Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-18 / 298. szám
r 14 PEST MEGYEI HÍRLAP Iíj • o Kollégium mint második otthon A Váci Piarista Gimnázium Szent József Kollégiumában negyven év után, ’91 októberében indult újra a kollégiumi élet. Eleinte nehézségek adódtak, melyek időközben kiküszöbölődtek. Ilyen volt a kért, mely még rendezetlen, elhanyagolt állapotban fogadta az odalátogatót. Több helyen kupacokban állt a szemét a történelmi múltat megélt fák között. Hangsúlyoznom kell, mindez negyven év alatt gyűlt össze. Fontos, hogy megemlítsem, ha nincs az a sok együttérző szív, és a tanárok lelkes tevékenysége, aligha alakulhatott volna ki az új élet. A kert rendeződött, visz- szaállították eredeti állapotába a sportpályák egy részét is, ehhez még egy füves focipályát is létesítettek. S most, hogy már közöttünk élnek az elsősök, befejezés felé közeledik a másik szárny építése is. Visszatérve gondjainkhoz: nem mindenki alkalmas közösségi életre. Gondolok a házirend betartására, a rendszerezett életmódra. Egymás hibáinak elviselésére is nagyobb tolerancia kellene. Ezt azért Három, kettő, egy Ahogy napjaink telnek Írásomból a kollégium életéről tudhat meg egyet s mást a kedves olvasó. Kezdeném a lefekvéssel. Bevallom, magam sem tudom az okát igazán, miért pont ezzel, de valahogy így jön ki. ... három, kettő, egy — mondja az éjszakás tanár, s lekapcsolja a lámpákat. Természetesen tovább folyik a duma, amiért néha egy kis éjszakai testmozgással fizetünk. Máskor pedig már az imán is alig élünk. A szoba azonban hajnalban újra kezd éledni. Előbb, mint azt bárki is gondolná. Már fél hat tájékán felkel néhány egyén — közöttük vagyok én is — fürdeni. Fürdeni, hiszen ez nálunk már megszokott tény, hogy este, mire ránk kerülne a sor, már nincs meleg víz. Hárman-négyen szoktunk kimenni. így többet fürdünk az esti három percnél. Élvezzük, ahogy a forró víz felfrissít bennünket, s ahogyan újjáéledünk. Visszasomfordálunk. mint a macska, úgy lépegetünk, nehogy valaki panaszkodjon ránk. Még van időnk visz- szafekiidni. Negyed hétkor szól a csengő. A szobában semmi reakció, ugyanúgy alszunk tovább. Ilyenkor télen valaki felkapcsolja a lámpákat, innentől kezdve mindenki kapkodva öltözik. s pakol. Sietünk, hiszen alig negyedóránk van az imáig, s ha azt valaki le- kési, az baj. Ezután mindenki pánikszerűen rohanja meg az étkezőt. A reggeli egyszerű és kevés. Elindulunk a suliba, ahol hat órát kell végigülnünk. Néha gyorsan telik el, néha azonban minden másodperc óráknak tűnik. Suli után. a kimenőben vagy csavar- gunk, vagy lustálkodunk, van, aki tanul. Négykor ennek vége van. kezdődnek 3 tanulási órák. a stúdiumok. Elég nehezen áll helyre a csend, de azért lehet tanulni. Hatkor van a vacsora, melyet sokszor azért nem lehet megenni, mert hőmérséklete eléri a hatvan Celsius-fokot is. Kilenckor hálórend következik, amikor repülnek a szekrényekből a rendetlenül berakott ruhák, a tanárok elkobozzák az ennivalót, s gyűlnek a kimenőmegvonások. Háromnegyed tízkor három, kettő, egy van, s kezdődik minden elölről. Nos. kedves olvasó, ilyen egy piarista kollégium élete. Fiáért garanciát nem vállalunk! Molnár Gábor I. o. HESl HAOXr » /■ Péter Szabó Kolos rajza merem írni, mert talán nehezen tudja elképzelni a T. Olvasó, hogy milyen egy huszonöt-harminc gyerekből álló háló mindennapi élete. Akik ezt az életmódot nem bírták, azok albérletbe , mentek, illetve hazaköltöztek. A „nehéz idők” inkább az első hónapokra igazak, meg kellett ismernünk mind a tanárok, mind társaink természetét. Hogy mitől más ez a kollégium, mint a többi? Talán azzal kezdeném, hogy itt a szürke, unalmas hétköznapok helyett . eseményekben gazdag, színes programokra nyílik lehetőség, melyek a következők: fotószakkör, kerámia, számítástechnika. A vasárnap nálunk csendet, nyugalmat