Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

V 1992. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Nem látszat a tevékenységük Segítik a diákok te I j es re ha biUtációját Az elmúlt hónapokban országos vitatéma volt a Nem­zeti Alaptanterv és az oktatási törvénytervezet. Arról viszont vajmi kevés derült ki, hogy miként képzelik el a fogyatékosok leendő oktatását. Erre kerestük a választ Csaknyay Zoltánnal, a ceglédi Losontzi Általános Iskola Speciális Szakiskola és Diákotthon igazgatójával. — A tervezetekben mi­lyen hangsúllyal szerepel a fogyatékosok ügye? — Drámai rezzenéstelen—* séget tapasztalunk szak­mai vonalon, mert az okta­tási törvénytervezet és a NAT gyógypedagógiai vál­tozata rendkívül nehezen készül. Az utóbbi kidol­gozásán az Országos Köz­oktatási Intézet munkálko­dik. Ez eléggé előrehala­dott stádiumban van. En­nek ellenére intézményünk pedagógusai is akként vé­lekednek, hogy az ütem igen lassú. Mi felkészül­tünk a leendő helybéli tan­tervek kimunkálására. Sokáig elhúzódhat — Milyen hangulatban telik a várakozás? — A hangulatot némi­képp beárnyékolta, hogy a közalkalmazotti törvény megelőzte a szakmai doku­mentumokat. Az előbbit egy kicsit korainak és ne­hezen értelmezhetőnek tartjuk. Olyan anyagi jut­tatásokat sorol fel kötele­zően, amelyeket aligha le­het kifizetni. Amennyiben mégis ki lehet fizetni, ak­kor a javaslatot jóvá kell hagynia az önkormányzati testület gazdasági és mű­velődési bizottságának, va­lamint a megyei közgyű­lésnek. Ez bizony elég so­káig elhúzódhat. — Az elmúlt évtizedek­ben a karitatív tevékeny­ség háttérbe szorult. Az egyházakkal miként ala­kultak a kapcsolataik? — A református és ró­mai katolikus egyházzal szoros kapcsolatot tar­tunk. Ettől a tanévtől hit­oktatás van nálunk. A bentlakó tanulóinkat a gyermekfelügyelőink elvi­szik a vasárnapi istentisz­teletre. A Máltai Szeretet­szolgálat ceglédi szerveze­tével ugyancsak harmoni­kus az együttműködésünk. — Az önök célja., hogy a diákokat felkészítsék az életre, és segítsék a teljes rehabilitációt. Mit igazol­nak a tapasztalatok? — — Valóban ez a legfőbb célja a gyógypedagógiai gondoskodásnak. Az 1986 óta működő speciális szak­iskolai képzés ezt eddig jól szolgálta. Az enyhe értelmi sérült gyerekeink kilenc­vennyolc százalékánál eze­ket az elképzeléseinket megváíósítottuk. Miután az érvényben levő törvény korábbi rendelkezésein vál­toztattunk, hozzánk kerül­tek azok Is, akik hátrá­nyos családi környezetből indultak, s nem tudtak ele­get tenni a normál ipari- tanuló-képzés követelmé­nyeinek. Egyébként vezető szakmai körökben egyre inkább egy nyugati mo­dellt — a korai integrációt — tartanak követendő pél­dának. E szerint az értel­mi sérült diákok normál általános iskolai viszonyok között készülnének fel és sajátítanák el az ismerete­ket. Ez részben megkérdő­jelezné a gyógypedagógiai intézmények fennmaradá­sát. Bármennvire tisztelet­re méltó ez a koncepció, a magvar gazdasági helyzet miatt most még nem való­sítható meg. öt-tíz év múl­va lesz létjogosultsága. A család gondja — Növendékeik betaní­tott munkás, vállalati és ágazati szakmunkás-bizo­nyítványt szerezhetnek. A növekvő munkanélküliség miatt ezek értéke devalvá­lódhat, rosszabbodhatnak az elhelyezkedési esélyek. Mennyit ér az itt szerzett bizonyítvány? — Kétségtelen, hogy a munkáltatók a magasabb képzettségű személyeket választják. Ennek tudatá­ban sem lehet látszat a te­vékenységünk, s nem mondhatunk le semmikép­pen arról, hogy tanulóink szakfnai képesítést szerez­hessenek nálunk. Sajnos az elhelyezkedésben nem tudunk segíteni nekik — ugyan kötelességünk figye­lemmel kísérni végzős gye­rekeink életét —, ezt a gondot minden . családnak egyedül kell megoldani. Szerencsére mindig akad cég, amelynek-- -''szüksége van ezekre az emberkékre, akik szorgalmasak és meg­bízhatóak, mégha alacso­nyabb kvalitásúakí is. Itt említeném meg, hogy az értelmi sérült gyerekeket tanító általános iskolák ta­nulmányi versenyein évek óta sikeresen szerepeltek növendékeink. Legutóbb az országos megméretésen — amelyen huszonnyolc in­tézmény vett részt — el­sők lettünk. Ez nemcsak Pál Attiláné és Tóth Ág­nes, hanem egy kicsit az egész tantestület munkáját is igazolja. Kísérletek — Bővítik-e az intéz­ményt? — Az ország egyik leg­összetettebb feladatsort el­látó intézményé a miénk. Az enyhe értelmi sérültek általános iskolája, napközi otthona mellett működik a speciális szakiskolánk; a szakértői bizottságunk; a városi és belső logopé­diánk; a gyógy testnevelé­sünk. Ezért nem valószínű a profil további bővítése, ami az itteni tevékenyke­dés rovására menne. Vi­szont szabad utat enge­dünk kisebb kísérleteknek. Egyéb fejlesztésekre anya­giak híján aligha gondol­hatunk. Felvetődött afféle ,,farmerképzés” — kertész és kisállattenyésztő — öt­lete. Ám ennek a fenntar­tási költségeit o megyei önkormányzat nem tudta vállalni. Ahogy a város sem egy leendő varrodai tanműhely működtetését. Végül is a továbbiakban Igyekszünk színvonalasan' elvégezni sokrétű felada­tainkat, ahogy eddig tet­tük, És ha az elvárásnak megfelelünk, nem lehet okunk a panaszra. F. F. Készülni a távolabbi jövőre Vác az elmúlt évtizedek­ben falain kívülről, Pest megye északi, Nőgrád me­gye nyugati tájairól is vonzotta a tanulni vágyó fiatalokat. Dóra Zoltán, az Árpád Üti Általános Iskola igaz­gatója elmondja: a szülők­nek megtartották már az első felvételi tájékoztatót, s a nyolcadikosok nyílt na­pon is jártak a Madách Imre Gimnáziumban, aho­vá előreláthatólag a leg­többen jelentkeznek majd. Ámbár magasak a követel­mények; felvételben in­kább a négyes átlag fölöt­tiek reménykedhetnek. A Váci Ipari Szakmun­kásképző és Szakközépisko­la nagyüzem. Itt az idén négyszázan tesznek vizs­gát, de mint Imre György igazgató mondja várhatóan legfeljebb hetven-hetven százalékuknak lesz ezután biztos munkahelyük. A gya­korlati képzéssel foglalko­zó vállalatok ugyanis újab­ban nem kötelesek alkal­mazni tanulóikat. — Ha úgy lenne pén­zünk. mint ahogy nincs, a lekor több ta nműhelyet rendeznénk be, ez segítené elő az ügyet — említi a le­hetséges megoldást az igaz­gató Ebben az intézetben négyéves képzést kapnak, s érettségi vizsgát is tehetnek az autószerelők, karosszé­rialakatosok, a faipari és ruházati szakmunkások. Ugyanezek a szakmák érettségi nélkül, három év alatt is megtanulhatók. Ta­nítják ezenkívül a mosta­nában legnépszerűbb laka­tos-, kőműves-, szobafestő-, víz-gázszerelő mestersége­ket.- Tamás Antalnak, a város neves autójavító iparosá­nak, a helyi ipartestület el­nökének elmondom, hogy riasztó híreket hallottam. Ezek szerint a mesterek 60—150 ezer forintokat kér­nek el azoktól a szülőktől, akik náluk akarják szak­mára taníttatni a gyerme­küket. — Utánanéztem. Ez nem igaz — tiltakozik határo­zottan. — Higgye el, a kis­iparosnak nem éri meg a képzés, ösztönözné őket, ha ők is megkapnák a ta­nulók után az úgynevezett fejkvótát, amit a vállala­toknak fizet az állam. Én egyébként mindig tanítok fiatalokat. A Pest Megyei Munka­ügyi Központ váci hivata­lában mindig sok munka­nélküli várakozik a folyo­són. Szinte még gyerekarcú kislány Rácalmást Mariann és barátnője. Mindketten kereskedelmi szakmunkás- képzőben végeztek. A 150. sz. ABC-áruházban voltak rövid ideig eladók a vizsga után. — Felrnondtunk, mert érettségizni szeretnénk. Levelező tagozatra jelent­keztünk, de a munkaadó nem járult hozza — közük ittlétük okát. Ambrus Jánosné hivatal- vezető szobájában élénk a forgalom. Kicsit fáradtan, gondterhelten mondja, hogy a pályakezdők alig- alig tudnak helyet találni maguknak. Ógörög szakkör gimnazistáknak Szigetszentmiklóson Magas szintű nyelvoktatás A szigetszentmiklósi Bat­thyány Kázmér Gimnázium és Szakközépiskola méltó helyet vívott ki magának a középiskolai tanintézmé­nyek között. Bár létrejötte óta ez csak a harmadik tanév, ma már tizenöt osz­tályban folyik a színvona­las oktatás és életre neve­lés. Az iskola európai szín­vonalú, konvertálható tu­dást szeretne adni diákjai­nak. Az évfolyamonként egy gimnáziumi. két nyolcosz­tályos gimnázium és két szakközépiskolai osztályban nagy hangsúlyt fektetnek az általános műveltség meg­szerzésére. Ebben az isko­lában azért dolgoznak a tanárok, hogy minél több gyerek tanuljon tovább, ugyanis a nyelvet tudó diplomás munkahelye a nagyvilág. Az iskola filozófiája: a tanulás eszköz ahhoz, hogy az ember eligazodjon a nagyvilágban. Itt nem az a lényeg, hány másodperc alatt futja le a gyerek a száz métert. A testnevelést is úgy fogják'fel, hogy nem cél, hanem olyan eszköz, ami a szellemi munkát se­gíti. Történelemórán azért tanítanak reneszánsz művé­szetet, . hogy ha a gyerek egy kosztümös filmet meg­néz, megtudja állapítani például, melyik korban ját­szódik. Kinyílt a világ — vallják az iskola vezetői —, meg kell tanítani a gyere­keket az értékek becsülé­sére és arra, hogy egy ma­— Eddig olyan szakmai átképzés tanfolyamokkal igyekeztünk a munkanél­külieken segíteni, ame­lyekre van az iparban ke­reslet. Aztán már egyéb ismeretek oktatásával is foglalkozni kezdtünk, hogy az embereknek hasznuk le­gyen majd valamikor be­lőle. A nagy múltú Boronkay György Műszaki Középis­kolában azt mondja Molnár Lajos igazgató: — A munkaerőpiac még nem működik igazán. Nem látható világosan, hogy a jövőben milyen képzettsé­gű szakemberek kellenek. Ezért a legjobb, ha minél tovább képezzük a diáko­kai hogy majd az ipar fel­lendülésekor jó helyzetbe kerüljenek. Elektronikát, informatikát, automatiliát, gépgyártás-technológiát, számítástechnikát okta­tunk. A negyedik év után a közismereti tárgyakból érettségiznek a diákjaink. A felsőfokú oktatásra je­lentkezőktől ezután elkö­szönünk. A technikusi okle­vélért tanulók még egy évig maradnak nálunk. Kovács T. István gasabb rendű, szellemi éle­tet éljenek. Bár még nem voltak érettségiző diákok, ezért to­vábbtanulás szempontjából nem lehet összevetni az is­kolát a környék középis­koláival, de cr. Koós Ferenc igazgatónak az a meggyő­ződése, hogy itt az idegen- nyelv-oktatás színvonala és eredményessége az or­szág legjobb iskoláiéval ve­tekszik. ,A kisgimnazisták, ami­kor tízévesen elkezdik itt tanulmányaikat, heti tíz órában tanulnak idegen nyelvet, ezen felül van he­ti két óra latin és két óra számítástechnika. A nyolc- osztályos gimnáziumba je­lentkező gyerekek terhel­hetőségét az Akadémia pszichológusai mérik fel. A kicsik és a nagyok is magyarból és matematiká­ból felvételiznek. Magyar­ból az írásbelin a fogalma­zási készséget nézik, a szó­belin pedig — ahol a szülők is jelen vannak — a be­szédkészséget. Matematiká­ból a kicsiknél a négy alap­művelet ismerete a legfon­tosabb, a nagyoknál a tel­jes tananyagot kérik szá­mon. Az eddigi tapasztala­tok alapján érdekesség­ként érdemes megemlíteni, hogy éppen azoknak a gye­rekeknek a felvételije nem sikerül a kicsik közül, akik matematika tagozatos ele­mi iskolába jártak. Nem másodfokú egyenletet kell rr egoldaniuk ugyanis, ha­nem diktálús után számo­kat írniuk egymás alá. Eb­ben az iskolában nem az a fontos — bár nem mindegy —, mit tud a gye­rek. hanem, hogy ne legyen „elrontva”. Alapkövetel­mény, hogy tudjon olvasni, mert a képolvasási mód­szerrel például — a taná­rok véleménye szerint — nemzedékeket tettek tönk­re. Az igazgató azt tanácsol­ja a szülőknek, ebbe az is­kolába csak azok a jól ta­nuló, céltudatos gyerekek jelentkezzenek, akik érett­ségi után szeretnének to­vább tanulni. Az iskola je­lenlegi diákjai döntően az agglomerációból járnak ide, de a Pest Megyei Önkor­mányzat támogatásával fel­vidéki gyerekek is tanulnak itt, és a tanárokat meg­lepte. hogy az ő helyesírá­suk jobb. mint a magyar- országi gyerekeké. A kicsik felvételije áp­rilis környékén lesz.. Velük kapcsolatban az a követel­mény, hogy a szülőknek kell gondoskodniuk arról, hogy a gyerek eljusson az iskolába. A szakközépiskolát a Bu­dapesti Közgazdaság-tudo­mányi Egyetem szervezte meg. Ezen belül három irány van: menedzser, pénz-bankügylet, számí­tástechnika, de mindany- nyian tanulnak mikro- és makroökonömiát, illetve kommunikációt is. Ezek a gyerekek közgazdaságtan­ból és idegen nyelvből érettségiznek. Aki nem kí­ván továbbtanulni, a gép­írástudás és a számítás- technikai ismeretek birto­kában kiváló titkárnő le­het. A felsőbb évfolyamosok szakköri jelleggel baby­sitter tanfolyamot is elvé­gezhetnek. Ez ingyenes, az iskolaorvos tartja, és a gye­rekek kapnak egy házi dip­lomát. Ez azért is jó, mert ha valaki érettségi után va­lamilyen okból nem tud to­vábbtanulni, elmehet kül­földre baby-sitternek a sa­ját nyelvterületére, és utá­na könnyebben felvételiz­het nyelvszakra. Az iskola a nagyvilágban is jó hírnevet szerzett ma­gának. hiszen tehetséges diákjait gyakran küldi ta­nulmányútra külföldre. Má­jusban a gimnázium leg­jobb latinosai latinul ad­tak elő egy Horatius-mű- sort egy dél-olasz gimná­ziumban. A legjobb néme- tesek tíz napig tanultak a stuttgarti gimnáziumban. Az angolosok Svédország­ban voltak két hétig, csalá­doknál. és feltétel volt, hogy a svéd és a magyar gyerek egy szobában alud­jon, hogy az angolt gyako­rolja. Talán kuriózumnak szá­mít, hogy az iskolában még ógörög szakkör is műkö­dik. A közgazdaságisok pe­dig angol vagy német nyel­vű közgazdasági szakkörre járhatnak. A magas szín­vonalú nyelvoktatásnak kö­szönhetően az iskola angol é' német nyelvű újságját a gyerekek nemcsak elolvas­sák, hanem írnak is bele. Aki viszont a nyelvet nem tanulja, annak az igazgató szerint nem érdemes ide jelentkeznie, mert ehhez kitartás és nagy szorgalom kell. Fontos megemlíteni, hogy itt a tanároknak el kell számolniuk a tantárgyuk­kal és a diákjaikkal. Meg­kérdezik a magyartanárt, hány gyerek felvételizett magyarból. A $ó képességű fiatal tantestület azonban biztosíték arra, hogy szép jövő előtt áll az a gyerek, aki ebbe az iskolába felvé­telt nyer. II. Cs. Ezek a gyerekek nemcsak könnyedén olvassák az an­gol és német nyelvű isko­lai újságot, de maguk is írhatnak bele cikkeket (Erdősi Ágnes felvétele) A mellékletet szerkesztette: Deregán Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom