Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-07 / 288. szám

I ' | PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1992. DECEMBER 7., HÉTFŐ “J Az álMálhmány számbavétele A KÖZLEKEDÉS - STRATÉGIA Kevesebb az anyakoca Nemzetközi hiteleket Az állatállomány számba­vételének mai rendje 1949- től alakult ki a Központi Statisztikai Hivatal jóvol­tából. Eltérő módon méri fel a gazdálkodószerveze­tek és a kistermelők állat- állományát. A gazdálkodó­szervezetek, köztük a szö­vetkezetek. állami gazdasá­gok az állatállományukra vonatkozó adatokat negyed­évente küldik be a KSH megyei igazgatóságainak. A mezőgazdasági kister­melők adatait a teljes körű és a reprezentatív állat­számlálás k egymásra épü­lő rendszerével figyel''t meg, úgynevezett interjú­módszerrel. (A termelőket számlálóbiztosok keresik fel.) Az összeírt adatokból a megyék állatállományának kiszámítása (becslése) ma­tematikai függvény alkal­mazásával történik. A vál­lalatok és a gazdasági tár­saságok egy év alatt je­lentősen, 57 százalékkal nö­velték juhállományulcat, a szövetkezetek viszont nagy­mértékben, csaknem 30 szá­zalékkal csökkentették. Az állatfelvásárlók vágómar­hából 4847, sertésből 97 ezer tonnával kevesebbet juttat­hattak a vágóhidakra. Jö­vőre becslések és a leg­utóbbi állatszámlálási ada­tok szerint megközelítően 9-9,5 millió darab sertés kerülhet a vágóhidakra, s ez a három évvel ezelőtti 13 millió darabhoz képest bizony jelentős visszaesést jelent. Egyidejűleg megha­tározzák a felvétel pontos­ságát és megbízhatóságát is. A Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott legutóbbi felvételnél 95 szá­zalékos biztonsággal mond­ható, hogy a sertésállomány 6.6-6,8 millió darab között van. Magyarországon 1950 és 1973 között — néhány évet kivéve — évente hajtottak végre teljes körű állatszám­lálást. 1973 és 1986 között a teljes körű összeírásokat háromévente végezték, míg a két legutóbbi összeírás között (1986. december.— 1991. április) már négy év telt el. A teljes körű össze­írások „ritkulásának” első­sorban pénzügyi okai vol­tak. Hasonlóképpen a repre­zentatív összeírások gyako­riságát is jelentősen befo­lyásolta a KSH pénzügyi helyzete. Míg 1986-ig a tel­jes körű összeírások közölt valamennyi negyedévben sor került reprezentatív összeírásra. 1988-tól szapo­rodott azoknak a negyed­éveknek a száma, amikor a reprezentatív felvétel vég­rehajtására nem volt szük­ség. Az állatállomány-adatok alapján a hivatal egyre gyakrabban hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy ilyen kritikus helyzetben — mint amibe az állattenyésztés az A montenegrói Tara folyó partján, Majkovac mellett épített gát 70 millió tonna erősen mérgező cink- és réz vegy ületet tartalmazó bányaszemetet tart vissza. A gátszakadás megmérgez­heti a Tara, a Drina, a Szá­va és a Duna medencéjének ivóvizét. Az ENSZ és a genfi egyetem toxikológiai tanszékének szakértői sze­rint az ivóvíz használhatat­lanná válhat a Fekete-ten­gerig. CSÖKKENŐ HÚSÁRAK BíerekssssiteB“ konferoncia Szinte mindennap hal­lunk a húshelyzetről, a fo­gyasztókat bosszantó gya­kori áremelésről. Ezért is örvendetes, hogy mától csökken a sertés- és marha­hús nagykereskedelmi ára a fővárosi üzletekben. Esze­rint a fej nélküli fél sertés kilónkénti árát 225 forint­ról 218-ra mérsékelték. Mó­dosult a marhahús értéke­sítési ára is, hiszen azt 170 forintról 164 forint 50 fil­lérre szállították le. A hústermelés és -feldol­gozás helyzete lesz a témá­ja a Kerekasztal-beszélgetés a húshelyzetről című kon­ferenciának, amelyet hol­nap tartanak a Budapesti Húsipari Vállalatnál. Ezen egyebek között részt vesznek a szaktárca témá­ban illetékes szakértői, va­lamint a Közép-magyaror­szági Agrárkamara és a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetségének tisztségvise­lői, az ÁVÜ, a Húscéh, a Parasztszövetség, a Gazda­körök Országos Szövetségé­nek, a Magánkereskedők Húsipari Szervezetének, va­lamint a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaságnak a ve­zetői. (— esi) A KÖZVÉLEMÉNY MEGOSZLIK Reformok Romániában Román közvéleménykuta­tók által készített felméré­sek szerint a románok 39 százaléka a piacgazdasági reform gyorsítását, 29 szá­zaléka az eddigi ritmus fenntartását kívánja, míg 21 százalék lassítást szeret­ne, a maradék pedig a re­formok azonnali leállításá­nak lenne a híve. Az állásfoglalások a rep­rezentatív minta szerint erősen eltérnek az ország különböző térségeiben. A Bánát lakói (Temesvár kör­nyéke) 56 százalékban sür­getik a reform gyorsítását, az erdélyieknek pedig 47 százaléka vélekedik így. Meglepő eredmény, hogy Bukarestben viszont csupán 31 százalék szeretne gyorsí­tást — ami talán azzal ma­gyarázható. hogy a főváros­ban nyilvánvalóbban meg­mutatkoznak a reform ne­hézségei és szembetűnőbb a spekuláció. Az utolsó he­lyen Dobrudzsa áll, ott csak a megkérdezettek 30 száza­léka szeretné a piacgazda­ság gyorsabb érvényesülé­sét. kapunk utóbbi években került — nélkülözhetetlen a negyed­évenkénti megfigyelés, amelyre viszont pénzügyi fedezet nem volt. 1991-ben sikerült elérni, hogy a teljes körű összeírá­son kívül két reprezentatív, 1992-ben pedig — ez idáig — három reprezentatív ál- latszámlálást hajtsanak végre. Jelentős a visszaesés me­gyénkben az anyakocákból. Két éve még 51 ezer dara­bot számlálhattak, míg az idén, november elején 42 ezer 533 darabot írhattak össze. Érzik a sertésállo­mány csökkenését a vágó­hidak is. 1990-ben még el­érte a 23 ezer darabot a hússertések állományának nagysága, de idén, becslé­sek szerint, jó, ha 10 ezer sertést juttathatnak az ál­lattartók a húsiparnak. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban is a teljes körű és a repre­zentatív összeírások kombi­nálásával oldják meg az ál­latállomány megfigvolését. (gyócsi) Évtizedeken át a monte­negrói ércbánya termékét a folyó vizével „mosták”, és a vegyi anyagokat tartalmazó iszapot egy völgyet levá­lasztó tizenkét méter magas gát mögött tárolták. A bá­nyát két éve bezárták. Az 1989-es földrengés meg­gyengítette a gátat. Idén az esőzuhatagoktól megduz­zadt folyó kikezdte alapza­tát, fellazította alatta a föl­det. A háborús viszonyok miatt sem Belgrád, sem a helyi hatóságok nem képe­sek szembenézni a veszély- lyel és intézkedést hozni elhárítására. A nemzetközi veszélyre az ENSZ egyik munkatársa, az UNIDO alkalmazottja hívta fel a figyelmet, és vit-. te el a helyszínre a szakér­tőket, akik úgy határoztak, hogy sürgősen építeni kell egy második gátat az első elé. Mégpedig a tél beállta előtt. Hazánk közlekedésének kialakulását és fejlődését gróf Széchenyi István kor­szakalkotó elméleti műve, a „Javaslat a magyar közle­kedési ügy rendezésérül” című alkotása alapozta meg 1848-ban. A két világháború közöt­ti időszakban az ismert po­litikai változások átrendez­ték a Kárpát-medence ad­dig kialakított rendjét. Nagy jelentőségűnek számított a rendszeres repülőgépjára­tok kialakítása. A második világháború okozta károkat nehezen he­verte ki a közlekedés, az állóeszközök mintegy 80 százalékát tönkretette a rombolás. A háború utáni újjáépítésben „csupán” ki­szolgáló ágazatnak tartot­ták a közlekedést, a jármű­parkot az állami költségve­tés adományaiból tartották fenn. A korszerűtlen, környe­zetszennyező és a biztonsá­got veszélyeztető közleke­dés évente mintegy 100 mil­liárd forint nemzetgazdasá­gi veszteséget okoz. A fej­lesztési lemaradás jelenleg 600-800 milliárd forint kö­rül van. Kubában az eddiginél na­gyobb erőfeszítéssel is csak a korábbinál szerényebb termésre lehet számítani az 1992 93-as cuikornád-aratási idényben. A legutóbbi sze­zonban 7 millió, az azt meg­előzőben 7,6 millió tonna cukrot állított elő a sziget- ország. Egy nemrégiben elhang­zott beszédében Fidel Cast­ro állami és pártvezető a csökkenő cukornádtermelés okait magyarázva „.elmond­ta. hogy az ültetvények leg­nagyobb része már az előző idényben sem kapott s most sem kap semmilyen műtrágyát, a rendelkezésre A fővárosi lakosok közül (a drága bérletek ellenére is) egyre többen utaznak metrón, autóbuszon, villa­moson. A Pest környéki közlekedés egyre zsúfol­tabb. A közlekedés a társada­lom és a gazdaság működő- képességének, fejlődésének egyik alappillére. Az Euró­pai Közösséggel kötött tár­sulási egyezmény megköve­teli, hogy hazánk is részt vegyen az egységes euró­pai közlekedés kialakításá­ban, a Magyarország körü­li térség közlekedési együtt­működésének szervezésé­ben. Hazánk az európai álla­mokkal korábban kötött kétoldalú közúti, légügyi és belvízi hajózási megállapo­dásait felülvizsgálja az idő­közben bekövetkezett geo­politikai változások miatt. A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól és az Európai Üjjáépítési és Fej­lesztési Banktól kedvezmé­nyes hiteleket kapunk 1995- ig a közúti pályák miha­marabbi továbbfejlesztésé­álló csekély készletet a fej­lődésének legkritikusabb szakaszában lévő növény- kultúrák trágyázására hasz­nálják fel. A devizahiány miatt le­csökkent műtrágyaimport okozta kieséshez járul az üzemanyaghiány is. Annak ellenére, hogy egyre na­gyobb arányban mozgósí­tanak ismét kézi nádvágó­kat a betakarításra, az ara­táshoz és a feldolgozáshoz szükséges gépek működte­téséhez számítások szerint így is 60 ezer tonna dízel­olaj kell, nem számítva a szállítás szükségletét. re. NEM VOLT ELEGENDŐ MŰTRÁGYA Csökkent a cukortermelés Kubában Piackutatás az Urá!on inn;n és túl Szörp a kávéban Az utóbbi három évben átlagosan 10-20 százalékkal csökken a kereslet a Szobi Szörp Rt. termékei iránt. A szobiak már az elmúlt év­ben hozzáláttak, hogy fel­térképezzék az egykori Szovjetunió Urálon inneni és túli területeit. Azon egy­szerű oknál fogva, hogy fo­gyasztót találjanak termé­keiknek. Az elmúlt évben már-már úgy tűnt, hogy Kárpátalja fővárosában, Ungváron, a helyi konzerv­üzemmel vegyes vállalatot alapítanak, de a konzerv­üzem vezetése végül is meggondolta magát. Fellé­legzett a magyar f él. hiszen 3 millió dollárt reméltek a szobiaktól csak a csarnok- épületért. Próbálkoztak az egykori helikoptergyárral is. de az üzemi kollektívák képviselői azt mondották, hogy nekik nem szörpre, hanem burgonyára s egyéb élelmiszerekre lenne inkább szükségük ... Doffer Frigyes, a Szobi Szörp Rt. vezérigazgató­helyettese az utóbbi hóna­pokban többet tartózkodott a Kárpátokon túl. Litvániá­ban, Szibériában, mint szűkebb pátriájában. Üzlet­kötési szándékkal keresett fel számos céget, de mivel jobbára csak barter jellegű üzletkötésekről lenne szó, így többszörösen is meg kell gondolni, hogy tíiztosított-e rövid, közép- vagy hosszú távon a barter jellegű üzlet. Hoffer úr érdekes esetet említett. Litvániában tör­tént, hogy vendéglátói a fe­ketekávéba Szobi szörpöt raktak, mert nem volt cu­kor. Ez utóbbi is jelzi, hogy az alapvető élelmiszerekből ugyancsak hiány van. akár a Baltikumot, akár az Urá­lon túli területeket járja az utazó. Ami külön gondot jelent, hogy a kamionok csak nagy késéssel tudnak a címzetthez eljutni, mivel napokon, heteken át állnak a különböző határátkelő- helyeknél. Azért sikerült 10 kamionnyi szörpöt a litvá­noknak eladniuk, s ez is valami. Gy. L. ÚJ MmshaH-terv? Osztrák bank segélyprogramja Az Austria Bank kidol­gozta annak a kelet-közép- európai Marshall-tervnek a részleteit, amelyet a bank vezető közgazdászai szük­ségesnek tartanak. • Alfons Haiden bankelnök szerint a tervet mindenekelőtt a ke­leti országok politikai sta­bilitása érdekében kellene megvalósítani. A kalkulációk szerinti összesen 180 milliárd dollár összeget — amely hat év alatt éves bontásban jutna el a kedvezményezettekhez — az európai közösség és az EFTA tagállamai, vala­mint az Egyesült Államok és Japán adná össze. Részesedésüket 45 száza­lékban az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék, 45 százalékban az előző há­rom év gazdasági növeke­dése, tíz százalékban az előző három év gazdasági növekedése, tíz százalékban pedig keleti exportjuk mér­téke határozná meg. A PAKSI ATOMERŐ­MÜVET kiemelkedően biz­tonságosnak minősítették nyugati és keleti szakértők azon a bécsi tanácskozáson, amelyen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keleti programját tekintet­ték át. A KÖVETKEZŐ NYOLC ÉVBEN akár 180 ezer len­gyel szénbányász is elve­szítheti munkahelyét a szén­bányászat gazdaságossá té­telére kidolgozott kormány- program értelmében. Az át­szervezés kapcsán Lengyel- ország 53 szénbányáját 7 csoportba tömörítik, a ráfi­zetéses bányákat pedig foko­zatosan felszámolják. Az átmeneti időszakban a nye­reséges bányák hasznából fedezik a veszteséges tár­nák működését. JELENTŐSEN FELÉR­TÉKELŐDÖTT A RUBEL a moszkvai bankközi valu­tatőzsdén. A dollár árfolya­ma újból 400 rubel alá esett, noha korábban 417 rubelt ért egy dollár. A IIÉT ELEJÉN ROMÁ­NIÁBAN, Besztercén üzlet­ember-találkozót szervez a Besztercei Kereskedelmi és Iparkamara a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkama­rával közösen. A nyolc ma­gyar vállalat képviselői ro­mán befektetőkkel tárgyal­nak vegyes vállalatok létre­hozásáról, a két ország kö­zötti export fokozásáról. Előadásokon ismerkednek a román vámszabályokkal. DECEMBER 13—17. KÖ­ZÖTT a Pest Megyei Keres- reskedelmi Kamara 11 me­gyei vállalat képviselőit esz­mecserére látja vendéül. A repülőjegyet az udinei szervezet biztosította a Pest megyei kamara tagvállala­tainak. EGYÜTTMŰKÖDÉSI megállapodást kö­tött a Pest megyei Keres­kedelmi és Iparkamara a Közép-magyarországi Ag­rárkamarával, Ez közvet­len információcserét jelent megyénknek az értékesítési lehetőségekről. Közös szak­mai bizottságok felállítását tervezik, s közösen térképe­zik fel megyénk gazdasági problémáit. A FRUTTA PLUS RT. maga kérte az Állami Ér­tékpapírfelügyeletet, hogy vonja vissza a részvény­kibocsátásához készített tá­jékoztató és a nyilvános ajánlattétel közzétételének engedélyét, mivel az álta­luk ajánlott papírnál idő­közben jóval kedvezőbb részvényvásárlási lehetősé- ségek tűntek fel a piacon. Ezért a Frutta Plus-részvé- nyek eladási esélye jelentő­sen csökkent. GÁTAT KELL ÉPÍTENI Veszélyben az Al-Duna

Next

/
Oldalképek
Tartalom