jelent, ilyenkor mindkét évfolyam indul a piarista templom szentmiséjére. Burger Ferenc igazgató urat a nevelőtanárok és a diákok közötti viszonyról kérdezem: — Még a nyáron, amikor kiválasztottam a leendő nevelőtanárokat, több szempontot vettem figyelembe: azt, hogy fiatal tanárok legyenek (akkor jobban megértik a gyerekeket), sportolni tudjanak (mert így együtt tudnak részt venni a gyerekekkel az esetleges kollégiumi sportrendezvényeken). A kiválasztásnál természetesen szerepet játszott az is, hogy keresztény beállítottságú pedagógusok neveljék a fiatalokat. Amit.magamról mondhatok, itt élek a tanulókkal együtt, így sokkal közelebb állok hozzájuk, mint az, aki munkaideje lejártával hazamegy a családjához. És amit még fontos megemlítenem, hogy természetesen nem hivatalból, hanem hivatásból csinálom a munkám. Bödc Ákos II. o. Új utak A kollégiumi élet legfőbb erénye: keresztény értékekre törekszik. Tulajdonképpen ebből ered minden előnye és hibája. Az „új út” miatt a rendszer képlékeny. Ebből adódhat bármi, de a fejlődés lehetősége biztosítva van. Sajnos sok diák nem keresztény. „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” — mondja Jézus. Hogy ez megvalósulhasson, mindenkinek igénye kell legyen az Ő jelenléte. A nem keresztények gátolják a többi vallásos életét, valamint a saját esetleges megtérésüket is. A nézetkülönbség feszültséghez vezet. A rendbontás pedig ragadós betegség. Ne felejtsük, hogy a diákállomány összetétele nemigen térhet el más kollégiumétól. Ennek azonban előnyei is vannak. A tanári kar és a diákok közötti családias viszony kétségtelenül ide sorolható. Végül az egyik legfontosabb: a tanár világnézete miatt lelkiismereti kérdésnek tekinti tevékenységét. Levendovszky Tihamér II. o. TOP-listánk 1. Guns n’ Roses: Knockin’ on Heaven’s Door 2. Beatrice: Vidám magyarok 3. Bonanza B.: A jel 4. Metallica: Master of Puppets 5. Fradi: Zöld zászlók, zöld sasok 6. Depeche Mode: Photographie 7. Roxette: Hów do you do? 8. Queen: Bohemian Rapsody 9. Rapülők: Elveszett csókok 10. EDDA: Hűtlen Hogy „drágakövekké" váljunk... Csávolszky József váci kanonok 1883. szeptember 12-én alapította a Szent József Kollégiumot. Célja a katolikus keresztény fiúifjúság nevelése. A történelem viharai megtépázták az intézményt, államosították, de 1991. november 28-án újra mi vehettük igénybe. Aki ezt a kollégiumot választja, biztos lehet abban, hogy — hagyományőrző módon — keresztény erkölcsi értékeket, nevelést kap. Minden reggel Isten áldását kérve kezdjük a napot és Vele zárjuk be azt. A vasárnapi piarista szentmisén kívül hetenként egyszer egy évfolyammisén is részt veszünk, ahol nagyon meleg, családias a hangulat. Nagyon jó, hogy a misében igazán nekünk szóló „prédikációkat” hallhatunk, nem agyoncsépelt közhelyeket. Természetesen bármikor megkereshetjük az igazgató atyát, vagy bármelyik nevelőtanárunkat, ha valami nyomja a szívünket, s ők tudásuk szerint segítenek nekünk, hiszen ők hivatásuknak érzik, hogy a „csiszolatlan gyémántból” az itt eltöltött négy év alatt „drágakövekké” váljunk. A konviktus keresztény nevelése mellett legfontosabb a közösség nevelő hatása. Legjobban mi, diákok neveljük egymást. A közvélemény nagyon fontos az emberek számára, főleg nekünk — s ezt tapasztalatból mondhatom. Különböző helyekről jöttünk, mások a szokásaink, így ne- velgetjük egymást tanárokdiákok, illetve diákok-diá- kok. Különösen oda kell most figyelnünk az adventi időben a lelkünkre. Végül: a váci Szent József Kollégium otthont ad azoknak, akik keresztény módon szeretnék eltölteni a középiskolás diákéveiket. Itt egy életre szóló tapasztalatot kap az ember. Az évek során felszedett erkölcsi értékek az innen kikerülő diákokat felvértezik, felkészítik az életre, hogy keresztény módon megálihassák benne a helyüket. Címer István II. o. Töprengés karácsony előtt Karácsony: kilenc betű három magánhangzóval. Nekem ez mégis egy bűvös szó. Ráadásul nem mindegy, hogy ez a karácsony és az előtte levő egy hónap hol telik el. Olyan érzés, mint a hazaszeretet, cik:s dolog erről beszélni; pedig tudom (egy karácsonyi levélből), hogy ha az ember két évre Brazíliába kerül, máris nem olyan cikis dolog. Nekem a karácsony- előtti időszak a kollégiumban telt, és lélekben köny- nyes szemmel töprengtem azon, hogy most veszik otthon a karácsonyfát, meg most ez, most az történhet. Sors bácsinak ez sem volt elég, még fokozta gondjaimat azzal, hogy döntsem el: az osztályfőnökkel megyek téli túrára vagy várakozásban töltöm azt a Pár ünnep előtti napot otthon. Egy laikus számára automatikusan a második lehetőség ugrik be. De hogyha Vereb atyát (osztályfőnökömet) ismerné más is, akkor már. nem lenne olyan természetes dolog. Ha a karácsony szóhoz két betűt hozzárakok, egy újabb bűvös szóhoz jutok: karácsonyfa. Illata a szobát varázslatos hangulattal tölti be. Ügy gondoltam, hogy a háborúkat nagyon feloldotta egy újabb bűvös szó: a pénz. és egyebek. Egy normális karácsonyfa minimum 500 forint, 00 dekagramm szaloncukor 300 forint és ekkor még más dísz nincs is rajta. Alkalom szüli a „megoldást” alapon a maradék díszítést 100 forintból megoldhatjuk például egy becsomagolt gyufásdobozból vasv másból. Valahogy az egész nap ezzel az elmélkedéssel másként kezdődött, bár ez nem mentett meg a matekfelelettől. L. B. I. oszt. tanuló Mit csinál a diák, ha nem tanul? Ez a kérdés nálunk fokozottan előtérbe kerül, hiszen minden második hétvégét a kollégiumban töltjük el. Természetesen a hétvégi tanuláson kívül kikapcsolódási lehetőségeket is keresünk. Ehhez segít hozzá a sport. Intézményünkben a lehetőségek még szegényesek egyelőre, azonban körük egyre bővül. A fejlesztés eredménye, hogy már van saját kézilabda- és kosárlabdapá. lyánk, továbbá pingpongtermünk is. A kezdet kezdetén a semmiből indult a sportélet is. Induló kollégiumként nem támaszkodhattunk hagyományokra és az idősebbek tanácsaira. Ez abból a szempontból nagyszerű, hogy mi alakíthattuk ki szokásainkat. Hagyományt szeretnénk teremteni a máshol már jól bevált tanár—diák mérkőzésekből. Ezt ugyan ebben az évben még a tanárok nyerték, de készülünk a revansra. Idén nyáron is szeretnénk megrendezni a tavaly már sikeresen lebonyolított diákolimpiánkat. Erre a sporteseményre külföldről is érkeztek magyar nemzetiségű diákok is. Itt kell megemlíteni dr. Nemes György tanár úr nevét. akinek köszönhetjük az egész olimpiát. Rajta kívül Széles Gábor nevelőtanárunk hatására többen választották egészségük megóvására az esténkénti kocogást. Végül terveink között szerepel egy konditerem létrehozása, melyet egy alapítvány jóvoltából tudunk berendezni. Vámos Zoltán és Borbély László II. o. Aki énekel, kétszeresen imádkozik Beszélgetés Gyombolai Péter tanár úrral Gyombolai Péter tanár űr, a Szent József Kollégium egyik nevelője a diákok közül énekkart rebuvált. — Tanár úr miért szervezte az énekkart? — Azért, mert aki vallásos műveket énekel, az kétszeresen imádkozik. — Honnan szerzett gyakorlatot énekkar vezetésére? — Már régebben öt éven át vezettem egy énekkart, a Vox Humánéban pedig most is énekelek. A karnagytól nagyon sokat tanultam. — Miért nem felnőttekből alapította az énekkart? — Mert kevés felnőtt hajlandó énekelni, de a fiatalabbak még nyitottak az éneklés iránt. — Milyen érzéssel látott munkához? — Egy feladatnak, egy missziónak tartom, és lelkiismeretesen végre is hajtom. — Köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre, sok szerencsét kívánok az énekkarnak és a vezetőjének. Papanek Ferenc 1. o. Várom jelentkezéseteket : Németh Zsolt szerkesztő Az oldalt a Váci Piarista Gimnázium Szent József Kollégiumának tanulói állították össze.
