Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
Ha veröfcnyes napsütésben repülőgépen szánhatnék a Galga völgye felett, aranyszálra fűzött gyöngyszemeknek látnám Petőfi „szent helyeit”, a községeket. Lenn azonban — cs nemcsak a ködös télelőben — tengernyi gonddal találkozom, ami viszont sosem taszít kilátástalanságba, mert nagy erők rejlenek az itt élő emberelőben, a galgahéví- ziekben talán különösen. Esetleg a hévizet forraló föld mélyéből sugárzik beléjük a munkakedv? Valószínűbb, hogy a jó minőségű termőfölddel való kölcsönhatásban alakult ki dolgos természetük. GULgxXtViZ 'Helytörténeti könyv lapjait írja dolgozószobájában Erösvári Pál nyugalmazott tanár, amikor késő. délután benyitok hozzá. A polgármesteri hivatal kiadásában remélhetően mielőbb az olvasók elé kerülő. 13-14 ív terjedelműre, tervezett kötet csapatmunka eredménye lesz. Szerkesztője dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója. Egyszerre van könnyű és nehéz helyzetben a lokálpatrióta pedagógus, amikor a község múltjáról kérdezem. Ö már túl sokat tud ahhoz, hogy tíz percben összefoglalja ... — A váradi regestvm említi először Galgahévízt 1214-ben — mondja. — Egyre elfogadhatóbbá válik az a feltételezés, hogy a XIII. században bencés kolostor állt a Szentandrás- hegyen. Ez pedig jelentős gazdasági és hitéletet feltételez. — Meddig ugorhatjuk át az évszázadokat, amíg a mai Galgahévízt tápláló legerősebb gyökerekre találunk? — A XIX. század közepéig. 1863-ban az úrbéri rendezés teremtette meg a parasztgazdaság alapját, S milyen csodálatos: bármiféle információhordozó eszköz nélkül is. fajtaismeret- teí, termesztéstechnölógiá- val, piaci kapcsolatokkal a község a mezőgazdasági termelés élére küzdötte m-- gát. Amikor pedig a magyar mezőgazdaság válságba került, Galgahévízről senki sem tántorgott ki Amerikába! Két világháborút túlélve, mint minden faluba. Galga- hévízre is sokszor kopogtatott be a nagypolitika, de berontott ajtóstul is. A színkatolikus faluban államosították az iskolát, majd elkezdődött a termelőszövetkezetek szövevényes, fordulatos története, amiről külön könyv módhatna. A Gádor Mihály vezette tszcs egy idő után annyira „kapitalizálódott”. hogy már a hatalom is meg akarta szüntetni. A forradalmat követő években két tsz működött a faluban, ezekből jött létre a Rákóczi, amely termelési eredményeivel kategóriájában országos első lett. A gazdagságot persze önkínzó munka teremtette meg. Az asszonyok már virradat előtt az uborkaföldön voltak. Mondják is, kicsit koravének a hévíziek, „elszakították” magukat. Hogy miért csatolták a galgahévízi tsz-t a későbbiekben a túráihoz? Talán nem is ez az igazán izgalmas kérdés. A szomszéd falu jóval nagyobb volt. (Itt kell megjegyeznem, ma a két község önkormányzata között igen jó a kapcsolat.) A galgahé vízieknek „érezniük kellett”, hogy ők a kisebbek, pedig a gazdálkodási színvonaluk bizonyíthatóan magasabb volt. Kíváncsibb vagyok arra, hogy miként őrizhette meg függetlenségét Galgahévíz, amikor a környéken minden kisebb községet a nagyobbhoz csatoltak. — Talán azért — gondolkozik el beszélgetőtársam —, mert nem volt erre „éhező”, és a járásiakkal jó kapcsolatban álló ember. ★ Bár évek óta jól ismerem, máig sem döntöttem el, hogyan szólítsam dr. Basa Antal polgármestert, fül-orr-gége szakorvost, sportorvost és — jelenleg e tevékenységét szüneteltető — kézilabda-játékvezetőt, aki szabadidejében szívesen végez egyházzenei szolgálatot is. Mondom is neki: a névjegykártyájának az élére is nyomtathatott volna valamit. Most látom először fáradtnak azt az embert, aki valamiféle „társadalmi tíz- próbázót” testesít meg. Éppen végzett munkájával a polgármesteri hivatalban. Mielőtt beszélgetnénk, negyedórát kér, amíg elmegy egy beteghez. Én sem töltöm haszontalanul a perceket. A Kodály Zoltán Közművelődési Házban vásárolok-egy helyi lapot. A Galgahévíz eső oldalán Móricz Zsigmond-írás olvasható Hagyd a politikát: építkezz! címmel. Nem is kell kérdeznem Bankó László igazgatót, önkormányzati képviselőt, miért ezzel kezd a „havonta megjelenő olvasnivaló” legújabb száma. Rámutat egv sorra: „A magyar népnek föl kell támadni i halotti poraiból is. hogy a rá váró életet megmentse." ★ Visszatérünk útjainkról a községházára. Kérdezek. — Milyennek látja, nemcsak orvosi szemüvegén át. a falu egészségi állapotát? — A választások után úgy gondoltam — válaszolja —. hogy jó közérzetnek örvend a lakosság. Sajnos 1992-ben ezt már nem mondhatom el. — Miért? — Sok összetevője van ennek. Az idén kezdődött el a gázberuházás. Aki 67,5 százalékosnál súlyosabb mozgásszervi betegségben szenved, az jelentős összegű vissza nem térítendő támogatást kap az államtól. Gálgahávízen igen sok. az ilyen beteg, de meg kell mondani: ötször annyian jelentkeztek, mint ameny- nyi igény jogosnak bizonyult az állami elbírálásnál. Szólhatok arról is, hogy a jelentős középrétegből többen csúsztak le, mint ahányan jobb helyzetbe emelkedtek. — Az elmúlt években egy sor kezdeményezéssel igyekeztek közelebb hozni a nagyvilágot a községhez. Testvérközségi kapcsolatokat ápolnak, falunapokat tartottak. Népfőiskola és Jóléti Szolgálati Alapítvány működik. Galgafarm Egyesület alakult a Bika-tó közelébe építendő természetgyógyászati szanatórium és ökofalu megvalósítása érdekében. Ifjúsági fórumot alakítottak a fiatalok helyzetének javítására. Vajon nem fékezi-e ezen törekvéseket a község mezőgazdasági jellege? — Ha csak ez fékezné! Elkezdtük a munkát sok területen, de sajnos nem haladtunk kellően előre. Az önkormányzat nagy lendülettel kezdett munkához. A megsokszorozódott feladatokat cipelve kezd kifáradni a csapat. Igaz, azt a lovat lehet ütni, amelyik húz. En nem főállású polgármester vagyok, de a hét felét itt töltöm. Ügy látom, nem elég a nap 24 órája. — Talán nem kellene úgy tekinteni ezt a négy esztendőt, hogy aztán: most vagy soha — vetem közbe. — Az önkormányzat sajnos nem rendelkezik sem jelentősebb földterületté!, sem kiadható épülettel. Nincs pénzünk fejlesztésre. Ez pedig létkérdés, mert távlatokat kell adni az itt élőknek! Az első organikus mezőgazdasági szövetkezet után jövőre remélhetőleg megalakul a „hagyományos” is a túráiból történő kiválással. Vessünk ki rájuk adót? Ez elképzelhetetlen. Először meg kell erősödniük. Más üzem pedig nincs a fauban. . Azon már az újságíró gondolkozik el. hogy amikor a két falu tsz-ét összevonták, talán tudatlanul is Galgahévíz önkormányzati jövőjét csenték el. Egy jól gazdálkodó helyi szövetkezet már most segíthetne. Ezzel szemben évek óta üresen áll az a városias irodaház, amit még az önálló helyi tsz épített! Dr. Basa Antal a december 13-i közmeghallgatásra készül. (Az előzőt áprilisban tartották. Van olyan falu a környéken, .. ahol utoljára tavaly álltak a képviselők választóik elé.) Azt mondja, jó lenne, ha a kritika mellett arról is hallana, hogy ki, mit, hogyan tudna megoldani. Gyakoribb ugyanis az a mentalitás, hogy „hát én ehhez nem értek, nem is mondom meg”. — Ami felelősség engem terhel a gázberuházás csúszásáért, azt én vállalom — szögezi lé. — De mindenki a maga területéért felelős. Van olyan néni a faluban, akinél augusztus közepe óta kész a belső szerelés, de a tervező és a kivitelező egy apró módosítást mindeddig nem tudott végrehajtani. Most közölték az asszonynyál. hogv csak januárban fűthet gázzal. A kétezer-hatszáz lelkes falu egyik tartóoszlopának tartják a 77 esztendős Nagy Árpád prépost urat. Gyakran segít az eltérő érdekek egyeztetésében. — Ha közügyről volt szó hosszú galgahévízi pályafutásom során, nem hagytak ki belőle, és ez így van ma is — mondja az atya, aki egyedül él a parókián, és akinek nem hajlították meg a hátát az évtizedek. — Ha kellett, a fásításra hozott csemeték elültetésére hívtam fel a hívek figyelmét, máskor véradásra. Ami a hitéletet illeti, itt mindig volt hitoktatás, 70 százalékos beiratkozással. Ez is azt jelzi, milyen sokan tártján értéknek a kereszténységét, hiszen rendszeresen vesznek részt hálaadó ünnepi istentiszteleten. Én pedig meghívom a 25, 40, 50, 00, 75 éve házasokat. Aki nem tud eljönni, érezheti, hogy róla is megemlékezünk. De megjelent a község legidősebb lakója. Mészáros József. aki már csak özvegyen emlékezhetett a 75. évfordulóra. Amikor arról kérdezem, hogyan látja ő a galgahéví- ziek életét, szinte a testemen érzem bölcsessége melegét. — Nem vagyunk kiszakított test, Hévíz a nemzet egy sejtje. S az a fontos, hogy ez a sejt egészséges legyen., Búcsúzáskor kéri, ne csukjam be a kiskaput; bármikor szükségük lehet rá a falu lakóinak. ★ Mielőtt az autómba ülnék, néhány percig a magasba nézek a templom tövében. Nemrég szerelték fel a toronyba azt az órát —. világítással —. amit Hóka Ferenc a felesége emlékének szentelt. Hangulatossá teszi * község estéit. Sajnos Hóka úrral nem tudok be- »szélni, ő mór egy pesti piacon szorgoskodik. És ezen Galgahévízen nem lehet meglepődni. Balázs Gusztáv Szűkebb hazánk kincse térben és az elliptikus záródáséi szentélyében. Az épület főhomlokzata előtt álló (azzal összeépült) magas, hasáb alakú toronynak egykor más — feltehetően barokkra jellemző, hagyma alakú — sisakja lehetett. Az egyszerű, minden külső dísz nélküli templom berendezése a késő barokk jellegzetes copf (klasszici- záló elemekkel kevert barokk) stílusában készült: szószék, fö- és mellékoltár, keresztelókút. Ezek közül főleg a szószék jelentős. Fából készült, fehérre festett, aranyozott díszítéssel, három mellvédtábláján aranyozott domborművekkel, hangvetőjének négy sarkán angyalfejekkel. Á csigavonalas rajzú profillal készült szép padok is barokk eredetűek. 1904-ben az épületet belülről a kor ízlésének megfelelően igényesen kifestették, és berendezését újra aranyozták. A műemlék jellegű templom egységes belső berendezése a hazai asztalos-faragó munkáink értékes barokk emléke. Pamer Nóra A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata Galgahévíz Szt. Miklós tiszteletére épült r. k. templomát — írott források szerint — éppen 270 évvel ezelőtt, 1722-ben szentelték fel. Előtte 1700 körül fatemploma volt a községnek. Ez azért különös, mert Galgahévíz már a XV. században mezőváros, amely a török uralom idején sem pusztult el. Előbb a Rozgonyiak, majd a XVI. században a Bá- thoriak, a XVII—XVIII. században pedig az Esterházyak birtoka. Az 1718- ban épült (és 1722-ben felszentelt) templom később szűknek bizonyult, ezért 1796-ban Esterházy Miklós herceg kibövíiteti az épületet; 1816-ban pedig a tornyot is magasabbra építik. A templom mai megjelenésében csak a szakember fedezi fel a barokk jelleget. Azt is főleg az öt boltszakaszos. csehsüveg boltozatokkal fedett belső A dolgos galgahévíziek Egy sejt a nemzet testében A jövőjét csenték el?
