Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-12 / 293. szám
ELMARADT TUDÖSfTÄS (4. oldal) XEM KÖZÉPISKOLÁS FOKON... (ff. oldal) XEM HAGYUNK FEL A CSÜGGEDÉSSEL (7. oldal) ROSIA NŐVÉR NAGYSZEBENBOL (9. oldal) SZARAJEVÓ BÉKÉBEN — 1984 (16. oldal) Ara: 13,3© íoriní 1992. DECEMBER 12., SZOMBAT XXXVI. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Antall—Aho találkozó Finnugor egpitműködés Antall József miniszterelnök tegnap délután megbeszélést folytatott Esko Aho finn miniszterelnökkel, aki magánjellegű látogatásra érkezett Magyarországra. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két kormányfő egyetértett abban, hogy Közép- és Kelet- Európa gondjainak orvoslása jítfogó, hosszú távra történő gondoskodást fokozottabb támogatást tesz szÁlkségessé. Szó esett Finnország és Magyar- ország európai integrál Ciös törekvéseiről is. A két fél egyetértett abban, hogy fontos a finnugor népek közötti együttműködés erősítése. Finnország és Magyar- ország Észtországgal közösen ebben meghatározó szerepet vállalhat. Korszakváltás a mezőgazdaságban Alakuljanak helyi agrárkamarák A Magyar Szellemi Védegylet jeles képviselője, l’ráczki István kereste fel a napokban szerkesztőségünket. A vele való beszélgetés központi témája volt a korszakváltás parancsa a magyar mezőgazdaságban. ■Elöljáróban utalt arra. hogy jelenleg új honfoglalás' mégy végbe hazánkban, amikor is több millió hold földet osztanak szét. A tulajdon átcsoportosítása minden hibájával együtt meghatározza a magyar mezőgazdaság, s ezen túlmenően az ország sorsát is. — Az eddig uralkodó ex- tenzív módszerek felett bő fél évszázada elmúlt az idő — mondotta Práczki úr. III. nemzetközi Kodály-konferencia Tízévenként Résztvevők: szerte a világból Kodály Zoltán születésének 110. évfordulója alkalmából a Magyar Kodály Társaság december 14-től 17-ig, a régi Zenekadémiá hangversenytermében rendezi meg a III. nemzetközi Kodály-konferenciát. Ezt Bánts Ferenc, a Magyar Kodály Társaság elnöke jelentette be tegnap sajtótájékoztatóján. Elmondta: az első nemzetközi Kodály-konferenciát 1972-ben, a másodikat a Kodály-centenárium alkalmával, 1982-ben tartatták. E tanácskozások különös jelentőségeként említette annak tanúságát, miszerint a világ számos pontján igen nagy az érdeklődés Kodály Zoltán munkássága iránt. Ezt bizonvítja a harmadik tanácskozás is. amelyre a világ minden tájáról: Ausztriából. Japánból, Kanadából, Oroszországból, Görögországból. Németországból. Izraelből. Nagy- Britanniából és még számos más helvről érkeznek a résztvevők. A programról elhangzott: a konferenciát Göncz Árpád köztársasági elnök nyitja meg, maid Kosáry Domokos, az MTA elnöke mond (Folytatás a 6. oldalon.) Virrasztók Majd a továbbiakban arról szólt, hogy évtizedeken át a termőterület alig öt százalékát kitevő kisparaszti parcellákon olyan színvonalú hús- és zöldség- termesztés folyt, amelyre odafigyeltek a fejlett nyugati országok agrár szakemberei, farmergazdái is. — A. téeszvezelők egyrié- melyike még időben jött rá arra, hogy saját érdekük is a háztáji gazdaságok támogatása, mert csak azokkal egvütt sikerült talpon maradniuk. A pártállam időszakában egysíkúvá vált a magyar mezőgazdaság. Jellemző, hogy a legjobban a gabonatermelés fizetett. Az a művelési ág. amihez jószerivel semmi szaktudás nem kell — mondotta határozottan Práczki István. Majd így folytatta: — ; Szántás, . vetés, aratás az ; ezer év alatt a magyar honban 'mindig'biztos eredményeket hozott. A gyümölcs-. ; termesztés már csak feleannyira tűnt sikeresnek, míg a zöldségtermesztés egyértelműen ráfizetésessé vált. Minden adott ahhoz. hogy vérbeli élelmiszer- termelő országgá váljunk, hiszen ehhez nagyszerűek az adottságaink. Amivel Nyugaton nem éri meg gazdálkodni. abban a magyar paraszt még mindig talál hasznot. Indulatosan közölte, hogy a magyar vidéken, a kis és nagy településeken élők tájékozatlanok. információ- szegénvek. Keveset tudnak a nagyvilágban történtekről, (Folytatás az 5. oldalon.) kormányszóvivői tájékoztató Privatizáció hiteljeggyel •fsWM c<y „Ide hát metszettem gólyát is.” A kormány csütörtöki ülésén foglalkozott a hazai privatizáció gyorsításának programjával. Erről Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója a szokásos szóvivői tájékoztatón tegnap elmondotta, hogy továbbra is érvényben vannak az eredeti alapelvek. Az állami ellenőrzés keretében eddig a vagyon 16-17, spontán módon pedig további 3-4 százalékát értékesítették. így várhatóan teljesíthető az eredeti négyéves program, amelynek célja, hogy az állami termelő vagyon 50 százaléka az időszak végén magántulajdonban legyen. Jelenleg azonban több tekintetben új helyzet tapasztalható. Az idő múlásával ugyanis nagyban csökken az állami vagyon értéke, ezért sürgőssé vált, hogy az minél előbb magántulajdonba kerüljön, piaci alapon működjön. Lényeges az is, hogy a privatizációban nőjön a hazai vállalkozók szerepe. Ezért a kormány által jóváhagyott program alapján olyan módszereket dolgoznak ki. amelyek elősegítik a hazai tulajdonosi réteg kialakulását. E program számol azzal, hogy részletfizetési kedvezményt biztosítanak, lízingben privatizálnak állami vagyont, bevezetik a hiteljegy. hitellevél intézményét, és támogatják a menedzsment kivásárlást, A privatizáció gyorsítását szolgálja a kormánynak az az intézkedése is, amellyel javítja az állami vagyon értékesítését szolgáló Egzisztencia-hitel feltételeit. Ezekkel kapcsolatban egyébként a pénzügyminiszternek még meg kell egyeznie, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, mivel a hitel refinanszírozása az önállóan működő Jegybankra hárul. A kabinet tájékoztatót hallgatott meg a csődtörvény makrogazdasági hatásairól. Eszerint a bíróságokra a csőd- és felszámolási hullám miatt jelentős teher nehezedik, mindeddig nem tudták teljesíteni a törvény által számukra előírt kötelezettséget. A kabinet úgy döntött, hogy átfogó intézkedési tervet kell kidolgozni a bírósági tevékenység feltételeinek javítására. A kormány foglalkozott az áfa-rendszer átalakításával kapcsolatban árszabályozási tennivalókkal. Eddig ugyanis a hatósági áras termékek nulla kulcsos áfával adóztak. A jövőben ezeket a cikkeket is áfa terheli, így a kormányrendelet felhívja az ármegállapító tárcákat és az önkormányzatokat, hogy tüntessék fel: mit tartalmaz az ár. Lehetőség van arra is, hogy közzétegyék az áfa nélküli, illetve az azt tartalmazó hatósági árat együt(Folytatás a 3. oldalon.) MÉDIAHŐS? A felfüggesztett Hankiss Elemér gyorsan megjelent a képernyőn, s kiváló lehetőséget kapott véleménye kifejtésére. Többek között azzal rukkolt elő, hogy a köztársasági elnököt tekinti munkáltatójának. Mint munkavállaló, így döntött. A miniszterelnök természetesen szóba se jöhet. annak ellenére, hogy meg akarta emelni a fizetését. Hankiss úr szerint ő helyette a magyar parlament elnökével szemben kellene eljárni, aki vétkes abban, hogy nincs médiatörvény. A Televízió elnökét valamiért nem zavarja, hogy média- törvény a kinevezése idején sem volt, és ilyen körülmények között hagyta magát rábeszélni erre a kényelmetlen feladatra. Az sem zavarja, hogy az állás betöltésére éppenséggel a kormányzati oldal beszélte rá. A Televíziót olyan független intézménynek tekinti, amelyre nem vonatkoznak a minden más intézményre érvényes jogszabályok, amely beférkőzhet a polgárok otthonába, de amelybe nem férkőzhet be más, csak ak'it az elnök úr érdemesnek tart arra. Nos, ameny- nyiben Hankiss úr álláspontja gyakorlattá érlelődne, úgy a Magyar Televízió egy csapásra Göncz Árpád úr főparancsnoksága alá sorolódna. Ez a megoldás az ellenzék egy részének bizonyára megfelelne, s ez esetben talán még a média- törvény sem hiányozna nekik. Itt azonban többről van szó. Arról, hogy egyesek nyíltan kihasználhatják a demokratikus társadalommá válás nehéz pillanatait, és semmibe vehetik az ország közvéleményét. Cinikusan provokálhatják a kormányzatot; a tévénézők millióit, mert úgy gondolják, hogy ők ezt valamiért megtehetik. Legfőképp abból a számításból, hogy ez a kormány a soron következő választásokon — vagy már előbb — bukni fog, s akkor majd le lehet aratni a hősies szembenállás babérjait. Kár, hogy az ilyen hősiességhez ma nem kell bátorság. Elég hozzá a konspiráció és az arcátlanság. Bánó Attila Elnökségi ülés a Bem téren Napirenden az MDF egysége A Magyar Demokrata Fórum Bem téri székházában tanácskozott a párt elnöksége. Medgyasszay László, a párt sajtófőnöke az ülés előtt nem tartotta kizártnak, hogy szóba kerülnek a televízióban történtek is, mert — ahogy mondta — „aktuálpolitikáról mindig szó esik”. Az ülés fő témái azonban azok a javaslatok, amelyeket az MDF-en belül kialakult feszültségek megoldására életre hívott ad hoc bizottság dolgozott ki. Ab elnökség ülésén részt veti Antall József pártelnök, miniszterelnök, de megérkezett Csurka István, Kónya Imre, Lezsák Sándor, Farkas Gabriella, Furmann Imre, Für Lajos, Szabó Tamás, Szabó Iván, Roszik Gábor és Bethlen István is Lapzártakor az ülés méa tartott. Pető l'tfcsii nagykörösön Amit a szülő óhajt, azt kell teljesíteni Nagykörösre látogatott tegnap Pető Iván, az SZDSZ elnöke. Társadalmi szervezetek aktivistáival beszélgetett, eszmecserét folytatott az Iposz irodájában, részt vett egy kiállítás megnyitóján, mintegy kétórás összejövetelen a helybéli oktatási intézmények vezetőivel. egyházi személyiségekkel megvitatta az oktatással kapcsolatos kérdéseket, majd zsúfolt programja a színházteremben rendezett nagygyűléssel ért véget Dr. Ábrahám Tibor SZDSZ-es országgyűlési képviselő üdvözlő szavai után Bretter Zoltán ország- gyűlési képviselő (SZDSZ) tájékoztatta az oktatási tanácskozáson megjelenteket az oktatási törvénytervezet legújabb munkaanyagáról, amelyet egyelőre az oktatási bizottság tagjai kaptak meg. A tervezetből véleménye szerint továbbra sem tűnik ki világosan, hogy milyen feladatot látnának el a regionális oktatási központok. de az alighanem biztos, hogy operatívan beavatkoznának az iskolák életébe. A képviselő nem titkolta: nem igazán érti, miként értelmezendő a törvénytervezetnek az a része, hogy világnézeti megbékélés szellemében kell oktatni. Miklós János katolikus plébános megkérdezte: korrekt-e egy olyan munkaanyagról beszélni, amit a jelenlévők még nem ismerhetnek. Dr. Kulin Sándor országgyűlési képviselő (MDF) hasonlóan vélekedett, mondván: az elhangzott tájékoztató egy interpretálás, amivel szemben a jelenlévői: — ismeret híján — nem tudnak érveket felsorolni. Éppen ezért sajnálatos lenne ebből azt a következtetést levonni — és továbbvinni- az oktatási bizottság elé —, hogy lám, ,.a vidék így áll e kérdéshez”. Deák György, a Petőfi- iskola igazgatója afelől érdeklődött. hogy az SZDSZ miként kívánja elnyerni az egvházak bizalmát — eloszlatni félelmüket —. (Folytatás a 3 oldalon >
