Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-06 / 262. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. NOVEMBER 6., PÉNTEK A PÉCS&I PÉLDA Már vetetlek V / / a gazdakor tagjai KIT ÉRDÉKÉI A FAIU SORSA? Vizsganapok a demokráciából (Folytatás az I. oldalról./ lón Podmaniczky Antal, aki fiával. Bélával egyetemben — utóbbi a helyi Földren­dezési Bizottság elnöke — sokat fáradozott a kárpótlá­si és egyéb hivatalokban el­járván társai érdekében. Mert tizen vannak e bizott­ságban. amely a korábbi Ér­dekegyeztető Fórum helyé­be lépett. H De mennyi föld és hány embernek jutott most. hogy a kárpótlási tegyek birtok­bavétele előtt nekiláttak e sajátos földosztásnak? — Tudni kell, hogy van a Fáy András Gazdakörünk. és van egy kertbarát tár­sulásunk — magyarázza Fá­bián Bertalan tanár, aki pé- celi lakos, de Gödöllőn ta­nít, s eközben részt vesz az említett egyesületek mun­kájában is. — Két dolgot sikerült most elérnünk: negyvenvalahány ember egyéves ingyenes földhasz­nálatba foghatott az érin­tett két gazdaság vezetőjé­nek beleegyezésével, s a száz négyszögöles hobbiker­tek gazdái vagy megvásá­rolhatják e parcellákat, vagy továbbra is bérlik azo­kat. Ügy kétszáz ilyen kertmű- veiőről van szó. a Rákos­völgye Termelőszövetkezet és a Monori Állami Gazda­ság bír péeeli földekkel is. Mivel Hajdúböszörményben láttam már országra szóló, a legfőbb ügyészig elvitt botrányt ez ügyben — ott ugyanis a Bocskai Tsz el­nöke először aláírta, majd TISZTÚJÍTÁS AZ MDF VÁCI SZERVEZETÉBEN Tisztújító taggyűlést tar­tott a Magyar Demokrata Fórum váci szervezete. A közelmúltban alpolgármes­terré választott Harmati Ferenc helyett választottak új elnököt, megújították az elnökséget, és voksoltak az MDF VI. országos gyűlé­sének küldötteire. Az elmúlt hónapok sze­rényebb érdeklődése után most a tagság jelentős ré­sze fontosnak érezte, hogy jelen legyen a szervezet jö­vőjét meghatározó dönté­sek meghozatalánál. A leköszönő helyébe öt­tagú elnökséget választot­tak: Hajdú Sándor MAV- alkalmazott, Juhász András gyógypedagógus-tanár, Kiss István városi főener­getikus. Manninger Gábor mérnök és Técsy Miklós szakállatorvos lettek tagjai. A tagság Manninger Gá­bornak. a Forte mérnö­kének szavazott elnökként bizalmat. (Az ő neve már a legutóbbi választáskor is felmerült e poszt betöltése kapcsán.) Az új elnök megköszönve a tagság bizalmát, röviden szólt elképzeléseiről is. A tagsági élet élénkítését. újabb tagok toborzását és a következő választási idő­szakra való felkészülést, a kampány időbeni előkészí­tését tartja most a legfon­tosabb feladatnak. Áz elnökségben vala­mennyi fórumarnyalat kép­viseletet kapott. Ez önma­gában is jó alapot adhat az eredményes munkához, a hatékony együttműködés­hez. Amit az is megköny- nyíthet. hogy Vácott már most tudják, kit jelölnek képviselőnek a következő ciklusra. Katona Tanás államtitkár, Vác, Sződliget, Göd országgyűlési képvise­lője ugyanis elfogadta az előzetes felkérést. A szervezet minden hó­nap második hétfőjét (ek­kor tart ülést a városi kép­viselő-testület) megelőző csütörtökön este 6 órakor rendez összejövetelt, egye­lőre valószínűleg a Re­ménység Egyesület székhá­zában. Minden kedden este 6 órakor a Csányi körúton, a pártok házában találkoz­nak. Szívesen látnak min­den, az MDF munkája iránt érdeklődő, szellemisé­gével rokonszenvező váci polgárt. (—sz.) Díjkiosztás Százhalombattán ' Hiíet néven alapítvány Jött létre 1989-ben, melyet a százhalombattai József Attila utca lakói kezdemé­nyeztek. Az alapítvány a Széchenyi-szakközépiskola legjobb diákjait díjazza évente, figyelembe véve az elméleti és szakmai előme­netelt, valamint a közössé­gi munkában való részvé­telt. A kuratórium ez évi dön­tése alapján a következő diákok részesültek díjazás­ban: Első fokozat a vele járó 10 000 forintos pénzjutalom­mal: Aranyos István (IV/C) tanulmányi eredményei mellett kiváló sporttelje­sítményeket ért el. A második fokozatot a Vele járó 8000 forinttal há­lom diák is megkapta. Haj­dú Noémi (IV/D) a megyei magyar nyelvi versenyen elért II. helyezéséért és ki­váló angol nyelvtudásáért. Fejes Balázs (IV/C) kitű­nő tanulmányi és szakmai munkájáért. Takács Imre (IV/C) az elmúlt három év összesített tanulmányi ered­ményéért és példamutató szorgalmáért. A harmadik fokozatot s vele 6000 forintot Gyónó Péter (IV/C) érdemelte ki a személyiségében bekö­vetkezett erőteljes, pozitív változásokért, kiváló tanul­mányi eredményéért. Gratulálunk a nyertesek­nek, s nem utolsósorban azoknak, akik az alapít­ványt létrehozták, ezzel is segítve a százhalombattai fiatalok jövőre való felké­szülését. (—ni—) visszavonta ebbéli hozzájá­rulását —. nem véletlenül kérdem, hogy mindez simán ment-e? — Először még rátarti volt a téeszelnök, de most már közmegelégedésre a téesz végzi el a vetést is szá­munkra. elfogadható áron. Egyébként összesen vagy 120f hektár került így ma­gánkézbe. ■ Mi a legfőbb gond? — Az, hogy nem a falvak határa a mérvadó hanem a gazdaságoké, s ez lassítja az egész kárpótlási folyamatot. Mert az öt falu határában gazdálkodó téesz Mogyoród lakóival nem jutott egyez­ségre, ezért állt másutt is minden. De az állami gaz­daság egyenesen huszonöt községet érint, képzelhetni, mekkora bonyodalom ott dűlőre jutnunk! Nézegetem a szabatos szerződéseket, nagyon akku­rátus munka volt ez. De persze hosszú még az út, hi­szen dehogyis van meg a kelJő fölszereltségük. Attila barátom birtokán ugyan van egy traktor, s egv ló is — mivégre jutott nyugdíjad­ként a hernádi téeszben megismert „madarász' 1 (Mindig madárnak becézte ugyanis a baromfit, amely- ive' kapcsolatban Hollan­diától Laoszig bejárta a fél világot) Hazajőve felhívtam dr. Tunyogi Andrást, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjét B Mennyire magányosak módszerükkel a pereli gaz­dakör tagjai? — Szerencsére nem ma­gányosak. mert van hasonló vállalkozó gazdaember má­sutt is. így Szentmártonká- tán s egyebütt. Jó módszer ez az átmenet évében: le­hetőleg kevesebb föld ma­radion parlagon, s amíg még az időjárás engedi, folyta­tódjon a vetés. Az esők jó talajt, ió magágyat nyújta­nak még. bár kissé kifutot­tunk az időből... Budakalász utcáin egyelő­re még minden csendes. A falakat . . borítják har­sogó, öles plakátok, válasz­tási kampánynak semmi nyoma. Parlagi Endre alpolgár­mester, önkormányzati kép­viselő, a -negyei közgyűlés tagja viszont nagyon várja, hogy a község lakói mi­előbb polgármestert válasz- szanak. Vámos Attila, aki a hely- hatósági választások alkal­mává1 került a polgármes­teri tisztségbe, a képvise­lő-testületi belharcok, illet­ve betegsége miatt mondott le a nyáron. így most az alpolgármester vállán nyugszik az a teher, amit a község első emberének kel­lene viselnie, pedig főfog­lalkozásban képzett közgaz­dászként egy amerikai cég magy; rországi képviselője. BUDAKALÁSZI VÁLASZTÁS Két évvel ezelőtt a hely- hatósági választások idején az MDF és a Budakalászi Baráti Kör vol* a legjelen­tősebb társadalmi erő. A képviselők párttámoga­tással, de jobbára párton kívüliként kerültek a testü­letbe. Parlagi Endre szerint az MDF és az SZDSZ laza kompromisszumaként ala­kultak k. a dolgok végle­gesen, Az MDF Vámos At­tilát ajánlotta polgármes­ternek de később úgy lát­ták. nem áltotta be a -e- ményüket. A párt a maga soraiból most senkit sem tud jelölni. Ezért nem indí­tanak, nem támogatnak je­lölteket. tagjaikra, szimpa­tizánsaikra bízzák, kit jut­tatnak be a legfontosabb pozícióba, legalább két- három személy indítását viszont r> lenképpen fon­tosnak tartják. Erről gon­doskodik a Budakalászi Polgári Egylet és a Buda­kalászi Baráti Kor. Az utóbbi elnökeként indul Harcsa Lajos is. valamint Várhalmi András, a Pest- erzsébeti Csili Művelődési Központ Kalászon lakó igazgatója és Marosvári Ta­más vállalkozó, a Kalász című helvi lap felelős szer­kesztője. CSENDES KÉSZÜLŐDÉS — Milyen időszerű ten­nivalók várják az új pol­gármestert? Mik a legfon­tosabb feladatok Budakalá- szon? — érdeklődöm a köz­élet szereplőitől. Az alpolgármester fgy látja: — A hivatalban sike­rült kiegyensúlyozott viszo­nyokat teremteni. Az új ve­zetőt olyan körülmények várják, hogy ő már a fő feladatokra összpontosíthat. Ezek közül első helyen áll a csatorna- és a telefonhá­lózat kiépítése. továbbá mindaz, amit összefoglalva infrastruktúrának szoktak nevezni. Nagyon fontos, hogy Budakalász olyan modern agglomerációs tele­püléssé fejlődjék, amely id .vonzza a fővárosban dol­gozó. de lakni a jó! ellátott kertvárosi viszonyok közé vágyó középosztályt. Ennek igen naj / anyagi előnyei lennének. Ezt bizonyítják a mostani adatok is. melyek szerint a nyolcezer lakosú község 5 ezer 800 adófizető polgára tavaly százhúsz- millió forintot juttatott az államkasszába, aminek a felét a mai törvények sze­rint a község pénztárába utalták vissza. Jónak tarta­nám, ha követnénk azt a nyugati példát, hogy a lég­ii. N. Néhány éve megvolt / [/ / A Gyál-patak kutatója A Gyál-patak olyan je­lentéktelen vizecske, hogy a Mohosz által kiadott vízrajzi térképen sincs fel­tüntetve. Pedig még hal is van benne, igaz, nem ser­penyőbe való, ám Gyócsi Zoltán biológus szerint egynémelyik ritkaság- számba megy, amiért is il­lene védeni. Gyócsi Zoltán eredetileg agrármérnök, jelenleg bio­lógiát és kémiát tanít ' a gyáli Ady Endre Általános Iskolában. — Négy évet dolgoztam agronómusként tavasztól tavaszig kint a földeken Számomra olyan volt ez a négy év. mint az orvosok­nak a cselédkönyves idő­szak. Kellett, szükség volt rá, hogy később tanárként helytálljak. A természettel való közvetlen kapcsolat alapján alakítottam ki a kutató-kísérletező oktatási módszeremet, s a katedrán eltöltött 13 év eredményei azt bizonyítják, „jó lóra" tettem. A tanítványaim szeretik a szaktantárgyai­mat. közülük húszán vá­lasztottak ehhez kapcsolódó hivatást. Van köztük gyógyszerész, orvos, agrár­mérnök, vegyész, tanár. Gyócsi Zoltán az óráinak java részét kint a szabad­ban tartja. Diákjai ottho­nosan járnak a természet­ben. — Pontosan tudják, mi az, amit meg kell védeni. Néha összefutok olyan em­berekkel. akik nagy hangon szónokolnak a környezet- védelemről, közben fogal­muk sincs, mit kell megvé­deniük. Az átlagember a leggyakrabban előforduló vadvirágot, gyomot sem is­meri fel. Akkor honnan tudná, mit szabad és mit nem leszakítani egy erdei tisztáson? De továbbme­gyek, és ez. még súlyosabb dolog. A tankönyveket ol­vasva is az előbbihez ha­sonló érzéseim vannak Azok, akik ezeket írják és a tantervet összeállítják, legfeljebb a hétvégi kirán­dulások alkalmával járnak a szabadban, soha semmi kapcsolatuk nem volt az élővilággal. Előttem az ilyen könyveknek nincs hi­telük! Kemény szavak, de Gyó­csi Zoltán megengedheti magának: 6 bizonyított. Csupán a Gyál-patak bio­lógiai feltérképezésére éve­ket szánt. Tudományos dol­gozatát több hazai fórumon értékelték, előadásokat tar­tott belőle a gödöllői, a sze­gedi egyetemen és a Ma­gyar Biológiai Társaság egyik ülésén. — Olyan nagyszámú nö­vénynek és állatnak ad életteret ez a semmi kis patak, hogy sokan nem is képzelik. Még a szakembe­rek is elcsodálkoztak, hány fajt, fajtát, egyedet talál­tam, azonosítottam, rész­jobb adófizetők névsorát közszeml' e tennénk. Hi­szen ez rangot jelentene. KILESZ A POLGÁRMESTER? Harcsa Lajos is osztja Parlagi Endre véleményét, A csatorna- és a telefon­hálózat fejlesztését tartja a legfontosabbnak. A község ideális vezetőjének pedig ázt. aki lokálpatrióta ér­zelmű. A szabályok értelmében november 29-én a budaka­lászi választók negyven százalékának, vagyis két- ezernégyczáz szavazónak kellene az urnákhoz járul­nia. Egy jelöltnek legalább huszonöt százalékot kell megkapnia a leadott vok- sokból. Ha a helyzet más­ként alakulna, úgy két hát múlva következik az ismét­lés. Itt már csak a legtöbb szavazatot elnyert három személy indulhat. Az lesz a polgármester, aki mellett a többség dönt. — Mii gondolnak? Aktí­vak lesznek a szavazók? — Attól tartok, hogy két fordulót kell megszervez­nünk — feltételezi Parlagi Endre. — Minél több jelöltet kell indítani, mert annál nagyobb lesz az érdeklődés — véli Harcsa Lajos. — Szerintem a baráti kör ugyan a legjelentősebb társadalmi erő, de mégis megdob- entett, hogy győz­ködni kellett a tagokat, mert tartózkodtak volna a politizálástól. No de pont most, amikor közvetlen ér­dekük, falujuk, otthonuk jövője a tét? Ezért kell ak­tívan részt venni a nemes vetélkedésben. Kovács T. István ben a vízben, részben a víz­parton. Fáradságos, időigé­nyes munka, de örömömet leltem benne. Az viszont aggaszt, hogy néhány nö­vényt, rovart, ami négy-öt éve még megvolt, az idén már hiába kerestem. Az erkölcsi elismerésen túl Gyócsi Zoltán Gyál-pa­tak című tanulmánya a Pest Megyei önkormány­zatnál „termett” anyagi sikert, a környezetvédelmi bizottság 50 ezer forinttal díjazta. — Pontosabban ennyit kaptunk szemléltetőeszkö­zök vásárlására az általam benyújtott tanulmány alap­ján. A pályadíjból egy nagy felbontóképességű Zeiss— Gamma binokuláris mik­roszkópot vásároltak, ami régi vágya volt Gyócsi ta­nár úrnak, ám — ez az igazság — az iskolai költ­ségvetésből nem futotta rá Amit Gyócsi Zoltán nem mondott el, de talán ez is egy rejtett vágya: a Gyál- patak-tanulmány kinyom­tatása. Ha másért nem, azért, hogy az utánunk következő nemzedék is tudja, milyen élővilág volt a Gyál-patakban 1992-ben. (—matuia—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom