Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-18 / 298. szám

SZŰKEBB HAZÁNK 1993. DECEMBER 18., PÉNTEK Meglopták az Örkényi árust Fenyőfa minden mennyiségben Közelednek a karácsonyi ünnepek. Egyre-másra tűnnek fel a fenyőfaárusok. Az elmúlt évhez képest két dolog mindenképpen figyelemre méltó. Valamivel nagyobb a választék, az árak bő 30-30 százalékkal „elszaladtak”. Riportunkban az említetteknek is utánajártunk. A neonok sápadt fénye világítja meg a Nagyvárad téren parkoló Örkényi fe­nyőárusok standját. A szi­táló eső harmatcseppként csillog a tűleveleken. Mi­ként a strázsáló katonák, úgy állnak szálfaegyenesen a házilag eszkábált tartók­ba ágyazva a fekete-, luc- és ezüstfenyők. A középko­rú fenyőárus és valamivel fiatalabb segítője, akik ne­vüket elhallgatták, udva­riasan invitálják az arra járókat. — Tessék választani, szép Rí áru, van fa bőven! — Valóban? — kérdez­tem tőle. — Több mint háromszáz darabot szeretnék karácso­nyig eladni — válaszolta. — Honnan szerezte be a jókat? — Tavasztól késő őszig különböző gazdaságokban Vágj' kisbirtokokon válla­lok munkát, olyan felada­tokat, ahol erdőgondozást, facsemeték ültetését vagy éppen ritkításukat kell el­látnom. Az elvégzett mun­káért nem kérek fizetést, hanem úgy egyezek meg a munkaadókkal, hogy az anyagi ellenszolgáltatás fe­jében fenyőfával űzesse­nek, s így ezeket a fákat aztán a karácsony előtti he­tekben értékesítem. Néhány megállóval lej­jebb a Ferenc körút és Üllői út kereszteződésében, a cipőbolt közvetlen szom­szédságában egy újabb Ör­kényi fenyőfaárusra lelek. Farkas Ferencnek hívják. December 14-én kezdte meg a fák árusítását. Jó­kora területet bérel a ke­rületi önkormányzattól amelyet drótkerítéssel vett körük A napokban nem kis kellemetlenség érte. . —- Mi is történt valójá­ban? — Megloptak! Harminc darab fát vittek el egyet­len éjszaka ismeretlen tet­tesek. — Egykedvűen mondja ügy tűnik, mintha nem is bántaná különösen a dolog — Sajnos az ilyenre fel keli készülni, de tehetetle­nek vagyunk az éjszakai hiénákkal, fenyőfatolvajok­kal szemben. — Saját termesztésnek a fák, vagy úgy vásárolta fel őket? — Családi vállalkozás a miénk, s itt, a fővárosban az Ecseri úton, valamint Örkényben van lerakatunk. Kéthektárnyi saját telepí­tés és 8 hektárnyi bérelt föld ad lehetőséget a íe- nyőtelepítésekhez. Douglas-, luc-, ezüst- és feketefenyő vár vevőkre Farkas úr elmondotta, hogy minden reménye megvár, arra. hogy legalább ezer darab fenyőfát eladnak ezen a télen. Nem tagadta, tisztességes hasznot re­mélnek. Nem szándékoznak hazavinni egyetlen darabot sem, mert meg van győ­ződve arról, hogy még a szenteste előtti órákban is megfordulnak náluk vevők Az Örkényiek fenyőfa­standja közvetlen közelé­ben található Bacmann László fővárosi kiskereske­dő fenyőfalerakata. Kora reggel van, s ilyen­kor különösen nagy a nyüzsgés. Természetesen, aki teheti, már ilyentájt ki­nézi magának azt a fe­nyőfát. amit munkából ha­zafelé «.met meg Is vásá­rol, ha van hozzá elegendő pénze, mert bizony a Bac- mann úr által kínált fe­nyőfák ára ugyancsak bor­sos. — Mennyit tud naponta eladni és mennyiért? — Sajnos nem dicseked­hetek az ide vetődök vá­sárlási kedvével. hiszen akad olyan nap, hogy 4-5 fát tudok csak eladni. — Ahogy az árait nézem, ezen nem 'is lehet csodál­kozni, hiszen az ezüstfe­nyőért 1300 forintot kér, s alig haladják meg az egy métert... — No de, uram! Azt senki sem tudja, hogy én ezért a tenyérnyi .terüle­tért a kerületi önkormány­zatnak naponta 1000 fo­rintot fizetek. Tizennégy napra vettem „bérbe” ezt a placcot, s nincsenek vér­mes reményeim. Jó lesz, ha úgv 40-50 ezer forintot ke­resek tisztán ebben a sze­zonban. Jönnek-mennek a Ferenc körút és az Üllői út ke­reszteződésében a polgá­rok. Akad, aki percekig is elidőz a fenyőfák között Forgatja, mustrálja őket, s aztán fejcsóválva odébbáll Egy fiatalasszony karján gyermekével mégis nyélbe üti az üzletet, és megveszi az 1 méter 20 centis ezüst­fenyőt 1300 forintért. — Nem volt ez egy ki­csit drága? — tettem fel a kérdést a csinos anyuká­nak, mire tömören azt a választ adta: — Nézze, nekem nincs időm arra, hogy egyik le­rakattál a másikig menjek a kisfiámmal. Egyébként is ezer forint alatt sehol nem lehet vásárolni ezüstfenyőt s nekünk ez az aprócska fa is bőven megteszi. Bacmann úr közben gép­kocsijába ül. megy a zöld­ség-gyümölcs üzletébe, mert neki az az igazi bolt. s a fenyőfa-árusítást pedig rábízza testvéröccsére. Már a gépkocsiban ülve, az ab­lakot lehúzva mondja a következőket: — Tudja, én a fák egy tekintélyes részét Zalából hozattam fel Budapestre Ha nem láttam volna, ta­lán el sem hinném, hogy a franciák, az olaszok ne­vetséges összegért, szinte bagóért vásárolják fel a szebbnél szebb fenyőfákat, és szállítják ki nyugati piacra. Megmondom az összeget is. A legjobb mi­nőségű fenyő méteréért nem fizetnek többet 140 fo­rintnál! Ezek után kér­dem én; mi a drága és mi az olcsó? Persze, nem nyu­gati, hanem magyar szem­mel nézve. És amíg ügyes üzletkötők rátalálnak olyan isten háta mögötti terület­re. ahol szinte anrópénzért árulják a fenyőfákat, ad­dig a hazai kereskedők kénytelenek megvásárol n' viszonteladók és egyéb köz­vetítők révén, érthetően méregdrágán ezeket az ün­nepre szánt fákat. Gyócsi László Kétnapos árverés Cegléden Egymás eg ürítették a Mácz István polgármes­ter köszöntötte az érdeklő­dőket a ceglédi Kossuth Művelődési Központ zsúfo­lásig megtelt kamaratermé­ben, ahol két napon át földárverést tartottak. Szerdán — mielőtt a Kossuth Tsz hatezerhárom­száz aranykorona értékben felajánlott földjére huszon­négyen licitáltak volna — Fogd Mihály, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal el­nökhelyettese tájékoztatta a jelenlévőket az eddigi ta­pasztalatokról Az aranykorona vételi árai ötszáz és ezer forint között mozogtak. Végül is este fél hétig mintegy ezer aranykorona értékben vá­sároltak földet. Tegnap a Búzakalász Tsz huszonegyezer aranykorona értékben kijelölt földje iránt nagy volt az érdeklő­dés. Hetvenketten emelték — a szerdaihoz hasonló fe­gyelmezettséggel — a tár­csát. Már az első kalapács­ütés után egy ötszázkilenc­venhat aranykorona értékű terület lelt gazdára. Szünetben beszélgettünk a tapasztalatokról Fogd Mi­hály elnökhelyettessel. — A megyében eddig mintegy negyven települé­sen rendeztek árverést Cegléden — s máshol is — gördülékenyen, indulatok nélkül zajlottak az esemé­nyek. Ezek szerint minden­ki jól felkészült? — A kárrendezési hivatal és a városi földrendező bi­zottság között állandó, har­Vizsgdlat a BV Intézet Központi Kórházában Szülés után meghalt egy asszony Meghalt egy fiatal nő. aki nyolcadik gyermekét a Büntetés-végrehajtási Inté­zet tököli kórházában hoz­ta a világra. A kisfiú 3 kiió 80 dekás, érett, életképes újszülött volt, de édesany­ja csak két órával élte tűi a szül? t. Mi okozta a bor­zalmas tragédiát? A Pest Megyei Fendőr-íökapitány- ság államigazgatási eljárás keretében lezárta a vizsgá­latot. de a Legfőbb Ügyész­ség büntetés-végrehajtási felügyeleti osztálya az ira­tok között elfekvő, és rész­ben egymásnak ellentmon­dó szakértői vélemények alapján, ezt nem tekintette minden szempontból meg­nyugtatónak. Így születe t meg az államigazgatási el­járást megszüntető határo­zat, melynek nyomán a Fő­városi Ügyészség Nyomozó Hivatalának Pest megyei kirendeltségéhez került az ügy. Az újabb eljárás még folyik, s így most csak a tényeket ismertetjük. A 34 éves G. Terézia, akit jogerősen elítéltek. Zala­egerszegen töltötte bünteté­sét, A fiatal nőt terhessé­gének 29. hetében, április1 3-án felvették a BV Intézet Központi Kórházának szü­le. - nőgyógyászati osztá­lyára. Az adatok szerint terhessége zavartalan volt. majd június 21-én 20 óra 30 perckor megkezdődött a szülés. Huszonkét órakor megszületett a kicsi fiú. Az adatok szerint G. Te­réz erős vérzést kapott, amit a szülést levezető szakorvos és a személyzet nem tudott elállitani. A műtőben nem állt rendel­kezésre kellő mennyiségű és vércsopcrtú vér. így a szakorvos rohammentővei szállíttatta az asszonyt Tö­kölről Budapestre a SOTE I. Számú Szülészeti, Nőgyó­gyászati Klinikájára. G. Te­rézia a nagy vérveszteség­től sokkos állapotba került, és mór haldoklóit, amikor a klinikára a szakorvos kí­séretében megérkeztek vele a mentők. Az újraélesztési kísérletek sikertelenek vol­tak. és éjfélkor a szeren­csétlen asszony kiszenve­dett. A szakértői vélemények­ben vannak ellentmondá­sok, de abban megegyeznek, hogv egy nyolcadszor szülő esetében számolni lehet és kell fokozott kockázati té­nyezőkkel. A tököli kórház­ban pedig nem biztosítot­tak ’ellő mennyiségű é? vércsoportú vért. holott a szülésnél fellépő kompliká­cióknál ez fontos követel­mény, Vitatják azt is. hogy adott esetben cálravezeiő volt-e a távöli klinikára szállítani a beteget. Hi­szen. ha megfelelő felsze- reltségű a műtő. és sze­mélyzet is rendelkezésre áll. a műtétet helyben ’S végre lehetett volna hajta­ni. Egyik, korábban súlyo­san elmarasztaló szakvéle­ményt később ilyenformán változtattak meg: orvosi mulasztás, felróható maga­tartás, vagy szakmai hiba nem állapítható meg. A szülést levezető orvos egyebek között ezt írta le a történtekről: „Egyetértek a szaktanácsadóval abban, hogy helyesebb lett volna a terápia szempontjából vér­átömlesztést adni. az azon­ban sem a kórházban, sem a mentőkocsiban nem álit rendelkezésre”. Az Igazság­ügyi Orvostani Intézet két szakértője által aláírt véleményben olyan kérdé­sek szerepelnek, melyek megválaszolása túlmutat a tragikus ügy keretein. A következő kérdéseket teszik fel a sz'kértők: A BV Köz­ponti Kórháza müven mű­tővel. felszereltséggel és személyzettel rendelkezik? Általában végezhetők-e ott nőgyógyászati és szülészeti műtétek? Szükség esetén a személyzet alkalmas-e mű­tétek elvégzésére? Amikor G. Terézia vajúdott. 1992. június 21-én. milyenek vol­tak az ügyeleti körülmé­nyek? A nyomozóhivatal újabb szakértők bevonásával foly­tatja a vizsgálatot. A kér­dések megválaszolása élet­bevágó. hiszen más. gyer­meket váró asszony is de­rülhet az intézetbe. Ezeket a nőket hosszabb-rövidebb szabadságvesztésre, és nem halálra ítélték. Gál Judit monikus kapcsolat volt, s ez remélem, a jövőben sem lesz másképp. Cegléd Pest megye egyik legtöbb földet igénylő városa, ezért ez a kétnapos árverés számunk­ra is különleges feladatot jelentett. Véleményem sze­rint a korábbi fórumokon és az árverést megelőző tá­jékoztatón sikerült az em­bereket eligazítani a felve­tődő kérdésekben, s ráhan­golni őket erre a fontos döntésre. Megértették, hogy nem kell a másikra licitál­ni. Érdemes ésszerűen, tü­relmesen gondolkodni. Ugyanakkor figyelembe vették egymás érdekeit. Nagyszerű volt a hangulat szerdán és csütörtökön is. — Mondhatjuk-e, hogy az emberek nem csalódot­tan távoztak? — Valamennyi munkatárs és közreműködő arra töre­kedett, hogy lehetőleg min­denki a saját földjéhez jusson. A borpatika tulaj­donosa szerdán meghívta a földhöz jutottakat, és min­ket is. Míg a hivatal mun­katársai az adminisztrációs munkával foglalatoskodtak, az új tulajdonosok egymás egészségére ürítették a po­harukat. ötszáz forintért vásárolták az aranykoro­nát, azon a pénzen, amit megtakarítottak, gépeket vásárolnak majd. — Némely pénzintézet rugalmatlansága beárnyé­kolta egy kicsit a jó hangu­latot ... — Sajnos sokan vannak, akik októberi határozattal bírnak és nem jutottak még kárpótlási és letéti jegyhez vagy utalványhoz. Kárteszi Ferenc, a ceglédi földrende­ző bizottság elnöke hétfőn Budapesten járt és jelezte ezt a gondot. Kedden reg­gelre e közbenjárás után néhány százan megkapták a jegyet. Reméljük, hogy a többiek ügye is rendeződik. Legközelebb februárban lesz Cegléden árverés, s bí­zunk abban, hogy érdeksé­relem nélkül teljesülnek az igénylők jogos kérései. F. F. Viharos téeszköigyülés Jészkarajenőn Hiányolták a tájékoztatást (Folytatás az 1. oldalról.) — A férjem meghalt, s a fiam örökölte az ő va­gyonrészét Amikor erről a papírt bevittem a téesz iro­dájába. akkor egy ott dol­gozó hölgy a szemem láttá­ra darabokra tépte. — Hogyne lenne félelem! — kiált fel Tóth József. — Hiszen ezek eddig is urak voltak, és továbbra is azok akarnak maradni. Ezért persze mindent megtesz­nek. Általában elérik a céljukat Ismer olyan embert — tette hozzá —, akitől hat hold földet 27 ezer forintért vett meg az elnök. Ennyi pénzért ekkora nagyságú területet egy évig bérelhe­tett a termelőszövetkezet­től. A szövetkezet jogtaná­csosa kompromisszumot ajánlott fel lapunknak. A szerdai számban megjelent riport — véleménye szerint — alaptalan vádaskodás volt. — Ha most születő írá­suk helyreteszi az előző cikk rágalmait — mondta —, akkor eltekintünk a kö­vetkezményektől. Ellenke­ző esetben megfelelő lépé­seket fogunk tenni. Nos, a megfelelő lépése­ket neki kellene megtennie, az új vezetőség megválasz­tása kapcsán. Ugyanis a titkos szavazásra a jelenlé­vők közül 223 ember volt jogosult. A szavazás meg­történt, s volt, akit 225 sza­vazattal választottak meg — szerintük. Ám a két mel­lettem álló ember, rögtön szólt nekem, hogy ők jogo­sultak lettek volna szava­zásra. ám nem voksoltak. — Érdekes — jegyezték meg. — Biztos, hogy 225- ből legalább mi ketten hiányoztunk, mégis van, aki 225 szavazattal került a vezetőségbe. Vajon ez hogyan történhetett? Igazuk van! Ez hogyan történhetett? Tényleg ne­künk kell változtatni a magatartásunkon? — Végre sikerült elin­dítanunk valamit — jegyzi meg Fehér Andrásné. — Remélem, hogy be tudjuk majd fejezni, amit elkezd­tünk. Nem érdekel milyen áron, de kiharcoljuk az igazságot. Nádai László ,Zöld” pályázat Dunaharasztiban A séta és a sport szigete Dunaharaszti — a nevét rejtő folyó közelsége miatt — egykoron kellemes pihe­nő- és kirándulóhely volt. Vonzereje, bár sok üdülő épült a parton, az utóbbi időben csökkent. A korábbi helyzetet szeretné az ön- kormányzat ismét helyreál­lítani. É célból a Sport-szi­get hasznosítására pályáza­tot írtak ki a közelmúltban, azzal — ha nem is megkö­téssel, de mindenképpen figyelemre méltó elképzelés­sel —, hogy a tervek őriz­zék meg a sziget „zöld jel­legét”. Vagyis legyen ez a terület ismét a kirándulásé, a sétáé, a sporté és a hor­gászaté. Luttenberger Gusztáv polgármester elmondotta,­hogy a pályázati kiírásban az is hangsúlyt kapott: a sziget ne csak azoknak nyújtson felüdülést, akik győzik pénztárcával, anya­giakkal. A cél az, hogy min­denki. így a helyiek is igénybe vehessék a majda­ni szolgáltatásokat. Zsűri értékelte a beérke­zett tizenhét pályamunkát, melyek közül három máso­dik helyezést osztottak ki. A további lépés lesz, hogy a nyertesek vázolják aján­latukat az önkormányzat- zatnak. Ha sikerül megál­lapodniuk, úgy a jövő évben elkezdődhetnek a munkála­tok. S talán, nem is olyan sok idő múlva, ismét vonzó ki­rándulóhely lehet Dunaha­raszti. J. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom