Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1992. DECEMBER 1., KEDD Antall József fogadta Hans Sterckent Antall József miniszter- elnök tegnap hivatalában fogadta Hans Sterckent, a német szövetségi parla­ment (Bundestag) külügyi bizottságának elnökét. Meg­beszélésükön a külpolitika aktuális kérdéseiről volt szó, különös tekintettel a délszláv válságra, valamint a magyar—szlovák kapcso­latra. A Magyar »Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — a magyar kormány haladó elképzelé­seinek támogatásáért a Bundestagban, valamint az IPU-ban Hans Sterckennek a Magyar Köztársasági Ér­demrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést ado­mányozta. Az elismerést Göncz Ár­pád a Parlament Nándor­fehérvári termében adta át.' Fegyelmi Hantos ellen Egyházi megállapodás A bajor evangélikus egyház zsinata testvéregy­házi szerződést írt alá a magyarországi evangélikus egyházzal. A dokumentu­mot Harmati Béla püspök és Johannes Hanselmann müncheni püspök látta el kézjegyével. A két egyház képviselői megállapodtak abban, hogy kölcsönös látogatásokat és tapasztalatcseréket szervez­nek, illetve tájékoztatják egymást az egyházi oktatá­si, a szociális-diakóniai, a kulturális és az ifjúsági münkaágak helyzetéről. A bajor evangélikus egyház egyébként az elmúlt három évben is jelentős segítséget nyújtott a magyar evangé­likusoknak építési és tata- rozási munkákhoz, az egy­házi iskolák szervezéséhez és a menekültek támogatá­sához. KADAR PETER: SZDSZ helyett KDNP! Hétfő este az Országgyű­lés plenáris ülésén bejelen­tették. hogy Kádár Péter szabad demokrata képvise­lő kilép az SZDSZ frak­ciójából. és átül a KDNP képviselőcsoportjába. A Miniszterelnöki Sajtó­iroda tegnap este MTI-hez eljuttatott közleménye sze­rint: „A kormány a közal­kalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 45. paragrafusa (1) bekezdése, illetőleg a 46. paragrafus (1) bekezdé­se alapján gazdálkodás kö­rében fennálló kötelezett­ségek megszegése miatt fe­gyelmi eljárást indított dr. Hankiss Elemérrel, a Ma­gyar Televízió elnökével szemben. A fegyelmi eljá­rás vizsgálóbiztosának a kormány dr. Balsai István igazságügy-minisztert je­lölte ki.” Kajdi József Hankiss fegyelmijéről A kormány olyan infor­mációk birtokába jutott, amelyek kivizsgálást indo­koltak. ezért kezdődött fe­gyelmi eljárás a Magyar Televízió elnökével szem­ben — mondta Kajdi Jó­zsef, a Miniszterelnöki Hi­vatal közigazgatási állam­titkára tegnap este, az MTI érdeklődésére. Az államtit­kár hangsúlyozta, hogy a kormány felügyeleti jogkö­réből adódó kötelezettsége a gazdálkodási szabálysze­gést jelentő konkrét ügy, il­letőleg ügyek kivizsgálása. Az intézkedés bejelentésé­nek időpontja nincs össze­függésben a médiaháború fejleményeivel, hiszen — mint Kajdi József rámuta­tott: — az eljárást akkor is meg kellett volna indítani, ha Göncz Árpád köztársa­sági elnök aláírja Hankiss Elemér felmentését. Az államtitkár elzárkó­zott attól, hogy további részletekkel szolgáljon, mint mondta: a vizsgálat folyamatban van, s a fe­gyelmi eljárás vizsgálóbiz­tosa, Balsai István igazság­ügy-miniszter jogosult a nyilvánosság tájékoztatá­sára. Pénz naeSlé tapasztalai is kell A jog, a tulajdon, a pénz. a technika szükséges, de nem elégséges feltétel a minőségi településigazga­táshoz. A professzionális helyi önkormányzati mun­kához nélkülözhetetlen fel- készültséget az új ismere­tek, tapasztalatok felhal­mozása és terjesztése te­remti meg. Ezt