Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám

FIGYELIK A REKLÁMOKAT (5. oldal) piros rózsák BESZÉLGETNEK (6. oldal) A TULAJDON VÁLLALKOZÁSRA SERKENT (7. oldal) JELENIDÖBEN DUNABOGDÁN YBAN (14. oldal) XXXVI. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM Ára: 13,,í© forisat 1992. DECEMBER 30., SZERDA A KISEBBSÉGI SORS KUTATÓJA Janks Kálmán 89 éves December 29-én töltötte be nyolcvanadik évét Ja­nies Kálmán, a jeles szlo- ' vákiai magyar politikus és publicista. A civilben sok évtizeden keresztül orvosi gyakorla­tot folytató Janics élete so­rán a csehszlovákiai ma­gyarság sorsának, politikai hányattatásainak egyik legéberebb figyelőiéként kutatta a kisebbségi sorsot meghatározó történelmi eseményeket. Munkásságá­nak egyik legfőbb erénye­ként könyvelhető el az a következetesség, melynek köszönhetően a mindenko­ri csehszlovákiai nemzeti­ségpolitika dokumentumait gyűjtötte és rendszerezte. Összefoglaló művét, a „Hontalanság évei” című munkáját a hetvenes évek­ben adta ki Nyugaton. Ezt követően az állambiztonsá­gi szervek folytonos zakla­tásának kitéve élt, állásá­ból is elbocsátották. Janics Kálmán közel há­rom évig volt a Szlovákiai Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom elnöke és az előző választási időszak­ban a mozgalom egyik par­lamenti képviselője is. A szülőfalujában, Vágkirály- fán élő Janics Kálmán je­lenleg is a mozgalom tisz­teletbeli elnöke, aki tekin­télyes kora ellenére is rendszeres publikációkban követi nyomon a Csehszlo­vákiában élő magyar nem­zeti kisebbség sorsának alakulását. Január l-fol közúti ellenőrző parancsnokság Változások az autópályákon Az új esztendő első nap­jától átalakul az autópá­lyák rendőri felügyelete oly módon, hogy az intéz­kedési hatáskör visszakerül az ORFK-ról a megyékhez. — Miért került sor a vál­tozásra? — kérdeztük Nagy Károly alezredest, a Pest megyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesét. — Az elmúlt másfél esz­tendő tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy hibás dön­tés volt az erős centrali­zálás, amely nem hozta meg a kívánt eredményt. Modell értékű szervezet ily módon nem tudott kiala­kulni. Másik szempont az, hogy a megyei főkapitány­ságokon minden más terü­leten jelentősen megnőtt a hatáskör. Kialakulóban van az a rendszer, hogy a terü­letért felelős rendőri szer­vezet kapja meg az intéz­kedési lehetőséget, és az ezt szoigáló feltételeket. Emel­lett tapasztalhattuk több területen, hogy az autópá­lya-rendőrség nem tudott jól együttműködni a he­lyiekkel, és ebben nem tör­tént előrelépés. Ilyen előz­mények után született meg a döntés az Országos Rend- őr-főkapitánvságon, hogy az autópályák felügyelete visszakerül a megyékhez. — Milyen Pest megyei sajátosságok vannak? — Rendkívüli helyzetben vagyunk, mert míg máshol csak egy-egy autópálya­szakaszt kell felügyelni, nálunk az Ml-es. az M7-es, KOALÍ€léS KÉPVISELŐK LEVELE Lemondásra szólítják fel Horn Gyulát; Az Országgyűlés külügyi bizottságának tizenhárom tagja levelet intézett Horn Gyula bizottsági elnökhöz, a Magyar Szocialista Párt elnökéhez és Gál Zoltánhoz. az MSZP frakcióvezetőjé­hez. „A magyar Országgyűlés házszabályi rendelkezése szerint a bizottsági tisztség- viselőket, így az elnököt is a bizottság választja tagjai sorából. Ugyanakkor az 1990. évi választások alap­ján összeült Országgyűlés parlamenti pártjai megál­lapodtak abban, hogy az egyes pártok, frakciók ma­guk hozzák a személyi dön­téseket, és a többi frakció ezt tudomásul veszi. Tehát a házszabálytól eltérően politikai megállapodás szü­letett az arányos elosztás­ról és a frakciók önálló döntéséről. A külügyi bizottság el­nöki tisztségét a hat poli­tikai párt megállapodása szerint az MSZP kapta. A pártok egyetértettek abban és tudomásul vették azt, . hogy az MSZP Horn Gyula volt külügyminisztert jelöl­te az elnöki székbe, aki ak­kor még nem töltötte be a párt elnöki tisztségét. Ké­sőbb az MSZP megválasz­totta elnökévé. A külügyi bizottság ezt követő ülésén a bizottság kormánypárti alelnöke kifejezte remé­nyét, hogy a két tisztségét össze fogja tudni egyeztet- ni­A magyar külpolitika alapvető kérdéseiben kife­jezésre kerülő egység, a Magyar Köztársaság pár­tok felett álló, össznemzeti képviselete különösen fon­tos e bizottság tekinteté­ben. Sajnálatos módon a külügyi bizottság elnöki és az MSZP pártelnöki tiszt­ségének egybeesése, a két minőségijén tett kijelenté­sek szétválaszthatatlansága azok hazai és külföldi meg­jelenése nemegyszer ellen­tétes volt a fentiekkel, és felveti az összeférhetetlen­ség problémáját. Ezért úgy véljük, hogy szerencsés lenne, ha Elnök Ür mindaddig, amíg párt­elnöki tisztségét betölti, le­mondana külügyi bizottsá­gi elnökségéről, illetve a2 MSZP frakciója más sze­mélyt jelölne. Természete­sen, ha a pártelnökségről mond le, vagy ilyen irányé döntés születik, semmi ki­fogásunk nincs a bizottság elnöki tisztségének újra betöltése ellen. Ezért nem sértjük meg sem a házsza­bályt, sem pedig a politikai megállapodást, amikor i (Folytatás a 3. oldalon.) az M5-ÖS, az M3-as pálya egy-egy szakaszát és az MO-s körgyűrű már meg­épített részét. Ez a szerte­ágazó feladat együtt jár azzal, hogy egy teljesen új szervezetet, illetve szolgá­lati rendszert építsünk ki. Január 1-jétől megalakul a Közúti Ellenőrző Parancs­nokság, amelynek a szék­helye ideiglenesen Gödöl­lőn lesz. Később, amikor sikerül megteremteni a fel­tételeket, a parancsnokság áttelepül Szigetszentmik- lósra, az MO-s körgyűrű- IFolytatás a 4. oldalon.) ÜLÉSEZETT A PARLAMENT Elfogadták a tb költségvetését pályáját. Ügy vélte, „a Magyar Televízió vezetősé­ge egyértelművé tette, hogy teljes egészében a vissza­rendeződés szolgálatában áll”. Az Országgyűlés ezt kö­vetően lezárta az útalappal kapcsolatos törvénymódo­sító előterjesztés részletes vitáját. A vitában mind­össze hárman szólaltak fel, elsősorban a kerékpár­utak építésével összefüggő kérdéseket érintve. Ezt követően a képviselők le­folytatták a Ganz Gépgyár Holding Kft., valamint a Dunaferr DV Rt. járadék- fizetési kötelezettségének részbeni elengedéséről és átütemezéséről szóló elő­terjesztések vitáját. Szabó Iván ipari miniszter — a napirendi pont előadója­ként — arra hívta fel a figyelmet, hogy a két vál­lalat működőképességének biztosítása mind iparpoli­tikai, mind foglalkoztatás­politikai szempontból dön­tő fontosságú kérdés. Az ipari tárca vezetője hang­súlyozta: mindkét vállalat javított piaci, pénzügyi helyzetén, ám a járadékfi­zetési kötelezettsége telje­(Folytatás a 3. oldalon.) Az Országgyűlés keddi munkanapjának délelőttje részben plenáris tanácsko­zással. részben bizottsági munkával telt el. A délelőtti — alig más­fél órás — plenáris ta­nácskozást két napirend előtti felszólalás nyitotta meg. Kelemen András kül­ügyi államtitkár bejelen­tette, hogy az új nyelvtör­vény értelmében Kárpátal­ján, illetve az ukrajnai te­lepüléseken a helységneve­ket egyaránt feltüntetik ukránul, valamint a nem­zeti kisebbség nyelvén. Az új rendelkezések szerint Kárpátalján visszaállítják a települések eredeti, tör­ténelmi neveit is. Minde­mellett a hivatali érintke­zés területén is elfogadott lesz a nemzetiségi nyelv használata. Zimányi Tibor (MDF) napirend előtti fel­szólalásában felháborító­nak találta azt a Marosán Györgyről készült rövid filmtudósítást, amely a Magyar Televízió Híradójá­ban volt látható az egykori politikus elhunytakon Zi­mányi elfogadhatatlannak ítélte, hogy „gazdag és el­lentmondásos életként” ér­tékelték Marosán György WÉümtsshó/ Távoztak az orosz katonák MIM Elhagyni készül a szolgálatot egy pap ismerő­söm. Nem az Istennel „gyűlt meg a baja”, s nem a hitét veszítette el a nem éppen könnyű járást ígérő földi úton. Az egyházával elégedetlen, így véleménye nem minden tanulság nélkül való. — Langyos víz a papság — mondja, vigyázva szavait, nehogy valakit is megbántson akaratlanul. — S most nem arról beszélek — magyarázza —, hogy kevesebben jelentkeztek hittanra, mint amennyire a rendszerváltás perceiben számítot­tunk, vagy hogy látványosan mégsem teltek meg két év alatt á templomaink. Nem, ezek a tények ugyanis részben megcáfolhatok, részben pedig nem is fedik a lényeget. Az élete nagy döntése előtt álló pap ismerősömet az bántja, hogy a papság, amely vitathatatlanul nagy lehetőséget kapott a demokratikus rendszer- váltás révén, nem kapcsolódik be aktívabban a rábízott nyáj terelgetésébe, hanem — mintegy a negyvenévi rákényszerített hallgatást, bénultságot követve — az elmúlt két-három esztendőben vál­tozatlanul passzívan viselkedik. Ismerősöm termé­szetesen jól tudja, olyan hivatás az övé, amely nem tűri meg a napi politizálást, tiltja a szószék­ről való pártoskodást. De mégis — akár a felszen­telt falakon kívül is — helye van a várva várt véleménynek, ideje van az eddig ki nem mondott szónak. — Az emberek — érvel pap ismerősöm — várják az egyháztól az útmutatást, a nyáj cél­irányos terelgetését. — Friss lehet még az élmény a négy évtized sötétsége után — próbálom enyhíteni Isten szol­gájának szavait. — Lehet — véli csendesen. — Ugyanakkor attól nagyon félek, hogy e langyos víz, amely immár két esztendeje nem mossa tisz­tára az Igére váró emberek besározódott gondola­tait, hasonlóan erőtlen marad a döntést követelő pillanatokban is! Imádkozom ezért az atyáért, hogy másítsa meg elhatározását, s reverendában — azaz ne civilként — erősítse a tétovázó magyar lelkeket. Mailár Éva Közmeghallgatás Bagón Dolgozhatnak az árokásók Jövőre nem lesz kommu­nális adó Bagón, hangzott el a képviselő-testület által tartott közmeghallgatáson a helyi művelődési házban. Az önkormányzat döntését az indokolta, hogy így is sokat fizetnek a bagiak közműfejlesztésre. Ila pon­tosan tudják, mire kell ál­dozni, szívesebben is nyúl­nak a pénztárcájukba. Néhány évvel ezelőtt sok környező településen irigy­kedve beszéltek arról, hogy Bagón a legtöbb utcában szilárd burkolatot építettek. Azóta másutt is javult az utak állapota, Bagón pedig egy új lakónegyed épült fei. A Peres dűlőben sem kell azonban sokáig dagasz­tani a sarat. Közel ötezer tonna zúzott követ szállítot­tak ide, amit majd a leendő aszfaltburkolat alá teríte­nek. Az ésszerűség kívánja, hogy előbb megvárják a gázhálózat építését. Jövőre az egész falut fel­túrják, hogy a kényelmet szolgáló energia minden igénylő lakásába eljusson. A munkálatok elvégzése után az utak rendbetétele bizonyára komoly feladat lesz, a jobbára kockaköves burkolatok helyreállítása azonban — szakszerű mun­kával — tökéletesen elvé­gezhető. Az önkormányzat e be­ruházásért már az idén ki­fizetett harmincmillió fo­rintot, a zsámboki gázfoga­dó-állomás bővítése ennek egytizedébe került. A la­kossági hozzájárulás por­tánként 45 ezer forint. Az igénylők többsége OTP-köl- csönt vesz igénybe, ami rendkívül lassan intéződik. Jamrik László polgármester arra is felhívta az érintet­tek figyelmét, hogy mielőbb küldjék el a nyilatkozatot a községházára arról, mikor kívánják bekötni házukat a hálózatba. A határidőt, december 20-át ugyanis nem tartotta be mindenki. 1993-ban — remélhetően — egv másik árokrendszer is próbára teszi a bagiak idegrendszerét. Abba a te­lefonhálózat földkábelét fektetik majd. Az önkormányzat három­millió forintért megvásá­rolta a polgármesteri hiva­tal melletti épületet, melyet sokoldalúan lehet a jövő­ben hasznosítani. A torna­(Folytatás a 4. oldalon.) nuár elsején csupán Janus tiszteletére rendeztek ha­talmas kicsapongást, s kí­vántak minden jót egy­másnak. A Julius Caesar- féle naptárreform után véglegesen január 1. vált évkezdő nappá. A rómaiak ilyenkor „konzuli” fehér bikát áldoztak, rabszolgá­kat szabadítottak fel, a szenátus megtartotta első (Folytatás a 8. oldalon.) ráfra rögzítette és egy re­mek gyermekkart írt be­lőle. Mi most egy rövid idő­rés térbeli kitekintő után — vígságszerző szándékkal — be-bepillantgatunk Pest megye valamikori szilvesz­tereibe. Valamikor a Római Bi­rodalomban még március­ban kezdődött az év. Ja­Űj esztendő, vlgságszer- ző, / Most kezd újulni, / Vjuláskor víg örömmel / Most kezd hirdetni... — legelterjedtebb és legszebb újévi köszöntőnket az 1820- as években a gyermek Arany János is ismerte, énekelte, sőt később le is jegyezte. 1916-ban fíagy- szalontán, Arany falujában Kodály Zoltán még élet- -ben találta a dalt, fonog­Pest megyei népszokások Új esztendő, vígságszerző sagban meg mintegy 15 ezer orosz katona van. Oroszország és Litvánia megállapodása szerint leg­később 1993. augusztus 31- ig vonják ki az utolsó orosz csapatokat a kis balti or­szágból. Tegnap távozott az utoiso orosz katona is Vilniusból, Litvánia fővárosából. A Reuter brit hírügynökség jelentése szerint ezzel meg­kezdődött a Litvániában lévő orosz fegyveres erők teljes kivonásának utolsó szakasza. A balti köztársa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom