Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1992. DECEMBER 30., SZERDA 3 Isméi Bősről Ülésezett a gazdasági bizottság gálni — vélte több képÜ/ésezett a parlament Elfogadták a tb költségvetését Az Országgyűlés gazdasági bizottságának tegnapi ülésén felszólaló képviselők többsége szerint értelmetlen egy újabb bős— nagymarosi testület létrehozása. Ennek ellenére nagy többséggel általános vitára alkalmasnak találták a bős—nagymarosi ad hoc bizottság létesítésére beadott önálló képviselői indítványt. Mivel az eddigi viták során a különféle bizottságok meglehetősen eltérően értékelték az új testület létrehozására tett javaslatot, a házbizottsági ülés napirendjén is szerepel majd a téma, az álláspontok közelítése érdekében. Szóba került az is, hogy á szlovák parlament elnökének a magyar Országgyűlés elnökéhez írt levelére is választ kell adni. A szlovák tárgyalási készségre minden esetben megfelelően szükséges reaA hatósági árformába tartozó közlekedési, hírközlési és vízügyi szolgáltatások közül az inflációs költségnövekedések ellen- tételezése, egyes tevékenységeknél az indokolt ráfordításoknál alacsonyabb díjakból adódó veszteség mérséklése, megszüntetése céljából 199.3. január 1-jótól : a belföldi vasúti személyszállítás díjai 13%-kal, a menetrend szerinti helyközi (távolsági) autóbuszközlekedés díjai 15%-kal; a belföldi vasúti árufuvarozás díjai 13%-kal, a belföldi postai szolgáltatások díjai 17%-kal; a közszolgálati rádió és televízió műsorsugárzás díjai 20%- kal; az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjai a fővárosban 60%-kal, vidéken átlagosan 25%-kal emelkednek. Tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében a közlekedési és vízügyi szolgáltatásoknál 6% forgalmi adót kell fizetni, a lakosság által fizetendő díjak: a vasúti személy- szállításban 20%-kal, a (Folytatás az 1. oldalról.) félreérthető helyzetek elkerülése érdekében a fenti javaslattal fordulunk Elnök Űrhöz és az MSZP frakciójához. Különösen fontos, hogy zavartalan legyen a magyar külpolitika nemzetközi megjelenítése, és ne okozhasson konfliktust az 1994. évi választást megelőző másfél esztendőben az a tény, hogy a bizottság élén egy pártelnök áll. Kérjük, tisztelt Elnök Űr és Frakcióvezető Űr, szíveskedjenek javaslatunkra 1993. január 26-ig érdemi választ adni. Elutasítás esetén Elnök Űr, szíveskedjék a külügyi bizottságot 1993. január 27-re összehívni, és a kérdést napirendre tűzni.” A lemondási kezdeményezés hátteréről koalíciós körökből annyit tudni, hogy a kormánypártok mindenekelőtt külföldi útviselo. ★ Az Országgyűlés főbizottsága tegnap folytatta a hétfői ülésen határozatképtelenség miatt félbeszakadt munkáját és tíz igennel, hat nem és két tartózkodás mellett úgy szavazott, hogy a Rádióról és a Televízióról szóló törvényjavaslat egésze nem tartozik a kétharmados törvények közé. E szavazást követően az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának Fluckné Papácsy Edit igazságügyi helyettes államtitkár azt javasolta: fejezetenként menjenek végig a törvényjavaslaton és határozzanak arról, hogy mely szabályok, illetve fejezetek igényelnek kétharmados szavazattöbbséget s legvégül vizsgálják meg az első fejezet értelmező rendelkehelyközi autóbuszközlekedésben 22%-kal, az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjai a fővárosban 68%-kal, vidéken átlagosan 32%-kal emelkednek. A belföldi postai szolgáltatások díjai általános forgalmi adót nem tartalmaznak, mivel a szolgáltatás tárgyi adómentes. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy a Magyar Posta Vállalat nem igényelheti visz- sza az anyagok, beruházási javak és szolgáltatások általános forgalmi adóját. A postai szolgáltatások 17%-os díjemeléséből a vissza nem igényelhető forgalmi adó hatása 7—8%, az inflációs költségnövekedés hatása 9—10%. Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatásnál az árhatósági hatáskör a következő évben átkerül a helyi ön- kormányzatokhoz. A helyi önkormányzatok feladata az ivóvízellátás, indokolt tehát, hogy a tulajdonosi és az ellátási felelősséghez kapcsolódjon az ármegállapítás hatásköre is. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium már a jain tett bíráló kijelentéseit vetik Horn Gyula szemére. „Tetszik, nem tetszik, megkezdődött a választási kampány” — jegyzik meg kormányzópárti honatyák, akik úgy tartják: ebben a helyzetben nem engedhető meg, hogy a parlament külügyi bizottságának elnöke a kabinetet lejárató, szélsőségekkel vádoló kijelentéseket tegyen külföldön. Amit az egyik ellenzéki párt elnökeként megengedhet magának Horn Gyula, azt nem teheti meg az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöki tisztében — hangoztatják a le- mondatását kezdeményező koalíciós honatyák. A külügyi bizottság kormány- párti képviselői arról egyelőre nem kívánnak nyilatkozni, hogy milyen kezdeményezéseket tesznek, amennyiben Horn Gyula nem mond le önként a testületben viselt elnöki tisztéről. zéseit ugyanebből a szempontból. A javaslat megtétele után újból éles és hosszan tartó vita bontakozott ki arról, hogy hogyan is kell értelmezni az alkotmány 61. paragrafusának 4. bekezdését A vita befejezése után az alkotmányügyi bizottság többsége megszavazta, hogy a felügyeletről, a közszolgálati rádió és televízió vezetőinek kinevezéséről szóló, valamint a Rádió és a Televízió Hivatal engedélyezésre való feljogosítását tartalmazó szabályok kétharmados szavazati többséget igényelnek. Ezt állapították meg a rádió- és a televízió-műsorszolgáltatás engedélyezéséről, a monopóliumok megakadályozásáról, továbbá a Rádió és a Televízió Hivatal határozatairól szóló fejezetek esetében is. jelenlegi áremelésnél figyelembe vette az önkormányzatok javaslatát. A díjemelés mértékében az inflációs költség emelkedésén felül a nem halasztható fenntartási, felújítási munkák költség- többlete, a vízminőség védelmét, javítását szolgáló beruházások létesítésével és üzemeltetésével összefüggő költségek játszanak 'szerepet. A kiugróan magas lakossági díjak mérséklése céljából az 1993. évi költségvetés 1500 millió forint támogatást irányoz elő. A támogatás felosztásának, igénybevételének módjáról tárcaközi bizottság fog dönteni. A javaslat szerint a támogatás lehetővé teszi, hogy a lakosság által fizetendő díjak: ivóvíz esetében ne haladják meg az 50 Ft/köbméter mértéket; ivóvíz- és csatornahasználat összevont díja a 84 Ft/köbméter mértéket. Azokon a területeken, ahol tehát a díjak az említett határértéket meghaladják, a határértéken felüli részt a támogatás ellen tételezheti. A víz- és csatornadíjak növekedése vidéken a legmagasabb díjak esetében a növekedés 24 Ft/köbméter, ami 400 forintos többlet- kiadást okoz. A vasúti és a menetrend szerinti helyközi autóbuszközlekedésben a szolgálati helyeken a pénztáraknál kifüggesztett tájékoztatók ismertetik az 1993. január 1-jétől érvényes díjakat. Átmenetileg a meglevő menetjegyek felhasználásával, azok átírásával, felülbélyegzésével, illetve átszámítási táblázat alkalmazásával érvényesítik a közlekedési vállalatok az új díjakat. A postahivatalokban kifüggesztett tájékoztatókból állapítható meg, hogy 1993 január 1-jétől a szabvány- levélért helyi forgalomban 9 forint helyett 10 forintot, távolsági forgalomban 15 forint helyett 17 forintot kell fizetni. Nem változik a levelezőlap, képeslevelezőlap díja. A nyomtatványok díja 16%-kal, a csomagküldemények díja 20— 25%-kal emelkedik. Az „ajánlott” különszolgáltatás 20 forintról 27 forintra. az „express” különszolgáltatás díja 26 forintról 30 forintra nő. (Folytatás az 1. oldalról.) sítésére önerőből nem képes. A költségvetési bizottság képviselője ugyanakkor rámutatott: bár a testület támogatja az előterjesztést, ám hosszú távon nem lehet megoldás, hogy a költségvetés vállalja át a vállalatok tartozásait. Az Országgyűlés még a délelőtt folyamán lezárta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitáját is. Az Országgyűlés sürgősséggel tűzte napirendjére a Magyar Televízió 1 milliárd forintos zárolt költségvetési támogatásának részleges feloldását kezdeményező határozati javaslatot. Ennek értelmében összesen 889,6 millió forintot a Tv rendelkezésére bocsátanának, azzal a megkötéssel, hogy abból nyomban rendezze különböző, a határozatban részletezett tartozásait. A fennmaradó összeget letéti számlára helyeznék, fel- használásáról az Állami Számvevőszék még folyamatban lévő utóvizsgálata alapján a kormány döntene. A plénum — egy másik döntése értelmében — ugyancsak sürgősséggel tárgyalja majd meg a környezetvédelmi bizottság önálló indítványát is. A testület szorgalmazza, hogy a magyar Országgyűlés határozatban tiltakozzon a A szociális ügyek terén még mindig nem indult meg a rendszerváltás — jelentették ki az MSZP- képviselőcsoport tagjai tegnapi parlamenti sajtótájékoztatójukon, ahol az elfogadásra váró szociális törvényről fejtették ki véleményüket. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslatban vázolt szociális ellátási rendszer továbbra sem családközpontú, hanem problémaközpontú. A szocialisták ezzel öszefüggésben úgy látták: a jogosultsági feltételeket sem sikerült pontosan körülírni az új jogszabályban. Az MDF-frakció az agAz ellenzéki pártok szerint január elsejére nem lesz médiatörvény — ez derült ki az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz keddi közös parlamenti sajtótájékoztatóján. Tardos Márton, az SZDSZ, Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője és Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese egybehangzóan úgy nyilatkozott: nem fogják megszavazni a törvényjavaslat kétharmados pontjait, így legfeljebb egy „lyukas” médiatörvény születhet meg. Magyarázatként az ellenzéki politikusok elmondták: december 23-án ismételten indítványozták a hatpárti egyeztetés folytatását a médiatörvényt Duna egyoldalú, nemzetközi jogot sértő elterelése miatt. Egyben indítványozza, hogy a törvényhozás forduljon felhívással az ENSZ tagországaihoz, hogy csatlakozzanak a magyar tiltakozáshoz. Az indítványt későbbi időpontban tárgyalja a Ház. Az Országgyűlés ezután a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló jogszabály módosítására előterjesztett három különböző indítvány mindegyikét — Zsíros Géza (36-ok), valamint Cséfalvay Gyula (KDNP) és Gaál Antal (MDF) javaslatát egyaránt — beiktatta a tárgysorozatába. Felvette végül megvitatandó témái közé a mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlását szabályozó törvényjavaslatot is. Az interpellációk meghallgatásával folytatódott a munka. Kóródi Mária szabaddemokrata képviselő interpellációjában felrótta a munkaügyi miniszternek, hogy — miként az Állami Számvevőszék jelentésben is rögzítette — a tárca nem tudta megszervezni a Foglalkoztatási Alap célszerű és ésszerű felhasználását, s nem volt képes hatékonyan fellépni a munkanélküliség kezelésére. Ezért azt tudakolta, hogy kezdeménye- nyezett-e a miniszter felelősségre vonást az ügyben. Kiss Gyula miniszter válaszában elismerte, hogy az alap felhasználásával kapkezésről fejtette ki álláspontját sajtótájékoztatóján. A földrendező és földkiadó bizottságok tevékenységével kapcsolatos törvényjavaslatról kifejtették: a földkiadó bizottságok szövetkezetenként alakulnak majd meg az új szabályozás elfogadása esetén, és feladatuk annál is lényegesebb, mivel több mint 3 millió hektárnyi földterület vár birtokba adásra. Mindez hosszú távon meghatározza a magyar mező- gazdaság helyzetét — hangsúlyozták az MDF-es politikusok, hozzátéve: a tulajdonosok megegyezés révén vagy sorsolással dönthetnek majd a földterület birtokbavételéről. érintő kérdésekben. A kormánypártok azonban elhárították a további tárgyalásokat, és mindezt tetézte, hogy az alkotmány- ügyi bizottság elvetette azokat a törvényjavaslathoz kapcsolódó indítványokat, amelyek konszenzussal születtek a kulturális bizottságban. Mindhárom ellenzéki képviselő azon a véleményen volt, hogy a média- törvény kétharmados, de legalábbis a törvény fő fejezetei azok, így mindenképpen szükséges a politikai, szakmai konszenzus a jogszabály meghozatalához, és hozzátették: elképzelhető, hogy csak az Alkotmánybíróság döntése fogja lezárni a médiatörvény vitás kérdéseit. csolatos végrehajtási munkák során előfordultak hiányosságok. Azt viszont a leghatározottabban visz- szautasította, hogy a Foglalkoztatási Alap törvény- ellenesen működött volna. Közölte továbbá, hogy a minisztériumon belül vizsgálatot rendelt el a személyi felelősség megállapítására. Ez azonban még folyamatban van, így nem tud az eredményről beszámolni. Az ügyet az illetékes bizottság hatáskörébe utalták. Kávássy Sándor (kisgazdákat képviselő független) interpellációjában megismételte azt a korábbi indítványt, hogy a népjóléti tárca hozzon létre országos családvédelmi alapot. Az új intézmény pénztámogatással és szaktanácsadással segíthetné a létükért küzdő családok fennmaradását. Az interpellációk meghallgatása után gyors döntéseket hozott a Ház. Megszavazta a Ganz Gépgyár és a Dunaferr járadékfizetési kötelezettségének részbeni elengedéséről és átütemezéséről szóló, délelőtt tárgyalt országgyűlési határozati javaslatokat Az Országgyűlés este 170 szavazattal 87 ellenében, öt tartózkodás mellett elfogadta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényt. Szűrös Mátyás ezután az ülést berekesztette. A T. Ház szerdán 9 órakor folytatja munkáját. Február eleiétől Új elnök az O/H élén Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter döntésének megfelelően az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke 1993. február 1-jei hivatalba lépési határidővel Téglássy Tamás lesz — erről tájékoztatott keddi közleményében á szaktárca sajtófőnöke. Mint ismeretes, az új elnök a posztjáról nemrégiben leköszönt Kardos Kázmért váltja fel. Önök szerint előny a beszédhiba? Hallom a televízióból a minap, hogy beszédhibás, dadogó gyerekekről van szó. Fülemet megüti a kérdés: vajon gyermekünkkel ilyen esetben mikor forduljunk orvoshoz, logopédushoz? Önök szerint mikor? Nos, szerintem mihelyst fölfedezzük, hogy gyermekünk dadog vagy beszédhibás, és például raccsol. Igaz, ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk felnőtt fejjel a tömegkommunikációban dolgozzék, például mint rádió- vagy tévériporter, akkor nem kell elkapkodni a dolgot. Ez esetben hagyni kell, hadd fejlődjön ki ez teljes mértékben, s akkor műsorvezető is lehet, sőt — uram bocsá’ — tévéelnök... (Vödrös) Enyhít a költségvetési támogatás Emelkednek a szolgáltatási díjak KOALÍCIÓS KÉPVISELŐK LEVELE Lemondásra szólítják fel Horn Gyulát Szociális ügyekről, agrártörvényekről Frakcióvélemények rarszferat érintő törvényEllenzéki pártok álláspontja médiaügyben