felismerve hozta létre egy évvel ez­előtt az önkormányzati Akadémiát — megalakulá­sával egy időben — az Alapítvány a Magyarorszá­gi önkormányzatokért. Az elmúlt időszak ta­pasztalatai szerint az aka­démia tanfolyamai iránt nagy az érdeklődés. Eddig mintegy 3700 helyi képvi­selő vett részt a 80, kü­lönböző aktuális témakör-, ben tartott előadáson, kon­ferencián. Az akadémia tervezett programjai sorá­ban- többek között a nem­zetiségi, etnikai kérdések­kel, a munkanélküliség ke­zelésével. valamint az -ön- kormányzatok humánpoliti­kájával, környezetvédelmi feladataival foglalkozó elő­adások. Az akadémiát az alapít­vány költségvetési támoga­tásban részesíti. A rendez­vényeken való részvételhez minden önkormányzati képviselő támogatást kap. Mesgalmas hétfő a Parlamentben Szavazás az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén napirend előtt Bereczki Vilmos be­jelentette, hogy a kisgazda 8-ak soraiból átül a füg­getlenek közé. Ennek oka, hogy a Torgyán József ve­zette Kisgazdapárt egyik alelnökének szájából anti­szemita és rasszista kije­lentések hangzottak el, to­vábbá a párt választási programtervezete az ateiz­mus és a kozmopolitizmus elleni küzdelemre buzdít. _ Torgyán József visszauta­sította a szóbanforgó váda­kat. A Tisztelt Ház ezt kö­vetően sürgősséggel napi­rendjére tűzte Gaál Antal MDF-képvis.előnek a szö­vetkezeti átmeneti törvény módosításáról szóló indít­ványát. A javaslat a szö­vetkezetből kiválni szán­dékozók hátrányos helyze­tét kívánja megszüntetni. Az Országgyűlés kétszeri sikertelen kísérlet után — az ellenzéki képviselők nem vettek részt a szava­zásban — a szükségest alig meghaladó számú szavazat­tal elfogadta Kónya Imre javaslatát az 1993. évi költ­ségvetési törvényjavaslat részletes vitájának újbóli megnyitására. Az MDF- frakció vezetője azzal indo-. kolta javaslatát, hogy a Háznak legyen lehetősége megvitatni a költségvetési bizottság által támogatott módosító indítványt a Ma­gyar Televízió és Magyar Rádió költségvetési fejeze­tének megszüntetésére, és a miniszterelnökségi fejezet­ben való szerepeltetésére. Az ellenzék alkotmány- és házszabályellenesnek minő­sítette a javaslatot, amely szerintük a két intézmény önállóságát kívánja korlá­tozni. Molnár Péter (Fidesz) arra is figyelmeztetett, hogy e javaslat árthat a média- törvény kérdésében körvo­nalazódó megállapodásnak. A kormánypártok részérői a javaslat mellett szólók szerint a Tv és a Rádió köz­szolgálati feladatait nem látja el, ezért szükséges ez az intézkedés. Ezzel szem­ben Kulin Ferenc. (MDF), a kulturális bizottság elnöke bejelentette: a kulturális hizottság nem támogatja a javaslatot. A vita megnyitását fel­használva további módosító indítványokat, is benyújtot­tak a képviselők. Ügyrendi vita alakult id abban a kér­désben is. hogy le lehet-e zárni a részletes vitát ad­dig, amíg az indítványokat a bizottságok meg nem tárgyalták. Ennek ellenére az elnöklő Szabad György elnöki döntéssel a vitát új­ból lezárta és este fél hat Támogatás a Foglalkoztatási Alapból — Az első háromnegyed évben 10G ezren részesültek támogatásban a Foglalkoz­tatási Alapból. Erről az Ér­dekegyeztető Tanács mun­kaerőpiaci bizottságának tegnapi ülésén tájékoztatta a kormányzati oldal az ér­dekegyeztető feleket. Több mint 32 ezren ve­hettek részt átképzésben, átlagosan csaknem 15 ezer munkanélkülit közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztattak, csaknem 4000 dolgozó korengedmé­nyes nyugdíjazáshoz ka­pott támogatást. A mun­kahelyteremtő beruházá­sok eredményeként több mint 7 ezer új munkahe­lyet adtak át. További 20 ezer későbbi munkahely létrehozását, is támogatta az alap. A munkabér-átválla­lás révén több mint 8800 dolgozónak biztosították a foglalkoztatását. A rész- munkaidő fenntartásához járultak hozzá a MÁV-nál — rövid idejű — rész- munkaidős foglalkoztatás­ba bevont 40 ezer dolgozón felül. Az előzetes gyorselemzé­sek alapján megállapítha­tó, hogy a decentralizált összegekkel együtt 1992- ben csaknem 13 milliárd forintot költöttek el a Fog­lalkoztatási Alapból. A zá­ró pénzkészlet 5,3 milliárd forintra tehető. Ebből 3,2 milliárd már a jövő évet terhelő kötelezettség, ezt a pénzt — pénzügytechnikai okokból — a januárban ese­dékes kifizetésekre kell felhasználni. A tényleges megtakarítás így körülbe­lül 2,1 milliárd forint. Budapesten a francia bűnügyi igazgató Dr. Györgyi Kálmán leg­főbb ügyész meghívására négynapos hivatalos látoga­tásra Magyarországra érke­zett Franck Terrier, a Fran­cia Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma bűnügyi igazgatója. A program sze­rint megbeszéléseket foly­tat a Legfelsőbb Bíróság, aZ Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség ve­zető munkatársaival. De­cember t-jén előadást tart a francia igazságszolgálta­tási rendszerről a Legfőbb Ügyészségen. Kulturális bizottsági ülés Elvetett indítvány Az Országgyűlés kulturá­lis bizottsága tegnap a ple­náris ülés előtt tartott ta­nácskozásán nem támogat­ta a költségvetési bizottság hétfőre virradó éjjel elfo­gadott módosító indítvá­nyát, amely a Magyar Rá­dió és a Magyar Televízió költségvetését á Miniszter- elnökség fejezete alá kíván­ja vonni. Kulin Ferenc (MDF), a bizottság elnöke eleve nem javasolta képvi­selőtársainak ezen indít­vány támogatását, mond­ván: a bizottságnak a mé­diatörvény-tervezet kétéves vitája során kimunkált ál­láspontja van e két intéz­mény költségvetésével kap­csolatban. Kulin Ferenc hozzátette, hogy „ha min­den jól megy, karácsony előtt szavazunk a média- törvényről’’. Tatabánya rendőrváros Latin-amerikai utcakép fo-gadta azokat a bátor em­bereket Tatabányán, akik vállalták a tízméterenkén­ti rendőri igazoltatásokat. Aki eddig arról sopánko­dott, hogy kevés a rendőr Magyarországon, annak csak azt tudom tanácsolni, vegyen majd részt a jövő­ben megszervezendő emlék­műavatási ünnepségeken, mert saját szemeivel fog meggyőződni, hogy a rend­őrök úgy nőnek ki a föld­ből, mint eső után a csiper­ke. Akinek pedig nincs pén­ze, hogy úri hóbortból meg­nézzen valahol Latin-Ame- rikában egy választások előtti utcaképet, annak sem kell elkeserednie, hiszen elég lesz végignéznie azo­kat a profi és amatőr felvé­teleket. amelyeket neves és kevésbé neves riporterek készítettek a turulemlék- mű-avatás idején. Teljesen kihaltak voltak az Utcák, csak a szétrebbe- nő függönyök mögött lehe­tett látni a riadt szemeket, után rövid szünetet ren­delt el. Az Országgyűlés nem sok­kal fél 8 után megkezdte a végszavazást az általános forgalmi adóról. A kétkul­csos áfa bevezetését elren­delő törvényjavaslatról Filó Pál (MSZP) és 30 képvise­lőtársa kérésére az elnöklő Dörnbach Alajos név sze­rinti szavazást rendelt el. nyen. Csak akkor mondtak le szándékukról, amikor el­vették kezükből a piros-fe- hér-zöld zászlót, és amikor tudomást szerezhettek ar­ról, hogy ez nem népünne­pély, hanem néhány száz ember maszek ünnepe. A turulemlékműnél be­bizonyosodott, hogy — nem tudni, kinek az utasítására —, csak a megbízható em­bereket engedték madár- és elnökközeibe. Hiába skan­dálta kétezer nem bőrfejű, hogy „engedjetek fel, en­gedjetek fell”, a könyörgés nem indította meg a rend­őrök megkeményedett szí­vét. Ök parancsot teljesítet­tek. Mint a régi időkben. Jobb lett volna, ha nem is engedik fel a civileket. A tatai laktanyából és a fővá­rosi rendőrök soraiból is ki lehetett volna . vezényelni kétezer parancsszóra tapso- lót, és akkor nem lett volna probléma az alapvető ál­lampolgári jogok megsérté­sével. Papp János Önök szerint szélsőségesek? A turulemlékmű ava­tása megtörtént. Be­szédet tartott a köztársa­sági elnök, s mint a rá­dióból hallhattuk: szélső­séges megnyilvánulások nem zavarták az ünnep­ség hangulatát. Ezen ki­jelentést ugyan nem ér­tem, mert nem tudom, hogy miért számít az szélsőségesnek, aki egy­szerűen csak mást sze- szeretne látni a köztár­sasági elnöki székben. Én például ilyen vagyok, ám ennek ellenére nem vagyok szélsőséges. Sőt! Demokrata vagyok, aki természetesnek tartom, hogy a választásokon vesztes nagy ellenzéki pártok ké.ptelenek bele­nyugodni helyzetükbe, Ezt értem, ám azt már nem, hogy a választások nyertesei alól úgy pró­bálják kirántani a sző­nyeget, hogy hátulról... Ilyen például a szociális demagógia, hiszen tud­ják, ha nyertek volna, akkor is lenne munka- nélküliség meg egyebek, például bőrfejűek Is. A demokráciákban — szö­gezhetjük le — igenis lehetnek emberek (én Is ilyen vagyok), akik, aki nem szereti a köztársa­sági elnök urat, s mert demokrácia van, hát re­mélem, senki nem fogja megkövetelni Göncz Ár­pád elnök űr szerelését. Ha igen, akkor nincs de­mokrácia és akkor nőni fog azoknak a száma, akik — hangsúlyozom, nem gyalázzák, hanem csak egyszerűen — nem szeretik az elnök urat, és kész. De ebben az eset­ben már nem azok lesz­nek a szélsőségesek, akik — ismétlem — esetleg, netán nem szeretik az elnök urat, hanem azok, akik igenis azt akarják, sőt kötelezővé teszik, hogy szeressem az elnök urat. Magam például amikor Orbán Viktor el­mondta ama „hazug kormány”-ról szóló tirá­dáját, akkor a pártelnök urat nem szélsőségesnek, hanem a politikában szokatlanul neveletlen­nek tartottam. Amikor pedig egy művész egy politikust kívánt őrület­be kergetni, akkor a mű­vészre nem mondtam, hogy szélsőséges, hanem azt: gondolat- és ötlet­szegény, ami az ő eseté­ben — hisz művész — tán a szélsőségességnél is tragikusabb. Üzenem hát az éter hullámain üzen- getőknek, hogy vizsgál­ják felül a szélsőséggel kapcsolatos ismereteiket. (Vödrös) amint figyelték az utca tör­ténéseit, Amikor zümmög­ni kezdtek a felvételt ké­szítő videók, akkor össze­rebbentek a függönyök. Ta­tabánya rendőrvárossá vált több mint 48 óráig, amely idő alatt félelem telepedett a városra. Féltek, reszket­tek a magyar állampolgá­rok 1992. november 29-én, két és fél évvel a szabad választások után. Aznap nem vásároltak friss kenye­ret és tejet, nem itták meg kisfröccsüket, nem mentek el a vasárnapi újságért, hanem riadtan nézték a rendőrség erőfitogtatását. Pedig állítólag ünnep volt Tatabányán, amelyre a pol­gármester szívesen hívott minden becsületes embert, aki nem sajátítja ki a tu­rul szimbólumrendszerét a napi politikai eszmék szol­gálatába. Mindezt komolyan vették a balga magyarok — tata­bányaiak és nem tatabá­nyaiak —, akik annak rend­je és módja szerint részt akartak venni az esemé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom