Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-04 / 286. szám

Welcome in Africa I1ÁY JÁNOS VERSKÖTETE 1989-ben, amikor megje­lent Háy János első kötete, a Gyalog megyek hozzád a sétálóúton, már nyilván­való volt, hogy különös te­hetségű ember lépett be a magyar irodalomba. A kö­teteim gyermeki nyilván­valóságával jól kifejezett evidencia, minden furfang- ja ilyen kézenfekvő igaz­ság. Ha úgy gondoljuk el a világot, mint ő. Ez egyébként egyáltalán nem nehéz, csak tudomá­sul kell venni, hogy a világ éppen olyan, amilyen, és ez így természetes: „éva VAK — na és / íme vak egy VAK / semmi gáz / így lá­tod s világot”. A vele ösz- szehangolódáshoz persze jóban kell lenni a fekete humorral is, és jól kell tűrnünk ezeket a sajátsá­gos, sanzsan szövésű szö­vegeket is. Hiszen csak pil­lanatnyi fénytörés, és ke­gyetlen tragédia mosolyog ránk szelíden, a feledé- kenység természetes kérdő- jelteremt.ése lényegéből: „A lángok még nem érték el az ablakunkat, talán még nem is égett a kórház” — ami­ben többen bennégtek. Per­sze ismeri Montaigne-t, aki egy este felkereste, és azt mondta neki: Ez a kor (vízsz. I.; függ. 12.)”. Mert ez a kor olyan, hogy a ke­resztrejtvényekben nagy igazságokra lel a mecha­nikus álgondolkozó ember. Aki humanista. Vagyis annak mondja magát. Az eredetileg A növények ha­zája című második kötete ezért kapta végül a Vigyá­zat, humanisták címet. Az első kötet mesevilága, amelynek minő volta nem manó szereplőiből áll, ha­nem abból, hogy ezek ha­gyományos szomorúmanók. Mert a konvenciók közé a szomorúság ugyanúgy oda­tartozik, mint az, hogy a mesékben emberek helyett állatok szerepelnek, tisztá­ra elemberesedve, kizárólag a konvenció továbbadása és elvárása végett. Apai státusából szár­maznak őrült humorú gye­rekversei, és maga írta kis­fia-versei (A kisfiam dala: Játszótér, A kisfiam meta­fizikus dala: Van neked, Szobatiszta). Csodálatos pa­ródiák, mint alapjában vé­ve minden írása. Az általa viccből Bei nemek hívott Rainer Maria Rilke Duinöi elégiájából ugyanolyan ter­mészetességgel lesz Duinöi elénium, mint Janus Pan­nonius közismert verséből Szilveri János groteszk si- ratója: .lannusz Sziveriusz verse: Mikor a táborban megbetegedett. Már hogy­ne, hiszen annak is lehet örülni, ha az ember a te­metése előtt korábban meghalt. Egy szép lelkű bölcsész Afrikába utazik, hogy gyó­gyítsa a bennszülötteket, de azokat fellázítják, felgyújt­ják a kórházat, mire ö ha­zamenekül Pestre. Ennyi csak. És benne van minden. (Holnap, 1992.) Szitányi György Szí ncszpa lámákkal Illyés-bemutató Budaörsön Ma déltán 6 órakor mu­tatják be a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Köz- gazdasági Szakközépiskolá­ban Illyés Gyula Tűvétevők című színjátékát. Az elő­adást Léner Petemé ren­dezte, játszanak az Illyés Deák Társulat tagjai. Egy tanár emlékére Vermes Miklós dombormű ve Vermes Miklós, volt ma­tematika, fizika és kémia szakos tanár domborművét avatják fel ma a fasori Evangélikus Gimnázium­ban. A Kossuth- és Apáczai Csere-díjas oktató 1990-ben, 85 éves korában hunyt el. A domborművet az iskola volt növendéke, Vígh Ta­más szobrász készítette. Az egykori kiváló tanár több mint húsz éven át ok­tatta az ifjúságot a fasori Evangélikus Gimnázium­ban. majd három évtizeden keresztül.— haláláig — a Jedlik Ányos Gimnázium­ban tevékenykedett. Ver­mes Miklósnak számos tan­könyve és ismeretterjesztő műve jelent meg. többet közülük idegen nyelvre is lefordítottak. Munkásságát számos állami kitüntetéssel honorálták: a Kossuth-díjat 1954-ben. az Anáczai Csere János-díjat 1979-ben vehet­te át. Győrbe várják a Golgotát Műhelylátogatóban Deim Pálnál Deim Pál munkáinak a sorában különös hely illeti meg a golgotatémát feldol­gozó darabokat — legyenek azok festmények, vagy akár szoborkompozíciók. Érdekes megfigyelni, miként — és mikor — jutott el a művész ehhez a tematikához. Köz­tudomású. hogy a tipikusan Deim Pál-os motívum, a bábu, amely a legkülönbö­zőbb helyzetekben és szín­környezetben variálva meg­annyi művészi „üzenettel” telítődik. A Halottak napja című munkán ezek a bábuk az elhagyatottság sivár világá­ban találkoznak, másutt ugyanezek a magány súlya alatt görnyednek (Lehajtó bábu) — megtört derékkal földig hajolva adják meg magukat sorsuknak. Ebben a sorban mintegy „csatta­nóként” tűnik fel a filozo- fikusabb töltetű golgotaté­ma. az 1979-ben festett Kék kereszt című vásznon, hogy a továbbiakban kiteljesed­jen az olvan munkákban, mint a Golgota (1989) cí­met viselő bronzszobron, valamint az ennek holdud­varában és talán palettába kívánkozó (tehát a festék színanyagát kívánó) kéne­ken — pl. a Golgota V. cí r ű aifvarelien, a Golgota vörös háttérrel című olajfestmé­nyen. avagy az 1990-es Sár­ga Golgota című vásznon. Deim Pál idei gyűjtemé­nyes tárlatán kitüntetett Deim I'ál szentendrei műhelyében. A művész, kezében Golgota című szobrával (Vimola Károly felvétele) helyet kapott a Golgota szoborváltozata, a 40 cm magas bronzkompozíció. AJÁNDÉK GYERMEKEINKNEK Nap születik a Kolibri színpadán Közeledik a karácsony. Ilyenkor az ember már vágjuk rá, hogy karácsonyi verseket, dalokat hallgasson, betle- hemes játékot lásson. Kínálnak ilyet a színházak. A Bu­dapest Bábszínház Betlehem ajándéka címmel még no­vember végén mutatott be műsort, a Kolibri Színház mai, december 4-i bemutatója a Betlehemes játék. Mindkét színház a május 15-én megszűnt Állami Báb­színház utóda. A Budapest Bábszínház az Andrássy út *>9. alatti játszóhelyen, a Kolibri Színház a Jókai tér 10.- ben működik. kosságáról hallva. Nem riadnak meg, elgondolkod­nak. S mikor a színpadon az csendül fel: Dicsőség mennyben az Istennek... itt is, ott is bekapcsolódnak az énekbe. Hiszen ezt tud­ják ők is, s az előbb a Mu­zsikás együttes műsora alatt már megtapasztalták: sza­bad énekelni. Ahhoz viszont nem tudom honnét vették a mintát, hogv előadás be- fejeztén kiabálják; vissza! vissza! Lesz szobaszínház is Még mindig délelőtt van. Más színházakban ilyenkor legfeljebb próbálnak, a Ko­libri Színházból pedig már nézők tartanak kifélé. Fel­keresem Novák János igaz­gatót, aki a zeneszerzés mellett gyermekdarabok rendezésével is foglalkozott már évek óta. A két báb­színház önállósodása után egyelőre két evre nevezték ki a Kolibri Színház élére. Elismeréssel beszél munka­társairól, régi társulati ta­gokból. de új társulat szü­letett. mondja. Nem csupán bábszínészekként működ­nek, de a színészi játékra való ambíciójukat is kiélik, mint a Betlehemes , játék­ban is láthattuk. Kassa Me­linda — aki maga is szere­pelt — rendezőként is sze- retet.teli, szívmeleg produk­ciót hozott létre velük. Gyermekelőadások mel­lett ifjúsági és felnőttelő­adásokat is tartanak, ter­veznek. Pilinszky János A Nap születése című mesejá­tékát úgy mutatták be, hogy nem változtattak az erede­ti szövegen. „Nem akarnak ..gügyögni”, sem minden­áron tanítani, hanem mű­vészi eszközökkel hatni a gyerekekre. Igazi irodalmat előadni szép magyar nyel­ven, a gyerekeket teljes embernek tekintve. A gye­rek is szembenéz az élet nagy kérdéseivel, akár a halállal is, s e szembenézés során feloldódik, elmúlnak szorongásai, félelmei. A Jókai téri előcsarnokot Henri Rousseau képe alap­ján festették ki, csupa vi­rág, csupa levél őserdő — igazi kolibrinek való hely. A nézőtér megtelik gyere­kekkel, mint megtudom, Csepelről érkeztek a hiva­talos bemutató előtti já­tékra. Kecskeduda a karácsonyfa alatt Bevezetőül a színpadról egyforma ruhás színészek köszöntik őket, karácsonyi mondókat, angol gyerekver­set mondanak. Ady Endre, Weöres Sándor költemé­nyeiből énekelnek. Mellet­tük a színpad egyik olda­lán szép kis karácsonyfa. Feldíszítve csupa házilag elkészíthető dologgal, egy­szerű mézeskalács figurák­kal, papírból kivágott, haj­togatott madarakkal, a csú­csán kukoricacsuhé babá­val. Az almákat pedig még készíteni se kellett. Az előadás előre jelzett meglepetése a Muzsikás együttes érkezése. Vezető­jük elmagyarázza: milyen vidékre való zenét is fognak játszani, bemutatja a hang­szereket. Legnagyobb sike­re az ütőgardonnak és a kecskedudának van. ami­kor azok szólnak, mindvé­gig tapsolnak a gyerekek. Éneket is tanulunk a Mu­zsikás együttestől, az Erik a szőlő, hajlik a vessző kez­detűt, illetve az első sza­kaszt tanulás nélkül is fúj­ja a nézőtér, a további hár­mat pedig gyorsan begya­korolja. A Muzsikás együttes el­vonul. s az ő műsoruk alatt is mindvégig a színpadon lévő színészek ismét előtér­be lépnek. Kis bábfigurák segítségével játsszák el Jézus születését, kézbe fog­ják a bábokat, beszélnek a nevükben. Népi, vallásos és templomi énekek hangza­nak fel Örömmel hallom a Szállást keres a szent csa- lád-ot. meiy ma már alig követett népszokást idéz: falun a karácsony előtti na­pokban sorra járták a „há­zakat, hogy énekszóvá! be­bocsátást kérjenek, több­nyire magukkal vive a szent család szobrát. Itt nincs unatkozó néző Oldalról, elölről, ahol ülök, végig-végigtekintek a nézőtéren. Csupa apró gye­rek tölti meg. Ünatkozót, türelmetlent nem látok kö­zöttük. Csillognak a, sze­mek. Megiiletődötté tágul­nak Heródes gyermekgyil­Tagjuk lett Kemény Hen rik, aki mint a hajdan vá­sárokon, bódékban szerep lő Kemény-dinasztia le­származottja, a bábozás ősi módját ismeri, műveli. Novák János elmondta azt is, hogy a Kolibri Színház kamaraszínházaként már működő Kolibri Pince mel­lett terveznek Kolibri Fé­szek nevű szobaszínházat is. Az intenzív játék bár­hol, elvileg színháznak nem alkalmas helyen is hat a gyerekekre. Járnak vidék­re is, a Fajankó kalandjai­val, Kemény Henrik a Vi téz Lászlóval. Vagy mint ezen a délelőttön Csepel ről, távolabbi helységekből is hoznak a küíönbuszok hozzájuk nézőket. Nádudvari Anna Nemrég látogattuk meg a művészt szentendrei mű­helyében. Örömmel vettük a hírt, hogy a Golgotából köztéri szobor lesz; Győr város főterét fogja díszíte­ni — azaz: ott fogja továb­bítani mifelénk, műélvezők felé azt az üzenetet (jobb szó híján), amely az elmúlás tragikus fájdalmához kap­csolódik. hogy megmarad­jon emberinek —' általa is. ,.A Golgota kompozíciója — írja Kolozsvárv Marianna — törte meg először a bá­buk statikus merevségét. A keresztnek támaszkodó, il­letve térdeplő bábuk, élet­szerű mozgásokat imitálva, már cselekvő figurákká váltak...” Jövő év tavaszára várják a szobor felállítását a győ­riek. Innen, a művész és mű­vészváros szomszédságából kissé értetlenül állunk a té­nyek előtt; vajon a főváros sokkal inkább látogatott te­rei nem érdemelnének-e meg egy Deim-szobrot ? Mert ma csak Győrbe, de holnapután a határokon túlra is „elcsenhetnek elő­lünk” egy-egy remekművet. (bágyoni) ÚJRA ITT VAN Illés-koncert karácsonykor Karácsonyi házibulira és örömzenélésre invitálja egykori és mai rajongóit, barátait a csaknem 20 éve feloszlott Illés-együttes a Fővárosi Művelődési Házba. Koltay Gábor, az est ren­dezője elmondta: hamaro­san boltokba kerül az együttes két évvel ezelőtt, a Népstadionban tartott koncertjének zenei anyaga lemezen, kazettán és CD-n. A december 22-i bulira jegyeket nem árusítanak. A koncert felvételét meg­vásárlók között sorsolják ki a belépésre jogosító meghívókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom