Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-10 / 291. szám
8 FEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1992. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Jótékony célú aukció a fóti gyermekvárosban Képzőművészek a gyermekekért Hetvenöt művész százkilencvenhat alkotásából rendeztek jótékony célú aukciót a fóti gyermekvárosban. A nagyméretű kiállításnak a műemlék Károlyi-kastély szépen felújított, tágas terme ad otthont. A december 15-ig nyitva tartó tárlat bevétele a Művészek a hátrányos helyzetű fóti gyermekekért alapítványba kerül. A félidőben a célokról és az eredményekről kérdeztük az aukciót szervező házaspárt: Kardos M. Zsöte költőt, a gyermekváros pszichopedagógusát és Osváth Miklós festőművészt. — Az aukció ötlete férjemtől származik — mondta Kardos M. Zsöte. — Eredetileg Foton készült műveiből szeretett volna jótékony célú kiállítást rendezni. Végül nagyobb méretű tárlat mellett döntöttünk. A közreműködésre ismerőseimet és a Művészbarátok Egyesületének hivatásos és amatőr tagjait kértük fel. Végül százkilencvenhat olaj képet, akva- rellt, grafikát, szobrot, kisplasztikát, kerámiát és nép- művészeti fafaragványt küldött be hetvenöt alkotó, összesen másfél millió forint értékben. A kiállításon olyan rangos művészek vesznek részt, riint Domonkos Imre, Szabó Lajos, Szabó Zoltán Munkácsy-díjas festőművészek, Cs. Kiss Ernő fafaragó, a népművészet mestere, vagy Illár Erzsébet keramikusművész. — Meglepett a művészek példátlan aktivitása a jó ügy érdekében — folytatta Osváth Miklós. — A száztíz felkért alkotó közül hetvenötén ajánlottak fel munkáikból az aukcióra. Az eladásra bocsátott három alkotás közül kettő bevétele a művészt illeti, a harmadiké az alapítványba kerül. Eddig háromszázezer forint bevételünk volt. Vásárlóink többsége a megnyitó közönségéből került ki. Ezért sajnálom, hogy nagymértékű propagandánk ellenére alig kapott nyilvánosságot a maga nemében páratlan horderejű aukció. Pedig, mint elmondták, két hónapos szervezőmunkájuk fekszik a kiállításban. — A felkérő levelektől a kiállítás rendezéséig mindent mi csináltunk — mondta Kardos M. Zsöte. — A gyermekváros vezetősége a postaköltségeket, valamint a terem felújítási költségeinek egy részét fizette. • Milyen célt szolgál a Művészek a fóti hátrányos helyzetű gyermekekért alapítvány, és mekkora ősz- szeggel rendelkeznek? — A tehetséges gyermekek továbbtanulását szeretnénk támogatni, illetőleg a gyermekvárosból kikerülőket segítjük az önálló élet kezdésében. Az általunk életre hívott alapítvány tőkéje igen alacsony. Gyarapítását részben az aukció további bevételéből, részben pedig a rendbe hozott terem kiállítás céljára való kiadásából reméljük. (veszelszky) Molnár Zoltán II. díjas A Pest megyei krónikáiról pályázat nyerteseinek tegnap közölt névsorából Mo- nár Zoltán sajnálatos módon kimaradt. Perbál 1991. évi krónikája című dolgozatával II. díjat nyert. A szerzőtől és olvasóinktól szíves elnézést kérünk. Az Örökség Népfőiskola országos találkozója Tizennegyedik országos találkozóját tartja december 11-től 13-ig az Örökség Népfőiskola a szabadkí- gyósi Wenckheim-kastély- ban. Vendéglátó és rendező az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola. A péntektől vasárnapig tartó népfőiskolái találkozón a résztvevők az adventi ünnepkörről, a Luca napi szokásokról, s az egyéb, elsősorban vallásos néphagyo- mányokról hallanak előadásokat. A kígyósiak vendégei megismerhetik a helyi művelődési életet is, s a kastélykápolnában rorá- tékon (adventi hajnali szentmiséken) vesznek részt. A nemrég alakult újkígyósi népfőiskolának ez már a második jelentős rendezvénye; az első a néhány hete megtartott csángó népfőiskola volt, amelyre tucatnyi moldvai magyar faluból is érkeztek résztvevők. Hasonlóan nagy érdeklődésre számítanak a helyi rendezők a mostani, Luca napi népfőiskolái találkozón. Egy Csoóri-cst hátterében Kifelé nem hódíthatunk... Csoórí Sándor nem beszél! Csoóri Sándor nem nyilatkozik! Csoóri Sándor nem határolja el magát! — így az újságok kórusa már hónapok, évek óta. Ugyanakkor Csoóri Sándor határokon innen és határokon túl már évtizedek óta elhatárolja magát, beszél, nyilatkozik. Legutóbb december 8-án Csepelen a Csepeli Olvasó Munkás Klub keddi összejövetelén, ahol ezúttal is több mint íélszázan gyűltek össze, hogy a mai magyar irodalom, a mai magyar politika időszerű kérdéseiről meghallgassák egy olyan embernek a véleményét, aki már vagy negyven éve hitelesnek számít. Egyik rendszer sem tudta kisajátítani. Maradt szuverén, szellemi ember: magyar értelmiségi. Csak hitelesen Ezúttal is arról beszélt, amiről már három éve beszél, hogy a nép akarata, vágya ellenére, a nép nevében szólni a legjobb szándékkal sem szabad. Itt ma már nem pártok harcáról van szó, hanem a nemzet, a 15 milliós magyarság sorsáról ! Már rég nem az igazság teljes feltárása, kimondása a tét, hanem a „győzelem”. A szemben álló pártok számára egyre inkább a győzelem, egymás igazmondásának, hitelességének megkérdőjelezése számít, miközben pótolhatatlan, értékes évek vesznek el. „Kifelé nem hódíthatunk — mondta többek között —, csak belül, a szívünkben, az agyunkban tudhatjuk győzelemre vinni minden nép törekvését. Itt akár meg is duplázhatnánk magunkat, és ez már 30 millió magyar!” Ki a másik ? Magyarkodás lenne ez? Avagy a lejáratott, újra és újra felmelegített népi és urbánus vita? Felmelegítve? Nem! Az ellentét — hangsúlyozta, idézve Illyést, Németh Lászlót — nem a népiek és urbánusok, de a népiek és a népieskedők, az urbánusok és a felelőtlen, csak a saját boldogulásukat szem előtt tartók között anyját és az Anyám szavait. A rendezvényt, ahol Halász Imre, a klub jelenlegi vezetője üdvözölte a vendéget, egy szomorú hír „zavarta meg”: — a Piros a vér a pesti utcán című vers szerzőjének, Tamási Lajosnak a halála. A vers íróját annak idején Csepelre száműzték. „Majd itt, a munkások között kigyógyul az ellenforradalmi rémálmaiból!” S ennek ma már 70 éve. De a „száműzött- nek” volt ereje 32 évvel ezelőtt létrehozni azt a vitára mindig kész, minden változásra fogékony klubot; elfogadtatni és országhírűvé is tenni. Angliából indult a titkos társaság Szabadkőművesség egykor és ma A közelmúltban felröppent a kósza hír arról, hogy a rendszerváltozás után hazánkban újra megalakul a szabadkőművesek titkos társasága. A hetvenéves Csipkerózsika-álmából életre kelő szervezet azonban annyira titkos és titokzatos, hogy a hírnél többet a kívülálló nem tudhat meg róla. MIÉRT „KŐMŰVESEK”? A szabadkőművesség eredetét és nevét a középkori kőművesek és kőfaragók templomépítő céheiben kell keresünk, Angliában, ahol 1356-tól voltak a kőműveseknek és kőfaragóknak zárt és bizonyos tekintetben titkos társaságaik, szoros szabályokkal, felvételi szertartásokkal, különös ismertetőjelekkel. Tagjaik közé 1475-től már nemcsak kézműveseket vettek fel. Jeleik, szertartásaik megegyeztek az igazi kőművesekével, s gyülekezetüket ekkortól kezdték páholyoknak (lodge) nevezni. Ezekből az utóbbi társaságokból alakultak ki a legelső, mai értelemben vett angol szabadkőműves-páholyok. Kezdeti katolikus jellegüket a XVI. századra elveszítették, és VI. Edward király 1547-ben feloszlatta őket. A tagok ettől kezdve illegalitásba vonultak, és mint titkos társaság folytatták szervezeti életüket. A szabadkőművesség újkori történetét 1717. június 24-től számíthatjuk, amikor négy londoni páholy egyesült a nagypáhollyá alakult Antony Sa- yer vezetésével, akit megválasztottak nagymesterré. James Andersson, skót lelkész pedig elkészítette törvénykönyvüket „Old Charges”, azaz „A régi kötelességek” címmel. Ezzel megszületett a modern, spekulatív szabadkőművesség. Tagjai világnézetileg deisták voltak, azaz elfogadták Isten létezését, aki a világot megteremtette, de azon túl már nem törődik vele. Politikailag pedig whigek, a Hannoveri-ház hívei. Csakhamar számos angol előkelőség is csatlakozott a mozgalomhoz. A szabadkőművesség még a XVIII. században elterjedt Európában és Észak-Ameriká- ban is. Sikerének titka valószínűleg erkölcsi alap- gondolata: az emberiség testvéri összetartozása. Azt vallja és hirdeti, hogy minden ember testvér, és egy családban kell egyesíteni a nemzeti, faji, nyelvi és vallási különbségek szerint ma már széttagolt emberiséget. MAGYARORSZÁGI PÁHOLYOK A Habsbürg-birodalom- ban már 1723-ban (Prágában) alakult meg az első páholy, ezt követően 1742- ben Bécsben, majd sorban a többi. Számuk a XVIII. század végére elérte a 17-et. A tagok zöme a haladó — elsősorban a jakobinus — eszmék iránt fogékony arisztokrácia, tisztviselői kar és a hadsereg tisztikarának tagjaiból került ki. A magyarok közül néhány név: gr. Bethlen Gábor kancellár, gr. Esterházy Ferenc udvari kancellár, Reviczky János tábornok, Báróczy Sándor testőrkapitány, valamint Kazinczy Ferenc, gr. Széchényi Ferenc, gr. Ráday Gedeon, Batsányi János, Dayka Gábor, Kölcsey Ferenc, Aranka György, gr. Draskovich János, gr. Pálffy Károly stb. INAS, LEGÉNY, MESTER A szabadkőművességnek ez a hazai virágzása azonban nem volt túl hosszú életű: I. Ferenc király 1794-ben rendelettel feloszlatta a páholyokat, s csak 1848-ban engedélyezték ismét törvényes működésüket. Kossuth Lajos (Amerikában), Jókai Mór és br. Jósika Miklós is tagja volt az egyik páholynak. A szabadságharc bukása után szünetelt a működésük, ám a kiegyezés után ismét megsokasodtak a páholyok. A századfordulón már 40-re rúgott a számuk. A magyarországi nagypóholy első nagymestere Pulszky Ferenc volt. Szervezetileg minden szabadkőműves nagypáholy önálló szabad- kőműves főhatóság, amely határozatokat csak saját páholyai számára hozhat A magyarországi szabadkőművesség szimbolikus rendszerű volt, amennyiben csak három szimbolikus fokot ismert, úgymint az „inas”, a „legény” és a „mester” fokot. A század- forduló nagy parlamenti egyházpolitikai harcainak csaknem minden egyházellenes tagja ezekből a páholyokból került ki, az 1918 évi „őszirózsás forradalomnak” legtöbb vezetője a szabadkőművesség talaján állt és a Galilei-kör tagjait is nagyrészt szabadkőművesek alkották. Egy 1920- ban kiadott belügyminiszteri rendelet azonban az összes szabadkőműves szervezetet feloszlatta. (Az utolsó magyar nagymester Benedek Marcell volt.) A mágyarországi szabadkőművesség 1989-ben született újjá. Azóta két páholy is működik, egyelőre meglehetősen kevés taggal. A szabadkőműves-páholyok politikailag semlegesek, bármelyik párt tagja kérheti felvételét, de a régi szabály szerint a páholy keretein belül tilos a politizálás. TESTVÉRRÉ FOGADJÁK A jelöltekből rendes tag nem egykönnyen lehet. Nemcsak ajánlóra van szükségük, alaposan megvizsgálják emberi tulajdonságaikat is, mielőtt a páholy tagjai a kérelmezőt régi hagyomány szerint testvérükké fogadják. (Cs. K.) húzódik. Szó esett persze — hisz az OMK elsősorban mint költőt, bizony Csoórit — jelentőségéről, a két költőóriás — történelem által meghatározott — különbségéről. A realizmus és a sokáig értetlenül kezelt, de már balladáinkban, a népdalainkban is jelen lévő szürrealizmus kérdéséről. Végül közkívánatra a költő — egy hallgatótól kölcsönzött könyvből — felolvasta két versét, az Anyám Ami hibádzott Így — a másnapi temetés előkészületeinek a hatására — eshetett meg, hogy több elismerő szó hangzott el Csoóriról, mint kérdés, vitatkozó szenvedély. Ha valami, ez az egyetlen dolog ártott a rendezvénynek. Jó volt szeretgetni Csoórit, de még jobb lett volna — az általa is képviselt ügy szempontjából is — kicsit veszekedni is vele. B. I. Tárlatok napja Szigetszentmiklóson Kocsis László grafikus- művész munkáit állítják ki Szigetszentmiklóson holnap délután 5-kor, a városi könyvtár (Tököli út 19.) nagytermében. Az 1972-ben elhunyt képzőművészről és munkásságáról dr. Hann Ferenc művészettörténész tart előadást. Az emlék- kiállítás anyagát a művész özvegye Szigetszentmiklós városának ajándékozza, egy állandó tárlat megszervezése érdekében. Ezt követően ugyanott (fél 6 órakor) Szabó György keramikus munkáit mutatják be az érdeklődőknek —, a megnyitót Csupor István néprajzkutató tartja. A Téli rege a Madách Színházban Shakespeare Téli rege című drámájának bemutatóját december 20-án tartja a Madách Színház. A darabban Für Anikó kettős szerepet alakít, Hermione és Perdita alakját egyaránt ö jeleníti meg. A Téli regét a magyar közönség először 1865-ben, Szigligeti Ede rendezésében, a Nemzeti Színházban láthatta, parádés szereposztásban. Hermione-t Jókainé, Perditát Lendvayné Fáncsi Ilka, Florizelt Paulay Ede alakította. A Madách Színházban 1965-ben Vámos László állította színre a Téli regét. Leontes: Bessenyei Ferenc, Hermione: Tolnay Klári, Perdita: Béres Ilona, Flo- rizel: Cs. Németh Lajos, Műfűre: Tordy Géza volt. Shakespeare drámáját ezúttal Mácsai Pál rendezi, Leontes: Szűcs Gábor, Flo- rizel: Kelemen István, Műfűre: Vikidál Gyula.
