigaz­gatója ellen fegyelmi vizs­gálat indult. Az MTI kér­désére az intendáns tegnap késő délután elmondta: Nahlik Gábor csütörtökön este értesítette őket a fe­gyelmi tényéről, majd pén­teken reggel arról, hogy egy kormánytanácsost — akinek a nevét Bányai nem árulta el — neveztek ki vizsgálóbiztossá. Ezt köve­tően pénteken mindkét ve­zető levelet kapott az al- elnöktől, amelyben állá­sukból való felfüggeszté­sükről értesítette őket. Hétfőn természetesen nem próbálunk meg bejön­ni az épülethe — válaszol­ták az érintettek az MTI kérdésére. Hozzátették: an­nál is inkább nem teszik ezt, mert Bányai Gábornak hétfőn 10 órakor. Nagy Lászlónak pedig 11 órakor meg kell jelennie az ORFK központi vizsgálati osztá­lyán. A két vezetőt azért idéz­ték be a rendőrségre, mert Balsai István igazságügy­miniszter a kormány ne­vében büntetőfeljelentést tett ellenük különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. „Méd in dö jueszéj!” — hallom egyre álmomban a kórus énekelte reklámnótát és látom a képsorokat: hí­res színész nyitja szét zakó­ját, s büszkén mutatja a Made in USA feliratú cím­két. Fiatalember ugrik be az amerikai autóba, idős hölgy bújik a puha takaró alá, de még a szélsőliberális Fonda is amerikai farmert vagy fehérneműt reklámoz. Több ilyen reklámfilmecske van, mindegyikben 5-6-féle termék. Arra buzdítják az amerikai polgárokat, hogy csak azokat, csakis USA- ban készültet vegyenek. Gyakran láttam, s most gyakran jön elő álmaimban is, azzal az óriási mozga­lommal együtt, amit ennek kapcsán egyszerű polgá­rok indítottak, államonként, szinte versengve egymással, hol vásárolnak több hazai terméket. Pedig hát nem minden termékük a legjobb. Pedig hát van, amiből az európai, van, amiből a ja­pán vagy más sokkal reme- kebb. Mégis, ők patrióták, ők- szeretik Amerikát — mondta büszkén egyszer az egyik megkérdezett. S való­ban, statisztikai adatok bi­zonyítják, hogy ilyen moz­galmak nélkül Amerika gaz­dasága régen megkezdte volna a zuhanást, mert az import kiszorította volna a hazait, s ez termeléscsökke­néssel, munkanélküliség-nö­vekedéssel, pénzromlással és sok egyéb rossz követ­kezménnyel járt volna. Az amerikai termékreklá­mok és vásárióbuzdítások mostanában egvre gyakrab­ban jelennek meg álmom­ban. Főleg azóta, amióta a magyar Parlament épületé­ben magyar képviselő szóvá tette — szóvá merte tenni! — azt, hogy egy magyaror­szági magyar újság, neve­zetesen a Pest Megyei Hír­lap naponta arra buzdítja magyar olvasóit, hogy ma­gyar terméket vásárolja­nak! Szinte hinni sem akar­tam a fülemnek! Azon kezd­tem gondolkodni, mit sze­retne a képviselő úr, milyen más ország termékeit kelle­ne vásárolnunk? Melyik más ország érdekeit képvi­seli ez a képviselő úr? Mely idegen ország gazdaságát óhajtaná fellendíteni, mun­kanélküliségét enyhíteni? Szomorúan emlékeztem nem egész hétéves, Ameri­kában született kisfiam mi­napi bánatára és sírós meg­jegyzésére. A Nagykörúton mentünk végig a hatossal, s kapkodta a fejét, olvasta a feliratokat a budapesti boltokon. Tökéletes angol­sággal olvasta: Mekdanolds, Börkörking, Kentakkifrájd- csikken, Ríbak ... Aztán döbbenten magyarázta, hogy itt már minden amerikai. Vigasztaltam, hogy nem volt ez mindig így, régen csak magyar feliratok vol­tak, de erre még szomorúbb lett, mélyet sóhajtott: miért nem is születtem én Ma­gyarországon? Mondtam, hogy mindegy az, hol szü­letik az ember, hiszen itt­hon van, magyar, akárhol született. — Nem, nem mindegy — ellenkezett. — Ha itthon születtem voina. akkor még láthattam volna a magyar Magyarországot — adta meg a magyarázatot, s a villa­moson láthatóan megdöb­bentek az emberek. A napokban Pest megye egy részén utaztam keresz­tül. A helyzet vidéken sem jobb, ott is szaporodnak a mindenféle idegen feliratok, a marketek és shopok, ame­lyeknek nevét ki sem tud­ja helyesen mondani a ma­gyar. Éppúgy nem, mint ahogyan az amerikai vagy angol sem tudná kimondani a mi szatócsboltunk nevét, ha történetesen az ő hazá­jukban lenne kiírva. Csak­hogy ott ilyesmi elképzelhe­tetlen! Pedig hát, Ameriká­ban liberális demokrácia van, idestova megléte óta, ki is van írva a magyar ne­gyedben magyarul, hogy Szegedi Szalámi, ki van ír­va a kínaiban kínaiul sok egyéb, a japánban is japá­nul — de csak az angol nyelvű felirat alatt! Mert hogy Amerikában az angol számít „anyanyelvnek”, de legalább is hivatalosnak, s ott az amerikaiak vannak otthon! Mindent az ő ked­vükre kell hát tenni és min­dent Amerika és népe ér­dekében. Várom, hogy itthon is ver­seny indul. Olyan verseny, mondjuk megyék között, amelyben meghirdetik, hogy az a győztes, ahol egyetlen idegen felirat sincs, de lega­lább csak a magyar felirat után van, ha elengedhetet­lenül szükségesnek tartja a gazda az idegenkedést, di­vatot vagy majmolást. Nem lehetetlen, hogy a Pest Me­gyei Hírlap indítja ezt a mozgalmat, s végül Pest megye lesz a győztes... Olyan versengés indul, mint Amerikában az államok kö­zött az amerikai áruk vá­sárlásáért. Aztán ki tudja? Egyszer megélhetjük azt is. amit nemrég láttam szépsé­ges álmomban: a magyar Országgyűlésben felállt egy magyar képviselő, és ki­mondta, hogy ez itt Ma­gyarország. magyar anya­nyelvvel, ezért törvényja­vaslatot nyújt be arra, hogy kötelező legyen magyarul is felírni a boltok nevét, hogy a belhonos polgár is tudjon tájékozódni saját hazájá.- ban. Almomban megtapsol­ták a képviselőt és nagy többséggel megszavazták a javaslatát... Most ébren vagyok, s ál­modozom. Stolmár G. Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom