Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-17 / 297. szám

Kr SZŰKEBB HAZÁNK Divai sas akác és a fényé Erdőbirtokossági társulások Eg.v üzlet a már működők közül. Várhatóan 1200 ilyen szatócsbolt nyílik a jövő évben, megoldva ezzel a fal­vak eddig nehézkes ellátását Budaörs önkormányzata a napokban tartotta soros ülését. A legfőbb napirendi pont sajnos kitöltetlen ma­radt. Továbbra sincs kine­vezett jegyzője a városnak. A képviselő-testület ugyan­is a három pályázó közül senkinek nem szavazóit annyi bizalmat, hogy elérje a minősített többséget. En­nél eredményesebb volt az igazgatóválasztás. A III-as számú általános iskola ve­zetői posztját ezután dr. Al~ bertini Béla látja el. aki korábban a Zsámbéki Ta­nítóképző Főiskola főigaz­gató-helyettese volt. Egyéb­Tedd meg, és ez lesz a legszebb karácsonyod (Folytatás az l. oldalról.) II. Elfekvő kórház. Látogatók nincsenek. Az ügyeletes nővérek mérge­sek. hogy éppen ők lettek karácsony estére beosztva. A karácsonyfa a folyosón díszeleg, nem a betegszobá­ban. Korán van villanyol­tás. mert jó a tévéműsor, és így még nehezebb hívni a nővéreket. Az egész épü­letben átható szag uralko­dik. amiből a betegek álla­potára lehet következtetni. Mind ágyhoz kötött, szeren­csétlen. magányos ember. Lesoványodott, aszott ke­zeikkel hadonásznak, szinte várva, hogy valaki érintse meg őket. Ide menj be karácsony délután, és kérd meg a nő­véreket. mutassanak olyan beteget, akit senki sem lá­togat. Ez nagyon nehéz lesz. de tedd meg. Ö majd kárpótlások révén az or­szágban található erdőír mintegy 40 százaléka kerül magántulajdonba. Az FM főosztályvezetője a továbbiakban arról szólt, hogy mintegy 400 ezer hek­tárnyi az a földterület, amelyet fával lehet beül­hetni, elősegítve ezáltal a megfelelő tájhasznosítást. A Világbank, az Európai Közösség, valamint az Európai Fejlesztési és Be­ruházási Bank jelentős ösz- szegekkel finanszírozza az Európában megvalósítandó erdőteleptéseket. Hazánk Olaszországgal együtt nyúj­tott be pályázatot, s minden remény megvan arra, hogy Brüsszelben a két ország elképzelései zöld utat kap­nak. Dauner Márton elmond­ta, hogy együttes miniszte-i rendelet jelenik meg az erdőtelepítésekkel kapcso­latban, amelvek lehetővé teszik a valóban szakértő erdőgazdálkodást. Az erdő­telepítésekre. az erdőgaz­dálkodásra a kormány kö­zel félmilliárd forintot irányzott elő, s ez az összeg 4 ezer hektárnyi erdő tele­pít lsét segíti elő. Lapunk kérdésére; — nem tart-e a tárca attól, hogy a magántulajdonba került erdők tulajdonosai inkább kivágják a fát, mintsem elvégezzék azok pótlását, az FM főosztály- vezetője azt a választ adta, hogy val ban szükség van a szakértő erdőgazdálko­dásra. a rablógazdálkodás megszüntetésére. Külön is utalt az erdőbirtokossági társulásokra, a szerveződő kft.-kre, amelyek figyelem­mel kísérik a magántulaj­donba került erdők sorsát. — Az lenne a legjobb, ha több farmergazda birto­kolna egy-egv erdőt, s ke­zeltetné, művel tét né azt szakemberekkel. Adottak lesznek a lehetőségek szak- személyzet igénybevételére, közép- és felsőfokú erdé­szeti szakemberek alkalma­zására — mondotta végül a főosztályvezető. Gyócsi László (Folytatás az l. oldalról.) Tóth képviselő úr arról beszélt, hogy a kormány még az elmúlt év áprilisá­ban fogadta el azt a prog­ramot, miszerint 2005-ig meg kell oldani a Nagy- Alföld fásításának prog­ramját. Utalt arra, hogy évszázadokon át az Alföld fátlan, kietlen vidék volt, míg a honfoglalás idején és az azt követő századokban az erdők, a vizek és a szán­tóföldek arányosan oszlot­tak meg ebben a térségben. — Arra kell gondolnunk, hogy jöhetnek még böjti szelek, pusztíthat az erózió, s mi védhetne meg legjob­ban ezt a térséget, mint a szakszerűen telepített erdő. Azok a fafajták, amelyek jól tűrik az itt uralkodó klimatikus viszonyokat — mondotta határozottan Tóth Albert. öt követően Dauner Már­ton beszélt arról, hogy a napokban jelenik meg az a pénzügyminiszteri és föld­művelésügyi miniszteri ren­dedet. amely előírja az er­dőtelepítésekkel kapcsola­tos követendő szabályokat. — Hazánk európai össze­hasonlításba"1 gyenge, kö­zepes erdősül tségű ország, ahol 1,2 millió hektárnyi erdőterület található. Az erdők nagy része állami tu­lajdonban van. de tekinté­lyes a szövetkezetek által kezelt erdőségek száma is. Néhány éven belül éppen a ként kötődik a városhoz, hiszen hét esztendeje buda­örsi lakos. Kilencvennyolc polgár kérte korábban a kamat­adó-támogatást. A képvise­lő-testület most úgy dön­tött, hogy közülük 89-en kapják meg ezt a kedvez­ményt A jegyzőválasztás kérdése természetesen nem lezárt ügv. Minden bizonnyal új választást ír ki a polgár- mesteri hivatal. A fejlemé­nyekről tájékoztatjuk majd olvasóinkat. tó-dor rád néz.értetlenül, mint egy csodabogárra, és azt gon­dolja: ennek sincs jobb dol­ga? — de fog mutatni egy magányos beteget, és ott­hagy. Akkor ülj le az ágya mellé, és fogd meg a ke­zét. Fogd meg. akármilyen. Innen már nem írom to­vább. Olyan hullámhosszra kerülsz majd. ami vezérli további cselekedeteidet. Ez a szeretet. Ezt az élménvt viszed este a karácsonyfa alá. és nehezen tudsz majd elaludni az örömtől, hogy megtetted, hogy adtál, hogy örömet okoztál egy kiszol­gáltatott embertársadnak. Íme. egy ideillő spanyol mondás: ..Ha égbe akarsz emel­kedni. le kell szállnod, míg eléred a szenvedőt és kezet nyújthatsz a szegénynek.” Zoltai Mihály mentőtiszt Nagymaros CSÁK MÁTÉ FÖLDJÉN Sokan sokáig úgy gondolták, a tsz-eknek be­fellegzett. Aztán ahogy múlt az idő, és közeled­tünk az év végéhez, egyre inkább nyilvánvalóvá vált: a szövetkezetek megmaradnak. Nem kis ára van azonban ennek a megmaradásnak, sokan el­véreznek bele. Na nem a magukat még mindig Csák Máténak képzelő tsz-elnökök és sleppjeik, hanem csakis kizárólag a kisember. Mára világossá vált: itt többről, másról van szó, mint az egykori sérelmet szenvedett paraszt- emberek bajainak orvoslásáról, ami az egész me­zőgazdasági átalakulás egyik nemes célja lett vol­na. Ugyanis ezt a célt nagy ívben lekörözte egy másik: a jól fizető állások, a vezető pozíciók min­denáron való megtartása a tsz-ekben. Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője nemrég azt mondta a megyeházán tartott kárpótlási tájékoztatón: ma már nem kell félni a nagy hatalmú tsz-elnököktől. A tapasztalat azonban mást mutat. A tsz-elnök ma is nagyúr, és tőle kér tanácsot a tagság: mi a helyes, ki lehet-e válni a tsz-böl vagy nem. Vajon mi titkolni valója van a tsz-eknek a nyilvánosság előtt? Kérdezem ezt azért, mert elő­fordult egyik kollégámmal, hogy hiába ment el a több száz ember sorsát döntően befolyásoló tsz- közgyvlésre, nem engedték be. Másik kollégám­nak inkognitóban, a tsz-tagok közé vegyülve kel­lett úgy viselkednie, mintha nem is a sajtó kép­viselője lenne. Nekem magamnak is szomorú tapasztalataim vannak ezen a téren. Voltam olyan közgyűlésen, ahol a megszeppent tagság fülét-farkát behúzva szólni sem mert, csak a kezét emelte, mint egy gép, amikor szavazni kellett. A tsz-ekből való kiválás — miként erről lapunk is többször beszámolt — sok helyen nem volt zök­kenőmentes. A tsz-ek nem akarták kiadni a va­gyonjegy értékének megfelelő vagyonrészt. Vagy már korábban megpróbálták törvénytelenül ki­menteni a vagyon egy részét. A cél kizárólag az volt, hogy a kiválók minél kevesebbet vihessenek el a közösből. Törvény ide, törvény oda, az egy­szerű t.sz-tag a legtöbb esetben nem bírta felvenni a tsz-elnökkel a harcot. Bár csak a jogos jussát akarta, kizárólag a sajátját, a szövetkezet vezeté­sének sokszor az egész tagságot sikerült a kivá­lók ellen hangolni. Persze, ha nincs megegyezés, még mindig ott a bíróság, a kiválni szándékozó oda fordulhat jogorvoslatért, és emellett még a jóistenben is bízhat. Más esetekben a kárpótlásra kijelölt földterüle­tekkel van gond. Van olyan tsz, amely földhiány­ban szenved, ezért a kárpótlásra jogosultaknak nem tud megfelelő földmennyiséget biztosítani, kizárólag az alkalmazottak földigényét tudja ki­elégíteni. A megye egyik húszezer lelkes városában való­ságos merényletet terveitek ki és hajtottak végre a kiválni szándékozók ellen. A tsz-vagyonra előre megfontolt szándékkal olyanok is licitáltak akik­nek eszük ágában sem volt kiválni a szövetkezet­ből Céljuk — nyilvánvalóan felsőbb utasításra — kizárólag az volt, hogy feltornázzák az árakat. Így a kétnapos licit során az is előfordult, hogy egy 500 ezer forintos vagyonjeggyel egy 50 ezer forintot érő kisgépet vittek el. A szövetkezetek átalakulásának határideje las­san lejár. Szomorú tapasztalatokkal lépünk át a mezőgazdaság új korszakába. Remélhetőleg innen már csak fölfelé vezethet az út. Halász Csilla ÚJ IGAZGATÓ BUDAÖRSÖN Szavazás volt — még sincs jegyző E&y hagyomány ioEyiw&ása Szatócsboltok nyílnak a falvakban kerül sor, melyet a cég biztosít. Ettől kezdve a vállalkozónak bármi árura van szüksége, azt a köz­ponton keresztül órák alatt beszerezheti anélkül, hogy el kéne hagynia a szatócs- üzletet. A kft. ügyvezető igazgatója továbbá elmond­ta, hogy nem törekszenek extra haszonra. Nagy meny- nyiségű áru eladásával kí­vánják vállalkozásukat jö­vedelmezővé tenni. A szá­mítógépes ' nyilvántartási rendszer lehetővé teszi, hogy bármilyen árváltozás rövid időn belül minden üzletbe eljusson. A boltve­zetőknek az árakba nem lesz beleszólása, mert a vonalkódos pénztárgép le­hetetlenné teszi az esetle­ges becstelen nyerészke­dést. és a nagy forgalom okozta tévedéseket. Azokat az árucikkeket, amelyek nem találhatók meg az üzletben, a vevő katalógus alapján kiválaszthatja, meg­rendelheti, s az egy-két nap leforgása alatt eljut hozzá. Ez leginkább mű­szaki cikkekre vonatkozik. A sajtótájékoztatón el­hangzott még, hogy a sza­tócshálózat kialakításával megoldottnak tekinthető nemcsak a megye, hanem az ország falvainak, tele­püléseinek tökéletes ellá­tása. Sz. L. títő. Saját raktárakkal és szállító járművekkel ren­delkeznek. Ezzel remélik elérni, hogy a jelenlegi árak 80-85 százalékáért már mindéi alapvető áru­cikk megvásárolható lesz hálózatuk által. A viszont­eladók részére diszkont- áruházakat hoznak létre, melyekben egyéni vásárlás­ra is lehetőség nyílik. Ezekből négy már műkö­dik. A cég a legkorsze­rűbb számítógépes techni­kával kívánja megvalósíta­ni azt. hogy minden egyes üzletben ugyanazokat az árucikkeket lehessen kap­ni garantáltan egyforma áron. Azok a vállalkozók, akik a hálózaton belül sze­retnének dolgozni, a kft. központjába címzett leve­lekkel jelentkezhetnek (Budapest. 1369, Pf. 361). Huszka József feltétel­ként csupán egy 30 és 50 négyzetméter közötti el­árusítóhelyet és bizonyos fedezeti garanciát nevezett meg. Ez az elárusítóhely akár lakott ingatlan egyik szobája is lehet. A jelent­kezés elfogadása esetén a bolt berendezésére, az áru­készlet feltöltésére és fo­lyamatos reklámozására Tegnap délelőtt Huszka József Leó, a Szatócsháló­zat Kft. ügyvezető igazga­tója sajtótájékoztató kere­tében ismertette vállalko­zásuk céljait és eddigi eredményeit. A kft. idén július 30. óta működik. Tulajdonosa öt magyar magánszemély. El­sődleges célkitűzésük, hogy az egész országot beháló- zóan színvonalas és állan­dó ellátást biztosítson a legkisebb falvak számára is. Ezt központi és terüle­ti raktárak köré csoporto­suló boltrendszer kialakí­tásával kívánják elérni Az 1993-as év végéig ezer- ezerkétszáz ilyen vegyes­kereskedés nyílik majd, munka- és olcsó bevásár­lási lehetőséget biztosítva minden településen. A ha­zai termelőket is ösztönöz­ni szeretnék. A cég jelen­legi árukészlete több mint 70 százalékban magyar termékekből áll, hiszen nincs hiány a jó minőségű és az importnál lényege­sen olcsóbb magyar áruk­ból. A lehető legkisebb ár­rés elérése érdekében a termelőtől a vevőig csak ez a kft. szerepel mint közve­védelmezői három lehető­séget is javasoltak a ben- zinkútnak, míg a benzin- kútépítők szívesebben ten­nék át máshová az erdőt. Van, akinek az erdőbe jár ki az óvodás vagy az iskolás gyermeke játszani, míg mások erre csak le­gyintenek. Egyesek feleslegesnek tartják a népszavazás költ­ségeit, míg mások úgy gon­dolják, hogy a polgármes­ter úr előzetesen kikérhet­te volna a lakosság véle­ményét. Vannak dühös motorosok, akik azonnal kivágnák a fákat, míg mások reszket­nek azért, hogy a védett, szép kirándulóerdő ne­hogy kárt szenvedjen. A népszavazás eredmé­nye majd csak vasárnap este válik ismertté, addig is izgulnak a városvédők, mert hiszen ők is támogat­nák a benzinkutat, csak nem a parkerdőben, hi­szen a parkerdő már ké­szen van, míg a benzinkút építését máshol is elkezd­hetnék. Lehet, hogy ez lesz a kompromisszumos megol­dás? Czerny Károly Nincs könnyű dolguk a ráckevei polgároknak, hi­szen a vasárnapi népszava­záson két létesítmény kö­zött kell választaniuk, de ők igazából mindkettőt sze­retnék. A parkerdőt is meg­védenék, és a benzinkuta­kat is előbb-utóbb megépí­tenék. A ráckeveiek alig sejtik, hogy milyen korszakos kér­désben kell dönteniük, hi­szen a világon mindenütt küzdenek, harcolnak egy­mással a környezetvédők és az üzleti nyereségért küz­dő beruházók, elég, ha csak a bősi problémára gondo­lunk. Az esélyek Ráckevén is többfélék, és ma mindenki legalább négy lehetőséget latolgat. Lehet, hogy eljönnek sza­vazni a polgárok, de az is lehet, hogy nem lesz meg az 51 százalékos részvételi arány. Lehet, hogy meg tudják védeni a parkerdőt, de az is lehet, hogy nem, és ki­vágják a fákat és odaépí­tik a benzinkutat. Mindkét tábor szívesen ajánlana másik helyet a másik félnek, így az erdő MILYEN EREDMÉNY VÁRHATÓ RÁCKEVÉN? Népszavazás az erdőért

Next

/
Oldalképek
Tartalom