Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

Ha veröfcnyes napsütésben repülőgépen szánhat­nék a Galga völgye felett, aranyszálra fűzött gyöngyszemeknek látnám Petőfi „szent helyeit”, a községeket. Lenn azonban — cs nemcsak a ködös télelőben — tengernyi gonddal találkozom, ami viszont sosem taszít kilátástalanságba, mert nagy erők rejlenek az itt élő emberelőben, a galgahéví- ziekben talán különösen. Esetleg a hévizet forraló föld mélyéből sugárzik beléjük a munkakedv? Va­lószínűbb, hogy a jó minőségű termőfölddel való kölcsönhatásban alakult ki dolgos természetük. GULgxXtViZ 'Helytörténeti könyv lap­jait írja dolgozószobájában Erösvári Pál nyugalmazott tanár, amikor késő. délután benyitok hozzá. A polgár­mesteri hivatal kiadásában remélhetően mielőbb az ol­vasók elé kerülő. 13-14 ív terjedelműre, tervezett kötet csapatmunka eredménye lesz. Szerkesztője dr. Aszta­los István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója. Egy­szerre van könnyű és nehéz helyzetben a lokálpatrióta pedagógus, amikor a község múltjáról kérdezem. Ö már túl sokat tud ahhoz, hogy tíz percben összefoglalja ... — A váradi regestvm említi először Galgahévízt 1214-ben — mondja. — Egyre elfogadhatóbbá válik az a feltételezés, hogy a XIII. században bencés ko­lostor állt a Szentandrás- hegyen. Ez pedig jelentős gazdasági és hitéletet felté­telez. — Meddig ugorhatjuk át az évszázadokat, amíg a mai Galgahévízt tápláló legerősebb gyökerekre ta­lálunk? — A XIX. század köze­péig. 1863-ban az úrbéri rendezés teremtette meg a parasztgazdaság alapját, S milyen csodálatos: bármi­féle információhordozó esz­köz nélkül is. fajtaismeret- teí, termesztéstechnölógiá- val, piaci kapcsolatokkal a község a mezőgazdasági termelés élére küzdötte m-- gát. Amikor pedig a ma­gyar mezőgazdaság válság­ba került, Galgahévízről senki sem tántorgott ki Amerikába! Két világháborút túlélve, mint minden faluba. Galga- hévízre is sokszor kopogta­tott be a nagypolitika, de berontott ajtóstul is. A színkatolikus faluban álla­mosították az iskolát, majd elkezdődött a termelőszö­vetkezetek szövevényes, fordulatos története, amiről külön könyv módhatna. A Gádor Mihály vezette tszcs egy idő után annyira „ka­pitalizálódott”. hogy már a hatalom is meg akarta szüntetni. A forradalmat követő években két tsz mű­ködött a faluban, ezekből jött létre a Rákóczi, amely termelési eredményeivel kategóriájában országos el­ső lett. A gazdagságot per­sze önkínzó munka terem­tette meg. Az asszonyok már virradat előtt az ubor­kaföldön voltak. Mondják is, kicsit koravének a hé­víziek, „elszakították” ma­gukat. Hogy miért csatolták a galgahévízi tsz-t a későb­biekben a túráihoz? Talán nem is ez az igazán izgal­mas kérdés. A szomszéd falu jóval nagyobb volt. (Itt kell megjegyeznem, ma a két község önkormányza­ta között igen jó a kapcso­lat.) A galgahé vízieknek „érezniük kellett”, hogy ők a kisebbek, pedig a gazdál­kodási színvonaluk bizo­nyíthatóan magasabb volt. Kíváncsibb vagyok arra, hogy miként őrizhette meg függetlenségét Galgahévíz, amikor a környéken min­den kisebb községet a na­gyobbhoz csatoltak. — Talán azért — gondol­kozik el beszélgetőtár­sam —, mert nem volt erre „éhező”, és a járásiakkal jó kapcsolatban álló ember. ★ Bár évek óta jól isme­rem, máig sem döntöttem el, hogyan szólítsam dr. Basa Antal polgármestert, fül-orr-gége szakorvost, sportorvost és — jelenleg e tevékenységét szüneteltető — kézilabda-játékvezetőt, aki szabadidejében szíve­sen végez egyházzenei szol­gálatot is. Mondom is ne­ki: a névjegykártyájának az élére is nyomtathatott volna valamit. Most látom először fá­radtnak azt az embert, aki valamiféle „társadalmi tíz- próbázót” testesít meg. Ép­pen végzett munkájával a polgármesteri hivatalban. Mielőtt beszélgetnénk, ne­gyedórát kér, amíg elmegy egy beteghez. Én sem töl­töm haszontalanul a perce­ket. A Kodály Zoltán Köz­művelődési Házban vásáro­lok-egy helyi lapot. A Gal­gahévíz eső oldalán Mó­ricz Zsigmond-írás olvas­ható Hagyd a politikát: építkezz! címmel. Nem is kell kérdeznem Bankó László igazgatót, önkor­mányzati képviselőt, miért ezzel kezd a „havonta meg­jelenő olvasnivaló” leg­újabb száma. Rámutat egv sorra: „A magyar népnek föl kell támadni i halotti poraiból is. hogy a rá váró életet megmentse." ★ Visszatérünk útjainkról a községházára. Kérdezek. — Milyennek látja, nem­csak orvosi szemüvegén át. a falu egészségi állapotát? — A választások után úgy gondoltam — vála­szolja —. hogy jó közérzet­nek örvend a lakosság. Saj­nos 1992-ben ezt már nem mondhatom el. — Miért? — Sok összetevője van ennek. Az idén kezdődött el a gázberuházás. Aki 67,5 százalékosnál súlyosabb mozgásszervi betegségben szenved, az jelentős össze­gű vissza nem térítendő tá­mogatást kap az államtól. Gálgahávízen igen sok. az ilyen beteg, de meg kell mondani: ötször annyian jelentkeztek, mint ameny- nyi igény jogosnak bizo­nyult az állami elbírálás­nál. Szólhatok arról is, hogy a jelentős középrétegből többen csúsztak le, mint ahányan jobb helyzetbe emelkedtek. — Az elmúlt években egy sor kezdeményezéssel igye­keztek közelebb hozni a nagyvilágot a községhez. Testvérközségi kapcsolato­kat ápolnak, falunapokat tartottak. Népfőiskola és Jóléti Szolgálati Alapít­vány működik. Galgafarm Egyesület alakult a Bika-tó közelébe építendő termé­szetgyógyászati szanatórium és ökofalu megvalósítása érdekében. Ifjúsági fórumot alakítottak a fiatalok hely­zetének javítására. Vajon nem fékezi-e ezen törekvé­seket a község mezőgazda­sági jellege? — Ha csak ez fékezné! Elkezdtük a munkát sok te­rületen, de sajnos nem ha­ladtunk kellően előre. Az önkormányzat nagy lendü­lettel kezdett munkához. A megsokszorozódott feladato­kat cipelve kezd kifáradni a csapat. Igaz, azt a lovat lehet ütni, amelyik húz. En nem főállású polgármester vagyok, de a hét felét itt töltöm. Ügy látom, nem elég a nap 24 órája. — Talán nem kellene úgy tekinteni ezt a négy eszten­dőt, hogy aztán: most vagy soha — vetem közbe. — Az önkormányzat saj­nos nem rendelkezik sem jelentősebb földterületté!, sem kiadható épülettel. Nincs pénzünk fejlesztésre. Ez pedig létkérdés, mert távlatokat kell adni az itt élőknek! Az első organikus mezőgazdasági szövetkezet után jövőre remélhetőleg megalakul a „hagyomá­nyos” is a túráiból történő kiválással. Vessünk ki rá­juk adót? Ez elképzelhetet­len. Először meg kell erő­södniük. Más üzem pedig nincs a fauban. . Azon már az újságíró gondolkozik el. hogy ami­kor a két falu tsz-ét össze­vonták, talán tudatlanul is Galgahévíz önkormányzati jövőjét csenték el. Egy jól gazdálkodó helyi szövetke­zet már most segíthetne. Ezzel szemben évek óta üresen áll az a városias irodaház, amit még az ön­álló helyi tsz épített! Dr. Basa Antal a decem­ber 13-i közmeghallgatásra készül. (Az előzőt április­ban tartották. Van olyan falu a környéken, .. ahol utoljára tavaly álltak a képviselők választóik elé.) Azt mondja, jó lenne, ha a kritika mellett arról is hal­lana, hogy ki, mit, hogyan tudna megoldani. Gyako­ribb ugyanis az a mentali­tás, hogy „hát én ehhez nem értek, nem is mondom meg”. — Ami felelősség engem terhel a gázberuházás csú­szásáért, azt én vállalom — szögezi lé. — De mindenki a maga területéért felelős. Van olyan néni a faluban, akinél augusztus közepe óta kész a belső szerelés, de a tervező és a kivitelező egy apró módosítást mindeddig nem tudott végrehajtani. Most közölték az asszony­nyál. hogv csak januárban fűthet gázzal. A kétezer-hatszáz lelkes falu egyik tartóoszlopának tartják a 77 esztendős Nagy Árpád prépost urat. Gyak­ran segít az eltérő érdekek egyeztetésében. — Ha közügyről volt szó hosszú galgahévízi pályafu­tásom során, nem hagytak ki belőle, és ez így van ma is — mondja az atya, aki egyedül él a parókián, és akinek nem hajlították meg a hátát az évtizedek. — Ha kellett, a fásításra hozott csemeték elültetésére hív­tam fel a hívek figyelmét, máskor véradásra. Ami a hitéletet illeti, itt mindig volt hitoktatás, 70 százalé­kos beiratkozással. Ez is azt jelzi, milyen sokan tártján értéknek a kereszténységét, hiszen rendszeresen vesz­nek részt hálaadó ünnepi istentiszteleten. Én pedig meghívom a 25, 40, 50, 00, 75 éve házasokat. Aki nem tud eljönni, érezheti, hogy róla is megemlékezünk. De megjelent a község legidő­sebb lakója. Mészáros Jó­zsef. aki már csak özvegyen emlékezhetett a 75. évfor­dulóra. Amikor arról kérdezem, hogyan látja ő a galgahéví- ziek életét, szinte a teste­men érzem bölcsessége me­legét. — Nem vagyunk kiszakí­tott test, Hévíz a nemzet egy sejtje. S az a fontos, hogy ez a sejt egészséges legyen., Búcsúzáskor kéri, ne csukjam be a kiskaput; bármikor szükségük lehet rá a falu lakóinak. ★ Mielőtt az autómba ül­nék, néhány percig a ma­gasba nézek a templom tö­vében. Nemrég szerelték fel a toronyba azt az órát —. világítással —. amit Hóka Ferenc a felesége emléké­nek szentelt. Hangulatossá teszi * község estéit. Sajnos Hóka úrral nem tudok be- »szélni, ő mór egy pesti pia­con szorgoskodik. És ezen Galgahévízen nem lehet meglepődni. Balázs Gusztáv Szűkebb hazánk kincse térben és az elliptikus zá­ródáséi szentélyében. Az épület főhomlokzata előtt álló (azzal összeépült) ma­gas, hasáb alakú toronynak egykor más — feltehetően barokkra jellemző, hagyma alakú — sisakja lehetett. Az egyszerű, minden külső dísz nélküli templom berendezése a késő barokk jellegzetes copf (klasszici- záló elemekkel kevert ba­rokk) stílusában készült: szószék, fö- és mellékoltár, keresztelókút. Ezek közül főleg a szószék jelentős. Fából készült, fehérre fes­tett, aranyozott díszítéssel, három mellvédtábláján aranyozott domborművek­kel, hangvetőjének négy sarkán angyalfejekkel. Á csigavonalas rajzú profillal készült szép padok is ba­rokk eredetűek. 1904-ben az épületet be­lülről a kor ízlésének meg­felelően igényesen kifestet­ték, és berendezését újra aranyozták. A műemlék jellegű templom egységes belső berendezése a hazai asztalos-faragó munkáink értékes barokk emléke. Pamer Nóra A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata Galgahévíz Szt. Miklós tiszteletére épült r. k. templomát — írott forrá­sok szerint — éppen 270 évvel ezelőtt, 1722-ben szentelték fel. Előtte 1700 körül fatemploma volt a községnek. Ez azért külö­nös, mert Galgahévíz már a XV. században mezővá­ros, amely a török uralom idején sem pusztult el. Előbb a Rozgonyiak, majd a XVI. században a Bá- thoriak, a XVII—XVIII. században pedig az Ester­házyak birtoka. Az 1718- ban épült (és 1722-ben fel­szentelt) templom később szűknek bizonyult, ezért 1796-ban Esterházy Miklós herceg kibövíiteti az épü­letet; 1816-ban pedig a tor­nyot is magasabbra építik. A templom mai megje­lenésében csak a szakem­ber fedezi fel a barokk jel­leget. Azt is főleg az öt boltszakaszos. csehsüveg boltozatokkal fedett belső A dolgos galgahévíziek Egy sejt a nemzet testében A jövőjét csenték el?

Next

/
Oldalképek
Tartalom