Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. DECEMBER IS.. SZERDA Csökkent a külföldi adósság Kedvezőbb a gazdasági egyensúly A Pénzügyminisztérium kö­zelmúltban kiadott közle­ményében a közgazdászok utaltak rá: a kormány gaz­dasági programjának első két évében a piacgazdaság jogi és intézményi rend­szerének kiépítését, illetve ezzel párhuzamosan a gaz­dasági folyamatok romló tendenciáinak megállítását, a gazdasági stabilizáció alapvető feladatainak meg­oldását kívánta elérni. Többek között a piacgaz­dasági rendszer kiépítését szolgálta, hogy 1990—92 között alapvetően átalakult a külgazdasági kapcsolatok rendszere. Több mint het­ven új gazdasági törvényt alkotott a parlament, illet­ve hasonló számú törvényt módosított. A szakértők szerint meg­valósult a külkereskedelem, az árak és a bérgazdálko­dás liberalizálása, megszü­lettek a tulajdoni átalakí­tást, a számvitelt, az adó­zást, a csődeljárást, a mo­netáris és a pénzintézeti szektort, a foglalkoztatás kérdéseit szabályozó leg­fontosabb törvények és in­tézmények. Az állam vállalkozói va­gyonának mintegy 11 szá­zaléka került magánkézbe, megindult a gazdasági, a vállalkozási szerkezet gyö­keres átalakulása. Az ere­deti tervekhez képest vi­szont vontatottan haladt a privatizáció feltételeinek kiépítése és maga a privati­zációs folyamat. A közgaz­dászok elismerik, hogy az államháztartás reformjában csak részleges eredménye­ket ért el az ország, súlyos elmaradások jellemzik az úgynevezett nagy elosztási rendszereket; a központi intézmények gazdálkodásá­nak és finanszírozásának átalakítását. A gazdaság stabilitásának lényeges eleme, hogy a külső egyensúly kedvezőbb a két esztendővel ezelőtti­nél. Növekedett a fizetési- mérleg-aktívum, nagyará­nyú a külföldi működő tő­ke bevonása. Csökkent a nettó adósságállomány. A stabilizáció továbbra is fontos cél marad, mert en­nek elakadása súlyosan ve­szélyeztetné a kormány ál­tal meghirdetett kibontako­zási programot. A fejlődés meghatározója továbbra is az exportképes tevékeny­ségek, az exportteljesítmé­nyek bővülése, a külföldi működő tőke bekapcsolása lehet. Ennek érdekében a kormány továbbra is össze­hangolt gazdaságpolitikát folytat. Közvetlenül is elő kívánja mozdítani az ex­portképesség fejlődését és a piacra jutást olyan intézmé- nvek működtetésével, mint például a Kereskedelem­fejlesztési Alap. Rövidesen életbe lép a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló új vám-, illetve vámtarifatörvény. Ennek eredményeként vár­ható a hazai ipar védelmé­nek megvalósulása. A forint konvertibilitása érdekében a kormány eny­híti a devizakötöttségeket. Továbbá olyan árfolyampo­litikát akar kialakítani a jövőben, amely nem iktatja ki a hatékonysági kény­szert, viszont növeli az ex­portérdekeltséget. — im — GYENGE MINŐSÉG, ROSSZ SZAG Ez a vodka nem az a vodka be. Mivel a keletről érke­ző szénhidrogénszállítmá­nyok bizonytalanná váltak, ezért lényeges, hogy más­honnan is kapjunk villa­mos energiát, illetve kőola­jat. ’* Megkérdeztük Morenth Andrást, az ipari minisz­térium osztályvezetőjét, a Phare-energia iroda igaz­gatóját, vajon Pest megyé­nek milyen közvetlen hasz­na származik abból, hogy létrejött az EK első ener­giaközpontja hazánkban. Ettől jobb lesz az energia- ellátás? — Pontosan erről van szó — jelentette ki az igaz­gató. — Eddig csak nagy összegű pályázatokhoz le­hetett pénzt kapni, a jövő­ben viszont már kisebb összegű beruházásokhoz is lehet pénzt igényelni. Na­gyon fontos lenne, hogy megoldják az erőművek és a szénbányák szektorvizs­gálatát, hiszen így egyszer s mindenkorra lezáródhat­na az a vitasorozat, amely a legutóbbi időkig is fog­lalkoztatja a széntermelő­ket és a Villamos Művek Részvénytársaságot. Infor­mációnk szerint jövőre az ország megyéit átvilágít­ják, így sor kerül majd az ország legnagyobb megyé­jének, vagyis Pestnek az energetikai feltérképezé­sére. Természetesen ezek távolabbi célok. A Phare-II. programban tavaly 5 mil­lió ECU-t, vagyis félmil- liárd forintot, jövőre pedig tízmillió ECU-t, vagyis több mint kétmilliárd fo­rintot kap az ország az energiaszektorral kapcsola­tos felmérésekhez, a kör­nyezetvédelmi beruházások megvalósításához. — im — Visszásságok a jászkarajenói szövetkezetben is Csak három kiváló maradt... Dokumentum dátum nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) véd Sopronban, megtár­gyalta a részleteket az üz­letrész kiadásáról a terme­lőszövetkezet elnökével, Törőcsik Istvánnal. Abban is megegyeztek, hogy lehe­tőség szerint mely vagyon­tárgyakat kapja majd meg Vizi Mihály. Ezután dr. Vizi Anna visszautazott Sopronba. A termelőszövetkezet el­nöke pedig felkereste Vizi Mihályt. Mégpedig azért, hogy rábeszélje a kiválási szándéka visszavonására. „Mit csinál majd a földdel, Mihály bácsi, hogyan fog­ja megművelni, ha kiválik közülünk? Segítség nélkül fog maradni, mert csak a bent maradó tagokért tudok felelősséget vállalni...” — hangzottak az elnök érvei. S hozzátette: azokat a va­gyontárgyakat, amiben a lányával megegyezett, még­sem tudja biztosítani a szá­mára. Vizi Mihály azonban hajthatatlan volt. Az elnök is. Az első látogatást má­sodik követte, majd harma­dik .. . Töröcsik István vé­gül maga hozta el Vizi Mi­hály lakására a visszavoná­si nyilatkozatot... Vizi Mihály azóta meg­bánta a lépését. Hiába. A jászkarajenői Széche­nyi Téeszből mindössze hár­man váltak ki. ■. De nemcsak azért, mert az elnök a tagokra, mint ahogy Vizi Mihályra, nyo­mást gyakorolt. Azért is ilyen alacsony a kiválni KÉT NAGYOBB ÖSSZE­GŰ Államkötvényt bocsát ki a jegybank for­galmazásában a Pénzügy­minisztérium. Ezzel az álla­mi költségvetés ez évi hiá­nyának részbeni finanszíro­zását akarják megoldani. Az egyik kötvényfajta de­cember 18-án kerül piacra 30 milliárd forint össznév- értéken. amelyet kétéves lejáratra lehet megváltani 17.5 százalékos kamatra. A másikat december 28-án bocsátják ki. amelynek le­járata 4 esztendő, évente 16.5 százalék kamatot fi­zetnek utána. GAZDÄRA TALÁLT A GRANVISUS, a patinás esztergomi szemüvegkeret­gyár. A felszámoló Reorg Rt. a miskolci Utalitas Be­fektetési Rt.-nek értékesí­tette a vállalatot. TATABANYÁN fokozato­san nő azoknak a száma, akik csak az önkormányzat­tól kapott támogatással tudják kifizetni lakásuk fű­tési díját. Eddig 6000 kér­vényt bíráltak el a polgár- mesteri hivatalban, s 5,5 ezer nehéz helyzetbe került családnak, illetve egyedül­állónak ítélték a támoga­tást. A BUDAPEST BANK el­adta az egymilliárd forint alaptőkéjű Reálbankban le­vő, 51 százalékos részese­dést. A bankfelügyelet a tulajdoni hányad átadása ellen nem emelt kifogást. MAGYAROPtSZÄGON nem tiltja állatvédelmi tör­vény a libák kényszerete­tését, ami egyébként fran­cia hagyományok alapján évszázadok óta alkalmazott módszere a hízott máj elő­állításának. Londonban til­takozó akcióba kezdtek a brit állatvédők a magyar libamáj ellen, mivel azok tömött libáktól származ­nak, s ez Angliában tilos. A KOPINT-DATORG kül­kereskedelmi statisztikai adatai szerint sem 1991- ben, sem az idei év első felében egyetlen kilogramm libamájat sem exportáltunk Angliába. EGYES FELMÉRÉSEK SZERINT reális a veszélye annak, hogy a kárpótlás után megmaradt, s immár jogos tulajdonú szövetkezeti föld­területek terhére lehet csak az újabb kárpótlási fordulók igényeit kielégí­teni. Zala megyében úgy vélik, hogy az agrárszek^ tor földdel kapcsolatos problémáit csak egy újabb törvénymódosítással lehet megszüntetni. A HÉT VÉGÉN közzé­tett hivatalos becslés sze­rint a spanyol partok előtt egy görög tartályhajóból több mint 80 millió liter nyersolaj ömlött a tenger­be. szándékozók száma, mert az alapvető jogaikkal, a törvényben előírt határ­időkkel sincsenek tisztá­ban. Nem világosította föl őket senki! Fehér Andrásné, akit szintén a törvény ismereté­nek hiánya miatt ér kár, el­mondta, hogy az év elején, mielőtt a szövetkezei szét­vált volna a szomszéd köz­ség téeszétől, az akkori ve­zetőség valamennyi tagot felkereste. Arról érdeklőd­tek, akarják-e a szétválást. Amikor erről megszületett a közgyűlési határozat, a vezetők ismét felkeresték a tagokat, s mindenkit meg­kérdeztek: melyik szövet­kezethez akar tartozni. Azt nem várták a tagok, hogy az új szövetkezet új vezetői házról házra járva ismertessék a kiválás tör­vény adta lehetőségeivel. Azt azonban igen, hogy ösz- szehívják őket, hogy meg­ismerkedhessenek a jogaik­kal. Ehelyett azonban mi tör­tént? Semmi. — Semmilyen felvilágosítást nem kaptak a jászkarajenőiek — pa­naszkodik Fehér Andrásné. Még a nyáron értesült az üzletrésze és részjegye érté­kéről, beadta a kiválási szándékát. November 26-án kapott választ a szövetke­zettől. Mégpedig azt, hogy a kiválási szándékát a tör­vény előírásaival ellentét­ben több, mint 60 nappal az üzletrésze, valamint a va­gyonjegye értékéről kapott értesítés kézhezvétele után jelezte. Ezért a kiválási szándékot a szövetkezet ve­zetősége nem tudja figye­lembe venni. Ehhez hasonló értesítést kapott például Tóth Mihály téesztag is, csupán avval a különbséggel, hogy — a jo­gász szerint, akihez for­dult — ő még a ha­táridőn belül van. Tóth Mihály már feljelentette a téeszt. De nemcsak ő, ha­nem mások is, köztük Fe­hér Andrásné, aki kifogá­solta a december elsejéi köz­gyűlésen, hogy az üzletrésze, illetve a vagyonjegye értéké­ről szóló dokumentumot a téesz vezetése „elfelejtette” dátumozni... Ügyszintén az átvételt igazoló aláírá­sokat. Kifogásolta az asz- szony azt is, hogy a tagság nem kapott tájékoztatást a jogaikról. A közgyűlést követően igen sok jászkarajenői — 70-80 — kereste meg a fölszólaló asszonyt azzal, hogy hasonló a gondjuk. De mit tehetnek azért, hogy ki­válhassanak, s az üzletré­szükhöz hozzájuthassanak? Mert sajnos a szövetkezet vezetősége által irányított átalakulás nem az ő érde­keiket szolgálja. Fehér Andrásné tehát nincs egyedül a problémá­jával Jászkarajenőn, de a szerkesztőségünkbe érkezett levelek tanúsága szerint Pest megyében, sőt gyaní­tom, megyénk határain kí­vül sem. Vajon az ország felelős politikai vezetői tudnak-e tenni valamit azért, hogy a jászkarajenői, és a hozzá hasonló számtalan eset ne maradjon orvoslás nélkül, s a parasztság igen jelentős része ne érezze azt, hogy, bizony, a rendszerváltozás után is kárvallottak marad­tak? Hardi Péter mény fontosságát a ma­gyar környezetvédelem megvalósításában. Sajnos kevés iparvállalatnak van annyi tartaléka a megyé­ben, hogy saját erőből tud­jon környezetbarát tech­nológiákat vásárolni. Eh­hez nyújthat segítséget a mostani központ. Hans Beck, az Európai Közösség magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta, hogy az EK- tagországok a saját ener­giakooperációs tevékeny­ségüket is folytatják, mind­azon felül, hogy Lengyel- országnak és Magyaror­szágnak külön is segítséget nyújtanak az energiarend­szer korszerűsítéséhez. Magyarország energia- szükségletének 70 százalé­kát saját forrásból fedezi, a többit importból szerzi Az energiaforrások lét- fontosságú szerepet játsza­nak a gazdasági és ipari fejlődésben, rendkívül je­lentős a hatásuk a környe­zetre. Az energiafelhasz­nálás hatékonyságának nö­velése Magyarországon fontos mind a modern piacgazdaság, mind pedig a környezet védelme szem­pontjából. Mivel hazánk­nak együtt kell működnie az európai országokkal e témában, s ennek szelle­mét megerősítendő, az Európai Közösség — a Phare-program keretében — a magyar kormány köz­reműködésével tegnap fel­avatta a magyar EK— Phare-Energiaközpontot. Pohankovics István, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium politikai állam­titkára kiemelte az intéz­Növekvő EK-támogatás A megye is sorra kék gyenge minőségűek, kellemetlen mellékízűek és szagosak. A kozmetikumo­kat többé-kevésbé megfele­lőnek találták. A műszaki cikkek közül balesetveszé­lyes volt az orosz búvárszi­vattyú és a villanyvasaló. Az illegális kereskedelem sok milliárd forint bevétel­től fosztja meg a magyar gazdaságot. Ezért a felügye­lők javasolták az illetékes hatóságoknak az árusítás utcai szabályozását, meg­szigorítását. A másodosztályú ipari szesz minőségének sem fe­lel meg a zugkereskedelem­ben tiszta szeszként árult alkohol, a száraztészták a feltüntetett 8 helyett 2 to­jással készülnek. Az elekt­romos termékek balesetve­szélyesek, a ruházati cikkek gvenge minőségűek. A Kermi ellenőrei egyebek közt a Lehel piacon vásá­rolt Extra alkohol, valamint a kókuszlikőr, és a Mosz- kovszkaja vodka minőségét vizsgálták. A szakértők megállapították: a termé­Nemes gondolatok Érden Takarékosan bánnak a pénzzel ban mintegy négy kilomé­teres szakaszon bővítsék a villanyhálózatot. A szenny­víztelep fejlesztéséhez — az idén igényelt céltámoga­tást — jövő év elején kap­hatják meg. Ennek össze­ge 40 millió forint. Az egészségügyi bizott­ság jóváhagyott egy nagy­szabású egészségügyi prog­ramot, így a szakorvosi és a körzeti orvosi rendelőket modern műszerekkel sze­relik fel. Erre 33 millió fo­rint jut, amelyből 12 millió forint az állami hozzájá­rulás összege. Sikeresen fejezték be a 9. Számú Általános Iskola tor­natermét, amely 20 millió forintba került. Gondoltak az ifjú háza­sokra is, nekik összesen 10 millió forintot adtak, visz- sza nem térítendő támoga­tásként. Valamennyi igény­lőnek 150 ezer forint ju­tott az új otthon felépíté­séhez vagy megvásárlásá­hoz A várost sem kerüli el a munkanélküliség. Az ön- kormányzat 10 millió fo­rintot hagyott jóvá rend­kívüli segélyek kiosztásá­ra, ebből nemcsak a mun­kanélkülieknek jut, hanem a rászoruló nyugdíjasok­nak, az egyedül élőknek és a gyermekeiket egyedül ne­velőknek is. Mivel ez a pénz csak a tüneti gondok kezelésére elegendő, év közben gyám­ügyi segélyezéshez tízmil­lió forintot nyert egy pá­lyázaton a város, a teljes összeget szétosztották a gyermekeknek. Ilonka Mária Ügy tűnik, a rendszerválto­zás kezdetén Érd város pénz­ügyi helyzete az átlagosnál jobb volt a megye más te­lepüléseinél. Csak minimá­lis lakáshitelek terhelték a költségvetését. A központi és a saját forrásaikból fe­dezni tudták a hiteltörlesz­tést. Az 1992-es költségve­tésük 1 milliárd 241 millió forint, ebből félmilliárd fo­rint a normatív állami tá­mogatás. A személyi jöve­delemadó-visszatérítésből 324 millió forint bevételük volt. Az önkormányzat az év elején vezette be a helyi adókat, ezen belül a lakos­sági kommunális adót, amely ingatlanonként 2000 forint. Az iparűzési adó csekély összeg a város összbevételéhez képest. A gépkocsisúlyadóból 14 mil­lió forintnyi bevételt ter­vezett a város, ennek a tényleges összegét jövőre számíthatják a költségve­tésükbe. A település működtetése több mint félmilliárd fo­rintba kerül. Pontosabban a 653 millió forintból fe­dezik az utcai közvilágítás kiadásait, az iskolák, óvo­dák és egészségügyi intéz­mények fenntartását. Az utak karbantartásáról, a té­li időszakban az úgyneve­zett síktalanításról szintén a város gondoskodik. Krasznai Károlynétól, az érdi polgármesteri hivatal közgazdasági irodaveze­tőjétől tudjuk, hogy arra is jutott a fejlesztési alapjuk­ból, hogy Érd-Parkváros-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom