Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-18 / 298. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) „A”, sem a „B” változatát nem fogadta el döntési alapnak. Mivel az előterjesztő Göncz Árpád nem ragasz­kodott ahhoz, hogy a módo­sító indítványokról is fog­laljon állást a Ház. ezért végszavazásként a képvise­lők a törvényjavaslat címé­ről és preambulumáról dön­töttek. Az Országgyűlés 105 igen, 163 nem szavazattal. 21 tartózkodás mellett az előterjesztést elvetette. Abortusztörvény Az Országgyűlés csütörtö­ki munkanapján törvényt alkotott a magzat védelmé­ről. A nagy érdeklődéssel várt jogszabály jelentős szótöbbséggel. 193 szavazat­tal 39 ellenében, 33 tartóz­kodás mellett született meg. A törvény részeként dön­töttek a képviselők a tér- hességmegszakítás feltéte­leiről is. A honatyák túl­nyomó többsége — 203 tá­mogató szavazattal 50 elle­nében, 25 tartózkodás mel­lett — a liberálisabb „B ’ változatot emelte törvény­erőre. Ennek értelmében a ter­hesség a 12. hétig akkor szakítható meg. ha azt az állapotos nő egészségét sú­lyosan veszélyeztető ok in­dokolja; a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szen­ved; a terhesség bűncselek­mény következménye; va­lamint. ha az állapotos nő súlyos válsághelyzetben van. A törvény ez utóbbi értelmezését is tartalmazza. Eszerint „súlyos válsághely­zet az, amely testi vágy lel­ki megrendülést, illetve tár­sadalmi ellehetetlenülést okoz és ezáltal veszélyezteti a magzat egészséges fejlő­dését”. A súlyos válsághely­zet fennállását az állapotos nő a terhességmegszakítás kérőlapjának aláírásával igazolja. Az abortusz jóval szigo­rúbb szabályozását tartal­mazó „A” változat mind­össze 79 támogató szavaza­tot kapott. 162-en ellene szavaztak, 37-en tartózkod­tak. E variáció szerint a terhesség csak akkor lett volna megszakítható, ha a nő életét veszélyezteti, a magzatnál az élettel össze­egyeztethetetlen rendelle­nesség áll fenn, illetve, ha a terhesség bűncselekmény következménye. . Visegrádi hármak Antall József miniszter- elnök az Országyűlésen tá­jékoztatta a T. Házat a Ma­gyarország. Lengyelország és Csehszlovákia kö­zött kötendő szabadkereske­delmi megállapodásról. A kormány már elfogadta a megállapodás végleges szö­vegét és megbízta a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok miniszterét, hogy a mi­niszterelnök képviseletében írja alá az egyezményt. \z aktusra várhatóan decem­ber 21-én Krakkóban kerül sor. A kormányfő tájékoztatá­sa szerint a szabadkereske­delmi megállapodás hatálya valamennyi ipari és mező­gazdasági termékre kitér- . jed. Az ipari termékek ese­tében a kereskedelmi aka­dályokat nyolc év alatt fo­kozatosan, legkésőbb 2001 január 1-jéig kell megszün­tetni. A mezőgazdasági ter­mékeknél 5 év alatt, ugyan­csak fokozatosan bontják e a vámokat. A miniszterelnök az egyezmény aláírásának leg­főbb indokaként elmondta: az Európai Közösséggel kö­tött és mindhárom országra érvényes, ez év március 1-én hatályba lépett társu­lás! szerződés versenyelőnyt hozott több. a közösség or­szágaiból származó termék számára, és ez hátrányt je­lentett a Visegrádi Csoport tagjainak. A most létreho­zandó megállapodás ezt a hátrányt kívánja kiküszö­bölni. Ezt követően az Országr gyűlés megkezdte a részle­tes vitát a helyi önkor­mányzatok címzett és cél- támogatását szabályozó törvényjavaslatról. A fel­szólalók pártállástól füg­getlenül emeltek ki néhánv olyan területet, amelynek — szerintük — prioritást kell élveznie. Ezek közé so­rolták többek között az elmaradott térségek hát­rányos helyzetű települé­seit, valamint a lakásépí­tést. a környezetvédelmet, a vízgazdálkodást, az egészségügyet, az oktatást — ezen belül a testneve­lést —, a kultúrát, illetve a hulladék-messemmisítést és a műemlékvédelmet érintő önkormányzati fel­adatokat. Vita a téeszekről TV-ADÓTORONY FEHÉRGYARMATON Munkácstól Nagyváradig fogható Felavatták tegnap a fe­hérgyarmati új tv-adótor- nyot, amely a szatmár-bere- gi térségben, valamint a ha­tárokon túl. Munkács és Nagyvárad között, 100 kilo­méteres körzetben közvetíti a Magvar Televízió műso­rát. A 220 méter magas; 20 kilo .'attos kép- és 2 kilo- vvattos hangteljesítményű torony 300 millió forintért épült. Az adóállomás kor­szerű. japán berendezései a 24-es csatornán a Tv 1, a 41-esen a Tv 2 programját továbbítják, és közvetítik a Fehérgyarmati Városi Tele­vízió műsorát is. A tegnapi átadás után az adó az utób­bi műsor sugárzásával vizs­gázott. majd átkapcsolt a budapesti Tv 1-es és 2-es hullámhosszára. A fehér­gyarmati torony üzembe ál­lításával "z ország legkele­tibb részén is eltűnt az úgynevezett vételi fehér folt, ezentúl gond nélkül fogható a televíziós adás. Válasz az aláíróknak A kormány akarja a médiatörvényt A Miniszterelnöki Sajtó­iroda az alábbi közleményt juttatta el az MTl-hez teg­nap este: „Antall József miniszter- elnök 1092. december 16-án telefaxon, majd december 17-én levélben tájékozta­tást kapott a Magyar Tele­vízióban megkezdett alá­írásgyűjtésről. Az MTV munkatársainak egy része (973 fő) a sajtóban is pub­likált nyilatkozatot látta el aláírásával. A fentiekkel kapcsolat­ban indokoltnak tartjuk az alábbiak hangsúlyozását. 1. A Magyar Köztársaság kormánya mint a költség- vetési szervek működéséért alkotmányosan felelős szer­vezet. és éppen ebből adó­dó kötelezettsége alapján indított fegyelmi eljárást Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke ellen. A fegyelmi eljárás vizsgáló- biztosának dr. Dalsai Ist­ván igazságügy-miniszteri jelölte ki 1992. hobember 30-án kelt határozatában. 2. A kormány a közal­kalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott keretek között lefolytatott eljárás eredményéhez ké­pest fogja döntését meg­hozni. A felelősség megál­lapításának szigorú törvé­nyi keretei és a vizsgálatot folytató személyi kör kellő biztosítékot nyújtanak a döntés jogi-szakmai meg­alapozottságára. Egyidejűleg a demokra­tikus jogállamunk intézmé­nyei, illetve a köztársasági elnök által kinevezett alel- nök hatásköre zárja ki az aláíróknak azt az aggályát, hogy bárki „veszélyeztesse a Magyar Televízió függet­lenségét és működéséi”. A Magyar . Televízió egyes vezetőivel szemben folytatott különböző eljárá­sok természetesen nem be­folyásolják a kormánynak azt a törekvését, hogy az úgynevezett médiatörvény — mielőbb — elfogadásra kerüljön,” A T. Ház megkezdte az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló tör­vényjavaslat részletes vitá­ját, majd több mint két órán keresztül folytatta a me­zőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társa­ságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat ál­talános vitáját. Az ellenzé­ki képviselők rámutattak arra, hogy e javaslat be­nyújtására a szövetkezeti átalakulási törvény hibái miatt került sor. Az éles hangú felszóla­lásokat sem nélkülöző vita utolsó részében Szabad György, az Országgyűlés elnöke is szót kért. Visz- szautasította — az egyik szocialista képviselő által elmondottakra reagálva — azt az általánosítást, amely az Országgyűlés két és fél éves, az agrárszférával kap­csolatos törvényhozói tevé­kenységét elmarasztalta. Az elnöklő Szűrös Má­tyás a törvényjavaslat ál­talános vitáját elnapolta és egyben le Is zárta az ülést. Hankiss újabb meghallgatása Balsai István igazság­ügy-miniszter két héten belül várhatóan újra meg­hallgatja Hankiss Elemért, a Magyar Televízió tisztsé­géből felfüggesztett elnö­két. Halász Gizella, az Igaz­ságügyi tárca sajtófőnöke elmondta: Balsai Istvánnál tegnap megjelent Hankiss Elemér ügyvédje. Lőrincz György megnézte az eljá­rás iratait, és tudomásul vette, hogy az igazságügy- miniszter 15 nappal meg­hosszabbította a fegyelmi vizsgálat időtartamát. Azt sem tudja a főváros, hogy mije van Százmilliók ide vagy oda „Lassan személyes har­commá válik, hogy elérjem a város vezetésénél: téte­lesen számoljon el a fővá­ros vagyonáról” — mon­dotta Demeter Ervin, a Fő­városi Közgyűlés MDF-es frakciójának vezetője teg­napi sajtótájékoztatóján. Nem kis tételről, becslé­sek szerint ezer milliárdos értékről van ugyanis szó. Az pedig nem csupán egy frakcióvezető, hanem min­den állampolgár joga, hogy tudja, miként őrzi ezt az értéket a főváros, hogyan sáfárkodik vele. Már maga a Fővárosi Közgyűlés is sokszoros sür­getésre, késve. készítette el a vagyonnyilatkozatát, nyil­vánosságra azonban — bár erre törvény kötelezi — végképp nem hozta. S a jelel; szerint ez nincs is szándékában. Ez ügyben már interpellált is Deme­ter Ervin Demszky Gábor főpolgármesterhez, ám fura választ kapott: a közzété­tel papírigényes. A tör­vényességi észrevétel pe­dig a budapesti köztársa­sági megbízotti hivatalban található. A frakcióvezető — aki innen várja a vá­laszt — a továbbiakban rámutatott: az Állami Va­gyonügynökség megvizsgál­ta a vagyonleltárt és meg­lepő megállapításokat tett. Mindenekelőtt azt, hogy az nagy fehér foltokat tartal­maz : valójában teljés va­gyonleltárral a Fővárosi önkormányzat nem rendel­kezik, így nem Is tudhatja, mije van. Hogy miért nem tudja? Például azért, mert a városháza új vezetése hi­vatalba lépésekor a vagyont nem vette át leltárszerűen, igaz, a régi vezetés sem hívta fel rá a figyelmet. Nem volt érdeke. Az Álla­mi Számvevőszék egyebek között azt is rögzítette, hogy az úgynevezett köz­üzemi vagyonérték nem egyezik meg a főváros il­letve az érintett vállalatok mérlegében szereplő érték­kel. A Budapesti Közleke­dési Vállalatnál, illetve a fővárosnál nyilvántartott vagyonértékek között pél­dául több mint 600 millió forintos az eltérés... Nem kevésbé nyugtala­nító a számvevőszéknek az a megállapítása, hogy a teljes vagyon egységes nyil­vántartása nem biztosított a főpolgármesteri hivatal­nál. Ä frakcióvezető még több példát is említett, majd hozzátette: maga nem véleményt nyilvánít erről a helyzetről, a Fővá­rosi önkormányzat eljárá­sáról, különösképpen nem gyanúsít senkit semmivel, csupán egy tárgyilagos és pártatlan szervezet, az Ál­lami Számvevőszék vizsgá­latából idézett. Közvetlen célja pedig nem más, mint­hogy nyilvánosságra kerül­jön a teljes valóság. A sajtótájékoztatón fel­szólalt Ütő Endre, a kul­turális bizottság alelnöke Megrongált 56-os emlékmű Hajdúnánáson Ismeretlen tettesek fejszé­vel megrongálták Hajdúná­náson az 1956-os forrada­lom és szabadságharc tisz­teletére emelt kopjafát. Az emlékművet tegnap avatták volna fel a hajdúvárosban, az ismeretlen elkövetők pe­dig éppen erre a napra vir­radó éjszaka telték tönkre azt. Hajdúnánás önkormány­zatának kápviselő-testülete felháborodással értesült a forradalom emlékének meg- gyalázásáról. Az MTI deb­receni szerkesztőségéhez tegnap eljuttatott közlemé­nyében mélységesen elítéli a vandál pusztítást, bármi­lyen indíték álljon is mö­götte. Állásfoglalásukban hangsúlyozzák, hogy Hajdú­nánás önkormányzati kép­viselői korábban egyhan­gúan határozták el az ’56-os emlékoszlop felállítását. A megrongált emlékmű sorsáról később döntenek, addig is — mementóként — a felállítás helyén hagyják. Ugyanakkor a városatyák reményüket fejezték ki. hogy a tettesek mielőbb kézre kerülnek. Ezt segí­tendő, ötvenezer forint ju­talmat ajánlottak fel a nyomra vezetőnek. Kormányszóvivői tájékoztató Segítség a (Folytatás az 1. oldalról.) lenőrzését. Ily módon ki­szűrhetnek lennének a sport területéről a „kalandor- pénzek”. A kormányülés további határozatait ismertetve Ju­hász Judit szóvivő bejelen­tette: a kabinet meghatá­rozta az életüktől és sza­badságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásét szolgáló élet­járadék végleges havi alap­összegét. Most, az igény- bejelentések összesítése után a kormány elvégezte a végleges számításokat, és 2 ezer forinttal megemelte az alapot. E témakörben egy másik döntést is hozott a kor­mány. Rendeletben szabá­lyozta az 1951—56 között sportnak politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesítettek társadalombiz­tosítási és munkajogi hely­zetét. Az elszenvedett hát­rányokat az eltöltött idő munka- illetve szolgálati viszonyként történő beszá­mításával és nyugdíjpótlék folyósításával rendezik. Ki­egészítette a kabinet a Sza­badságharcosokért Alapít­vány létrehozásáról szóló korábbi határozatát. Az ala­pítvány elhelyezési gond­jainak megoldására a XVI. kerületi Rákóczi Ferenc laktanya mellett a jövő­ben az épülethez tartozó 8255 négyzetméteres föld­terület kézelői jogát is té­rítésmentesen átadja a Belügyminisztériumnak. is. A Magyar Állami Ope­raház igazgatója képviselő- társai nevében is élesen tiltakozott amiatt, hogy Marschall Miklós főpolgár- mester-heiyet.tes egy tv- nyilatkozatában — az Ari­zona Színház igazgatójának kinevezésével kapcsolatban — művészet-szakmailag laikusnak nevezte a köz­gyűlést. Ez a képviseleti de­mokrácia megkérdőjelezé­se — mondotta. Demszky Gábor helyettesének nem az első ilyen megnyilatko­zása volt ez, ő viszont, saj­nos, valóban laikusnak te­kinthető művészetszak- mailag, és ez tükröződik is a főváros kulturális életé­ben. (deregán) Önök szerint egyre több az előítélet? Határozott kijelentést idézek egy hozzám ér­kezett levélből: „Mint Ön is tudja, a magyar közélet egyre több elő­ítélettel terhes. Bennün­ket különösen érint a cigányok hátrányos megkülönböztetése, és az utóbbi időben őket ért atrocitások”. A levél írója Zsigó Jenő igaz­gató a Fővárosi önkor­mányzat Cigány Szociá­lis és Művelődési Mód­szertani Központjából. Nos, amint ön is tudja, nem úgy van, mert én erről teljesen máskép­pen gondolkozom. Én azt tudom, hogy a ma­gyar közélet úgy egészé­ben nem előítéletekkel terhes. Csupán azok ter­hesek. akik egy-egy va­lóban tragikus eseményt úgy próbálnak tálalni, hogy az lehetőleg azt fe­jezze ki: Magyarorszá­gon tombol a fajüldözés. Nem tombol. És a cigá­nyok hátrányos megkü­lönböztetése sem igaz mint az sem, hogy az utóbbi időben csak ci­gányokat értek volna atrocitások. Nyilván bi­zonyítható: az utóbbi időben cigányok részé­ről is értek nem cigá­nyokat atrocitások. Ter­mészetesen ezek ellen csak úgy vehetjük föl a küzdelmet, ha nem ilyen leveleket küldözgetünk egymásnak, ha nem be­folyásunkat akarjuk ki­terjeszteni másokra, ha­nem úgy általában pró­bálunk meg fellépni az atrocitások ellen, füg­getlenül attól, hogy az cigányokat, négereket, avagy magyarokat ért. Hozzáteszem még, hogy néni egyre több az elő­ítélet, mert amikor 1967—70-ben főiskolára jártam Nyíregyházán, már akkor is találkoz­tam ezzel a mentalitás­sal. igaz, nem az újsá­gokban, de azért ez — nyilván tudja Zsigó Je­nő is — létezett. Gyaní­tom, hogy a fővárosi ön- kormányzati igazgató e gondolattal kezdett le­velével. mely különben ökumenikus istentiszte­letre invitál, egy fals alaphangot kívánt leüt­ni, méghozzá a zenekar azon részén, ahol az el­lenzéki ötösök helyez­kednek el. (Vödrös) Parlamenti napló Blhgadták a költségvetést

Next

/
Oldalképek
Tartalom