Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-23 / 302. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP Carter is támogatja Házat, Hazát Alapítvány (Folytatás az I. oldalról.) A lakók kiválasztásánál a szociális rászorultság mel­lett elsődleges szempont az, hogy a jelölt hajlandó-e az előirt közösségi munkát már az előtt ledolgozni, hogy háztulajdonossá válna. Az első Habitat-házat Magyar- országon — és Európában — Bátaszéken adták át. a második ház Martonvásá- ron épül. Tavasszar kezdő­dik a munka Gödöllőn és Vácott. Az önkormányzatok mellett az alapítvány tá­mogatást szeretne kapni va­Szabó Tamás a privatizációról Csökken az E-hitel kamata A jövő évben felgyorsul a privatizáció hazánkban. Még több hazai kisbefek­tető vehet részt a privati­zációs folyamatban a kü­lönböző, jövőre bevezetés­re kerülő hitelkonstruk­ciók, új hitellehetőségek eredményeként. Emellett a kormányzat a Budapesti Értéktőzsde szerepét is nö­velni kívánja a privatizá­cióban, valamint bővítik a kárpótlási jegyek felhasz­nálását a vállalatok ma­gánkézbe adása során — hangoztatta Szabó Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter teg­napi sajtótájékoztatóján. A miniszter elmondta : a kormány december 10-én két olyan kérdésben is döntött, amely rövid időn belül gyorsíthatja a cégek magánkézbe adását, így módosította az Egziszten­cia-hitel feltételrendsze- fét. Az E-hitelek kamat­szintje a jövő év elejétől jelentősen csökken, 10,6 százalékról körülbelül 6-7 százalékra, a futamidő és a türelmi idő pedig egy- harmadával nő, azaz a je­lenlegiről a futamidő lä évrp, a türelmi idő pedig 3 évre emelkedik. A mi­niszter beszámolt arról, hogy idén az összés válla­lat kétharmadát adták el, kétszer annyit, mint ameny- nyit az előző két eszten­dőben. A külföldiek rész­vétele idén a megelőző két évhez képest kétszeresére nőtt. Az állami gazdaságok privatizációjánál az a cél, hogy a jövedelemszerzés esélyeit rontó vagyontár­gyakat leválasszák, az át­alakulásokat megelőzően MAGYAROKÍUÁG Az Országgyűlés kulturá­lis bizottsága — miután hétfőn, röviddel éjfél után félbeszakította ülését — Keresztes K. Sándor Bősről Londonban Most csak a külpolitika segíthet Kárpótlási földárverések Önök szerint talán véletlenül? Valami újra elkezdő­dött ... Mármint a pos­taládám környékén, ahol eddig minden rendben volt — egy ideje. Ugyan­is — mint az Üj Ma­gyarország hajdani fő­szerkesztő-helyettese — kaptam, s a mai napig i. kapom volt kiadóm­tól az újságot. Jelenle­gi lapomra, a Pest Me­gyei Hírlapra, a kiadóm nem fizet számomra elő, ezért ezt megrendel­tem, hisz amíg nem lá­tom, addig még a kávé sem esik jól. Az előfi­zetést december 1-jétől nyugtázta a posta, s a múlt hétig minden rend­ben volt, de tegnapelőtt csak az Üj Magyaror­szágot találtam a lá­dámban, tegnap pedig csak a Népszabadságot, amely lapnak korábban sem voltam munkatár­sa. Soha. Gondolom, ez azért lehet így, mert ki­számíthatták, hogy egy ember még hiányzik az egymillióhoz. Ez lettem én. Avagy — gondolja a lapkihordó —, talán nem véletlenül kíván­csiak a Népszabadság­ra annyian, s megsaj­nált, hogy nekem pusz­tán egy ilyen zöld-fe­hér lapra telik, bedob — persze, csak hogy a kedvemben járjon — egy Népszabadságot he­lyette. Csak ml lesz az egy forinttal? ök ugyanis nemcsak — persze nem véletlenül — híresebbek, nagyob­bak, hanem drágáb­bak is. Hogy nyeli le e veszteséget a posta? Gyanítom, őt nem ér­dekli a pénz, hisz so­kan mondják: lapunk­ra a posta alkalmazott­jai szerint — talán nem véletlenül — Budapest­re nem is lehet előfi­zetni. Korántsem tartom kizártnak, hogy a piaci verseny szellemében, az esélyegyenlőség elvé­nek hangoztatása mel­lett a hivatal döntött: eszi, nem eszi, nem kan mást. S aki tőlem föl­vette a megrendelést, tán menesztették is. Nyilván nem véletle­nül. (Vödrös) amelyek költségvetési tá­mogatásban részesülnek. ★ 182 szavazattal, 58 nem és 19 tartózkodás ellenében elfogadták a helyi önkor­mányzatok címzett és cél- támogatási rendszeréről szóló törvényt. ★ Az Országgyűlés kedden este határozott Szűrös Má­tyás (MSZP) mentelmi ügyében. A képviselők 54,2 százaléka szavazott a guru­ló dollárok ügyében gyanú­sítottként szereplő politikus mentelmi jogának megvo­nása mellett, a többiek elle­nezték ezt. illetőleg tartóz­kodtak. Mivél kétharmados szótöbbséget igénylő kér­désről van szó, az Ország- gyűlés alelnöke továbbra is élvezi a képviselőket meg­illető mentelmi jogot. Fáklya Csaba (SZDSZ) négy módosító indítványt emelt ki a szabaddemok­raták előterjesztései közül Javasolta, hogy a társada­lombiztosításban önálló címként szerepeljen a ter­hesgondozás, és erre há- rommilliárd forintot külö­nítsenek el. A felszólalást követően Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár emlékeztette a képviselőt arra, hogy a minap elfogadott magzat- védelmi törvény értelmé­ben a terhesgondozás ál­lampolgári jogon jár, és ennek terheit a költségve­tés állja. Ezért erre a cél­ra nem a társadalombiz­tosításon belül kell kere­teket elkülöníteni. Délután a szükséges két­harmadot jóval meghala­dóan, 98 százalékos több­séggel módosították a pár­tok működéséről és gazdál­kodásáról szóló törvényt. A képviselők szigorítot­ták a szabályozást a tekin­tetben, hogy a módosítás szerint a jövőben a fegyve­res erők és a rendőrség hi­vatásos állományú tagjai pártban nem tölthetnek be vezető tisztséget. A tör- vénymódosíás részletesen szabályozza a párt feloszla­tásával kapcsolatos eljá­rást, meghatározza a párt vagyonának és bevételei­nek körét, s — a törvény­hozók szándéka szerint — a költségvetési támogatás igazságosabb és gyorsabb elosztásáról intézkedik. A január 1-jén hatályba lépő módosítás egyik pa­ragrafusa felhatalmazza a kormányt, hogy a Kincs­tári Vagyonkezelő Szerve­zet az ÁVÜ által kezelt vagyonból legkésőbb ja­nuár 31-ig ingyenesen szék­házat juttasson a pártok­nak, de kizárólag azoknak, koncentrál — vélte a kép­viselő. Surján László népjóléti miniszter válaszában kije­lentette: a tervezetben nincs szó a nagycsaládo­sok pozitív diszkrimináció­járól, csak jelentős anyagi káruk mérsékléséről. Török Ferenc (SZDSZ) hangsúlyozta, hogy a la­kásfenntartási költségeket két elemre kell választani: lakbérre és tényleges la­kásfenntartási költségek­re. A lakásépítések finan­szírozására pedig létre kel­lene hozni egy alapot, amelybe bekerülne az ön- kormányzati lakások bérleti díja, a lakásértékesítések­ből befolyó összeg és a költségvetés támogatása. Kőródi Mária (SZDSZ) álságosnak nevezte a tör­vénytervezetet, mert az „úgy kötelezi az önkormányza­tokat bizonyos feladatok ellátására, hogy nem biz­tosítja az ahhoz szükséges anyagi és személyi felté­teleket”. Kovács László (MDF) er­re reagálva elmondta: ilyen drámát az Antigoné óta nem hallott. Vélemé­nye szerint a képviselőnő nem hozott fel elég szak­mai érvet állításának bizo­nyítására. Kijelentette: nem igaz az az állítás, hogy a költségvetés nem nyújt fedezetet a minimá­lis szociális juttatások ki­fizetésére. Az Országgyűlés lezárta a szociális törvény részle­tes vitáját, határozathoza­talra várhatóan a jövő hé­ten kerül sor. Az Országgyplés kedden lezárta a társadalombizto­sítás pénzügyi alapjairól és azok jövő évi költség- vetéséről szóló törvényja­vaslat részletes vitáját, de ebben csak kelten szólaltak fel. Az Országgyűlés tegna­pi ülésén napirend előtti felszólalásában András- falvy Bertalan olyan tör­ténelmi évfordulóra hívta fel a T. Ház figyelmét, amely — mint azt a mű­velődésügyi miniszter ki­emelte — napjaink közéle­ti légkörét jó irányba, a higgadt eszmecserék irá­nyába terelheti. 125 évvel ezelőtt, december 22-én fo­gadta el a magyar Ország- gyűlés a nevezetes —■ Eat- vös nevével fémjelzett — emancipációs törvényt, mely előírta: „az országnak izraelita lakosai minden polgári és politikai jogok gyakorlására az országnak keresztény lakosaival egyenlően képesítettnek nyilváníttatnak. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezen­nel megszüntettetik.” And- rásfalvy Bertalan kiemelte: e törvény ékes bizonyítéka annak, hogy befogadó és nem kirekesztő nemzet a magyar. Ha jelenlegi ne­hézségeinken úrrá akarunk lenni, azt csak a múltból felmutatható, a jelenben megvalósuló példaadással lehet megtenni. Az Országgyűlés a szo­ciális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munká­ját. Az érintett bizottsá­gok előadói támogatásuk­ról biztosították az előter­jesztést. Sápi József (MDF) a gyer­meknevelési támogatásról elmondta: a bevezetésre váró új intézmény negatí­van diszkriminálja a Ma­gyarországon általános csa- - ládmodellt, az egy- és két­gyerekes családokat. A ha­zai támogatási rendszer el­aprózódott, és indokolat­lanul a nagycsaládosokra ülésezett a kisIfisráBis hisoffsúsj Rohammunkával a médiaindítványokról tegnap reggel folytatta a médiatörvény tervezetéhez benyújtott módosító indít­ványok megtárgyalását. A képviselők mielőbb dönteni kívánnak valamennyi indít­vány felett, hogy a plená­ris ülés ma délután napi­rendjére tűzhesse a Rádió­ról és a Televízióról szóló törvény vitáját. A kulturá­lis bizottsággal egy időben ülésezik az alkotmányügyi bizottság is, amely a kultu­rális grémium által már vé­leményezett indítványokat jogi szemszögből bírálja el. Tegnap reggelig — a mint­egy 650-ből — a törvényter­vezet első öt fejezetéhez benyújtott közel 500 módo­sító javaslatot kapták kéz­hez a jogi ügyekkel foglal­kozó testület tagjai. A kulturális bizottság ko­ra délután újfent félbesza­kította ülését: ezúttal azért, hogy a képviselők részt ve­hessenek a plenáris munká­ban, a határozathozatalok­ban. A törvényhozók a ple­náris ülés befejeztével foly­tatják a még hátramaradt, mintegy 40 indítvány meg­tárgyalását. A bizottsági munka előreláthatólag is­mét a késő éjszakai órákba nyúlik. A licitár mindössze két me­gyében nem haladta meg az 5Ö0 forintot aranykoronán­ként. Somogy megyében 15 000 forint/aranykoronás licitárra is volt példa. A legnagyobb értékű — 40 ezer aranykorona feletti — föld Békés és Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében ta­lált gazdára, az árverezők és a tulajdonhoz jutottak száma is itt volt a legna­gyobb. Az elmúlt hétre meghir­detett 118 földárverésből 109-et tartottak meg, s 101 zárult eredménnyel. A 2192 árverezőből 2127 jutott — összesen 228 596 aranykoro­na értékű — földhöz — tá­jékoztatta a hírügynökséget az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Az elárverezett földekből 2357 aranykorona értékű volt az erdő. Három megyé­ben nem tartottak árverést. politikát csak eszköznek tekintjük arra, hogy az ökológiai kérdést vissza­tereljük jogi és szakmai útra — mondta a találko­zó után Keresztes K. Sán­dor. Hozzátette: a brit mi­niszter ezt tudomásul vet­te, de kijelentette, hogy a brit kormány külpolitikai kérdésnek tekinti az ügyet. A magyar miniszter rö­vid, félnapos látogatásán megállapodott Michael Ho- warddal abban is, hogy jö­vőre tapasztalatcserékkel továbbfejlesztik a két mi­nisztérium együttműködé­sét. A magyar felet fő­ként az érdekli, hogyan ke­zeli a brit minisztérium az ugyancsak hatáskörébe tar­tozó területfejlesztést. Keresztes K. Sándor kör­nyezetvédelmi miniszter tegnap Londonban brit kollégájánál, Michael Ho- wardnál sürgette, hogy a külföld segítsen jogi és szakmai útra visszaterelni a bősi vitát. — Ismertettem a magyar kormány álláspontját, fő­leg azt, hogy a bősi vita a látszat ellenére nem két ország politikai indíttatású konfliktusa, hanem olyan ökológiai konfliktus, ame­lyet e szakaszban csak kül­politikai eszközökkel lehet kezelni. De fontos, hogy ez ne fedje el a sok minden­nel terhes vitában az öko­lógiai alapkérdést, az öko­lógiai szempontok ne me­nüiének feledésbe. A kül­értékesítsék, a nagyüzemi szervezeteket működőké­pes egységekre tagolják. Eddig mintegy 6,5 mil­liárd forintnyi vagyon ke­rült az állami gazdaságok­tól az új tulajdonosokhoz, jórészt hazai magánvállal­kozókhoz. December elejéig 67 mil­liárd forint jött be a pri­vatizációból, mintegy 40 milliárd forint devizában, 15 milliárd forintban, a többi pedig különböző hi­telkonstrukciók eredmé­nyeként. A költségvetés számára 27,7 milliárd fo­rintot utaltak át. lamennyi minisztériumtól, és megkeresik a politi­kai pártokat is. Több cég, valamint a Lakitelek Alapítvány is támogatja őket. A magyar habitatosok júniusban Washingtonban jártak, 23-an részt vettek — Carter elnökkel együtt — azon az építkezésen, amelyen 600 ember 10 há­zat épített fel egy hét alatt. Jimmy Carter itt fel­hívta a világ magyarjait: támogassák a Házat, Hazát Alapítványt. Szabó Lukács MDF-es or­szággyűlési képviselő azon sajtónyilatkozatával, amely szerint szét kellene válasz­tani a pártelnöki és a mi­niszterelnöki funkciót. Em­lékeztetett arra: európai szokás, hogy egy választá­son győztes párt elnöke egyben a miniszterelnök is. Az MDF-ben is így van. Mint Medgyasszay László fogalmazott: ameddig az MDF kormányzó erőként szerepel, addig a legtermé­szetesebb dolog, hogy a párt elnöke és a miniszter- elnök egy személy. Szabó Lukács véleményét a sajtó- szóvivő indokolatlannak és megalapozatlannak tartja, bár hozzáfűzte: „ez is egy vélemény”. A januári országos gyű­lésre készülő Magyar De­mokrata Fórum szerveze­teiben befejeződött a je­löltek állítása a különbö­ző vezető posztokra. Az MTI értesülése szerint a szervezetek 90 százaléka jelölt elnököt. Ezen belül a tagság 94 százaléka sze­retné Antall József minisz­terelnököt, pártelnököt is­mét az elnöki székben lát­ni, 3 százaléka Für Lajost, 2 százaléka Csurka Istvánt, nem egészen 1 százaléka Le- zsák Sándort és nem egészen I százaléka Boross Pétert és Katona Tamást jelölte erre a posztra. Medgyasszay László, az MDF sajtószóvivője kije­lentette: nem ért egyet Ä többség Antall József mellett PARLAMENTI NAPLÓ Antigoné a T. Házban

Next

/
Oldalképek
Tartalom