Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-19 / 299. szám
„Szentendrén megfigyelhettem, amint kora reggel a festőállvánnyal s festékes dobozzal kiment valamilyen megfestendő motívumhoz, és dél fiié fáradtságtól görnyedten és szinte kisebbre töpörödve tért vissza. Arca alig volt kivehető, a levegő és a nap földszínűvé tették.” Lisa Czóbel írja ezt édesapjáról, Czóbel Béláról, visszaemlékezve a Szentendrén együtt töltött csendes napokra. Mindketten utána voltak már annak, hogy meghódítsák a világot. Lisa Czóbel táncosnőként, Czóbel Béla festőművészként. Két idős ember, akiknek az élete „kész regény”. Idén januárban, 86 éves korában Lisa Czóbel is elhunyt. Hamburgban élt, ott temették el, de gondoskodott arról, hogy a tulajdonában levő Czóbel Béla- képek hazakerüljenek: a szentendrei Czóbel-mú- zeumnak adományozta azokat. Kratochwill Mimi művészettörténésszel nézzük végig az immár a múzeum fehér falára került festmé- nj'eket, rajzokat. — Nagyon nagy dolog, hogy ez most hazajött — hívja fel a figyelmet a Fiú labdával című festményre Kratochwill Mimi. — 1916- ban készült, s abból az időből nagyon kevés képe van itthon Czóbel Bélának. Ez a legjelentősebb munkái közé tartozik, mikor 1971-ben gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban, a kiállítás plakátján, melyet városszerte kiragasztottak, a Fiú labdával szerepelt. De mindegyik képnek megvan a jelentősége, története. A Pásztorfiú című rajz felett ugyancsak a Pásztorfiú, mint gobelin. Isolde Daig, Czóbel Béla első felesége (Lisa Czóbel anyja) szőtte. A Tengerparti sziklák Normandiá- ban készült, ott, ahol any- nyi neves francia művész is festette a tengert. A Nő virágcsokorral az egyik utolsó mű, nincs befejezve. — Nem lehet kifejezni a jelentőségét annak, hogy ezek most már itthon vannak — mondja Kratochwill Mimi. — Ezek magyar képek, nagy részük itt készült. — Milyen arányban vannak külföldön, illetve itthon Czóbel Béla képei? — Nagyobb részük külföldön van. Rengeteg csodálatos műgyűjteményben őriznek belőlük. 30—40 százalékuk lehet itthon. Az lenne a kívánatos, ha a fő művei együtt lennének itt a Czóbel-múzeumban. Azért is helyeztettem el egy márványtáblát a bejáratnál, rajta az eddig képet adományozók nevével, hogy ezzel másokat is ajándékozásra indítsak. Külföldön ma inkább értékelik Czóbel Bélát, mint itthon, jobban tudják a helyét, a rangját a festészetben. Párizsban most is hol a Modern Művészetek Múzeumában, hol a Pompidou Központban rendeznek a képeiből kiállítást. Tudok olyan magángyűjtőről, aki páncélszekrényben őriz egy Czóbel Béla-festményt. — Mit lehet tenni azért, hogy itthon is jobban megismerjék? — Készülök könyvet írni róla. Nagyon sok anyagot összegyűjtöttem már hozzá. Czóbel Béla életében rengeteg izgalmas dolog volt. Neki kapcsolata volt azokkal, akiknek az élete számunkra legenda, Picassó- val, Modiglianival egymás mellett éltek, dolgoztak, együtt indultak. Szeretném azt is, hogy a róla szóló könyvben legyen életműkatalógus. Vándorolnak a képei, olyanok is vannak, melyek lappanganak, legalább katalógusban rögzíteni kell őket. Mindennek sajnos anyagi akadálya van. Ma egy könyv megírása, kiadása nem megy könnyen. Visszatérünk a képekhez, Lisa Czóbelhez. — Nagyon elegáns, finom, úri dáma volt — mondja Kratochwill Mimi. — 1966-ig, hatvanéves koráig táncolt, később a hamburgi opera balettmestere volt. Magyarországon a 30-as években lépett fel az Operaházban. Az édesapja párizsi kiállításaira mindig elment, nagyon jó kapcsolatban voltak. Jellemző rá az a nemes gesztus, hogy a képeket hazaküldte. Nagyon szerény és nagylelkű volt. Szerette volna, ha a múzeum minél teljesebb anyagot tud kiállítani. A temetésére kis koszorút vittem magyar virágokból. Rá volt téve egy kis nemzetiszínű szalag. Ha ő nem is beszélt magyarul, azért valahol magyar volt. Eljövök a múzeumból. Szentendrére hideg eső szitál. Szentendrei öregkor, Párizsban töltött évtizedek, és még mennyi minden Czóbel Béla életében = kész regény. Pályatársairól, Modiglianiról, Picássóról valóban regények, játékfilmek szólnak. Róla pedig egyetlen vékony kis füzetet találtam a könyvtárban. Nádudvari Anna Vers- és prózamondó verseny Nagykátán Az idén is megrendezték a hagyományos vers- és prózamondó versenyt Nagykátán. A környék tíz iskolájából negyvennégy tanuló érkezett a helyszínre, ahol a Tápiómenti Gyermek-Ifjúsági Kulturális Alapítvány volt a házigazda. Az alsós tanulók között Bölöni Olga, a nagykátai Váci Mihály Általános Iskola harmadik osztályosa lett az első. aki Lázár Ervin „A kék meg a sárga” című művét adta elő. A második és negyedik helyet ugyanezen iskola negyedikes tanulói nyerték: Csikós Zsuzsanna és Zsemle Ágnes. A harmadik helyen az ugyancsak nagykátai Tóth Mariann, a Mátray Gábor- iskola tanulója végzett. A felsősök versenyén hosszas tanakodás után a zsűri két első díjat adott ki. Az egyiket Miskolczi Melinda tápiószelei tanuló kapta Áprily Lajos: Tavasz a ITázsongárdi temetőben című vers elmondásáért, míg Sas Hajnalka nagykátai szavaló József Attila: Gyermekké tettél című versét adta elő, ami szintén első díjat érdemelt ki. Ebben a mezőnyben Fejős Rita, a nagykátai Mátray- ból, második, Kudelich Éva a másik nagykátai iskolából harmadik helyezett lett. Valamennyien oklevelet és értékes könyvjutalmat, vehettek át a zsűritől. ti. AZ ELSŐ A KIEGYEZÉS UTÁN A váci sajtó története Nem sokkal a kiegyezés után, 1870-ben jelent meg Vác első nyomtatott újságja, a Váczi Lapok. Ettől kezdve egymást követték a hosszabb-rövidobb életű kiadványok. Lapjait forgatva, kördokumentumokba mé- I.yedhet a váci múlt iránt érdeklődő olvasó. Tegnap* délután a város kínai éttermében sajtótájékoztatón mutatta be Zom- burka Márta, a Tragor Ignác Múzeum igazgatója, a Váci Könyvek sorozatban megjelenő munkát; A váci sajtó története (1870—1945) című kiadványt. Szerzője Kenyéri Kornélia, a Szak- szervezetek Pest Megyei Könyvtárának vezetője. Szerkesztője Kővári Klára, műszaki szerkesztője Bro-j zsek Béla. Mint Zomborka Márta elmondta. közel egy évtized kellett a könyv megszületéséhez. amely eredetileg szakdolgozatként íródott. — Nem a városban születtem. nem itt élek, de egy kicsit vácivá lettem azáltal, hogy az anyaggyűjtés, a könyvírás munkálatai közben sok emberrel kerültem kapcsolatba, mélyebben megismertem Vácot — mondta a tájékoztatón bemutatkozó szerző, aki szerint a sajtó mindig hasznos küldetést teljesített ezen a településen. Mindig azokat segítette, akik előbbre akarták vinni szűkebb hazájuk ügyét. Elnézést kért. hogy érdemeik ellenére nem sorolja fel hiánytalanul a kiváló szerzőket, szerkesztőket s közülük csak néhá- nyukat említi. Mint például a Váczi Közlönyt kiadó Freizinger Lajost, a Váci, sajtótörténet legnagyobb alakjaként számon tartott Dercsényi Dezsőt. Több. ezren írtak rendszeresen a váci lapokba, több nyomda működésé miatt néha azt is nehéz eldönteni, melyik volt a helyi lap, melyik az országos. — Vágy éppen európai — gondolkodott el Kenyéri Kornélia hallgatósága arra. emlékezve, hogy a harm^cas években a Vácott készült Literatura Mondo, az eszperantisták magyar irodalmat prezentáló folyóirata, az egész világon olvasott volt. — Nagyon érdekelt, hogy városon belül mi a sajtó szerepe. Szerencsére a múzeum megőrizte, összegyűjtötte ezt a pusztuló anyagot — mondta Kényéri Kornélia. akinek szavait nagy szimpátiával fogadták a helybeliek. Újvári István tanár, a Váci Múzeumi Egyesület tagjaként mondott köszönetét a szerkesztőknek. Az ezer példányban kinyomtatott’könyvet a váci Tragor Ignác Múzeumban, könyvkereskedésekben, a lehetséges könyvárusító helyeken kínálják majd. A karácsonyi elővásárlások idejére forgalomba kerülő kötet ára 250 forint, K. T. I. Könyvritkaságok a Balassi Kiadónál A Balassi Kiadó kulturális értékeink őrzésével alapozta meg hírnevét. Elfeledett, kevéssé ismert vagy anyagi okokból ritkán megjelentetett, jelentős magyar irodalmi és kultúrtörténeti alkotásokat és a szerzőkről szóló tanulmányokat jelentet meg. Kiadványai viszonylag olcsó árát az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások elnevezésű alap támogatása teszi lehetővé. Karácsonyi újdonságaikat Kőszeghy Ferenc, a kiadó igazgatója mutatta be sajtótájékoztatójukon. Elsőként a XVII. és XVIII. század fordulójának jelentős irodalmára. Rimái János műveinek kritikai kiadását ajánlotta figyelmünkbe. A kötet a szerző valamennyi költeményét, prózai műveinek válogatását, valamint bőséges jegyzetanyagot tartalmaz. Komlovszky Tibor A Balassi-vers karaktere című kiadványuk több évtizedes kutatás eredményeként született. A köztudatunkban élő Balassi-lcéppel sokszor vitatkozó tanulmánykötetet elsősorban irodalomtanároknak ajánlják. Hajnal Mátyás Színes könyvecskéjét Becsben adták ki 1629-ben. Az elmélkedéseket és az első magyar nyelvű katolikus himnuszokat tartalmazó szép kis kötetet bőrkötésben,.fakszimile változatban jelentették meg. Becses könyvritkaságnak számít a kalandos életű Rosti Pál Üti emlékezetek Amerikából című, a szerző saját fényképeivel illusztrált műve. Rosti Pál másfél éves utazásai alapján a XIX. század közepi Észak- és Küzép-Amerika történetét, földrajzát, szokásait és néprajzát mutatja be. A kötet kísérőfüzetében fényképeinek elemzését és az élettörténetét bemutató tanulmányt olvashatjuk. Mikszáth Kálmán: Cikkek és karcolatok és a Kodály Zoltán által elindított A magyar népzene tára — Dallamtípusok III. című kötetek az Akadémia Kiadó által életre hívott sorozat újabb darabjai. Az Attüné- sek — A századforduló irodalma Közép- és Kelet-Eú- rópában című, hiánypótló kiadványban a Soros-ösztöndíjas tanulmányírók átfogó képet nyújtanak a korszak irodalmáról. Végül Horváth Géza műfordító szólt Herman Hesse. A pusztai farkas című, világhírű, önéletrajzi jellegű művéről. A világ majd minden nyelvére lefordított kötet egy, a két háború között élő értelmiségi válságos körzetét, majd kigyógyulását, mutatja be. Magyar fordítása a megjelenés után négy és fél évtizeddel látott napvilágot. (vcszclszky) MÓRICZ IRODALMI VÉGRENDELETE Karácsonyi könyvvásár a Krisztinában Manapság könyvkiadásra vállalkozni, amikor eladhatatlan készletek raktárakban porosodó tonnányi tömegei várnak a biztos enyészetre, több mint merészség; alighanem valamiféle misszionáriusi megszállottsághoz hasonló. Püski Sándor ma is, ugyanúgy, mint kiadói működésének kezdetén, konok megszállottsággal ragaszkodik a minőséghez. Az idei karácsonyi könyvvásárra is ilyen szellemben készült fel. Egyrészt maradandó értékű szerzők újrakiadásával, másrészt a határon túli magyar kisebbségek sorskérdéseivel foglalkozó kiadványokkal. A könyvheti Németh László-tanulmánykötet — A minőség forradalma — Kisebbségben című összevont kiadvány — méltó folytatásaként újabb alapműveket kínál a krisztinavárosi könyvesbolt. Székely András Bertalan A Rábától a Muráig című feldolgozása a szlovén— magyar kapcsolatok fontos tudnivalóit foglalja össze. A könyv kapcsán meg kell említenem azt is, hogy méltó emléket állít a mára elfeledett kiváló néprajztudósnak, Pável Ágostonnak. Molnár Imre és Varga Pál Hazahúzott a szülőföld címmel a szlovákiai magyarság Csehországba történt deportálásáról gyűjtött ösz- sze visszaemlékezéseket és dokumentumokat. Tarics Péter Kisebbségi vallomástöredékek című tanulmány- kötete szintén a szlovákiai magyarok sorsát dolgozza fel. A szépirodalmi könyvek közül Ilosvay Ferenc Megfordul a szál című novelláskötete egy régen volt falusi világ életképeit tartalmazza. A szerző élete sem volt hétköznapi. A Gestapo Dachauba hurcolta, évekkel később az ÁVH tartóztatta .le. Különös figyelmet érdemel egy eddig ismeretlen Móricz mű: A magvető. Ez a hosz- szabb tanulmány a nagy író utolsó írása, amelynek megjelenését az író váratlan halála akadályozta meg. Sorskérdéseink tömör foglalata ez az írás. Azzal is egyetérthetünk, amit sajtó alá rendezője ír róla: Ez a mű Móricz irodalompolitikai végrendelete, amelyhez ilyen alapon válogatott szemelvényeket Szerémi Györgytől Illyés Gyuláig. Az élő magyar költészetet Kiss Dénes A fenevad etetése című verseskötete képviseli. A kiváló tehetségű költő új könyve minden figyelmet megérdemel; a Szívütések szívműtét előtt című ciklusa modern líránk csúcsteljesítménye. A 110 éve született Kodály Zoltán és a szellemi ikerpár, Bartók Béla életművének első méltó mo- nográfikus feldolgozását adja Bónis Ferenc munkája, a Hódolat Bartóknak és Kodálynak. Méltán került a két kiváló zenetudós együvé, mert a magyar szellemi élet újjáformálá- sában kettejük működése szétválaszthatatlan. Bízvást hisszük, hogy mostani szellemi újjászületésünkben is hatékony szerepük van. — hidegkúti —« Lisa Czóbel hagyatéka Szentendrén Nő virágcsokorral — befejezetlenül
