Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-07 / 288. szám

J | PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1992. DECEMBER 7., HÉTFŐ Nagykőrösi vélemény Dr. Toros László képviselőnek a nagykőrösi önkormány­zat múlt heti ülésén elhangzott hozzászólásából ismerte­tünk egy részletet. „A város egyik országgyű- kapcsolatban a parlament- lési képviselője — Ábra- ben élt interpellációs jogá- hám Tibor — a Pest Me- val. Illő és szükséges, hogy gyei Hírlap működésével mi, a nagykőrösi helyi fő­Ábrahám Tibor űr országgyűlési képviselőnek Képviselő úr! Végighallgattam, s természetesen lapunkban közzétet­tük kérdését, amely a Parlamentben hangzott el, s ame­lyet Antall József miniszterelnök úrhoz címzett. Közöl­tük a választ is, amelyet Nagy Ferenc József adott ön­nek. A közlés azért érdekes, mert ezzel olyan helyzet állt elő, amely már nem néhány ember ügye. Több annál. Kiváltképp azért, mert ön különös kifejezéseket hasz­nált. Nem értem például a csizma asztalra kerülésének a történetét, azaz: a lapnál történt átszervezés és a Csur- ka István írta dolgozat összehozását. Ez erőltetett, iz­zadságszagú gondolat. Ám lelke rajta, gondoljon, amit akar, önre tartozik. Az viszont már nem, hogy kijelenti: a lap „a jelenlegi hatalomtól, a kormánykoalíciótól már inkább jobbra helyezkedik el a főszerkesztő úr tevé­kenységének eredményeképpen”. Vagy: „összefoglalva tisztelettel kérem a válaszadó miniszter urat, ítélje meg, hogy a jelenlegi Pest Megyei Hírlap egy megye tájékoz­tatását szolgálja-e, vagy a kormányt is időnként jobbról támadó — markánsan szélsőjobboldali — erő propagan­daeszköze.” Kérem képviselő urat, hogy esetleges hibáink kiküszö­bölése érdekében — bár mi ilyet e téren még nem vet­tünk észre magunkon —, pontról pontra bizonyítsa kér­désbe göngyölt állításait, hiszen csak ez az egymás iránt tanúsított figyelem vihet bennünket előre. Kérem, az időnként jobbról támadót, a jobbra elhelyezkedőt, mint kifejezéseket, szíveskedjék mielőbb bebizonyítani. Ké­rem önt, jelölje meg azokat az írásokat, amelyek egyér­telműen azt sugallják önnek, hogy a Pest Megyei Hírlap olyan orgánum, amely szélsőjobboldali eszméket hirdet. Képviselő úr, szerkesztőségünknek szentelt figyelmét köszönjük, s várjuk mielőbb bizonyító erejű válaszát. Bizonyára van is ilyen gyűjteménye, hiszen úgy hiszem, valamire csak-csak támaszkodott akkor, amikor e témát az ugyancsak fontos költségvetési vita idején bevetette. Remélem, nem az vezérelte önt, hogy napjainkban a szélsőjobboldaliság hangoztatása nem több, mint ha tizenévesek mondanak egymásnak valami nyomdafesté­ket nem tűrőt. Szerkesztőségünkben felnőtt emberek dol­goznak, akik nem szeretik, ha olyan bélyegekkel lát­ják el őket, ami nem illik rájuk. Bízom benne, hogy ez­zel ön is így van, tehát mielőtt megszólalt, végiggondol­ta, hogy mit mond. Válaszát várom: Vödrös Attila főszerkesztő rumon hangot adjunk vé­leményünknek. Nevezete­sen, az a kérdés merült föl, amelyik azt szúggerálja, hogy egy szélsőjobboldali csurkista sajtóelv jelent meg a Pest Megyei Hírlap­ban. Ügy tűnt, mintha ez a város véleménye lenne. Korántsem erről van szó. Lehet, hogy a képviselő egyéni véleménye ez, lehet, a képviselők égy csoport­jának a véleménye, de az előttem felszólaló képvi­selőtársammal és többekkel együtt mondhatom, hogy ez nem a város véleménye. Egy sajtó szerintem soha­sem lehet neutrális. Egy sajtónak akkor van értel­me, ha annak sajátságos az arculata. Ma különöskép­pen. Ma, amikor orszá­gunkban tulajdonképpen három eszmeiség küzd a pártokban és a különböző társadalmi szervezetekben a keresztény nemzeti gon­dolatért, a liberális eszmei­ségért, és a szocialista esz­meiségért, akkor nyilván­való, hogy egy sajtó ebben a kérdésben nem képviselhet se hideg, se meleg állás­pontot, annak határozott álláspontja kell hogy le­gyen. Más kérdés az, hogy e határozott álláspont el­foglalása során valóban szélsőjobboldali, rasszista, antiszemita vagy akár szél­sőbaloldali kommunista né­zeteket nem hangoztathat, amelyek demokratikus tö­rekvéseink ellen küzde­nek. Ha ebben a vonatko­zásban tesszük mérlegre a Pest Megyei Hírlap műkö­dését és eddigi tevékenysé­gét, nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a lap jő úton halad, és helyes arcu­latot képvisel. Ezért támo­gatjuk városunk részéről elviekben a Pest Megyei Hírlap működését is.” Még egyszer a nagykőrösi orvosokról Versenyhelyzetben az ellátás színvonala Dr. Kruppa Ildikó, a nagy­kőrösi önkormányzat egész­ségügyi bizottságának elnö­ke cáfolja a december 1-jén megjelent Vállalkozó orvo­sok című írásunk állítását, miszerint kilenc körzeti or­vosnak felmond a nagykő­rösi önkormányzat. — Akkor hogyan értel­mezzük a képviselő-testü­letnek azt a határozatát, amelynek alapján a polgár- mester felhatalmazást ka­pott új, egyénenkénti vállal­kozói szerződések megköté­sére? — Lényegében formai dologról van szó — mondja a főorvos. — Az igaz, hogy a régi szerződések érvényü­ket vesztik, de ezzel egy időben elkészül egy új, amely már a vállalkozói or­vosi tevékenységet szabá­lyozza. Tehát nem abban az értelemben vett felmondás­ról van szó, mint amikor valahonnan elbocsátanak valakit, és a továbbiakban semmi köze egymáshoz munkavállalónak és mun­kaadónak. — Fogalmazhatunk akkor úgy is, hogy a betegellátás eddigi kialakult rendszerét, szokásait nem változtatja meg az orvosok vállalko­zásba lépése? — Az egészségügy átszer­vezésének első lépése, az alapellátásban dolgozó fel­nőtt- és gyermekháziorvo­sok tevékenységi módjának átalakítása van most napi­renden. Az orvosok önként döntöttek arról, hogy a há­rom lehetséges tevékenysé­gi mód közül melyiket vá­lasztják. Eddig az alapellá­tás a rendelőintézet irányí­tása alatt folyt, a vállalko­zásba lépő orvosok a jövő­ben önmaguk finanszíroz­zák az asszisztensek bérkölt­ségét és a sajátjukét, vala­mint eszközeiket abból a pénzből, amelyet a társada­lombiztosítós ad számukra a kártyák alapján. Mivel a feltételek adottak munká­juk zavartalan folytatásá­hoz, logikus, hogy a rende­lések továbbra is a szokott helyen történnek, a szakor­vosi rendelőintézetekben, tehát a betegek gyakorlati­lag nem érzékelik közvetle­nül a gazdasági, szervezeti változást. Természetesen az ügyeleti szolgálatok is ugyanolyan rend szerint folytatódnak, mint eddig. — Miért volt szükség ak­kor az új szervezeti formá­ra? — Legfőképpen azért, mert az orvosok között ver­senyhelyzetet teremt, hiszen továbbá nem mellékes egyik vállalkozó orvos számára sem, hogy állandó költsé­geik milyen részarányt kép­viselnek abból az összeg­ből, amit a kártyák száma alapján kapnak. Az pedig népszerűségük függvénye. Itt jegyzem meg azt is, hogy az ellátás továbbra is in­gyenes. A rendelők felsze­reltsége bővül, fejlődik, er­ről egyébként az önkor­mányzat is határozatot ho­zott korábban. Reméljük, hogy az új munkajogi, gaz­dasági körülmények hatá­sára az ellátás színvonala csak javulni fog. — ay Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át ol­vasóinknak időről időre a megyénk településein meg­jelenő helyi -apókból, ön- kormányzatok, pártok, mű­velődési házak, egyházi és más helyi kisközösségek ad­ják ki ezeket a népszerű újságokat, f.apozgatva ben­nük, újra cs újra bebizo­nyosodik: rendkívül gaz­dag, színes Pest megye te­lepüléseinek élete. VISEGRÁDI HÍREK Pályázatot írt ki a le­pencei strandfürdő haszno­sítására január 1-jétől a képviselő-testület — tájé­koztatja olvasóit a Viseg­rádi Polgármesteri Hivatal havonként megjelenő új­ságja. A pályázatot e hó­nap második felében bírál­ják el, az eredményhirde­tés pedig szilveszter előtt egy nappal lesz a polgár- mesteri hivatalban. A napközi otthonos óvo­da nagycsoportjában no­vembertől ismét használják a gyerekek — hetente egy alkalommal — az Elm'ex zselét, folytatódik tehát a tudományosan megalapo­zott fogápolás. A gyógyfogkrémet az el­múlt években eredménye­sen alkalmazták a fogszuva­sodás megelőzésére, az óvodásoknál és az iskolá­soknál is — erről már a te­lepülés fogorvosa számol be a lapban. A rendszeres ellenőrzés és ellátás nyo­mán csaknem 80 százalék- noron is találhatók haj- dásos gyermekek száma. A késő avar korban jött létre a mai Visegrád he­lyén a legkorábbi, régészeti- leg igazolható település — írják a helytörténészek. En­nek emléke az a temető, amely a Széchenyi utcában került elő. Ezt követte ugyanitt a 10. század végé­től egy magyar temető és település. Az ispáni köz­pont kiépülése után is megmaradhatott itt a falu, majd amikor a tatárjárás mindent elpusztított, már csak ez, az Árpádkúti-patak torkolatánál álló falu éledt újjá. Váci Napló Hl ,; , : I :.|k KJ l'p! -■ l':s K.NThKI.N Jön a hideg, fogy a szén. Az elszegényedés érzékel­hető — nyilatkozza a Váci Naplónak Mácsik Miklósné, a Honvéd utcai Tüzép-te- lep helyettes vezetője. A viszonylag drága hazai brikettből nagy a válasz­ték, az olcsóbb berentei, oroszlányi és felsőgallai szenekből azonban folya­matos a hiány, pedig az emberek ezeket keresik. Hasonló a helyzet a Con­cordia Bt. Csatamezőn lé­vő telepén is. Emlékérem Kocsis Iván­nak. A Gármand Text Lap- és Könyvkiadó gondozásá­ban megjelenő újság tudó­sít arról, hogy a közel­múltban megalakult a Ma­gyar Alkotóművészeti Ala­pítvány és a Magyar Alko­tóművészek Országos Egye­sülete. a Művészeti Alap jogutódjaként. Az ünnepsé­gen az alapítvány és a mű­velődési tárca vezetői em­lékérmet nyújtottak ót azoknak, akik a megalakul lást előkészítették, közöttük Kocsis Ivánnak, a váci Du­nakanyar Fotóklub elnöké­nek. A fotóművész egyéb­ként tagja lett az új egye­sület választmányának is, ahol egyik képviselője a Pest megyében — váci kör­zetben — élő művészek­nek. Hírként is érdekes a hirdetés: négy éve nyitot­ta meg kapuit a Royal- Vác Lakberendezési Áru­ház, és az azóta eltelt idő alatt félmilliárdos forgal­mat bonyolított le. A búto­rok egy része Olaszország­ból érkezik, és ezek ára ál­talában 50 százalékkal ol­csóbb, mint más hasonló áruházban. Nosztalgiával emlékezik a helyi lap vezércikke a Pest Megyei Hírlap meg­szűnt váci oldaláról, a köz- tiszteletben álló szerző azonban megjegyzi, a helyi jellegű események feldolgo­zására a helyi sajtó is al­kalmas lehet, köztük a Vá­ci Napló. Nem volt szerencséje an­nak a Budapestről rendsze­resen a Dunakanyarba uta­zó betörőpárosnak, akiket a közelmúltban kaptak el. Éppen az egyik kocsmában iszogattak, a szokásos mó­don készülődtek az újabb nagy kalandokra, amikor egy éppen betérő rendőr­nek feltűnt a náluk lévő, mérhetetlenül nagy táska. Igazoltatáskor aztán kide­rült, hogy remek betörő­szerszámok vannak benne. » Átképzési tanfolyamokat ismertet a Monor Városi önkormányzat lapja, s fel­hívja a figyelmet: a mun­kanélküliek azokra a Pest Megyei Munkaügyi Köz­pont monori kirendeltségén jelentkezhetnek. Ideiglenes hajléktalanok otthona kapott hajlékot egy Móricz Zsigmond utcai, ön- kormányzati tulajdonú épü­letrészben. A település egyik orvosnője hívta fel a figyelmet arra, hogy Mo- noron is találhatóak haj­léktalanok, az önkormány­zat jegyzője pedig azonnal intézkedett, és sürgősen lakhatóvá tétette ama bizo­nyos kétszoba-konyhás épü­letet. Megkezdődött a városi telefonberuházás előkészí­tése. Az önkormányzati tes­tület dr. Marton Aurél pol­gármestert bízta meg, hogy képviselje az önkormány­zatot, illetve a lakosságot a MATÁV Rt. és a Monor Város önkormányzata tag­jainak részvételével alakí­tandó Monor Telekom Kft.- ben... A közműfejlesztési hozzájárulás pótlékmentes befizetési határideje ja­nuár 15-e. CEGLÉDI $ HÍRMONDÓ Feszült ünnepiesség jelle­mezte az Iskola utcai gyü­lekezeti ház programját — írja a Ceglédi Hírmondó, az önkormányzat lapja. A Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató- és Tanítóképző Főiskola iro­dalmi színpada szerepelt Cegléden. Dobozi Eszter dokumentumértékű riport­kötetét Debreceni Tibor alakította a színjátszó kör számára előadható darab­bá. Hitelesen és jó szem­mel végezte a kötetből a kiemeléseket, a zsoltáros részek, mint betétek, a gá­lyarabok egykori kín- szenvedésénél is történel­mibbé tették a közelmúlt megélt borzalmait. A nagy­számú hallgatóság megis­merhette az alapmű íróját, a Pilinszky-díjas költőnőt, Dobozi Esztert is, aki im­már másodszor talált vissza szülővárosába. Matematikai verseny. A ceglédi Mészáros Lőrinc Általános Iskolában került sor a Varga Tamás mate­matikai verseny megyei fordulójára. A versenyen tizenkilenc 7. osztályos és nyolc 8. osztályos olyan ta­nuló vett részt a ceglédi és a környező települések is­koláiból, akik az első for­duló feladatait a legjobban megoldották. • Megalakult a Református Iskola Baráti Köre. Elnöke Arany László nyugdíjas re­formátus lelkész, vezetősé­gi tagjai pedig: Máté Gyu­la, Mód Vilmos, Kisgyörgy János, dr. Szomorú Márta, Mazula Sándorné, Fekete Gyula. A kör célja össze­fogni a református iskola ügye mellett elkötelezett, az iskola érdekében tenni, dolgozni akaró egyházi és világi, szellemi és anyagi erőket. Fekete Gyula igaz­gató az alakulóülésen tájé­koztatta a résztvevőket a tanév beindulásáról. A többi között elmondotta, hogy a tanulók egyharma- da római katolikus, másik harmada református hit­tant tanul, a harmadik harmad polgári erkölcs­tant. Karácsonyi történet cím­mel mese-, novella- és verspályázatot hirdetett a Ceglédi Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára. „Ha él benned egy szép karácsonyi emlék, vagy írói fantáziád­dal kitaláltál egy szép ka­rácsonyi mesét, akkor ra­gadj tollat és írd le, küldd el — december 15-ig.” RÁCKEVÉI ÚJSÁG! —' 1aapcoorec. a sv» mg, öreg sír az öregtemető­ben. Egy pályázatra jelent­kezett a Ráckevei Baráti Kör, amelynek meghirde­tett célja régi sírok helyre- állítása. Mint a városi kép­viselő-testület lapja hírül adja, a pályázók a refor­mátus öregtemetőben talál­ható Ács Károly-síremlék felújításához kérnek anya­gi támogatást. Azt szeret­nék, ha halálának 100. év­fordulóján, 1994. március 3-án már az utókor meg­becsülését kifejező módon helyreállított temetősír kö­rül állva tiszteleghetnének egy nagyszerű ember em­léke előtt. A pályázat is­merteti Ráckeve fiának ér­demeit, szerepét az 1848-as szabadságharcban, szenve­déseit a bukás után, a si­ralomházban, a várbörtön­ben, s későbbi küzdelmét a haza kulturális és gazdasá­gi felemelkedéséért. Harmincezer horgásztag és 40 ezer napijegyes várt zsákmányra tavaly a Rác- kevei-Dunán — nyilatkozza Balogh Gábor, a MOH ŐSZ Ráckevei Intéző Bizottsá­gának vezetője. Intenzív „halasítás” nélkül csak na­gyon szerény eredményre számíthattak volna, így vi-' szont tavaly 380 tonna hal került a szákokba. Az idén jó közepes évet várnak. „Hogy ön nyugodt le­gyen, lakására biztonsági zárat tegyen” — ajánlja magát Nagy Rezsőné vas­üzlete. Költői a másik hir- detés is: „Ruha, cipő oicsó áron, Zoli boltból télen, nyáron.” összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom