Pest Megyei Hírlap, 1992. december (36. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-10 / 291. szám

^ 1 0 PEST MEGYEI HÍRLAP j SZŰKEBB HAZÁNK 1992. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK |j| □ Ha rossz leszed Aszódra vitetlek! Hintókaf is készítettek itt a 12 és 21 év közötti korosztályból. Ingyen ál­lamigazgatási vagy bírósá­gi beutalóval érkezhettek. Akiknek fizetniük kellett, vagy az apa, vagy a gyám­jogot gyakorló személy ho­zatta az intézetbe. Talán sokan emlékeznek még a mondásra: „Ha rossz le­szel, Aszódra vitetlek!” Ám akár bírósági, akár szülői határozattal voltak itt a gyerekek, köztük sem bá­násmódban, sem másban megkülönböztetés nem volt. — Milyen nevelést kap­tak a fiúk? — Abban az időben min­dent meghatározott a val­láserkölcsi oktatás. Ter­mészetesen mind elméleti, mind szakmai-gyakorlati tanítás folyt e falak kö­zött. Az intézet három kü­lönböző ágazatban foglal­koztatta a gyerekeket. Egy több mint harminc hektár­nyi gazdaságban a gabona- termesztéssel és tejterme­lései ismerkedhettek. Az ipari tanműhelyben — mely a Magyar Királyi Ja­vító Intézet Hinlógyártó Ipariskolája nevet viselte — Európa-hírű hintókat készítettek. A harmadik ág a kertészet, a parképí­tés, parkgondozás volt. Ezt az intézet hatalmas park­jában gyakorolhatták. — Említette a vallásos oktatást. Ez mit jelenteti? — Intézetünknek volt egy temploma, melyet 1905-ben építettek. Ez nagyon fontos érintkezési pontja volt az intézet és a környék la­kóinak. Ott mindennapos találkozásra nyílott lehe­tőség. ökumenikus temp­lom volt, a főhajó a római katolikus, a két melT lékhajó pedig a protestáns és az izraelita vallású hí­veknek készült. Szerepe azért is lényeges volt, mert a választás lehetőségét biz­tosította. Sajnos ezt a templomot 1960 tavaszán megsemmisíttette az akko­ri kormány. Pusztán azért, hogy a fiúk ne választhas­sák a -templomot, azaz kh szorítsák . innen a vallást. Azt már nem építi újra senki, de szerencsére két éve ismét van egy kis ká­polnánk. Az intézet már több mint száz, éve műkö­dik, de céljaink és igyeke­zetünk azok elérésére' az­óta sem változott. Nádai László Mogyoródon a szalézi nővérek Az atyák áldása házat épít gyermekeiknek Három éve imádkozunk azért — mondta fel a kö­zelmúlt rövid történelmét a helyi plébános, Máiké Ugyanakkor visszatelepe- désük által olyan fokú ke­gyelem árad a helybéliekre, mely kétségtelenül felvirá­goztatja a mogyoródi kato­likus közösség hitéletét — zárta gondolatait Katona István segédpüspök. A településen eddig is él­tek szerzetesek: a török időkig bencés kolostor mű­ködött Mogyoródon. Ez olyan alap — melynek év­századokon át megőrzött ré­gészeti darabját ezúttal a megtelepülő nővéreknek nyújtotta át a helyi plébá­nos —, melyre, mint azt dr. Pogány Péter bencés atya mondta, építeni lehet. „Mi­ként az atyák áldása házat épít gyermekeiknek, úgy le­gyen ez a kő a szerzetesi, Istent kereső élet folytatá­A remii gencrálisanya a mogyoródi rendfőnöknűvel sához a kiindulópont” — szólt a Mogyoródra települő négy nővérhez az idős atya. A segítő Szűz Mária leá­nyai elsőként a település hitoktatásában kívánnak közreműködni, majd foko­zatosan segítenek az ifjúság gyakorlati és szellemi neve­lésében, hogy — miként a bencés atya adta útravalóul a nővéreknek —, legyenek kút, amelyből a szomjas vi­lágot megitathatják. Maliár Éva A püspök bevonul... (Vimola Károly felvételei) Don Bosco nővérek „Amikor egy fiatal el­hagyja apját és anyját, hogy Krisztust kövesse, családjában maga Krisz­tus foglalja el helyét” — fogalmazta meg Don Bosco a maga alapította Szalézi Társaság foga­dalmi hitvallásaként az örök igazságot, amelynek szellemében 1859-ben megalakította szerzetes­rendjét. Apostoli célként az öt kővetők számára a fiatalok oktatását és ne­velését, illetve a nem hí­vőknek evangelizálását jelölte meg. Mintegy 15 év múlva Don Bosco tár­sa, St. Maria Mazzarello létrehozta a Segítő Szűz Mária leányai kongregá­ciót, amely mindmáig az egyik legnagyobb létszá­mú szerzetesközössség a világon. A szalézi nővé­rek iskolákat, ifjúsá­gi otthonokat tartanak fenn, missziós kórháza­kat vezetnek, s a helyi adottságoknak ’ megfele­lően részt vesznek a fia­talok lelkipásztori gon­dozásában. Magyaror­szágon 1937-ben telepe­dett meg először e rend női ága, s az 1950-es kényszerű szétszóratta- tás után 1990 óta tevé­kenykednek ismét ha- ánkban a Segítő Szűz Mária leányai. a képviselők fölvetették, hogy a lakosságnak eset­leg nagyobb áldozatot kell hoznia. A felszólalók kér­ték, hogy az önkormány­zat készítsen részletes szá­mításokat, arról, hogy mit jelentene egy-egy család számára, ha a csatornára való rákötést kérik. A hi­vatal ezt ki is fogja dol­gozni, mégpedig oly mó­don, hogy lehetővé váljék a részletfizetés. BETELEPÜLŐK Halásztelken mostaná­ban rengeteg külföldi és magyar társaság megfor­dul, sokan szeretnének ide­telepedni. Beindult és fej­lődik a volt SZIMFI he­lyén az ES-CADE, de foly­nak a .tárgyalások ; több olyan céggel, amelyek mun­kahelyteremtő beruházá­sokat tudnának létesíteni a faluban. Közel van Buda­pest, itt a tököli repülőtér, a falu határában húzódik az MÓ-ás körgyűrű; ezek miatt Halásztelek jelentő­sége a közeljövőben lénye­gesen megnövekedhet. Halász Csilla építésével foglalkozó rész­vénytársaságtól jött egy levél, amelyben állásfogla­lást kérnek: tud-e a falu helyet biztosítani annak a konténernek, amelyben a telefonközpont lesz. RENDŐRLAKÁST'. Vita alakult ki, jó-e a faluban a közbiztonság, és ezzel kapcsolatban felme­rült a közvilágítás kérdé­se. Január 1-jétől Halász­telken .is lesz kirendeltsége az Elektromos Műveknek, így ha az itt lakóknak gondjuk lenne, nem kell elmenniük egy másik te­lepülésre. Természetesen itt is ke­vés á rendőr, de amennyi­ben Halásztelek szolgálati lakást tud biztosítani, le­hetőség van a létszám bő­vítésére. Az önkormányzat már korábban közzétett egy felhívást, hogy lakást bérelne ilyen célra, most ez a kérés a falugyűlésen is elhangzott. Miután a jövő évben ke­vesebb pénzből kell gaz­dálkodnia a településnek, Nagy érdeklődés kísérte a kedd esti falugyűlést Halásztelken: az általános művelődési központ aulá­ja zsúfolásig telt, és sokan a folyosóra szorultak. Az egyik legfontosabb téma a falu általános rendezési terve volt. amely hetek óta megtekinthető a polgár­mesteri hivatalban, és a Halásztelek hírei című lap különszámában is megje­lent egy térképes vázlat, hogy a lakosság minél tá­jékozottabb legyen a ter­vekkel kapcsolatban. Bár a testület még nem hagy­ta jóvá a rendezési tervet, a területfejlesztési bizott­ság és a műszaki iroda tar­tott egy megbeszélést, amelyen a tervezők rész­letesen ismertették elkép­zeléseiket. KEDVEZMÉNYESEN A falugyűlésen a műsza­ki iroda vezetőjének tájé- koztatása után rengeteg hózászólás volt a rendezé­si tervvel kapcsolatban. De a lakosságot érintő más kérdések is szóba kerültek, így az útprobléma. Nagyon rosszak a falu útjai, de egyelőre nem csináltatja meg az önkormányzat, mi­vel csatornázni szeretné­nek. Ennek a terve is el­készült. és már be is nyúj­totta a hivatal a céltámo­gatásra a pályázatot. Szóba kerültek az ön- kormányzat tulajdonában levő telkek is, amelyekkel jól kellene gazdálkodnia a falunak, Ötletként merült fel, hogy a zártkertek be­vonásával növelhetnék a belterületet. Ezeknek a bé­relt területeknek egy ré­szét most megvételre ajánl­ják, ezt követően ott is e! lehet kezdeni a közműve­sítést. A képviselő-testü­letnek az a szándéka, hogy ezeknek a telkeknek a megvásárlásához kedvez­ményes fizetési feltétele­ket biztosít. Természetesen a telefon­téma is felmerült. Biztató, hogy a telefonhálózat ki­Növekszik Halásztelek jelentősége Kopogtatnak a beruházók Tájékoztatják a lakosságot Aszódon már igen régóta működik a Fiúnevelő In­tézet. Történetéről, s az itt végzett javító-nevelő mun­káról az igazgató, Szarka Attila mesélt. — Az intézet megalapí­tásáról 1882-ben döntött az akkori igazságügyi veze­tés. 1884-re pedig felépült a Magyar Királyi és Álla­mi Javító-nevelő Intézet. Az aszódi egyébként Kö- zép-Európa első ilyen jel­legű intézete. Később épült a székesfehérvári, a kassai és a rákospalotai. Tudomá­som szerint egyedül a miénk őrizte meg eredeti.; képét, s funkcióját is. Gya­korlatilag tehát az egyet­len, amely megépítése .óta ugyanazt a kitűzött felada­tot és célt szolgálja. Igaz, kisebb változások nálunk is voltak. Régen L alakú volt az épület, az -1910-es években nyerte el mai U alakú formáját. — Hogy lehetett ide be­jutni? — Megalapításakor köz­vetlenül az igazságügyi mi­niszter irányítása alatt állt az intézet. Ez azt jelentet­te, hogy az ő joga volt el­dönteni, kit vehetnek fel ide, vagy kit fogadhatnak György —, hogy letelepít­hessük Mogyoródon a segí­tő Szűz Mária leányait. Munkánkat az ima erején kívül nagyban segítette a demokratikus rendszervál­tozás, az annak révén meg­nyilvánuló hitbéli elmélye­dés, a vallásos emberek iránti nagyobb tolerancia, a falusiak aktivitása, s nem utolsósorban a helyi ön- kormányzat. Ezért e mai alkalom legyen egyszerre hálaadás, áldás és imádság, melyben — a Biblia sza­vaira gondolva —, miként a megnyesett fa újból kizöl­dül, gondoljunk mi is sze­retettel a hazánkban újból meggyökeresedő szerzetes­rendekre. December nyolcadika — igaz, 151 évvel ezelőtt — ugyancsak meghatározó nap volt Don Bosco életében — idézte fel szentbeszédében a segédpüspök a rendalapítás eredetét. Ekkor fogadta há­zába az atya a munka nél­kül tengődő kőművesinast. Az első fiatalt aztán még számtalan követte Don Bos­co házában, aki soha senkit nem utasított vissza. Így lett rendje több százezer fiatalnak családi, szellemi és lelki otthona. Hasonló­képpen maradandót alkot­tak a.rend női ágának nővé­rei Is, akiknek munkáját nem , nélkülözhetjük nap­jainkban sem. Isten hozta, s Isten tartsa meg a segítő Szűz Mária leányait itt, Mogyoródon, hogy tevé­kenységükkel mind több fiatalnak nyújtsanak szel­lemi, lelki erőt, útravalót. December nyolcadikén, Szűz Mária szeplőtelen fogan- tásának ünnepén többszörös volt az öröm Mogyoródon: nem csak hazánk Szent Anyjának egyik legnagyobb ünne­pére gyűltek templomba a hívők, de ők, sok százan aktív részesei is kívántak lenni a Don Bosco nővérek helybéli megtelepedésének. Az ünnepi szentmisét, majd az azt követő házszentelést dr. Katona István segédpüspök vé­gezte cl. Főiskolán. A többi főiskola képviselőivel is megállapod­tak hasonló ösztöndíjas lá­togatásokról. Mint Nagy István elmondta: a csere­látogatások várhatóan elég egyoldalúak lesznek, hiszen érthető módon inkább a magyar diákok fogják igénybe venni a felajánlóit ösztöndíjakat. A nagykőrösi tanítóképző holland ven­dégtanárokat is fogad: első­sorban pszichológusokat, pedagógusokat és hitoktató­kat. Tárgyaltak a közös könyvkiadás lehetőségeiről is. A magyarországi partne­rek számba veszik azokat a külföldön megjelenő alap­vető szakkönyveket, ame­lyek nélkülözhetetlenes munkájukhoz. A holland partnerek fedezik a fordítás és a kiadás költségeit. Ugyanakkor angol, német és holland anyanyelvi lek­torok küldését is vállalták. 1993 szeptemberétől ugyan­is elképzelhető, hogy a jó kapcsolatok miatt holland nyelvtanitokat is képeznek a nagykőrösi református ta­nítóképzőben. (d. v. s.) Nagy István, a Nagykőrö­si és Dunameliéki Reformá­tus Hitoktató és Tanító­képző főigazgatója hat ta­nárkollégájával tíznapos hollandiai tapasztalatcserén járt. A főigazgató úr kérdé­sünkre elmondta, útjuk so­rán Utrecht, Ede, Rotter­dam, Gauda és Leuwarden református tanítóképzőit keresték fel. Tanrendjükről, tanítási módszereikről tá­jékozódtak. Holland tanár- kollégáikkal tárgyalásokat folytatlak gyümölcsözően alakuló kapcsolataik to­vábbi mélyítéséről. Ütjük végén felkeresték az Amersfoorti Nemzetközi Oktatási és Információs Központot, hogy munkatár­saival, valamint a tizennégy holland református tanító­képző képviselőivel tanács­kozzanak együttműködési lehetőségeikről. Tárgyalásaik eredménye­ként a holland és magyar református tanítóképző hallgatóinak cserelátogatá­sairól állapodtak meg. Már februártól néhány diák fél­vagy egyéves ösztöndíjat kap «« Edéi Református Nagykőrösi reformátusok Hollandiában Főiskolák együttműködése biztató

Next

/
Oldalképek
Tartalom