Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-04 / 286. szám
„Ha jót teszel, ne vári márványszobrot érte' Önmagunkat védjük Sajnos nagyon későn vált világméretű problémává a környezetvédelem, és bár az utolsó pillanatban vagyunk, nemzetközi összefogással sokat tudunk javítani a természettel való kapcsolatunkon. A . környezetvédelemnek számos ágazata van, én most a hangsúlyt elsősorban a veszélyes hulladékokra teszem, mert ezek helyrehozhatatlan károkat okoztak, okoznak és okozhatnak. „Veszélyes hulladék az a hulladék, amely maga vagy bármely bomlásterméke az emberi életre, az egészségre, ill. az élővilágra közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy késleltetetten károsító hatást fejt ki." Szerintem az a legfelhá- borítóbb dolog ebben a témában, hogy egyáltalán kérdés és vitatéma az, hogy hogyan védjük meg környezetünket, azaz SAJÁT magunkat. Nagyon is nevetséges, mert az, hogy mik a veszélyes hulladékok- s azok milyen károkat okozhatnak, mindenki tudja. De csak látszólag, hiszen akkor nem lenne szükség arra, hogy egy ilyen hosszú és több tagmondatból álló mondattal magyarázzák meg azt a teljesen logikus tényt, hogy: VESZÉLYES, LÉGY SZIVES, VIGYÁZZ VELE! Természetesen a veszélyes hulladékok kérdését két részre lehet bontani: I. A gyárak, üzemek által termeltek; II. A lakosság által a környezetbe kerültek. Az utóbbin nagyon köny- nyen lehet segíteni akkor, ha összefogunk. Gondolok itt KÁD, MAGAMBA és MINDENKIRE. örülünk, hogy Pécelen is egyre inkább mozgalommá válik a környezetvédelem. Bárdos Csilla Egy igazgató visszaemlékezései (azaz Cser László nagyapámé) Első kérdésem: Kinek volt az ötlete, hogy Pé- cclen gimnáziumot kéne alapítani? A hatvanas évek elején országos mozgalom indult a középiskolai hálózat bővítésére. Pécelen Lehoczky Endre általános iskolai igazgatóé az érdem, hogy sok utánajárással elintézte, hogy az általános iskolával közös igazgatással 1902. szeptember 1-jén megindulhasson a gimnáziumi oktatás. Hogyan sikerült nekünk is (a gimiseknek) önálló helyet biztosítani? Az általános iskolában új épületet emeltek, és így átadták az Isaszegi úton levő volt polgári iskolai épületet. Ez nagyon korszerűtlen, rossz állapotban lévő épület volt, azért igyekeztünk kisebb-nagyobb toldásokkal a minimális technikai feltételeket biztosítani. Ezekben a munkákban Vi- tárius Sándor tanár úr nyújtotta a legnagyobb segítséget. A mai formájában meglévő gimnázium főépülete 1971 és 1972 nyarán alakult ki Marocsek László építész tervei szerint, teljes átépítéssel és új szárny hozzá toldásával. Az építkezés emlékére készítettem az aulában ma is meglévő ivókutat. örültünk a jobb körülményeknek, de a legnagyobb gondot továbbra is az okozta, hogy anyagi gondok miatt tornatermet nem tudtunk építeni. Azért jó, hogy egy sportpályát mégis építettek! A neved is olvastam kavicsból kirakva a támfalon (a kosárpalánk mögötti betonfalon, a távólugró oldalán) gondolom, sok emléked van erről is. A pálya helyén egy homokdomb volt, amelyet a tanulókkal elhordtunk, támfalakat készítettünk, és naponta 100 járólapot „gyártottunk". Én főztem és a zsaluzási munkákat végeztem. Ha ilyen sok közös emléked volt a Káday-gimlvel, akkor miért mentél mégis Aszódra igazgatónak? Nem érzed ezt hűtlenségnek? Nem éreztem annak, mert úgy gondolom, hogy a vállalt feladatokat elvégeztem, és Kohn Gábor személyében megfelelő vezető került az iskola élére. Az aszódi középiskolában is szép feladatokat kaptam. Ezek közül a legnevezetesebb egy szép fedett uszoda megépítése volt. Milyen kapcsolatod van ma a régi iskoláddal? A Ráday Pál Alapítvány kuratóriumának elnöke vagyok. Mit tudsz, azoknak a diákoknak (többek között nc• •• . fr* í•• f Lányi Balázs rajzai LÁNYOK! FIÓK! ÍRJATOK! Várom jelentNémeth Zsolt szerkesztő Ezt az oldalt a péceli Ráday Pál Gimnázium növendékei állították össze. Gimnáziumunk alapításának 30. évfordulója alkalmából felkerestük Lehoczky Endre igazgató urat, iskolánk alapítóját, aki kedvesen fogadott minket és szívesen válaszolt kérdéseinkre. — Miért lett ön iskolánk első igazgatója? Hogyan esett önre a választás? © Nem esett rám . a választás. Mivel én hoztam létre ezt az iskolát természetes volt, hogy én vettem át a vezetését is. — És hogyan alakult ki a gimnázium? © 1961-ben kezdtük el a munkálatok megszervezését. A rengeteg utánajárás ellenére csak nehezen kaptuk meg az engedélyt. Először a mai Szemere Pál Általános Iskola területén az általános iskola mellett alakult meg a gimnáziumi tagozat, melynek tantestületé. és igazgatósága . közös volt. A harmadik tanév már gimnáziumunk mostani helyén indult. — A 60-as években egy középiskola alapítási hullám vonult végig Pest megyében. Ekkor alakult iskolánk is, de máig már csak kevés áll fent. Hogyan történt ez? Az alapító • A gimnáziumok alapítását a szükség hozta. Ekkor egy nagylétszámú korosztály került középiskolás korba. A fennmaradás okát abban látom, hogy nem csak Pécelről jelentkeztek tanulók, hanem a környező településekről is. A másik ok az volt, hogy a jelentkező tanulókat nem szelektáltuk, vagyis a gyengébb képességű diákokat is felvettük. Mindennek következtében jelentős túljelentkezés volt, és lassan mi is válogathattunk, később már csak a négyes-ötös tanulókat vettük fel. Tagozat, szakkörök és érdeklődési körök indultak, nagy súlyt fektettünk a nyelvek tanítására is. — Igazgató tír milyen tárgyakat tanított? © Magyart, oroszt és németet. Még ma is sokan járnak hozzám német korrepetálásra, amit szívességből csinálok. — Az átépítéshez honnan teremtették elő a pénzt? © Már az engedély megszerzése is gondot jelentett. Ezért aláírások gyűjtésével adtunk nyomatékot kérésünknek, végül támogatókat is találtunk. Ennek következtében magát az építkezést már központi anyagi támogatással indítottuk el. Sok társadalmi munkát végeztek a tanárok, a diákok és a szülők is. — Mikor vált a gimnázium teljesen függetlenné az általános iskolától? # Ennek előzménye az volt, hogy miután másfél évig voltam igazgatója a két iskolának, ajánlatot kaptam Gödöllőn a művelő- oési osztály vezetői posztjára. Ekkor Cser Lászlónak, eddigi helyettesemnek adtam át helyem. 1966- ban visszajöttem Pécelre és ekkor vált szét a két iskola. Az általános iskola igazgatója lettem én, a gimnáziumé Cser László maradt. — Van-e olyan tanár, aki a kezdetektől a gimnáziumban tanít? # Igen. Vitárius Sándor tanár úr már a szervezés időszakában is nagy segítségemre volt, és azóta is az iskola megbecsült tanára. Jó egészséget kívánunk' és köszönjük! PÉ cs Zsu I. A. kém is) mondani, akik pedagógusok szeretnének lenni? Gondolom, egyetértesz velünk, és örülsz, hogy lesznek utódaid. Nem akarom ismételni nagy embereknek a tanítónevelői hivatással kapcsolatos — némileg közhellyé koptatott — igaz mondásait, csupán annyit jegyezzetek meg, hogy a kialakulóban lévő új világban még sokkal fontosabb szerepe van és lesz az ifjúság formálásában. Hát. akkor ezt a riportot megcsináltuk. Szia, papa! (Csilla) Helló, Suli! Az I. a osztály nem mindennapos túrára indult a kétnapos tanulmányi kiránduláskor. Három tanár kíséretében vágtunk neki a hosszú útnak. Péceltől Jászberényig (60 km) kerekeztünk, maid Jászberény előtt az Öregerdőben pihentünk meg éjszakára. Magunk készítette paprikáskrumplit vacsoráztunk majd bemutatkozó estet tartottunk a tábortűz mellett. Sokáig üldögéltünk a tűznél. Későn kerültünk ágyba, de ennek ellenére reggel korán talpon voltunk. Reggelire sültkrumplit ettünk, majd nekivágtunk a visz-r. szafelé még nehezebbnek és hosszabbnak tűnő útnak. Szerencsésen hazaérkeztünk, és büszkén mondhatjuk, hogy 120 km kerekezés van a hátunk mögött! Zsu. Ilyenek vagyunk..: Ne lármázzatok! Így nem lehet jól látni a képet! Mi Gyerekek, van egy kérdésem: együtt vagy közösen oldjuk meg a feladatokat? m Akinek nincs kész a házi feladata, az másolja le azé- ról, aki nem volt itt. Az ember esze az égnek áll. Mi Odüsszeusz kivágott 30 nimfát és tutajt ácsolt. Ä Ha az ige mondatba kerül, főnév lesz belőle. Mi A romantika elképzelései szerint a boldogságot nem a nép között kell keresni, hanem egy eldugott helyen. Mi A földtörténeti ókorban az állatok közül a nyitvatermők jelentek meg. A cserebogárnak fogai vannak. izmos Akkor most megismétlem, amit még nem volt alkalmam elmondani. Mi Szulejmán szultán százötven évig harcolt a magyarok ellen. A háromszögnek van két szöge és egy oldala. Mi 43-tól szavazhatott minden 20. életévét betöltött férfi, kivéve a nőket. Érezted már...? Erezted már, hogy csalnak az álmok? Erezted már a fájó boldogságot? Hittél már a forró pillantásnak, az ölelésnek s egy szempárnak? Láttad már őt lecsukódó szemed pillantása mögött? Érezted, hogy fogja a kezed, s mégsem volt veled; Hallottad, hogy még egyszer utánad kiált, miközben hangja a múlt emlékei közé száll? Búcsúztál már úgy, hogy fájt, s láttál közben könnyes pillantást? Mert én láttam, s éreztem. TlMÖ Égett a lámpa \ Égett a lámpa, az esti homályba, izzott a szívem, tereád várva. Szürkülettől kora hajnalig, alig bírtam magam tartani. Fáradtan álltam a hegy tetején, tűnődve bámultam át a légen, még szállni tudtam véled, s érted, és égett a lámpa a szürke homályba. Tágranyílt szemmel pásztáztam végig, árnyéktól a selymeskék égig minden részt, s részletet, hátha valami újat lelek. Mert égett a lámpa, a napsugarat állva. Mindig új volt találkozásunk, boldogok voltunk nem volt semmi másunk Ki gyűlöltek, nem volt maradásuk, tudták tán helyettünk, a magunk sírját ássuk. S csak égett a lámpa, a forró délutánban. Hidegült az érzés megszűnni látszott, az a szerelem, melyet úgy kovácsolt, két ember, egyedül magának, soha át nem adja, valaki másnak. A lámpa még égett, sötétségre várva. Ütött az óra, kialudt a tűz, volt bennem egy érzés, valami bűn. Nem hagyott nyugodni, tönkretette létem, kérdőre is vontam, kell e tovább élnem. S a lámpa most félve, felnyögve az égre, lám elaludt végleg. Sasvári Zoltán
