Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP LEVÉL AZ OLVASÓHOZ Tisztelt Olvasó! A Pest Megyei TÁKISZ másfél éven keresztül az újság ..Államháztartási napló’’ elnevezésű ol­dalán tájékoztatta a megye lakosságát a vala­mennyiünket érzékenyen érintő pénzügyi kérdé­sekről. Rendszeresen hírt adtunk arról, hogy az önkormányzatok pénzügyi szabályozásában milyen lehetőségek és gondok vannak, milyen feltételek mellett igényelhetnek céltámogatást vagy egyéb más kiegészítő forrást az állami költségvetés köz­pontosított előirányzataiból. Tájékoztattuk az ol­vasókat arról is. hogy a lakosságot közvetlenül érintő törvények és egyéb jogszabályok milyen juttatást biztosítanak, gondolva itt például a pe­dagógusok, közművelődési dolgozók és a polgár- mesteri hivatalok munkatársainak rendkívüli bér­emelésére, a nevelési segélyek bővülő anyagi lehe­tőségeire és egyéb más, pénzben mérhető jutta­tásokra. A lap hasábjain rendszeresen beszámoltunk ar­ról, hogy a TÁKISZ működése mennyiben segíti az önkormányzatok és felügyeletük alá tartozó intéz­mények munkáját, milyen erőfeszítéseket tettünk nagyobb informáltságuk érdekében vagy helyze­tük javítására. A Pest Megyei Hírlap munkatársai tevékenysé­günkhöz segítséget adtak, hiszen a mi munkatár­saink újságírási gyakorlattal és tapasztalattal nem rendelkeznek. Adott esetben riportokkal és fotók­kal színesítették az „Államháztartási napló” elne­vezésű oldal megjelenését. Az anyagi lehetőségek beszűkülése, úgy tűnik, a TÁKISZ gazdálkodását is komoly mértékben utol­érte, és ezért 1993-tól nem vagyunk abban a hely­zetben, hogy ennek az egyébként tapasztalataink szerint sikeres és közérdeklődésre számottartó ol­dalnak a megjelenését tovább szponzoráljuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Hírlap munka­társai nem fogják megtalálni azt a módot, amely a legmegfelelőbb lehet a lakosság tájékoztatására. Ebben a munkájukban természetszerűleg a TA- K1SZ is tevékenyen részt kíván vállalni. Az ön- kormányzatok számára időközönként ún. „TÁ- KISZ Híradó”-t fogunk megjelentetni, amely szak­mai kérdésekkel, jogszabályok alkalmazásával foglalkozik majd. Minden külön híradás nélkül tájékoztatjuk az olvasókat arról, hogy az önkor­mányzatokat és intézményeket segítő tevékenysé­günket változatlanul odaadással folytatni fogjuk. Kifejezetten szakmai jellegű feladatok mellett szeretném kiemelni az oktatást s a különböző szakkönyvek kedvezményes áron történő megvá­sárlásának lehetőségét. A Pest Megyei TÁKISZ minden munkatársa továbbra is készséggel áll rendelkezésre a képviselő-testületek, a polgármes­terek és jegyzők, az apparátus és valamennyi ön- kormányzati intézmény vezetője és dolgozója szá­mára. Végezetül a Pest Megyei Hírlap minden olvasó­jának és a Hírlap munkatársainak is békés kará­csonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánok. Dr. Schmidt Géza igazgató IRSAI LEVELEK Kis Tibor, Albertirsa pol gármestere nem tagadta, hogy reményeik jócskán vannak, de hogy elképzelé­seikből mennyit tudnak 1993-ban megvalósítani, an­nak bizony elsősorban anyagi feltételei vannak. Szerencsére a különösen ki­emelt feladatok elvégzésé­hez biztosítottnak tűnnek a pénzügyi fedezetek. Elmon dotta, hogy megkapták az a 108 millió forintos céltá­mogatást, amelyet két ütemben kívánnak elkölte­ni, méghozzá csatornaháló­zat fejlesztésére. * Négyéves útépítési ütem­tervvel rendelkeznek az al- bertirsaiak, s 1994-ig 5 kilo­méteres útszakaszt készíte­nek. Szinte mindennapos té­ma ebben a nagyközségben az, hogy mi lesz a sorsa a település jó hírű gyógyfür­dőjének!? — Ha nem sikerül vevőt találnunk a fürdőre, még­hozzá valamilyen jó pénzt ígérő nyugati céget, akkor kénytelenek leszünk meg­keresni azokat az erőforrá­sokat, amelyek révén a bu­dapesti világkiállítás idő­szakára saját erőből oldjuk meg ennek a gyógyfürdő­nek, strandnak a moderni­zálását. A fürdő közvetlen közelében mindenképpen elkészítjük az 1500 férőhe­lyes nemzetközi színvona­lon álló kempinget, amely közel esik a 4-es, 5-ös autó­úthoz, illetve autópályához, tehát forgalmas közlekedési csomópont simul hozzá. Az oldal anyagait írta és összeállította: Gyócsi László Msután a házi híradó táfékoztat Mit várnak az új esztendőtől? jelezte, az önkormányza­toknak nem kell nélkülöz­niük teljességében a már említett kéthetente megje­lent államháztartási oldalt, mert a TÁKISZ gondosko­dik arról, hogy egyfajta há­zi híradó formájában szól­jon az önkormányzatokhoz, s hívja fel a figyelmüket a különösen fontos témakö­rökre, államigazgatási fel­adatokra. Fontolgatják a kiválást GAZDAG ÉSZAK, SZEGÉNY DÉL? ezért ezen is dolgozom —, e régiónak vármegyei szer­veződés alapján a jelenle­gi Pest megyéből való ki­válását. Befejezésül elmondotta: — Lépést kell váltani, hogy megszüntethessük a „gazdag észak, szegény dél” problémát. Foglalkoznunk kell jövő évben szinte va­lamennyi intézményünk te­tőszerkezetének javításá­val (javítsuk ki, mert ma­holnap padlásról néz be az ég ...), és úgy tűnik, nem kerülhetjük meg — miután Százhalombatta felől po­tenciálisan veszélyeztetet­tek vagyunk —, hogy sú­lyos összegeket áldozzunk polgári védelemre és ka­tasztrófaelhárításra. A Du­nán. Bős megépítése óta közel 1 méteres a napi víz- szintingadozás, gondolnunk kell az árvíz elleni védeke­zésre is. Szeretném, ha a követke­ző évben mosolygós lehetne önkormányzatunk, de a feladatokat és a mai napig még meg nem szavazott költségvetési forrásokat is­merve, lehet, hogy csak erőltetett vigyorra futja majd. TOVÁBBRA IS AZ ÁLLAM támogatása. Egy óvodás gyermek jövőre 27 500 fo­rintot, míg a gimnáziumi és a szakiskolai tanulók egy esztendőre 62 500 forintot kapnak az államtól. A helyi önkormányzatok a jövő évi költségvetésü­ket ennek megfelelően ter­vezhetik. — im — A TÁKISZ által fizetett államháztartási oldalunk tehát 1993 januárjával megszűnik. Azonban amint azt Schmidt Géza, a TÁ- KISZ igazgatója Levél az olvasóhoz című írásában is Ezúttal arra kértünk vá­laszt, a polgármesteri hiva­talok vezetőitől: Mit várnak az 1993-as évtől? Milyen fejlesztések, beru­házások megvalósulását re­mélik az új esztendőben? Államháztartási oldalunkon kéthetente jelentünk meg, s adtuk közre a helyi önkormányzatok által aktuálisnak tartott értesüléseket, információkat. A TÁKISZ által fi­zetett összeállításban érthetően nem tudtuk megyénk valamennyi településének önkormányzati képviselőit megszólaltatni, de talán a megjelentetett anyagok általá­nosságban azért érintették Pest megye 181 települését. az úthálózat felújítása, karbantartása, s ezért bi­zony szükség van Budake­szin a földutak, a földtúrá­sok területrendezésére, a járdák állagának a meg­óvására. Másfél kilométe­res szakaszon kerül sor az említett feladatokra, ame­lyek a kerítéstől ker-ítésig történő köztes és egyéb munkálatok elvégzését is jelentik. Szemereki Zoltán felhív­ta a figyelmet arra, hogy nagy népszerűségnek ör­vend a település zenei ta­gozatos általános iskolája, ahol 250-en tanulnak, de Budajenőn és Pátyon lévő kihelyezett tagozatai iránt is nagy az érdeklődés. Ép­pen ezért az új esztendőben meg kívánják találni a le­hetőségét annak, hogy mi­ként bővítsék tantermekkel az oktatási intézményt. — Működik általános is­kolánk mellett az úgyneve­zett gazdasszonyképző in­tézmény is, ahova azok a fiatalok kerülnek, akik a nyolcadik osztály elvégzése után nem kívánnak közép­iskolába felvételizni vagy valamilyen szakmát tanul­ni. Hosszú éveken> át Pilis- vörösvárhoz tartozott Bu­dakeszi orvosi rendelője. Az utóbbi másfél-két évben azonban mind nyilvánva­lóbbá vált, hogy ez a fajta területhez kötődés nem megfelelő, s ezért Budake­szin egy úgynevezett mini egészségügyi központot ala­kítanak ki, ahonnan aztán ellátják Páty, Telki és a környező települések lakói­nak egészségügyi szolgála­tát. — Bevált és remélhetően 1993-ban további gazdasá­gi eredményeket ér el a szociális foglalkoztató. Másfél éve üzemel, s el­mondhatom, hogy varrodai, papíripari és egyéb szak­munkát igénylő részlegei szép eredményekkel dicse­kedhetnek. Angliai export­ra készül egy italadagoló­berendezés szerelése, amellyel a vevő meg van elégedve. Német mintára, mond­hatni modellként kívánják átszervezni a helyi ga- meszt (gazdasági műsza­ki ellátó szervezet), amely az iskolák, óvodák és egyéb intézmények ellátását, gaz­dasági-műszaki feladatait oldotta meg éveken keresz­tül. Nos, úgy tűnik, hogy ér­demes átszervezni ezt a mondhatni idejétmúlt szer­vezetet, és kialakítani an­nak egy egyszerűbb, de cél­ravezető szervezetét, hogy az új évben a hajdani ga- mesz jogutóda már való­ban a város egyik üzemel­tető egységévé váljon — tá­jékoztatott a budakeszi polgármester. amelynek egyharmada re­mélhetően szintén elkészül 1993-ban. Egyebek között a József Attila, a Batthyány utca és még néhány része érintett településünknek a csatornahálózat- fe j lesztésé- ben. Mi házon belül ezt a feladategyüttest csak úgy hívjuk. hogy „barackos program”. Az elnevezés on­nan ered, hogy ebben a tér­ségben nagyon sok az olyan terület, ahol a helyben la­kók vagy a telekkel ren­delkezők sok barackfát ül­tettek. barackot termeszte­nek. A polgármester a továb­biakban arról beszélt, hogy komoly erőfeszítést jelent Szemereki Zoltán, Buda­keszi polgármestere neír tagadta, hogy az új eszten­dőben bízik elképzelései gyakorlati megvalósulásá­ban. Elöljáróban utalt arra hogy önkormányzatul! olyan költségvetési straté­giát készített el, amelyek átfogják a helyileg szüksé­ges intenzív fejlesztések, beruházások költségvetési „forgatókönyvét”, — Négyéves programot indítunk el. Az új évben átadásra kerül az a szenny­víztisztító. amelynek kivi­telezési. beruházási költsé­gei elérik a 150 millió fo­rintot. Készül a közel 7 ki­lométeres csatornahálózat, Mini egészségügyi központ Budakeszin INDUL A PROGRAM nem biztosított hozzá. Gon­dolok itt a köztisztviselők és a közalkalmazottak illet­ményeire, 13. havi fizetésé­re. Keserű hangon szólt a to­vábbiakban arról is, hogy jövőre az önkormányzat feladata lesz a tartósan munkanélküliek jövede­lempótló támogatása, a gyermeknevelési támoga­tás, a kárrendezés és kár­pótlással kapcsolatos ügy­intézés. — Az általános elszegé­nyedés következtében szo­ciálpolitikai kiadásaink is egyre nőnek. Jövő évi költ­ségvetésünk tíz százalékát fordítjuk a tervek szerint az idősek, illetve a gyerme­kek segélyezésére, szociális étkeztetésére. Ilyen körül­mények közepette azt hi­szem érthető, ha a jövő év­re nézve pesszimisták va­gyunk. Inkább csak arra törekszünk, hogy működő- képességünket megtartsuk. Ezek után azt hiszem, en­nél többet a jövő évről nem mondhatok, hiszen jófor­mán tervezni sem tudunk az állandó jogszabályi és egyéb változások miatt. Ar­ról meg nem is szólva, egy ilyen helyzetben a hosszú távra történő tervezés lehe. teilen — fejezte be gondo­latainak közreadását Mó- csai János. — Az önkormányzatok támogatási rendszere, saj­nos, semmi jóval nem ke­csegtet bennünket. Közsé­günkben 150 diákot tanít a helyi általános iskola, amelynek fenntartása 20 millió forintunkba kerül. Ez az önkormányzat 37 mil­lió forintos éves költségve­téséhez képest bizony igen magas! Ezért arra kénysze­rültünk, hogy szomszéd községből, Pócsmegyertől, ahonnan iskolánkba is jár­nak gyerekek, hárommillió forint hozzájárulást kér­jünk. A polgármester, a továb­biakban az adórendszerre terelte a beszélgetés téma­körét. Elmondotta, hogy az új évben változik a helyi adórendszer is. Erről azon­ban még semmiféle hivata­los értesítéssel nem rendel­keznek. így érthetően a sa­ját rendeíeteiket sem tud­ják megalkotni. — A lakossági igények­nek sem tudunk megfelelni, hiszen azt várnák tőlünk, hogy látványos változások, fejlesztések történjenek, amire, sajnos, jelen helyze­tünkben képtelenek va­gyunk. Az Országgyűlés a közelmúltban több olyan törvényt hozott, ami anya­gilag érint bennünket. Vi­szont törvényi fedezetet Az Országgyűlés megál­lapította a helyi önkor­mányzatok részére bizo­nyos mutatókhoz kötődő állami hozzájárulások mér­tékét, jogcímét, összegét. Ennek értelmében a koráb­bi öszegekhez képest meg­változott az óvodai ellátás és a gimnáziumi oktatás Szigetmonostor polgár- mestere. Mócsai János, mi­ként szigetújfalui kollégá­ja (aki szerepel összeállítá­sunkban), szintén pesszi­mistán néz az 1993-as év elé. Vajon miért? — tettük fel neki a kérdést. Oktatásra 20 miiiió forint TÖRVÉNY VAN, FEDEZET NINCS kilométerre a gyerekek tor­naterembe járhatnak, és a falu sportolni vágyó lakói­nak sem kell a volt társ­község tornaterméért fi­zetni, amiért az önkor­mányzatunk a szétválás következtében még ez év­ben is súlyos százezreket fizetett. Elmondotta, hogy elindították a csatornázás és szennyvíztisztító terve­zését. Ez persze egyedül nem megy. — A sziget, ahol élünk, hidrogeológiai védőbázis, a főváros ivóvizének fő le­lőhelye. Csatornázása nem­csak és nem elsősorban a mi érdekünk, ha lehet eb­ben egy .’talán érdeksor­rendet felállítani. A fő­városnak is ki kell nyitni a pénztárcáját, ha azt akar­ja. hogy még 5-6 év múlva is vizet „bányászhasson". Ez irányú levelemre a fő­polgármester úr, Demszky Gábor nem is válaszolt. Ér­dekeink, és ebben gazdasá­gi érdekeink védelmére, koordinálásra létrehoztuk a Csepel-szigeti önkor­mányzatok Szövetségét. Ebben ma már a volt rác­kevei járás és két szomszé­dos fővárosi kerület is tény­kedik. Fontolgatjuk — — Mit várok a jövő év­től? — kérdezett vissza a kétezer lelkes Szigetújfalu polgármestere, Varga Jó­zsef. — Ha rövid akarok lenni, egy szóval válaszol­hatok: semmit! Közsé­günkben az egyik szerve­zet vezetője azt mondta, hogy a miénk egy „tataro­zó önkormányzat”. Nem dicséretként mondta, de 3 helyzet valóban ez. Hiába vannak „grandiózus” ter­veink a település felvirá­goztatására, ezt megvalósí­tani csak akkor lehet, ha jelenlegi eszközeinket leg­alább a használhatóság ál­lapotába hozzuk. Majd arról beszélt, hogy meg kellene vizsgálni a volt társközségek helyzetét, és nem csak az ezer lakos alattiakat alanyi jogon tá­mogatni. — Pályáztattuk az isko­lai tantermek tornaterem­mé tervezését. Ha a kivi­telezésben megkapjuk a céltámogatást, megszün­tethetnénk a szükségtorna­termeket. Ugyanakkor he­lye lenne az öregek napkö­zijének, és elérhetnénk, hogy a kilencvenes évek közepére Budapesttől 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom